Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

1983. július 2. ^ÉPÜJSÁG 9 Augusztusban adják át a 'forgalomnak a Cemiavoda és Agigea között épülő csator­nát. mely közel 400 kilomé­terrel rövidíti le a Fekete- tengerhez vezető dunai vízi utat. iA csatornát 1977-'ben kezd­ték el építem, s a munkála­tokban mintegy 24 ezer mun­kás vett részt. Az építkezés költsége megközelítette a 30 milliárd lejt. Maga a csatorna fit km hosszú. 50—70 ni széles és 7—ti m mély. A két végpon­ton 1 — 1 zsilip épüli, s bal niagvöbb híd — közúti és vas­úti — ivei ál rajta. Agigea kikötőjét Constanta területéhez csatolták, s a for­galom alapján ez a kikötő Európában a kilencedik, iá vi­lágon p>edig a tizenegyedik helyet foglalja el Qff/ M. Kogálniceamr ME3SEE1B..------pZ-Medaidia | asarabi|Pl Constanta TENGER Épülő autópálya Főbb át Főbb vasút Cobadin Ctroavodi UG°szLm 0 200 km TENGER­BULGÁRIA A csatorna átadása után a dunai hajózás — elsősorban az áruforgalom — jelentősen gyorsabb és olcsóbb lesz Bulgária Találmányok A szófiai vegyipari kutató- intézet kollektívája olyan új adalékanyagot fejlesztett ki, amely a beton tulajdonságait nagymértékben javítja. Al­kalmazásával a beton jól ala­kíthatóvá, hiidegállóvá, korró­ziómentessé válik és vízát­eresztő képessége is csökken. Az ilyen betonból 15 száza­lékkal kevesebbre van szük­ség ugyanahhoz az építési feladathoz. Az adagolás ará­nya: egy köbméter betonhoz mindössze 10 gramm az új adalékanyagból. Bolgár fizikusok rézbromid gőzzél működő új lézerkészü­léket fejlesztettek ki. Hőmér­séklete ezer fokkal alacso­nyabb, miint a finomított réz­zel működő lézerkészüléke. A találmány 4 volton felüli feszültséggel lézerszikéként is használható a sebészet­ben, de alkalmazható a biológiai, fizikai és kémiai kutatások terén is. Az ENSZ fejlesztési alapja segítségével fokozzák a számítógépek gyártását kis­A viliágszervezet gazdasági szakértőinek megfigyelése szerint a népi Korea elsőbb­séget kíván biztosítani az elektronikai iparágak fejlesz­tésének, széles körű automa­tizálást akar elindítani. A jelentés szerint segítséget várnak az UNDP-től kis szá­mítógépek alkalmazásának elsajátításában, az automa­tizált ipari termelés techno­lógiájának ■ kialakításában. Mindamellett a világszerve­zet képviselői is úgy talál­ták, hogy az iparfejlesztési tervek súlypontját változat­lanul a hagyományos nehéz­ipari ágazatok, mindenek­előtt a szén- és az acélterme­lés alkotja. GYŐRI SÁNDOR Koreai gazdaság Nehézipar és elektronika A világgazdasági akadá­lyok. a külső feltételek rom­lása és különböző belső ne­hézségek ellenére a népi Ko­rea továbbra is a gyors üte­mű fejlődés útját járja. Ez derült ki a törvényhozás áp­rilisban megtartott ülésének vitájából, amelynek során megtárgyalták az elmúlt év gazdasági teljesítményét és jóváhagyták az idei tervet és költségvetést. A résztvevők, köztük a szocialista Korea legmagasabb rangú vezetői ezúttal is siikraszálítak az önerőre támaszkodás elve melléit. A pénzügyminiszteri be­számoló adatai szerint meg­lehetősen eltérő volt az alap­vető ágazatok tavalyi telje­sítménye. Így a gyors ütem elsősorban az ipart jellemez­te, amely nem kevesebb, mint 16,8 százalékkal növelte ter­melését az előző évihez ké­pest. Rendkívül nehéz és bo­nyolult évet zárt viszont a mezőgazdaság, amelyet a szokatlanul kemény és hosz- szan tartó hideg után szá­razság és trópusi viharok so­rozata gyötört. így a 9.5 mil­lió tonnás tavalyi gabona­termés figyelemre méltó eredmény, habár jelzi azt is: komoly erőfeszítéseket kell még tenni, hogy az évtized végére teljesüljön a tervezett 15 millió tonnás szint. Az idei tervek középpont­jában, nem utolsósorban a fokozott jelentőségű export- szempontokat figyelembe vé­ve, a nyersanyag-kitermelő Az energiatermelés növelésére egyre több vízi erőmű épül ágazatok, főleg pedig a szén­bányászat feljesztése áll. Csaknem 30 százalékkal nö­velik az ágazatra jutó beru­házások mennyiségét. Fo­kozni kívánják az energia- termelés növekedési ütemét, a fémkohászaf kapacitásénak bővülését is. Végső cél, hogy a folyamatban lévő második hároméves terv nagynatörő e löirányziatai határ időre, vagy előtte teljesülnek. Mind tavaly, mind az idén a költ­ségvetés nagyjából 15 száza­lékát, azaz jelentős összeget kénytelen fordítani a népi Korea védelmi képessége fo­lyamatos erősítésére, megszi­lárdítására. A gazdasági fejlődést ser­kentheti az a sok millió dol­láros beruházási program is, amelyet az ENSZ feljesztési szervezete (UNDP) készül megvalósítani Koreában. (Ennek történelmi érdekes­sége abban áll, hogy annak idején az amerikaiak ENSZ- zászló alatt hajították végre koreai inváziójukat, aminek következtében Phenjan és a világszervezet között, néhány tanácskozástól eltekintve nem volt semmiféle kapcsolat. Most megtörni látszik a jég.) Az UNDP koreai tárgyalá­sairól kiadott jelentés tanul­ságos megállapításokkal szol­gált. Eszerint kitűnt az a phenjanii törekvés, hogy előbbre kívánnak lépni az export szerkezetének alakí­tásában, fel akarják váltani az egyszerű nyersanyagot összetettebb ipari termékek­kel. Örmény tájak, emberek Jereváni látkép Az örmény hegyek között Lengyelország A Dunajec-program A lengyel közéletben heves viták tárgya a Kárpátok Pieniny-hegységében építen­dő duzzasztónál, vízi erőmű és zsiliprendszer sorsa. 'A P ien in y-ih egy ségan tör át a Tátrában eredő, bővizű Dunajec folyó, a festőik, köl­tők. természetbarátok iihlető- je és kedvence. A folyó azon­ban nemcsak szépségéről és szelídségéről híres. A Duna- j;ec időnként kiiön't medréből, s ilyenkor valóságos termé­szeti katasztrófa sújthatja a környék lakosságát. A folyómeder rendezésének kérdésével már 1905-ben foglalkoztak. Tizenhét év múlva az ügyet Gábriel Na­pút owi ez professzor, Lengyel- ország későbbi köztársasági elnöke is támogatta. A költ­séges, s már akkor is nagy ellenállásba ütköző terv su- káig csak elképzelés maradt. Hosszú évék télitek el, amíg újból napirendre került a Dunajec szábályozása. A kör­nyéken 1952-ben jelentek meg az első földmunkagépek. Ettől kezdve hol megindult, holt meg leállt a munka. Az elképzeléseket, terve­ket, számításokat tartalmazó vaskos kötetek súlya ma már több mázsára tehető. Sok munkát és pénzt emésztett fel az előkészítés, de számos kérdésben még mindig nem jutottak dűlőre. A problémák megoldását most a termé­szetbarátok és környezetvé­dők sürgetik, akik valóságos ostromot indítottak a ható­ságok ellen. Fő érvük, hogy meg kell Védeni a Pieniny nemzeti parkot a ezorsztyni várrommal együtt, óvni kell a régi falvak műemlék épü­leteit, a ritka növény- és állatvilágot, a festői szépsé­gű sziklaalakzatokat. Szerin­tük a csodálatos táj minden­képpen védelemre szorul, a folyamszabályozással nem szabad elpusztítani, sem meg­változtatni arculatát. De nem adják fel a harcot a műszaki megoldás hívei sem. Legnyomósabb érveik: a nagy árvizeket meg kell előzni! A turisztikai lehető­ségek megmaradnak tovább­ra is, sőt korszerűsödnek a feltételek, ha majd kialakít­ják a környék mesterséges tavát. Végül, de nem utolsó­sorban/ a felépítendő 400 megawattos vízerőmű is a környék gyarapodását szol­gálja. Csehszlovákia Egészségvédelem a mezőgazdaságban A bidovcei gazdaság, Szín- vákia egyik legnagyobb ter­melőszövetkezete kilenc köz­séget egyesít, amelynek dől gozói összesen 5300 hektáron gazdálkodnak. A gazdaság azonban nem csak jó eredményei és minő­ségi termékei révén szerzett hírnevet. Itt alakult meg 1979-ben Szlovákia első me­zőgazdasági ter.melőszö vetke­zeti ambulanciája. A szövetkezet vezetőségé­nek néhány éve még igen sok tagság egészségvédelmének gondot és fejtörést okozott a megszervezése. A modern mezőgazdasági termelés nagy­fokú gépesítést és fokozott kemizálást igényel. Ezek be­vezetésével párhuzamosan növekszik a balesetveszély, a kemizálás következménye- ként még új betegségek is je- lentkezhetnek. Bidovcében a szövetkezetiek felismerték, hogy a balesetveszély elhárí­tására és a betegségek idő­ben történő megelőzésére na- P'-obb gondot kell fordítani. Tisztában voltak azzal is, hogy ezt a feladatot csak a helyszínre telepített, jól mű­ködő egészségügyi szolgálat tudja ellátni. így született meg az ötlet, hogy orvosi rendelőt létesítsenek a gazda­ságban a tagság részére. A vezetőség kijelölte a megfelelően tágas és világos helyiségeket, a kassai járási kórház pedig műszereket és berendezéseket küldött, s ter­mészetesen gondoskodott or­vosokról és az asszisztenciá­ról is. A gazdaság rendelőjé­ben jelenleg belgyógyász, fogorvos és több ápolónő dolgozik. Szervezeti felépítését és napi munkaprogramját te­kintve az ambulancia nem sokban különbözik a hagyo­mányos üzemorvosi rende­lőktől. Más a helyzet az or­vosokkal és az ápolószemély­zettel, akiknek specializálód­niuk kellett a mezőgazdasá­gi termeléssel összefüggő pre­vencióra. Feladatkörükbe tartozik a szövetkezet épüle­teinek folyamatos higiénés vizsgálata, a tagság rendsze­res egészségügyi felülvizsgá­lata és természetesen a bete­gek kezelése. A rendelőt naponta 40—60 beteg keresi föl. Az orvosok szükség esetén kisebb műté­teket is elvégeznek. Modern berendezésük tíz perc alatt készíti el és értékeli ki a vér­képet. A közeljövőben bio­kémiai vizsgálatokra alkal­mas műszerekkel gyarapodik felszerelésük. A betegek szál­lítására és a sürgősen szüksé- ges szérumok, preparátumok továbbítására rendelkezésük­re áll a gazdaság mentőautó­ja. A gazdaság orvosai igen fontosnak tartják az egészség- nevelést. Napi munkájuk után sem sajnálják a fárad­ságot, hogy előadásokat tart­sanak a helyes vegyszerkeze­lésről, egészség- és családvé­delmi kérdésekről. Amióta működik a gazda­ság rendelője, Bidovcében csökkent a megbetegedések száma, növekedett a munka termelékenysége, az emberek pedig egészségesebbek és elé­gedettebbek. ■■■■■■■■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom