Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-14 / 165. szám

2 NÉPÚJSÁG 1983. július 14. Újabb tiltakozási nap Chilében Tömegtüntetések, egy lányt megöltek Számos tömegtüntetéssel és újabb véres összecsapásokkal zajlott le kedden Chilében a két hónap leforgása alatt im­már harmadszor megszerve­zett nemzeti tiltakozó nap. A Pinochet-renszer kijárá­si tilalmat hirdetett az esti órákra a főváros területére. Később a rendelkezést Con- eepción városára is kiterjesz­tették. Santiagóban a katolikus egyetemen, a jogi egyetemen és a műszaki főiskolán került sor demonstrációkra. Az ut­cai tüntetést a rendőrség könnygázzal oszlatta szét, sok fiatalt őrizetbe vettek. Este nyolc órakor, a kijárási tila­lom érvénybe lépésekor sok lakásban eloltották a villa­nyokat, s a háziasszonyok fazekakkal és kanalakkal adott „koncertje" adta tud- tul a lakosság véleményét a kormányzat gazdasági és po­litikai irányvonaláról. Az újabb hírügynökségi le­jelentések szerint kedden Santiagóban a tiltakozási nap során a rendőrök megöl­tek egy 19 éves diáklányt és megsebesítettek egy 17 éves fiút egy tömegtüntetés erő­szakos feloszlatása során. Kedden este, a kijárási ti­lalom kezdete előtt három pokolgép robbant a főváros közelében. A robbanás any- nyira megrongálta a vasúti síneket, hogy megszakadt a vasúti összeköttetés Santia­go és Valparaiso kikötőváros között. Carlos Dupre, a PRODEN ellenzéki tömörülés egyik vezetője, volt képviselő a saj­tó képviselőinek elmondta, hogy a katonai diktatúra brutális lépései a tiltakozó nap megakadályozására azt bizonyítják, hogy a rezsim már csak durva erőszakkal tudja megfékezni az elége­detlenség hullámait. ♦ A chilei szolidaritási nap eseményeihez tartozik, hogy a világ számos fővárosában a chilei külképviseletek előtt tiltakozó megmozdulásokat rendeztek, és több hivatalban lévő, illetve korábban jelen­tős tisztséget betöltött külföl­di politikus nyilatkozatban szállt síkra Gábriel Valdés volt chilei külügyminiszter, kereszténydemokrata politi­kus szabadon bocsátásáért. Az olasz parlament alakuló ülése Az olasz szenátus és kép- ■vi'selcház elnökei, a keresz­ténydemokrata Francesco Cossiga és a kommunista Niilde Jotti a béke és a biz­tonság megerősítésére, a né­pek közötti együttműködésre szólítottak .fel ikedd este el­hangzott székfoglaló beszé­deikben.. Jotti síkra szállt amellett is, hogy Európába ne telepítsenek újabb nuk­leáris rakétákat. Az 55 éves Cossigát a Ke­reszténydemokrata Párt li­berálisabb szárnyához .sorol­ják, 1979—1980 között egy­más után kétszer volt Itália miniszterelnöke. Előzőleg belügyminiszteri tárcát ka­pott Andreotti kormányá­ban, de 1978 májusában le­mondott tisztségéről, mert nem tudta megakadályozni Aldo Moro meggyilkolását, elfogatni a bűnösöket. Cossi­gát most többek között az QRP szavazataival válasz­tották meg a szenátus elnö­kévé. iNilde Jotti az előző tör­vényhozási ciklusban iis el­nöke volt a- képviselőháznak. A 63 éves asszony egész éle­tét a munkásmozgalomban töltötte. A fasizmus alatt részt vett az illegális KP harcában. 1962 óta tagjia az OKP vezetőségének. Többek között a kereszténydemokra­ták voksával választották meg a képviselőház élére. PANORÁMA BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke bemutatkozó látogatáson fogadta Jerzy Zielinskit, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét. * iLosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Francois Mittenrand köztár­sasági elnöknek, a Francia Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. * Az Afgán Nemzeti Haza­fias Front küldöttsége, ame­lyet Barek Safiii első elnök­helyettes, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB és a forradalmi tanács tag­ja vezet, szerdán találkozott Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront Országos- Tanácsá­nak főtitkárával, öt évre szóló megállapodást írtak a.lá a kétoldalú együttműkö­désről. MADRID Újabb akadályok hárultak el a madridi találkozó sike­res befejezése elől. A szer­dai plenáris ülésen elfogad­ták Kanada javaslatát, hogy az emberi jogokkal foglalko­zó szakértői konferencia Ot­tawában legyen. Megegyezés született arról is, hogy a svéd fővárosban ez év vé­gén vagy a jövő év elején rendezzék meg. a leszerelési konferenciát. .A semleges és el nem kötelezett országok nevében Jugoszlávia képvi­selője újból sürgette, hogy mielőbb tűzzék ki a madri­di találkozó záróülésének időpontját. BONN Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter szerdán kétnapos hivata­los látogatásra Szófiába uta­zott. További megszorítások? 'Nyugat-iEurópa más fejlett tőkés országaihoz képest Belgiumban páratlanul széles jogkört élvez a kormány. A parlament 1982 elején felhatalmazást adott a jobb­közép kormánykoalíciónak a már régóta időszerű gaz­dasági kiigazítások végrehajtására. A .cáí: a még súlyo­sabb gazdásági válság elkerülése. A kormánynak meg kellett fékeznie az életszínvonal emelkedését, mert az gazdaságilag ímegaiapozaftanud, mintha mi sem történt volna, a hetvenes években is folytatódott. Felül kellett vizsgálni a szociális juttatások rendkívül magas színvo­nalú rendszerét, amelynek .Sima n,szír ozása egyre megold­hat,afila.nalbb gondokat okozott. A kormány azóta is él a belga történelemben is szo­katlan „kemény kéz” eszközével, a képviselők megkerü­lésével hoz gazdasági döntéseket. A kormány rendkívüli felhatalmazásában közrejátszhatott az .is, hogy sokan úgy vélték: a hosszú ideje tartó társadalmi nyugalom nem csap át hirtelen tömeges felzúdulásba. A különleges jog­kör, ma is megkíméli a kormányt ,a parlamenti gánesos- kodástól, arra azonban nem nyújt biztosítékot, hogy saját minisztereitől .is megvédje a koalíciót. A napokban tör­tént, 'hogy a kormánynak a jövő évre szóló költségvetése ellen tiltakoztak a szociális tárcák vezetői, a munkaügyi, a szociális ügyi, az oktatási miniszter, amire a költség­vetésért felelős .miniszter a bizalmi kérdés felvetését ja­vasolta. Belga értékelés szerint az államháztartásiról és az acélipar helyzetéről' most folyó Viták komoly politikai veszélynek teszik lka a kormányt. „A miniszterek közül sokan úgy vélik — írja a Le Soilr című belga lap —. hogy a lakosságtól követelt újabb áldozatok ingataggá teszik a kabinetet, túlságosain nagy rizikóval járnak, ezért jobb időben elhagyta! a süllyedő hajót.” A politikai bizonyta­lanság alapvető oka, hogy az elképzelltnél tovább tártának a gazdasági [megszigorítások. A két évvel .ezelőtt elindított gazdaságszaná!ási prog­ram ugyan javított a világgazdaság felé nyitott kis or­szág nemzetiközi pozícióin — valamelyest javult a keres­kedelmi mérleg, mérséklődött a drágulás üteme —, a .'gazdásági stagnálásból azonban Belgiumnak nem sike­rült kijutnia. Ennek .következtében nemcsak 600 ezer em­ber, a foglalkoztatottak 14 százaléka keres hiába munkát, de az állam sem1 jut hozzá az évekre eladósodott költség- vetés írendlbehozataláboz szükséges adókhoz:. :A Martens-lkormény azt remélte, hogy csak átmeneti­leg lesz szükség .a fogyasztás drasztikus korlátozására, hogy a vállalati 'bérterhek csökkentése után rövid időn belül vissza lehet terelni a régi 'kerékvágásba a gazda­ságot, ismét javulhat az életszínvonal. A gazdasági együtt­működési és fejlesztési szervezet adatod szerint erre még a jövő évben ,sem lesz mód, a szervezet mindössze 1 szá­zalék körüli gazdasági fejlődést vár Belgiumban, és ar­ra számít, hogy a fogyasztás 1984-iben további 2—3 szá-- Zalákkal esik vissza. Martén® arra kérte tiltakozó mi­nisztereit, tegyék meg a költségvetéssel kapcsolatos ellen- j'avaslá'taikat. Ezzel az ügyes húzással' elejét vette a kor­mányon belüli elégedetlenség terjedésének — de csak egy időre. A deficites államháztartás ugyanis mindenképpen korlátozza a mozgási lehetőséget, így nincs kizárva, hogy Charleroi acélműnké s álnak tüntetései, Liege [közalkalma­zottjainak szinte mindennapos tiltakozó felvonulásai el­határozásra készteti a ma még habozó minisztereket és jövőjüket nem kötik többé a jelenlegi kormány sorséhoz. MARTON JÁNOS Eredményeseit fejlfiiiiiek a magyar-szovjet kapcsolatok A MAGYAR—SZOVJET kapcsolatok a marxizmus—le- ninizmus, a proletár interna­cionalizmus alapján a test­véri barátság és együttműkö­dés szellemében, eredménye­sen fejlődnek. Kapcsolataink sokoldalú fejlesztésében különleges je­lentősége van az MSZMP és az SZKP testvéri viszonyá­nak, a rendszeres legmaga­sabb szintű találkozóknak és véleménycseréknek. Kádár János, az MSZMP KB első titkára 1981-ben három al­kalommal járt a Szovjetunió­ban. A múlt évben ott volt Leonyid Brezsnyev temetésén és a Szovjetunió fennállása 60. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepsé­geken. Ez év júniusában részt vett a hét európai szocialista ország moszkvai találkozó­ján. Szovjet párt- és kor­mányküldöttség legutóbb 1979-ben tett hivatalos, bará­ti látogatást Magyarorszá­gon. Kiterjedtek és egyre haté­konyabbak államközi kapcso­lataink. Apró Antal, a ma­gyar országgyűlés elnökének vezetésével 1978-ban parla­menti küldöttség járt hiva­talos látogatáson a Szovjet­unióban, amelyet Eduárd Se- vardniadze, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemze­tiségi tanácsának képviselője vezetésével 1981-ben szovjet parlamenti delegáció viszon- zott. Aktívak kormányközi kap­csolataink. Lázár György, a Minisztertanács elnöke 1979­ben tett hivatalos látogatást a Szovjetunióban. Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszter­elnök 1981 decemberében vi­szonozta a látogatást. Rend­szeresek a miniszterelnök- helyettesi és miniszteri ta­lálkozók is. A minisztériu­mok és a főhatóságok hosszú távú tervek alapján, jórészt a kormányközi bizottságók­ban működnek együtt. Külpolitikai tevékenysé­günk összehangolása, a közös álláspontok kidolgozása érde­kében magyar külügyminisz­ter 1981 áprilisában járt Moszkvában. Kijevi konzulá­tusunk 1969 óta működik, il­letékességi területét ez évben kiterjesztették Moldáviára is. Leningrádban 1978-ban nyílt meg a magyar főkonzulátus, 1980 márciusában pedig 'szovjet főkonzulátus kezdte meg működését Debrecenben. HAGYOMÁNYOSAN jól fejlődik a két ország fegyver- barátsága, jók a kapcsolatok a Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli had- seregdsoport között. Sokrétű és gyümölcsöző együttműködést valósítanak mag a két ország társad'alimi és tömegszervezetei. A ma­gyar—szovjet barátság ápo­láséiban elismerésre méltó munkát Végez a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság. Egyre konkrétabbak és tartalmasabbak a testvérme­gyei, testvérvárosi kapcsola­tok. A magyar—szovjet gazda­sági együttműködésnek sok szempontból meghatározó szerepe van. Teljes külkeres­kedelmi forgalmunk mintegy egyfharmadát, a szocialista országokkall folytatott áru­forgalom több mint felét a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A két népgazdaság munka- megosztásának méretei és történelmileg kialakult • r- melésszerkezete kedvező le­hetőséget teremt számunkra a magyar—szovjet gazdasá­gi kapcsolatok további fej­lesztéséhez és bővítéséhez. Moszkvában 1981 márciu­sában írták alá az 5 évre szó­ló magyar—szovjet árucsere- forgalmi és fizetési megálla­podást. Eszerint a két ország árucsere-forgalmának értéke 5 év alatt eléri a 34 milliárd rubelt. Az. utóbbi öt évben szakosítási és kooperációs szerződések keretében vásá­rolták a magyar vállalatok a Szovjetunióból származó import egyötödét. Expor­tunkban a szakosított és ko­operációban gyártott termé­kek aránya valamivel több mint 30 százalék. AZ ÖT ÉVRE szóló áru­csere-forgalmi és fizetési megállapodás szovjet gépek széles választékának a szál­lítását irányozza elő, és több millió tonna nyersolajat és olajszármazékot, kőszenet, kohókókszot, több milliárd köbméter földgázt, sok milli­árd kWó villamos energiát s több mint 10 millió tonna vasércet vásárolunk a Szov­jetuniótól. Jelentős mennyi­ségű színesfémet és hengerelt árut, vegyipari terméket, fa­árut, cellulózt, papírt s fo­gyasztási cikket is importá­lunk. A magyar export fémfor­gácsoló szerszámgépekből, kovácsoló-, sajtológépekből, kábelekből és vezetékekből, emelő-, szállítóberendezések­ből, élelmiszeripari és hűtő- berendezésekből, konfekció­ipari, vegyipari, kereskedelmi és vendéglátóipart, hínadás- Itedhnikai berendezésekből, kórházi és gyógyászati esz­közökből és berendezésekből, mezőgazdasági gépekből áll. Jelentős mennyiségű vegy­ipari termiéket, növényvédő szereket, építőipari anyago­kat, vetőmagokat és oltvá­nyokat, továbbá PREMIX ta­karmánykeverékeket is vásá­rol tőlünk a Szovjetunió. Me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri termékeink exportja is je­lentős nagyságrendű. Nagy mennyiségű fogyasztási cik­ket, konfekcióterméket és kötöttárut, divatcikket, bú­tort, gyógyszert, illatszert és kozmetikai cikket, mosószere­ket is exportálunk. Az öt évre szóló árucsere­forgalmi megállapodást idő­arányosan teljesítettük. Az elmúlt évben külkereskedel­mi forgalmunk meghaladta a 7,4 milliárd rubelt, és az idei valószínűleg még ezt is túlszárnyalja. TÖBB MÁS területen is fokozzulk együttműködésün­ket a baráti Szovjetunióval, így hazánk is részt vesz a Szovjetunióban a gázvezeté­kek építésében. Ugyancsak intenzívebbé válik együttmű­ködésünk a timföld- és alu­míniumgyártásban, és szá­mottevőek a kapcsolatok a Magyar Népköztársaság, va­lamint az Ukrán SZSZK, a Grúz SZSZK, az Azetbajd- zsáni SZSZK, a Moldáviai SZSZK illetékes szervei kö­zött. Szovjet szakemberek se­gítik Magyarországon a kő­olaj és földgáz földtani fel­táró munkálatait. Hatékony az együttműködés a két or­szág szakemberéi között az energia- és nyersanyagtaka­rékosságban is. Mind közvet­lenebb kapcsolatok alakulnak ki az egyesülések, vállala­tok és más szervezetek kö­zött. Magyar szakemberek is részt vesznek a szovjet élel­miszeripari, bútoripari, ke­reskedelmi, vendéglátóipari és lakossági szolgáltató válla­latok rekonstrukciójában és korszerűsítésiében. A két ország mezőgazdá­szai is intenzív, hatékony együttműködésre törekszenek, így a Szovjetunió egyes terü­letéin magyar kukorioater- mesztési rendszer bevezetését tervezik. Az Azerdajdzsáni SZSZK-ban és a Grúz SZSZK-bán bröilercsirke- üzem, a Grúz SZSZK-ban sertéstelep és takarmányke­verő üzem épül miagyar köz­reműködéssel. TÁRGYALÁSOK folynak a magyar—szovjet vasúti, ví­zi, közúti és légi közlekedési ikapcs ol altok szabályozásáról, a szovjetunióbeli himelnyicki atomerőmű magyar részvétel­lel való építéséről. Megfelelő szinten egyeztetik az árufu­varozásokkal kapcsolatos kérdéseket is. A magyar—szovjet kultu­rális kapcsolatok dinamiku­san fejlődnek, és egyre gaz­dagodnak. Kulturális együtt- működséünk egyezményeken alapul, az új kulturális-tudo­mányos kormányközi egyez­ményt 1979 júniusában írtuk alá. Kulturális kapcsolataink­ban kiemelkedő szerepet ját­szik a magyar—szovjet kor­mányközi együttműködési bi­zottság, amely a maga nemé­iben első volt a szocialista or­szágok kulturális kapcsolatai gyakorlatában. A szovjetunióbeli kulturá­lis rendezvények közül ki­emelkedett 1981-ben a Bar- tók-évforduló eseménysoro­zata, az elmúlt esztendőiben pedig a Kodály-centenárium megünneplése. A magyar—szovjet tudo­mányos kapcsolatokban az utóbbi éveikben jelentős mi­nőségi fejlődés tapasztalha­tó, elsősorban a természet- tudományokban. Bár a tudo­mányos együttműködésnek még mindig legintenzívebb területe a is záke mbercs er e, s a súlypont fokozatosan áthelye­ződik a tényleges közös kuta­tásokra. Jelenleg mintegy 80 témán dolgoznak együtt ma­gyar és szovjet tudósok. Tu­dományos együttműködésünk jelentős eseménye volt az el­ső szovjét—magyar űrrepü­lés. MINTEGY ezerkétszáz ma­gyar diák tanul a Szovjet­unió felsőfokú tanintézetei­ben. Ez évben száztíz új hallgató kezdi meg tanulmá­nyait a szovjet egyetemeken, főiskolákon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom