Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-16 / 167. szám

s Képújság 1983. július 16. Kuba Vízi paradicsomok Kuba az egzotikus termé­szeti szépségekben gazdag szi­getország vizekben is bővel­kedik. Tengeröblei, folyói, kristályos tisztaságú tavai sok lehetőséget kínálnak a vízi sportok híveinek és a turis­táknak. A Kubai Kommunista Ifjú­sági Szövetség él is a termé­szet adta lehetőségekkel és számos tábort szervez a fia­talok részére. Az egyik legnépszerűbb if­júsági tábor, a Cangilones, a Sierra de Cubitas hegység­ben, a Vinales völgyében ta­lálható, a Maximo folyó part­ján. Itt a fiatalok a vízi spor­tok mellett barlangtúrákon is részt vehetnek. A hegység barlangrendszereiben képzett barlangászok kíséretében jár­hatják be az évezredek folya­mán kialakult folyosókat. A tábor lakói részére van itt lo­vasiskola és bármikor bérel­hetnek kerékpárt. Egy tur­nusban 1000 fiatal üdülhet Cangilonesben. Jugoszlávia Mestrovic emlékezete A neves szobrász, Iván Mestrovic (1883—1962) szüle­tésének 100. évfordulójáról szülőfalujában a szlavóniai Vrpoljén is megemlékeznek. Tíz évvel ezelőtt ugyanitt Iván Mestrovic-galériát léte­sítettek a művész alkotásai­ból. A vrpoljeiek most fénykép­monográfiát szándékoznak ki­adni falujuk nagy szülötté­ről. A kötet a teljes Mestro- vic-opuszt felöleli, a korai munkáktól a legkésőbbi alko­tásokig. „Mestrovic és Vrpol- je ma” címmel külön fejeze­tet szentelnek a szobrász és szülőfaluja kapcsolatának. A szülőfalu emlékmúzeu­mában, az eszéki képzőművé­szeti galériában és a Slavon- ski Brod-i Bacic-képtárban Mestrovic rajzaiból és kis­plasztikáiból nyílt kiállítás. A szlavóniai ünnepségek meg­rendezésében sokat segített a nagy szobrász lánya is. Ma- rica Mestrovic ez alkalomból 6 tulajdonában lévő alkotást ajándékozott a szülőfalunak. KNDK líj vízzáró zsiliprendszer Phenjantól északnyugatra, a Tedong folyón új zsilip- rendszer építését kezdték meg vízügyi szakemberek irányí­tásával. A zsiliprendszer több célt is szolgál. Kapui között vízi­járművek haladhatnak át, a zárógátat az árvízvédelemben hasznosítják, s a. mögötte ki­alakított tó vizét öntözésre használják. A víz energiájá­val pedig az ugyancsak itt lé­tesített erőművet táplálják. Ez a zsiliprendszer már a második a Tedong folyón. Az első 1980 nyarán lépett mű­ködésbe. A harmadik zsilipet a folyó felső szakaszán léte­sítik. ■mai Ot műsorövezetben felénk kapcsolat a szovjet televíziónézőkkel A szovjet tv-hálózat a vi­lágon a legnagyobbak egyi­ke. Több mint 1200 televí­ziós központ, körülbelül há­romezer adóállomás műkö­dik, sokezer kilométernyi rá­diórelé- és kábelvonalat épí­tettek ki... A Molnyija, Ra- duga, Ekran, Horizont hír­adástechnikai műholdak ré­vén a szibériai, a távol-kele­ti, a közép-ázsiai lakosok a nekik megfelelő időben te­kinthetik meg a moszkvai tv-adásokat, mivel a Szovjet Televízió központi program­ját öt műsorszórási övezet­ben közvetítik. Jelenlegtöbb mint 230 millióan laknak 4,, megbízható tv-vétel zónájá­ban. Sok körzetben egyidejű­leg négy-öt — központi és köztársasági — program kö­zül lehet választani. Az adá­sok ott javarészt nemzeti nyelveken folynak. Nagy újdonságok szerepel­nek a jelenlegi ötéves terv­ben is. Előirányozták 6500 különböző teljesítményű át­játszóállomás, 500 Moszkva műholdas állomás üzembe helyezését. A terv szerint tel­jes mértékben színes adásra állítják át a köztársasági köz­pontokat és következéskép­pen lényegesen növelik a színes tv-készülékek kibocsá­tását: 1981-ben 6,5 millió volt belőlük, az ötéves terv végé­re 23,5 millió lesz. így tehát Jurij Szenkevics újságíró és utazó, a Filmutazók klubja tévé-program ve­zetője a műszaki bázis lehetővé te­szi a tv dolgozói számára, hogy minden korábbinál job­ban kibővítsék alkotómunká­juk skáláját, változatossá te­gyék az adások témáit és műfajait, a képernyőn meg­jelenítés módjait. ADÁSIDŐ: 14 ÓRA A szociológiai felmérések adatai szerint népszerűség­ben immár hosszú évek óta szilárdan tartja az első he­lyet a Vremja információs program, amelyet naponta moszkvai idő szerint este 9- kor sugároznak az egész or­szág területére, függetlenül az időzónáktól. Operativitás­ban a Vremja már régen túl­szárnyalta az összeg tömeg­tájékoztatási eszközöket: a néző gyakorlatilag minden kis eseményről ebből a prog­ramból értesül. A Vremját népszerűségben megközelíti „A mai nap a világban” szemle, amelyet naponta két­szer sugároznak: a progra­mot a központi televízió po­litikai gzemleírói készítik. Ezt kiegészítik a világ politikai eseményeivel foglalkozó más műsorok: a Nemzetközi pa­noráma és a Kilencedik stú­dió, amelyben a nemzetközi kapcsolatok területén dolgo­zó ismert szakértők — tudó­sok, újságírók, diplomaták — vesznek részt. Manapság persze még a legot thonü'lőbb tévénéző sem képes minden adást követni. Hiszen csupán az első prog­ramban a napi műsoridő mintegy 14 óra. így ki-ki íz­lése szerint választja ki, hogy mit néz meg. Bármeny­nyire is különbözőek azonban ezek az ízlések, rengeteg né­ző figyelmét képesek lekötni például a sorozatok, akár kri­mi, történelmi, vagy jelen­kori legyen. Ezeket részben maga a tv készíti, részben a nagy filmstúdiók, amelyek­ben a Szovjetunió Állami Te­levízió- és Rádió Bizottságá­nak megbízásából külön e célra megszervezett csopor­tok forgatják a filmeket. Rendszeresen bemutatnak színházi előadásokat is, ami igen jelentős szerepet tölt be a nagyközönségnek a magas színházművészettel való meg­ismertetésében. így például 70 esztendő alatt, mióta a moszkvai Művész Színház Meterlimck Kék madár című darabját játssza, az előadást hárommillióan tekintették meg. Ma viszont a televízió­ban csupán egy alkalommal bemutatott minden színdara­bot legkevesebb 80 milliós közönség néz végig. NÉPSZERŰ PROGRAMOK A televíziót különösen nép­szerűvé teszik az állandó tv- kluibok és tv-rovatok vezetői, akik nagyszerűen értenek ah­hoz, hogy kapcsolatot te­remtsenek a nézőközönség­gel, és mintegy meghatároz­zák programjait, színvonalát, arculatát. A legismertebb té­vé-személyiségek sorába tar­tozik Iraiklij Andronyikov, aki az alkotóművészek közül elsőnök kapcsolódott ebbe a munkába. Párját ritkító szí­nészi tehetségű irodalmár, aki szinte láthatóvá teszi azokat az eseményeket, amelyekről közönségének beszél, a né­ző előtt szinte felrajzolja a híres színészek, muzsikusok, írók eleven portréit... And­ronyikov egyszersmind ragyo­gó irodalomtörténész, akinek nevéhez számos eredeti fel­fedezés fűződik. Televíziós felvilágosító munkájáért Lenin-díjat kapott. Valentyina Leontyeva, a központi televízió bemon­dónője, az OSZSZSZK népművésze, Állami díjas, a „Teljes szívből” prog­ram vezetője A nézők rokonszenvét rég­óta élvezi Jurij Szenkevics orvos és utazó (Thor Hayer- dahl expedíciójának résztve­vője) is, aki a filmutazók klubja adást vezeti, valamint Szergej Kapica professzor, a kiváló fizikus, aki a „Nyil­vánvaló-hihetetlen” klub kép­viselője. A nézőt kétségkívül érdeklik a különböző orszá­gokban tett utazások, tájéko­zott kíván lenni a merész tu­dományos hipotézisek felől, de kétségtelen az is, hogy bízik azokban, akik mindezt közvetítik számukra, figye­lembe veszi álláspontjukat, elfogadja őket döntőbírákul a vélemények bennünket körül­vevő világában. CSODALATOS találkozások Ilyen bizalommal övezik a nézők Valentyina Leontyevát is, akinek alkotóvá válása tel­jes egészében a tévéhez kötő­dik. Az ötvenes években be­mondóként kezdte, majd kü­lönösen híressé vált, mint a „Teljes szívből” ciklus veze­tője. E ciklus adásaiban olyan személyek csodálatos találko­zóira kerül sor, akik éveken át nem látták egymást, pedig valaha nagyon szoros kapcso­latban álltak. Az adásokat különböző városokból és fal­vakból közvetítik, s a nézők nem tudják, hogyan fog bo­nyolódni a program. A for­gatócsoport hónapokon át szorgosan készíti elő az ilyen találkozókat... Valentyina Leontyeva a Teljes szívből ciklus vezetéséért Állami­díjat kapott, nemrég pedig a Szovjetunió népművésze ma- gas elismerést. Az utóbbi időben kiemelke­dő siker kísérte a „Mit? Hol? Mikor?” vetélkedőt. Ebben a kérdéseket a nézők teszik fel a stúdiónak írt leveleikben, és senki sem tudja előre, hogy milyen kérdés kerül a közvet­lenül a játékban résztvevő személyek szeme láttára fel­bontott borítékba. „A nézőkkel szemben” cím­mel lép fel az a fiatalokból, többségükben diákokból, vagy frissen végzett szakemberek­ből kikerülő hatosfogat, amelynek úgyszólván az élet minden területéről feltett Tatyjana Vegyejeva, a központi televízió bemon­dónője kérdésekre kell választ ad- niok. A nézők természetesen igyekeznek minél bonyolul­tabb, gyakran ellentmondá­sos kérdéseket feltenni. Egy­szer a stúdió csapata győz, máskor a nézők, de mindeb­ben a legérdekesebb a helyes, kézenfekvő megoldás megta­lálása. KRITIKAI LÉGKOR A kapcsolat ápolására szánt új rovatok közül megemlít­hetjük a „Problémák — ku­tatások — megoldások” prog­ramot. Ezt Lev Voznyeszen- szkij, a Központi Televízió kommentátora vezeti, aki közgazdász, és itt a megvita­tandó kérdések köre is a gaz­dasághoz kapcsolódik. E prog­ramban bárki részt vehet, aki felkeresi a stúdiót, és vála­szol a kérdésekre: tekintélyes szakemberek, minisztériumok és főhatóságok vezetői. Az adás dinamikus, egész lefo­lyása megköveteli az egyenes és precíz választ a feltett kér­désekre. Persze, a nézők leg­inkább a népgazdaságban elő­forduló bizonyos fogyatékos­ságokról és mulasztásokról beszélnek... E program sikerének alap­ja a nyilvánosság és a kri­tikai légkör. Nem véletlen te- hát, hogy a program vezető­jének nem egyszer újból ke- rekasztal-értekezletet kell összehívnia a megvitatott problémáról. Ezen tájékoztat­ja a nézőket arról, hogy mi történt javaslataik és bírála­tuk nyomán. Ez a program adásról-adásra izmosodik és lényegesen hozzájárul a köz­vélemény alakításához. Alekszandr Avgyejenko Vulkánból nyert fűtőanyag Tanulmányozzák a kljucsevi tűzhányó hasznosítását A vulkán oldalán támadt áttörést csaknem mindig a fő­kráter füstölgő füstuszálya kíséri- I A Szovjetunió északkeleti részén, Kamcsatkán folytató­dik a kljucsevi vulikánikitörés. Az idén márciusban kezdő­dött a tüzes félsziget e leg­hatalmasabb vulkánjának a kitörése. A Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája Távol­keleti Tudományos Központ­ja Vulkanölógiai Intézetének szeizmográfusai előre megjó­solták ezt. A tudósok 1975- ben is előre megjövendölték az ugyancsak Kamcsatkán ta­lálható TolbacSik vulkán ki­törését, s ennek köszönhető­en jó időben figyelmeztették és áttelepítették a közeli fal­vak lakosait. Nagyon bonyolult feladat a vulkánok kitörésének prog­nózisát elkészíteni. Már tíz éve dolgoznak ennek a prob­lémának a megoldásán a Vul- kanolögiai Intézet tudósai. A kljucsevi vulkán 4850 méter magas. A megolvasztott mag­mát még a hatalmas, föld alatti erők is képtelenek ilyen magasságba felemelni. Ezért az izzó magma átégeti a vul­kán oldalait és ezeken a mel- léknyílásökon ömlik iki a sza­badba. A láva hőfoka körül­belül ezer fok, megolvasztja a gleccsereket, elpárologtatja őket és a kövekkel és a hor­dalékkal együtt leárad a hegyoldalon. A tudósok már régóta gondolkoznak azon a prob­lémán, hogyan hasznosíthat­nák a Föld méhének forró­ságát. A Vulkanölógiai Inté­zetben más szervezetekkel közösen már most tanulmá­nyozzák, hogy Kamcsatkán esetleg milyen merész és ér­dekes terveket valósíthatná­nak meg. Már nagy mennyi­ségű föld alatti kazánt vizs­gáltak meg, amelyekre majd a nagy kapacitású geotermi­kus elektromos erőművek épülhetnek. Egy másik ötlet lényege az, hogy közvetlenül hasznosít­ják a vulkánok hőenergiáját. 0a a vulkánok egyikébe egy nyíláson át Vizet vezetnek, akkor, miután felforrósodik és gőzzé alakul át, haszno- síthatóvá válik mind fűtésre, mind pedig elektromos energia nyerésére. Ám ez még a távoli jövendő lehe­tősége, és addig a tudósok fi­gyelmét a kljucsevi vulkán kitörése vonja magára. Bulgária Gyógyító tűk A nyolcadik akupunktúra- világkongresszusnak a bolgár főváros adott otthont ez év májusában. A tudományos kongresszuson 60 országból 500 iszákemlber vett részt, és bizonyítékát adta, hogy az or­vostudomány egyre jobban érdeklődik az akupunktúra — tűterápiának is nevezett — ősi gyógymódja iránt. Az akupunktúra több mint 4000 évvel ezelőtt jelent meg a távol-keleti országokban, s annak ellenére, hogy gyakran vette körül misztikus légkör, bebizonyította létjogosultsá­gát — állapította meg a kongresszus. A ma orvostu­dománya előtt az a feladat áll, hogy optimálisán hasz­nálja fel az akupunktúra ál­tal kínált lehetőségeket. E gyógymódok segítségével el­ért klinikai eredmények na­gyon biztatóak, ugyanakkor a módszernek nincsenek káros hatásai, olcsó és széles kör­ben alkalmazható. Az akupunktúra hatása at­tól is függ, hogy tűkkel való mechanikus ingerlés, elektro­mos impulzus, lézersugár, ultrahang vagy mágneses ha­tás útján történik-e. Bármely módszer akkor alkalmazható a működési zavarokkal járó megbetegedések gyógyításá­ra, amikor súlyos szervi el­változások még nem léptek fel. Bulgáriában nagyon jó eredményeket értek el a mig­rén, a bronchiális asztma né­hány változata és bizonyos bőrbetegségek kezelésénél. Az akupunktúrát olyan népbe­tegségek gyógyítására is al­kalmazzák, mint az allergia, a magas vérnyomás és a gyo­morfekély. Az utóbbi időben egyes országokban jó tapasz­talatokra tettek szert a meg­hűléses megbetegedések, az elhízás és az alkoholizmus el­leni küzdelemben. Az aku­punktúra módszerei a fogá­szatban is használhatók. Fog­húzáskor az érzéstelenítés elektromos akupunktúra vagy a Ibioáktív pontok lézersuga­ras kezelése útján is történ­het. Bulgáriában az akupunktú­rát 1963 óta alkalmazzák a gyakorlatban. A szófiai Pszi­chiátriai és Idegintézetben Maria Oekova doktornő kez­dett ezzel komolyan foglal­kozni Kínában tett szakmai útja során. Ma már több mint 150 bolgár orvos, főként ideg- gyógyász foglalkozik tűterá­piával. Az országban 20 he­lyen gyógyítanak az akupunk­túra három módszerével, a tűszúrásos, a ilézensugaras és az elektromos kezdéssel. Az LT—00 lézersugaras készülék bolgár találmány, amely el­sősorban fájdalomcsillapítás­ra és a gyulladások megelő­zésére használható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom