Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

8 NÉPÚJSÁG 1983. június 4. Televízió-stúdió a kórházban Nemcsak Csehszlovákiá bam, hanem a KGST - o rs zá gokba n is egyedülálló a Szlovákia) kórház, ahol a. pozsonyi egészségügyi felvilágosító intézet javaslatára 1978-ban televíziós stúdiót sze­reltek fel, amely rögtöni meg is kezdte a kísérleti adást. A mű­sor, amely elsősorban a bejáró és a fekvőbetegeknek szól: a legfontosabb 'higiéniai elvek ímegismertetése, egészségügyi ■tanácsadás, napi másfél—két órán keresztül. A páciensek azokat a műsorokat kedvelik a legjobban, amelyekben saját orvosaik és ápolónőik „szere­pelnek”. Szőnyegpróba - Kamasiban Hogyan bizonyítható a meny­asszony iránti hűség? Az Üzbe­gisztán) KaskadanViszki körzet­iben lévő Kaimasi faluban a> fér­fiak nem Szávákkal válaszolnak, hanem leülnek - a szövőszék mellé. A falúban ugyanis a leg­szebb esküvői ajándéknak a kézi készítésű szőnyeget, vagy palaszt tekintik. És ezt a ha­gyomány szerint saját kezűleg a vőlegénynek kell megszőnie. Annak bizonyítására', hogy a szőnyeg kiváló minőségű, a szőnyeget az utcára terítik, és az egész falu áthalad rajta. Változatlan étrend A gyermekkorban megszokott táplálkozási szokások áltondó- i sága nemcsak az emberre jel­lemzők. Amerikai kutatók kísér­letképpen hernyókat etettek ki­kelésük időpontjától kezdve számukra szokatlan növénnyel. Megállapították, hagy ezt a táplálékot az állataik később is előnyben részesítették minden más táplálékkal szemben. Erre az eredményre jutottak olyan hernyókkal is, amelyek sokféle ételt kedvelnek, és olyanokkal is, amelyek kevés táplálékfélét fogyasztanak. A fiatalkorban kifejlődött előszeretet valamely étrend iránt fennmaradt több vedlés után is, és nem sikerült megváltoztatni semmilyen újabb, a hernyókra ráerőltetett, módosított étrenddel sem. t Megmentik a „kirgiz Az Isszik-Kul- tó iKiirgirlo északkeleti részén, a Tien-San hegy láncolatban- talál­ható o kirgiz tengernek nevezett Isszík-iKufI tó, a világ egyik leg­nagyobb hegyi tavai. Hossza majdnem 180, síélessége 60 'ki­lométer, legnagyobb mélysége -pedig 700 méter. „A havas csúcsokkal körül­zárt tó 'indigórzínű, kristálytisz­ta. vizével csodálatos látvány” - mondta, róla Csínigiz Ajtmatov kirgiz -író. Az Issz'ik-'Kul rendkí­vüli áttetszőségének a magyará­zatai, hogy a legtisztább hegyi patakok táplálják. A tiszta víz ideális közeg1 a halak számára. Az elmúlt évtizedben, meghono­sították 1'tt a szeváni pisztrán­got, fogast, morénát és ornula'- morénát, valamint más fajtá­ikat. • A tó sosem fagy be. Úgy vé­lik, hogy azok a melegvíz-for- irások hevítik, amelyek 600-700 •méteres mélységben törnék fel. Ezért sokféle, mintegy 18 fajta madár telel itt. A többi között az öblökben telente több ezer hattyú-, vadkacsa-, és vadliba- raj húzódik meg. A parti sáv­bon kószálj kecskék, őzek, vad­disznók, mókusok, nyúlok, fá­cánok tanya znok. 1948 óta, az fsszfk-ICül két kilométeres porti sávja természetvédelmi terület. A tó nem csők vadrezervátum, hanem gyógyüdülő-vidék is. A hegyi levegő, a csodálatos strandok, a gyógyiszop vonzzák ide a pihenni vágyókat. Az üdü­lési szezonban az IsszíknKul mel­lett egy időben 20 ezer ember pihenhet. Az üdülőket ai jövő­ben tovább bővítik. A tó vizét azonban itt is ve­szélyezteti az ember gazdasági tevékenysége, több ipari üzem található itt és fejlődik a vidék mezőgazdasága' is. Ez teszi idő­szerűvé a. környezet, o légikor és a tó tisztaságának Védelmét. Megtiltották az Isszik-lKulon a motorcsónak használatát, és a kőolajtermékek szállítását. A környező gyárakat hatásosabb derítőkkel látják el, a hatalmas kazánokat pedig lég-tisztító be­rendezésekkel. Az állattenyésztő gazdaságokat áttelepítik a part­ról, beszüntetik a mérgező vegyszerek használatát a tó kör­nyéki földeken. Mindezt szigorú ellenőrzés mellett teszik* hiszen ■az Issz'ik-'Kul lefolyástalan tó és a belekerülő káros anyagok fo­kozatosan felhalmozódnak. Oda kell figyelni az Isszik- Kulrai azért is, mert sekélyese- dik. -Az elmúlt 40 év alatt a víz­szint 2 méterrel, 100 év alatt több mint 7 méterrel csökkent. Ügy tűnhet, mintha' az a 80 fo­lyó és patak, amely az Isszik- iKulibo' ömlik, elegendő lenne a víz biztosítására. A folyók je­lentős része azonban nem éri el az Isszi'k-Kult - vizüket öntö­zésre, az -ipar és, o lakosság vízellátására fordítják. Ezenkí­vül a tó felszínéről évente csak­nem 2 erer köbméter víz páro­log el. •A tudósok számításai szerint az Isszi'k-iKul szintje az elkö­vetkezendő évtizedekben továb­bi 3-4 méterrel is csökkenhet. 'Ez azt jelenti, hogy a part 500—1000 méterrel is visszahú­zódik. Ez, a Kirgiz SZSZK Terv- bizottságának adatai alapján több százmilliós gazdasági kárt jelent. Eltűnnék a- halak ívó­helyei, romlanak a- hajózási le­hetőségek, elvész a gyógyiszop. A sort 'tovább folytathatnánk. Lemondani persze, a folyóvíz ipari és mezőgazdasági fel- használásáról teljes mértékben •nem lehet. 'Más megoldást kell keresni. A Kirgiz Tudományos Akadémia1 tudósai, a- moszkvai és leniingrádi szakemberekkel együtt 'kidolgozták azt a tervet, amelynek alapján az Isszik-Kult egyesítik a gleccservizeket ösz- szegyűjtő Szaridrsaz folyóval. Ehhez két alagutat kell fúrni* az együk 32, o másik 14 kilométer hosszú lesz. Tervezik két magas­hegyi víztározó és vízerőművek építését is. Ennek eredVnénye- ké'pipen a folyó még két köb­kilométer vizet kap majd. A víz egy részét öntözőcsatomán el­vezethetik a Csu folyó termé­keny völgyébe. JEVCENYIJ JEGOROV Jó fogás Gyógyítás medvezsírral és bagymahamuval-Piano Gairpimii és WliJihéllm van Rubruk utazók már a Xlill. században beszámoltak arról, hogy a középkori mongol viilág- biirodlai'o-miban gyógytnövények- ikeí gyógyították a sebesült Iha-r- oasalka-t. E-giy régi mongol írás -haljlhuMás élten medvezsírrail valló bedörzsűlést, orrvérzés el­ten szárított és elégetett vad­hagyma hamujából készült ke­nőcsöt, a felre pedtezett ajkak­nak esténként iá füllzsíirjáva-l! vagy ü-rü csontvelőjével való belkenésélt javasolja.-A XV-I. század végén a- lá- malizmmus előretörésével1 foko­zottabban allikaülmaizták a tibe­ti orvostudomány gyógymódjait is. Daindza-ns zba-nca-n mangoi orvos könyvében hozzáférhető­vé tette hanfitáirsaii szóimáira- a tibetiek egy főművét, amelyet Bu-dldlha olkotá-s-a-ké.rvt tiszteltek, d-e amelyet valószínűleg tibeti orvosok írtak a több évezredes hindu orvostudomány ismeretei alapján. Ezt követően a- mon­gol népi orvostudományt és a Hagyományos ázsiói orvostudo­mányt mongol orvosok egy sor írása- g'-azdtagí-totta'. Ezek első­sorban orvosság-recepteket tar­talmaztak és részben tibeti, ma-ndzsúriai és kínaii nyelven is megjelentek. 'A mongol és a tibeti orvo­sok még az évszázad elején is magúik gyűjtötték a gyógyfüve­ket és készítették a- gyógysze­reket. Sok gyógyszer 25 külön­böző összetevőt is ta-rtalmá-z. Ezlek a gyógyimádok, ma egyes fennta-rtó-sok ellenére — Mon­gólia napjiaiiinkbain modern egészség üggyel rendelkezik — isimét mind nagyobb érdeklő­dést váltanak ki. Az uíánibáto- ri néipgyóg-yász'ati intézet, ame­lyet 1961-ben alapítottak ü tudtam áinyos akadé-mio la-bara­tániiumalké-nlt, foglalkozik a ha­gyományos módszerekkel'. öt- vein tudományos munkatárs vizsgálja az eddig ismert ható­an/agákat. A kutatók ebben, a munká­ban sok száz régi orvosi írás­ra támaszkodnak. Ezeket az akadémia és az utón'bátori Gaindán kolostor könyvtárában őrzik. A népgy-ógyászati inté­zetnek saját gyűjteményié is vén, aimiei.y több miint 200, kü­llőn lapokból' álló és selyembe csomagollt, többnyire illusztrált kézliiraiBből állj'. Minthogy ezeket nagyrészt először módéra mon­gol nyelvre kell'! lefordítani, a1 kuUkntóSnitéz1 íben két lámaSsIto szerzetes is dolgozik. A tudó­sok áltál most kifejlesztett né­hány új orvosságot már ipari­lag állítanak elő. így példáiul egy mongol rododendron fajtá­ból kimerültség és álmatlanság elleni gyógyszert készítenek. Bulgária Vúrna „meleg tengerei” iA várnai tengerpart még a hideg évszalkokban is népszerű és sűrűn látogatott üdülőhely. A bolgár fekete-tengeri partvi­dék fővárosának nagy üd-ülő- komipjexumai egy-egy váltásiban több ezer h-aza-i és külföldi tu­ristát fogadhatnak. Az üdülők­ben gyógy- és hévizekkel töltött medencék is rendelkezésre áll­nak. Jelenleg két nyitott meden­ce fogadja az Aranyhomo-k és a Druzsba üdülőtelep vendége­it és fedett gyógymedencék várják oz Internbc-ional és Vár­na szálloda lakóit. A Druzsba üdülőtelepen a közelmúltban újabb melegfor­rást fedeztek fel. A lelőhelyen 1800 méteres mélységből má­sodpercenként 52 liter 39 Cel- si üs-fokos víz tör fel. Jugoszlávia Városról városra Ott, ahol a Sar-hlegység északi nyúlványait kettészeli □ Blisltrioa folyócska1, már a ró­maiak idején is város állt: - a népes Tháiraindla-. Később, a bizánci uralom idején, Prizd'ri- jan volt a város neve. A dicső múlt ma bizony meglehetősen sok gondot okoz a városrende­zőknek, hiszen □ régi műemlé­kek megőrzése és karbantartó*- sa jelentő® összegeket emészt föl. Különösen áil't ez a Bisitri- ca btalí partján épült török ne­gyedre, amelynek egyik leg­szebb emléke a minaret. De ebben a városrészben találha­tó a- szkopjeihez hasonlóan rit­ka1 szép, sakívlupolá-s török fürdő, amelyben képtárait ren­deztek be. A város látványos­sága a XVI. századiban emelt, kőből faragott, három-ívű híd, amelyet az 1979-es árvíz alapo­sán megrongált. A hidlalt most restaurálják, hogy az ide láto­gató vendégek máir az idén gyönyörködhessenek benne. A turistáikra gondoltok akkor is, amikor tavaly megkezdték egy új, korszerű szálloda építését. Szkopjéiban, ahol annak ide­jén - eléggé meggondolatlan múl — felszedték a- síneket, mert átálltaik az autófousz- köztekediós-re, a közeljövőben ismét járnak majd villamosak. A városfejlesztési intézet tervei szerint még, az év elején meg­kezdik a- villáimo-sisínek lefekte­tését mintegy 22 kilométeres hosszúságban. A munkálatok eíső szalkaiszla — beleértve a 60 pótkocsi s VilJa'm o S'Szer el vény árá-t iis — 3,2 milliárd dinárba kerüli. A macedón fővárosiban egyébként 70 évvel ezelőtt in­dult meg a Villamosközlekedés — akkor mlég I ©vontató sú ko- oslilklkail. Irkutszki mementó Békés bunker Gerold Konsztantyinov nyu­galmazott gárdalfőbadmagy, a Szovjet—Mtagytar Baráti Társa­ság irkutszki részlegének elnö­ke. Szülőfalujában beszélge­tünk, 20 kilométernyire Irkutszk- tál. Tősgyökeres szibériai. Har­colt, mint legtöbb kortársa. Za­kóján a Vörös Csillag Érdem­rend: részt vett Magyarország, Bulgária, Ju-gosrlqvlio felszaba­dításában. Számára a háború Ausztriáiban ért véget. — A háború kitörésekor 16 éves voltam. A gyalogosiskola elvégzése után, 1943 májusában kerültem a frontra. Egy gép­puskás szakasz parancsnoka lettem, s hamar átestem a tűz­keresztségen. Moldáviában tör­tént... A parancs az volt, hogy minden körülmények között át kell kelni a Dnyeszteren. Már a folyó közepén járhattunk, ami­kor záporozni kezdett ránk a tűzeső. Csak egyetlen lehető­ség volt: előre, tovább! A víz­ben a legkisebb sebesülés is a biztos pusztulás. Ezért a dnyesz- teri győzelemért drága árat fi­zettünk. Sétálás közben beszélgetünk és egy tisztáson a legszabályo­sabban épült föl'dbunkerre buk­kantunk. — A mi vidékünk a háború­ban a legmélyebb hátország­nak számított. A frontvonal sok ezer kilométernyire húzódott innen. A mi földiünk nem tudta, mi az ágyúdörgés. Ezt a föld alatti kunyhót, ml veteránok építettük már békeidőben, a kemény háborús évek emléké­re... bementünk a fűvel benőtt lép­csőfokaikon.. Puritán egyszerű­séggel berendezett helyiség: ágaikból eszkábált asztal, két oldalán egy-egy hosszú priccs. Az asztalokon nagy kaliberű géppuSk'a-büvelyből készült mé­cses. A falon szögre akasztott, viharvert katonaköpeny, sisak és hátizsák lóg. — A háborús évekből őrzöm mindezt, nincs náluk drágább emlékem... Rámutat egy tanksisakra és egy formátlan tiszti táskára: — Egy harcosátrsam küldte Moszkvából.1 íMesszire eljutott a hír, hogy a szibériai tisztáson a bokrok között egy bunker épült az el­esettek emlékére. Jöttek ide messziről is az emberek. Ki egy megsárgult levelet, ki egy harcba hívó plakátot hozott, IKonsztantyinbv volt harci fegy­verének, egy nehézpuskának a modellje, a bratszki munkások ajándéka. iNézegetem a háborús évek fényképeit. Az egyiken ezred­társai között beszélgető partne­remre ismerek. Gyermekarcú al­hadnagy. A fotó alján szöveg: „Konsztantyinov szakasza - Ma­gyarország 1944". Szilveszter éjjelén történt. A Balaton-f elvidéken sú lyosa n megsebesült Konsztantyinov. Társai, eszméletlen parancsno­kukat egy erdőbe vonszolták és elrejtették. Pár nap múlva a fa­sisztáiktól megtisztították a kör­nyéket, állásaikat megerősítet­ték. A harcok végére már nem maradtak a szakaszukból, csu­pán hárman. — Hanminc-egyniéhány évvel később Magyarországon jár­tam. Sok minden megváltozott az eltelt évek alatt, harcaink színhelyét mégis könnyen meg­találtam: segítettek az emlék­művek. A szovjet és a magyar vete­ránokat harcokban kialakult kapcsoltatok fűzik össze. Gerold Konsztantyinov volt partizán- parancsnokok, komisszárok ne­veit sorolja: Pozsonyi Ferenc, Somogyi József, Pataki Ferenc és a ma is élő irkutszki magya­rok közül Margiusz Elek, akinél nemrégen maga is vendégeske­dett az öreg harcos 90. szüle­tésnapján. ANDREJ SZOLOVJEV G. Konsztantyinov a szibériai veteránok építette emlékkunyhó­ban. A márványtábla a fasiszták elleni harc hőseinek állít emléket: „Frontkunyhó a Nagy Honvédő Háború hősi halált fialt harcosainak és ma is közöttünk élő veteránjainak emlé­kére. 1978. május 9.” mmmmmmamm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom