Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

8^tRíÍEPCUSÁG 1983. július 2. Gyermékkonyhák Szófiában A dolgozó nők szabad ide­jével kapcsolatos szocioló­giai felmérések és a minden­napos gyakorlat szerint a leg­több időt a főzés veszi el az asszonyoktól Különösen nagy gondot kell fordítani a házi­munkára itt, ahol kisgyermek is van. A több gyermekes családokban a dolgozó anyák hétköznapi szabad idejük legnagyobb részét az élelmi­szerek beszerzésével és elké­szítésével töltik. Pihenésre, kikapcsolódásra, a gyerekek­kel való foglalkozásra alig marad idejük. Ezen a helyzeten próbál­nak változtatni a Szófiában sorra alakuló gyer.mekkony- hákkal. Egyre többen veszik igénybe például a főváros Di­mitrov kerületében mintasze­rűen működő gyermekétkez­tetési vállalat konyháinak szolgáltatásait. A vállalat központi konyhájában labo­ratóriumi körülmények kö­zött dolgoznak a szakácsok. Külön helyiségekben készül­nek a hús-, a hal-, a zöldség­ételek, a levesek és a cukrá­szati termékek. Az ételek gyorsan és higiénikusan ke­rülnek a vevőkhöz. A menü a gyermekgyógyászati inté­zet szakembereinek receptú- rája alapján áll össze napról napra. A korszerű „ételgyár” napi 1200 komplett ebédet ad ki olyan kisgyermekek részé­re, akiknek egyelőre nem ju­tott hely a bölcsődékben. Az édesanyák a konyha jól zár­ható üvegedényeiben vihetik haza a háromfogásos, vita­mindús napi menüt. Ez az üzem látja el egyébként a ke­rület kilenc fiókkonyháját is. A vállalat néhány hónapja elvállalta a kerület vala­mennyi bölcsődéjének kiszol­gálását is. Magyar nevek a Krónikában Zeng-zúg a prágai Caroli- num, a Károly Egyetem aulá­jának orgonája. Négyes so­rokban kíséri a pedellus a professzorok elé a diákokat. Most veszik át diplomájukat. Szemben velük, a taláros pro­fesszorok mögött, annak a szobra, akinek az egyetem létét köszönheti: IV. Károly német-római császár és cseh király. A legrégibb közép-európai egyetem alapítása, 1348 tava­sza óta immár 635 év telt el. Akkoriban az egyetemnek mégy kara volt: teológiai, jo­gi, orvosi és szabadművésze­ti, amelyből utóbb a bölcsész­kar lett. Az egyetem bakka- laureátusi, mesteri és dokto­ri címet adhatott. Nem cso­da, hogy a Károly Egyetem messze földön ismert, elis­mert iskola lett. Sok európai ország fiait vonzotta. Bitkán esik szó róla, hogy magyarországi fiatalok neve szinte az egyetem alapításá­tól fogva található a Caroli- num évkönyvében. Mi több, épp a legfényesebb lapokra írták be nevüket. Az egye­tem XIV. századi alkotmá­nyában ez áll: „In universi- tates, ut de facto sunt, de Bohemorum, cui nationi sunt Moravi, Ungari atque Slavi — alia sit natio Polonorum, alia Bavororum, alia Saxonum” — vagyis a magyarországi diá­kokat a prágaiak a cseh nem­zethez számították, s nem puszta udvariasságból. Akko­riban a csehók és a németek között, az egyetem vezetésé­ért dúló, éles harcban a ma­gyar diákok hűségesen és következetesen a csehek mel­lett szavaztak, s ha kellett — verekedtek. Viszonzásul a Húsz János-féle Kutná Ho- ra-i dekrétumban foglalt egyetemi kiváltságok nem­csak a cseh hallgatókat illet­ték meg, hanem a magyaro­kat is. Az egyetem történetéből talán még annyit, hogy hű maradt a huszita mozgalom­hoz, egészen 1620-ig, addig, amikor a Habsburgok Cseh­országot háromszáz évre uralmuk alá hajtották. És még valamit a Carolinumról. Magyarországi és magyar ne­vekkel Húsz János kora után is gyakran találkozunk. 1415- ben Brikci (Bereck) mestert rektorrá választatták, s ő kö­vetelte a Prágára támadó Zsigmond császártól, hogy a husziták chartáját négy nyel­ven: cseh, német, latin és magyar nyelven vitassák meg. Zsigmond felfogta a magyar ' származású rektor tervét, s a disputát betiltotta, nehogy magyar katonái meg­ismerkedjenek a huszita tan­nal. Kiemelkedő alakja volt a prágai egyetemnek a bu­dai születésű Jan Jessenius- Jesensky orvos-professzor, rektor, aki az 1618—20-as Habsburg-ellenes cseh felke­lés élén játszott szerepéért a fejével fizetett. A múlt szá­zadból pedig Riedl Szende, fiatal magyar tudós nevét őr­zi a prágai egyetem króniká­ja, aki magyar irodalmi olva­sókönyvet adott ki Prágában, sőt 1860-ban Irodalmi Lapok címmel magyar folyóiratot indított, hogy segítse a cseh és a magyar nép ismerkedé­sét. Taláros professzorok között: „Doktorrá fogadom” Ma a Károly Egyetemnek 13 kara van — a testnevelé­sig bezáróan. A prágai egye­temhez tartozik a pilzeni, a hPadec-fcrálovéi fakultás is. Tavaly a Károly Egyetemen 20 ezer diák tanult. Ez egész Csehszlovákia összes egyete­mi hallgatóinak mintegy 12 százaléka. A Carolinum dip­lomáját világszerte elismerik, mint ahogy az egyetemet sok­szor említik így: Közép-Euró- pa Sorbonne-ja. (firon) Az egyetem könyvtárterme Közép-Európa Sorbonne-ja ■■■■■■■■■■■■■■i Bulgária Nők a közéletben A statisztikai adatok sze­rint ma Bulgáriában minden 100 keresőképes korú nő kö­zül 84 tanul vagy dolgozik, és túlnyomó többségük — 84,5 százalékuk — egyben család­anya is. Jelenleg a diplomás szak­emberek 54,6 százaléka, a kö­zépiskolát végzett szakdolgo­zóknak pedig 59 százaléka nő. Míg 1939—40-ben 21,1 száza­lék volt a felsőoktatási intéz­ményekben a nők aránya, ma már 53,1 százalék. A lányok és asszonyok a közéletben és a politikában is tevékenyen részt vesznek, övék a képviselői mandátu­mok 21,75 százaléka, a tanácsi apparátus dolgozói között pe­dig 32,2 százalékos az ará­nyuk. Növekszik a dolgozó nők száma a vezetésben is. Egy 1980-as statisztikai adat sze­rint a vállalatok, intézmé­nyek és különféle társadalmi szervezetek vezetői és vezető­helyettesi állásainak 22,2 szá­zalékát nők töltik be. Ez tíz év alatt 6,4 százalékos növe­kedést jelentett. Szepességi műemlékek A Szepesség természeti környezetének és műemlékei­nek karbantartására és fel­újítására évente mintegy 20 millió koronát fordítanak Csehszlovákiában. Különösen nagy gonddal végzik a tör­ténelmi emlékekben gazdag Levooa régi központjának felújítását. Már évek óta fo­lyik itt a restaurálás, hiszen mintegy 320 — több évszá­zados — értékes épületet kell újjávarázsolni. Közéjük tar­tozik az egykori líceum is, amelynek falai között a szlo­vák kultuárlis élet számos kimagasló személyisége ta­nult a múlt században. A történelmi városmag egyik patinás reneszánsz épülete, amelynek falait XVI. századbeli freskók dí­szítik, rövidesen múzeumnak ad helyet. A Szepességi Mú­zeum a szepességi ipar- és képzőművészet alkotásait mutatja be az érdeklődőknek. Átrakják a zsákmányt Tádzsikisztánban a hagyo­mányos esküvő elképzelhe­tetlen a menyasszony és a vőlegény arannyal hímzett tyübitejkája (kis sapkája) és ünneplő mellénye nélkül. Ezek az ifjú pár esküvői öl­tözékének hagyományos kel­lékei, amelyek Dusanbéban, az ottani Guldaszt nevű egye­sülés népművészeti hímző­műhelyeiben készülnek. A hagyományos tadzsik aranyhímzés nagy hozzáér­tést kíván, a mesterség ár­nyalati finomságaira évszá­zadok óta az idősebbek tanít­ják meg a fiatalokat. A tadzsik lányok, asszonyok re­mek kézimunkái többször szerepeltek külföldi kiállítá­sokon is. Mindenütt kivívták e népművészeti remekek a szakemberek csodáló elisme­rését. Stadion ajándékba Valóságos sportparadicso­mot építettek fel az azer- bajdzsáni építészmérnöki kar hallgatói Baku egyik város­negyedében. A terveket is társadalmi munkában készí­tették el az egyik tervezőin­tézet dolgozói. A gyermekek­nek épült stadionban van fu­tó- és ugrópálya, diszkosz- és kalapács vető-pálya, a nézők­nek kényelmes ülőhelyek és öltözők, fürdők a kis spor­tolóknak. A stadion területé­nek egy része csak a legki­sebbeké: itt az az érdekes­ség, hogy a játékos kedvű tervezők a különböző sport­eszközöket kombinálták ösz- sze nagy állatfigurákkal. Szálloda Taskentben Több mint ezer ember ül­het egyszerre asztalhoz a nemrég átadott taskenti Moszkva Szállodában. A 23 emeletes épület három sar­kában helyezkednek el a hen­geralakú lifttornyok, ame­lyek egyben erős támasztékul is szolgálnak az épületnek. Az ilyen tervezésű és meg- építésű házak igen megbíz­hatóak és kitűnően ellenáll­nak a Richter-skála szerinti 9-es erősségű rengéseknek is. Nagyüzemi heringhalászat Európában a heringhalá­szat sok évszázados múltra tekinthet vissza. A Keleti­tenger a 10. és a 11. század­ban igen gazdag volt hering- ben. Az egyik legrégibb tör­ténelmi feljegyzés a hering- halászatról a 709-es évből maradt ránk. A francia kró­nikaírók 1030-ban emlékez­tek meg első ízben a hering- halászokról. III. Sándor pá­pa 1160-ban engedélyt adott az észak-német halászoknak, hogy vasár- és ünnepnapokon is kimehessenek heringet fog­ni a tengerre. Hollandiában a heringhalászat a 17. század­ban érte el a virágzását. Két nagy csapás érte: az egyik Cromwell hajózási törvénye volt, a másik a franciák ag­resszivitása, akik például 1703-ban kalózok módjára csaptak rá a békés holland halászhajókra, és számos ha­lászbárkát elsüllyesztettek. Heringfonton azóta sem minden csendes, időnként ki­tör a vita egyes országok kö­zött, a felségvízhatárok, a halászmezők miatt. A heringhalászat techniká­ja ebben az évszázadban na­gyon sokat fejlődött. A nyolc­vanas évek elejétől az NDK halászati szakemberei új fo­gási technikákat dolgoztak ki. Például nem szükséges a halászhajónak visszatérni minden egyes halászat után a támaszpont-kikötőjébe. A zó hajóra. így a halászhajó gazdag lelőhelyeket lehalász- megszabadul zsákmányától, szák, és a zsákmányt a nyílt azonnal indulhat a követke- tengeren átrakják a íeldolgo- ző fogásra. Öltöztetik a menyasszonyt... Arannyal hímzett bársony mellényt próbálnak a menyasz­szonyra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom