Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
1983. július 16. ^tSÉPCUSÁG 9 HoMoma virágai A fakanál művészi alkotássá válik, ha azt Hohlomában, vagy a helyi mesterek hagyományai alapján készítik. Ebben a volgai városban virágzik az ősi fafaragó művészet, innen terjedt el egész Oroszországban. A faedénykészítő mesterek évente több millió nagykanalat, kávéskanalat, vázát, poharat és tálat készítenek. A csodálatos díszítés, amely több mint száz éve született Hohlomában, világhíressé tette az itteni fából készült tárgyakat. A hohlomai mesterek fő motívumaikat az orosz természetből merítik. Virágok, füvek, levelek díszítik a kezük nyomán született meseszép, dekoratív faedényeket. Napjainkban több ezer művész dolgozik hohlomai stílusban. A faedények készítésének titka nemzedékről- nemzedékre száll. Hohlomában és Oroszország többi részén a kézművességet ma már felváltotta a nagyüzemi termelés, de sok helyen megőrizték a régi munkamódszereket: a helyi fafaragómestert sohasem szárnyalhatja túl az esztergagép. A 120 fokos kemencében kiégetett, kilenc lakkréteggel borított faedény szinte örökéletű. Valemtyina Jafronova hattyú csónakot fest Védekezés a földrengés, a szél és a hideg ellen A Szovjetunióban, a Kele- ti-Pamír központjában, ötezer méteres magasságban, a bonyolult helyi természeti és éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó település épül egy ősi falu, Murgab, Tádzsikisztán járási központja helyén. A Pamír, amelyet a „világ tetejének” neveznek, egyike a legmagasabban fekvő magashegységi lakott területeknek. Az éghajlat itt különös zordságával tűnik ki: erős szelek fújnak, a hideg eléri a mínusz 60 Celsius-fo- kot, a fennsík kiterjedt területeit örök jég borítja. Ugyanakkor a Keleti-Pamír fokozottan szeizmikus terület, az aktív földrengészónában fekszik. A földrengések erőssége a 12 fokozatú skálán eléri a 8—9 erősségi fokot. Az épületeket fedett galériás átjárók kötik össze. Különös gondot fordítottak a jövendő település földrengésbiztosságának a megteremtésére. Fontos volt a házak fűtésének leggazdaságosabb változatának meghatározása is. Hiszen a fűtési szezon itt csaknem tíz hónapig tart, s a hegyi utakon a dízelolaj szállítási költsége ötször drágább, mint a síkságon. Az új településen nemcsak a világításhoz, hanem egyéb közszükségletek céljaira is széles körben felhasználják a közeli vízi erőműben termelt villamos energiát. — A magashegyi körülményekhez alkalmazkodó település terve csupán kezdete a Pamír „felső emeletei” lakhatóvá tételének — mondotta Dusanbéban, Tádzsikisztán fővárosában Viktor Homjakov, a „TadzsikgipViktor Homjakov (balról az első), a „Tadzsíkgiproszt- roj” intézet igazgatója a városépítők csoportjának vezetőivel, Valerij Birjukovval és Jevgenyij Virszkkel, a „világ tetején” épülő település tervének készítőivel. rosztroj” intézet igazgatója. Ezek gazdasági meghódítása, — Hiszen a köztársaság te- tekintettel a terület zord klí- rületének 93 százalékát a Pa- májára, elképzelhetetlen az mír és a Tien-San hatalmas állandó, komfortos települé- hegyrendszerei foglalják el. sek nélkül. Jurij Zemmel Textilgépek Csehszlovákiából A textilgépgyártásnak Csehszlovákiában sokéves hagyománya van Lengyelország Harc a levegő és a vizek tisztaságáért A textilgépgyártó iparnak Csehszlovákiában sokéves hagyománya van. Az első textilgépgyárat még 1927- ben alapították Észak-Cseh- országban. A gyártás igazi fellendülésére csak a második világháború után került sor. A gyártóüzemek 1958- ban Textilgépipari Vállalatok Szövetsége néven egyesültek, s ebből alakult ki 1965-ben a Liberecben székelő Elitex tröszt, majd 1976- ban az Elitex konszern vállalat, 25 000 alkalmazottal. A csehszlovák textilgyártó gépek kiváló teljesítményüknek és megbízhatóságuknak köszönhetően igen jó nevet szereztek a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt. Az első olyan gép, amely külföldön hatalmas sikert aratott, a sugárvetélős gyorsszövőgép volt. Az ezeréves hagyományú fonálvető csónakot itt légáramlattal, vagy vízsugárral működtetett vetélőberendezés váltotta fel. A szó szoros értelemben vett forradalmat idézett elő a fonóiparban a BB 200 elnevezésű orsó nélküli finomfonógép is. Az egyik textilgépgyár a kelet-csehországi Tyniste nad Orlici városban működő Elitex konszern vállalat, amely már hoszabb ideje gyártja a vízsugaras vetélőberendezést alkalmazó gyorsszövőgépeket. Jelenleg több mint 2 000 alkalmazottal dolgozik, s három üzeme van. Gyártási programja magába foglalja a vízsugaras szövőgépek bő választékát a gyapjú-, selyem-, műszálfonal feldolgozására, de üveg- és más különleges fonalak szövésére is alkalmas gépeket is tud szállítani. A vállalatnak saját öntödéje is van. A Tyniste nad Orliciben működő öntöde teljes mértékben automatizált, s évi kapacitása mintegy 12 000 tonna szürkeöntvény. A gyártás 1965. évi megindulása óta 1982-ig 15 800 gyorsszövőgép készült ebben a gyárban. A gyártmányok 92 százalékát exportra termelték, túlnyomó részben a tőkés országokba kerültek. A legtöbb gépet a Szovjetunió, Anglia, Franciaország, és Lengyelonszág vásárolta meg. Mónika Kemmlerova Azt hihetnők, hogy a lengyelországi gazdasági válság nem kedvez a környezetvédelemnek. Ez kézenfekvő volna, de a levegő és a vizek tisztaságáért vívott harc — a fennálló gondok ellenére — nem került háttérbe. A természetvédelem, valamint a városiasodás és technikai fejlődés során keletkező veszélyek problémája bekerült a Hazafias Űjjászületési Mozgalom, a (PRON) első kongresszusának határozatába is. ADÓKEDVEZMÉNYEK Lássuk például a gazdasági reform bevezetését. Régebben minden beruházás — a természetvédelem területén szintén — központi döntéstől függött és központi támogatást kapott. Ma azonban a gyárak maguk gazdálkodnak a megkeresett alappal, amelyet — a reformnak megfelelően — fejlesztésre fordítanak. A környezetvédelemnek kedvez ez, akárcsak az adókedvezményrendszer, a- melyben az állam a porleválasztó berendezéseket, szennyvíztisztítókat készíttető, felszereltető Vállalatokat részesíti. A lehetőséggel kivált a vegyi üzemek élnek, amelyek környezetükre káros, romboló hatással vannak. így tesz a lublini vajdaságban működő „Pulawy” Nitrogén- műtrágya Művek is. Fennállásának 17 esztendeje alatt közel tízmillió tonna műtrágyát állított elő. A műtrágya úgy kell az országnak, akár a kenyér. Az érem másik oldala azonban az, hogy a gyár a levegőt porral és gázzal, a vizet nitrogénvegyületekkel szennyezi. Mindez tönkreteszi a talajt a Pulawy Nitrogénműtrágya Művek felépült, az erdő a Művek felépült, az erdő a gyárkerítés mögött kezdődött. Ma az erdő széle két kilométerrel visszavonult. A kiszáradt fákat ki kellene vágni, a helyükön ma legfeljebb gyér fű nő. 34 EZER TONNA MÉRGEZŐ POR Az elmúlt évben a lublini vajda elrendelte, készítsenek jelentést a nitrogén- művek környezetszennyezéséről. A jelentésből kiderül, hogy a gyár kéményein a szűrők csupán a por 75 százalékát választják le, a többi a légkörbe kerül. Ez a „többi”: az ammóniumsalét- rom, karbamid és szénpor, valamint a kéndioxid, am- móniumdioxid és nitrogén- oxid tartalmú szennyeződés, — évente 34 000 tonna. S mind több por kenil a levegőbe, mert bővítették a gyárat. Bővíteni kellett, mert a mezőgazdaságot el kell látnia műtrágyával. Ez a népélelmezési program alap- feltétele. MINDENKINEK MEGÉRI Mit tehettek? A gazdaságosság és a természet érdekében tervet készítettek a füst- és porszűrés modernizálására. Természetesen, ez nem olcsó mulatság. így hát az 1983-tól 1990-ig tartó munkaprogramot két szakaszra osztották. Az első fázisban, 1987-ig, korszerűsítik a kevésbé költségigényes porleválasztó berendezéseket. Nagy fába vágták fejszéjüket, igaz, de a reális terv támogatására már jelentkezett a vajdaság, a mezőgazdasági és természetesen a környezetvédelmi tárca. Sok pénzbe kerül, de végül mindenkinek megéri. Romuald Augustyniak — A Tynista nad Orlici-i öntöde teljés mértékben automatizált Vietnam Mintagazdaság „született” Chiem Dán aszály súlytot- ta dombvidéken terül el Da Nang tartományban. Nyaranta a forró szél, a hőség, a szárazság szinte kiégeti a növényzetet, s azután csak a soványka vadfű nő. Pedig valaha dús lombú fák, bőven termő gyümölcsösök tették vonzóvá ezt a tájat. A háború azonban mindezt elpusztította. A járás és a község vezetősége a béke beköszöntővel elhatározta, felújítja a régi hagyományokat, újra virágzóvá teszi ezt a tájat. Azt tervezték, hogy egy állami gazdaságnak vetik meg az alapját Chiem Danban. A terv megvalósítására a hetvenes évek végén került sor. Az ananászültetvény kiépítéséhez az első kapavágásokat 1978-ban végezték el. Nagy gondot okozott az öntözés megoldása, mert a sziklás talajon nem volt könnyű a kutatás, de helyenként még az öntözőcsatornák kimélyítése sem. Mégis hozzákezdtek a vízmű, az öntözőtelep építéséhez. Ügy haladtak a munkákkal, hogy 1979 januárjában — igaz, akkor még csak formálisan — megkezdte működését az új állami gazdaság. Az új gazdaság dolgozóinak munkája nyomán azonban, ha nem is máról holnapra, de három-négy év alatt minden megváltozott: az ültetvények, a gazdaság központjának, az egész vidéknek a képe. A Chiem Dán Állami Gazdaság napjainkra mintagazdaság lett. A gazdaság dolgozói jelenleg 400 hektáron termesztenek ananászt. 155 hektárnyi már termőre fordult és hektáronként 15 tonna gyümölcsöt hoz. Jövőre előreláthatóan már 20 tonnányit szüretelnek egy-egy hektárról. E- mellett saját szükségletre termelnek rizst és más gabona- növényeket. Az itt dolgozók többsége környékbeli paraszt. Maga a gazdaság modell, minta az egyénileg gazdálkodók számára, akik — a példa mellett — sokoldalú segítséget is kapnak az állami gazdaságtól. Románia Barlangkatalógus Barlangkatalógust jelentetett meg a közelmúltban a román Országos Testnevelési és Sporttanács az Emil Racovita barlangkutató intézettel közös kiadásban. A katalógus adatai szerint Románia karsztvidékein eddig összesen 6816 barlangot tártak fel. Köztük 86 barlang hossza meghaladja az egy kilométert és 49 több mint 100 méter mélységű. A leghosz- szabb a Nyugati-Szigethegységben található: a 30 650 méter hosszú Szelek barlangja, a legmélyebb pedig az Iz- Vorur Tausoarelor, amely 415 méterrel húzódik a föld alatt. A turisták számára is hozzáférhető barlangok közül a legismertebbek és a legszebbek a Bihar megyei Medvék barlangja, a révi, az Ialomi- ta, a Dimbovicioara és aCo- marnic. Település a „világ tetején”
