Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
1983. június 1. Akadémiai díj Tizedannyi energiával... A Magyar Tudományos Akadémia május 2-6-a között tartotta közgyűlését. Ez alkalommal is, a hagyományoknak megfelelően sor került az akadémiai dijak ünnepélyes kiosztására a különböző szakterületeken kimagasló eredményeket elérő szakemberek és teamek részére. Beszélgetőpartnerünk az egyik díjazott team vezetője, Bánházi Gyula kandidátus, a MÉM Műszaki Intézetének igazgatója. — ön és munkacsoportja az elismerő dijat egy új, a mezőgazdaságban alkalmazható, energia- és költségmegtakarító technológia és az e célra kifejlesztett gépek, berendezések kidolgozásáért kapta. Hallhatnánk bővebbet erről? — Először tailá-n a teáim tagjait szeretném bemutatná: dr. Bo'klodli József, az ÁMait-o-rvos- tud'onnáoyi Egyetem tárnára, d'r. Csermély Jenő gépészmérnök, ai MÉM Műszaki Intézetének osztályvezetője, dr. Szerat- miiihállyii Sándor ál'latttienyéisztő, az Áfflaittenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ tudományos igaizgatóihélyettiese és végül személyem, minit gépészmérnök. Teamünlkirö! tehát vallóban elmondható, hogy több tudományterületet átfogó komplex team. Bizonyára sokakban véfődlilk fél a jogos kérdés: milyen célkitűzés vezéréit bennünket egy új tecfmoíóglito ki - dolgozására, tevékenységűinknek mi a lényege? Megkísérlem1, hogy a széles témakörrel nagy voniaHlaltóban tájékoztassam az érdeklődőket. Köztudott, hogy a magyar mezőgaz- dtafság al'aípvető tlakiarmány- növénye a kukorica. Az összes sZámltőtenül'let mintegy hiairmiinc százal'lóklát f-ogl'tílj'a el. Az állait- tairtás abralkszükSégfetének tölbb mint betveni százalékát a rZernes kukorica fedezi. A r zart/tosmairbia1 tömeg takarm átny- ' zülksélgi'Jetélnek pedig körülbélűl hiatrmiiintc százaléka o sii'ézott kukorica. A asőtörő vágószerike- z élttel ellátott kombájnok a szemes kukoricát morzsolt álla pótban talkairtütijálk be. A magias rzemmedvesség-tartailbm milatt a morzsol kukoricát mesterségesén kél! szárítani. A tárolás biZtonlságio érdiekében tizenkét rZá'Zai'lék o s nedvességtartalom - ra szárítják a kukoricát, ami íél'enltős 'szárítási hőenergiát igényel. Egy tonna szárított ku- Iranda elöálllítáisóhoz hatm-imc- négyven kilogramm tüzeHőo'la- jat hasznaiinlalk fel'. Az így ki- ai'dkiilt morzsa'á sós betakarítás al'lkallmazáisa a hetvenes években teljésen áiftallá.nasisá vált aiz országiban. Az olajárrobbanás Hatása ta hetvenes évek végén elérte mezőgazdlaságii üze- meiinklet. A tüzelőolaj ára néhány év ailaitt több imiint hatszorosára növekedett, megnövelve a szárítáisli művelet köiit- ségét. Ezért a figyeljem egyre inkábbra nedves tárolási technológiák felé forduflt. Ezen eljárások mát mintegy tíz évé vizsgáltait dta'ttt voltak ugyan, de előnyeiket 'igazán csak a meg- drágullt tüzélőofaij hozta elemi erővel felszínre. A tüzelőanyag- és Ikpllttslégimegltakoirtós igénye tette szükségessé, hogy a hagyományos tedhmoilágiáf az új fedhinoiágliálvalt váltsuk fel1, s iktassuk kii a szárítást. A felismerés eredményeképpen 2— 3 éVe féilgyorsúllt a fejlesztés. I — Miért volt szükség alternatív technológiák, kidolgozására?- A takarmány béltartalmát és rosttairtallmá-t illetően egyes áHatokinláJ (iszairvaiSmairhá, sertés, baromfi) más és máis az igény. Ennék érdiekében a raedlyes tartósítási eljárások négy alaipveltő csoportja alakult ki: a teljésen érett növény be- siilázáiso, csőzú zaiék -készítés, szemdsUtlka-ziúzafliék készítése és szemzú zal-ék-készítés. A betaikai- ritott anyag ezeknél elítélő konziszKéndíájú, 'beltairtaJImű. Az egész technológiai lánc négy fázisra- osztható: a betakarításra, tárolásra1, takainmáinylke- ve résre és a toktormánylkiasz- tásrai. Az egyes fázisokon beliül több tedhinoiágiaii alternatíva, gépi megoldás 'lehetséges. A tedbrfolágSiai változatok száma így iigen magas, ami egyben a termelési körülmények- - hiez va'ló rugalmas adaptációt segíti élő. A takarmány betakarítási és felhasználási iműve- lietfoiByamatáinak fázisai kapcsán mintegy négyven-ötven glépet és berendezést vizsg álltunk meg. ‘Ezeknek egy része belföldi, nagyobb részé pedig külllföSdii va'lt. A vizsgálatok során ’allakulibalk kii azok a gépsorok, améfyék nagyüzemi körülmények 'között lehetővé teszik -aiz ilsmlertetetit technológiái variációik megwal'östósát. A rtediveskuk oiHioa sillózá só maik alapszabálya', hogy három alapnál ne 'legyen hosszabb egy Silitófeár betárolási ideje, d'ejobb, hto énnél iis ravidebb. Fontos efőfeHltéitél még a gondos tömörítés és a légmentes lezárás. A technikáinak, a betailda- rtósi kapaoiltásntok ezékhez a -követélményekhez kiéül iigazod- nii. A betakarító-, a daraboló- giépék, a szállítóeszközök ka- paiditáisáit, dbrabszámát úgy kelt meghlatározmi, hogy a1 munka gyorsain, határidőn belüli végmebaljtlhaitó Hegyem. — Hol ”folytak kísérletek és milyen eredményekről lehet már beszámolni? Az új technológia iránt érdeklődő szakemberek hová fordulhatnak további információkért? — A Komáromi Állami Gaz- daiságbton, az Agárdi Állami Gazdáságiban, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban és a 'hernádi Máraiius T5.-ie Mgtsz- ben folytak az atlaipvefo kísérletek. A tedhntológiiia meglehetősen összetett kérdéseinek tisztázása, a szükséges gépek kialakítóba és a jó megoldások gyakorlati éltonjesztlése érdekében aiz ország tizennégy gazdaságában úgynevezett referenaiatéfepek létesülitek. Ezékben több tedhnológliali változatot alkalmaznak. Az évtized közepéig az itt szerzetlt tapasztaltaitok alapján az új technológiáik m ég hat ékonyabb kii - ailtalkltósára lehlet számítani. Az ország összes szemeskukorica- területének mintegy nyolc szó - zailékáróil már nedves tartósí- fálssai takarítják be a tárolandó szemes kukoricát. Cél, hagy ezt az arányt hairmiincölt-inegy- ven 'százallékra növeljék. E tedhino lógiá k alkaílmorósá val az energiafelhasználás kilencven százalékát .lehet megtakarítani. Az új nedves tárolási technológiáik bevezetésénél sok o szubjektív ráhatás. Az össze- fügig'ésék pontos ismerete, a kéllően értékéit műszaki imfor- máaiálk és a technológia fegyelmezett betartása sokkal!' inkább a silkér kulcsai, miiint o szokásos mezőgazd'aisági termelési módszereknél. Fonduljai- ndlk tehát bizall ómmal az érdeklődők a MÉM Műszaki Intézetéhez, o négy kísérleti gazdaságihoz1, a tizennégy referea- ciiatiélephiez, a termelési rendszerek közpantjialiihoz (liKR, KITE stlb.), ahol megkapják a szükséges tedhlniölógilai, gépesítési iintanmádiŰkat. DR. MÉRŐ ÉVA “NÉPÚJSÁG 3 Aki tudja, megmondja ... Gerjen iNiéima csend van a gerjeni általános iskola hetedik osztályában. A tanulók előtt papír... soraikat rónak. Néhányon összehúzott szemmel koncentrálnak, egy-egy évszámon vagy eseményen tűnődve. A hetedükben Illés Dezső, az iskola igazgatója tanítja a történelmet. Most diákjai folyamatos tanulását, és annak eredményességiét vizsgálja. Persze, ez a „cetliírás” egyben a tantervi minimum felmérése is. — Ezt a kérdést sem kell részletéiben kibontani - mondja —, elég rövid a válasz. Az a fontos, hogy a gondolatiságot meg- tailáljaim benne... — majd a következő kérdésikörnél szavazásra buzdítja a gyerekeket: — A három évszámot, vagy a három eseményt mondjam? Nyilván egyikre a másikkal adhatjátok meg a választ. A tanulók az események sorolása mellett döntenek, s a lapok évszámokkal gyarapodnak. Amire befejeződik a felmérés, ki is csöngetnek. Két leány összeszedi a lapokat. Az igazgató néhányba belenéz, s időnként elégedetten bólint. 'Eközben kis társaság gyűlik össze az osztály közepén. Beszélgetni kezdünk. Arról, hogy ilyenkor, év vége táján milyen a „Ihüljtá's”, hogyan készülnek a meg rövidült nyári szünetre, kinek milyen programja lesz, s ki mivel szeretné tölteni a szabadságát? — Majd minden napra jut egy fölmérő írása — kezdi Ge- nye Anita -, de ezt a két és fél hetet bárhogyan is ki lehet bírni. Szóval van tanulnivaló, d'e az vig'aisrtal, hogy nemsokára kezdődnek a kirándulások, üdülések. — Te hova mész? — A szüléimmel Zamárdiba, és két alkalommal Észak-Ma- gyararszágra. Egyik osztálykirándulás, a másikat pedig az úttörőcsapattól kaptam jutalomként - így a válasz, ami az igazgató megjegyzésével így bővül: A közösségi munkáért és a jó tanulmányi eredményért. Kovács Norbert „úgy döntött” nyarát úgy szervezi meg, -hogy néhány hét belőle otthonra is maradjon-, azaz a segítésre a házi és a ház körüli munkáiban. — Persze, máskor is segítek. Mostoháiban példáéi papriíká- zunik. De a palántázással még mi nos vég e ... iNem árulta el Dávid Krisztina, hogy honinét a nagy lelkesedés a cukrászszakma iránt, de tény, hogy fél évvel ezelőtt elhatározta, hogy cukrász lesz, vagyis a vendéglátó,ipari szakközépiskoláiba jelentkezik továbbtanulni . — Tanulmányi ■ átlagom 4,7 volt félévikor. Azután kicsit rontottam, most pedig javítani szeretnék. Ezért naponta három órát tanulóik. Például, ha élő- világiból ötösre sfkerüi a felmérőm, akkor 4—5 között álinék. Vagyis talán felélhetnék az ötösért. — Szeptember, október táján mennyit tanulsz naponta? — Ügy másfél órát. Taba Ágnesék hárman vannak testvérek. Tímea ötödik osztályos, Ilonka kétesztendős. S miivel bölcsőde nincs a faluiban, édesanyjuk délutánra vállalt munkát a helyi termelőszövet- kezet oérnázójában, s akikor a nagylányok „rendezik" a picit. (Büszkék is erre.) — Én is megyek osztálykirándulásra, utána két hétre a Balatonra, majd tíz napig leszek Csilllébércen ... Addig Tímea lesz Ilikével. Amikor ő is nyaral, majd anyukám veszi ki a szabadságát ... Szüléink? ök nem mennek nyáron sehova. iBalástü Csabának most jobb jegyei vannak, mint az első félévben voltak. Már elkezdte a „hajtást" a továbbtanulás miatt, a készülődést pedig a nyárira.1 — Hogy miit csinálok, amikor itthon leszek? — kérdi. — Focizunk meg horgászunk a srácok- Iktal. „Peca-túrát" szervezünk. /Egész naposat... Aztán megfőzzük, amit fogunk, de a biztonság kedvéért szalonnát is viszünk magunkkal... Segítek is otthon. Főleg a kerti munkában. A háznál levő területen, meg „kint” is. Errefelé a legtöbb családnak van kertje. Legalább egy, de soknak kettő. Paks A paksi lakótelepi általános iskolába 1200 gyerek jár. A pedagógusok száma is meghaladja a hatvanöt. Az óriási iskola is kezd már zsúfolttá válni, csakúgy, miint a diáikok évvégi programja, amiről így beszélt Oláh IMüihá'ly igazgató: — Szinte minden hétvégéjük foglalt. Számtalan kulturális és sportverseny zajlik mostanában, de a rendezvények sorát gyarapítja a gyermeknap, a pedagógusnap, a ballagás és folytathatnám a sort. S e mellett nyilván tanulnüok is kell. És megesni túlterheltek. Nékem az a véleményem, hogy a jó tanulók, az aktív gyerekeik soha nem akarnak „megszakadni'', ők vállalnák mindent, és helyt is állnak precízeni, lelkesen. A gyengék ... szóval ők érzik magukat túltezheltéknek ... Egyébként történelmet tanítok a hetedikeseiknél. Mór javában ismételünk. Mégpedig úgy, hogy az ötödikes és a hatodikos tananyagot is átvesszük. A hetedik „A” osztály néhány tanulójával a kellemes társalgóban beszélgetünk, amit Patrik Péter egy „simta" napjának beosztásával vezetünk be: — Suliiban vagyok délelőtt. Naponta - egy órán át tanulom az iskolai, tananyagot. Aztán zongorát gyakorolok, megyek edzésre: vagy atlétikára, vagy kézilabdára. Otthon is szoktam segíteni a takarításban, vagy a kerti munkában. De nem múlik el nap, hogy olvasásra ne szakítanék időt magamnak. Simon Krisztinának rengeteg programja lesz a nyáron. Egy jó hónapot nem tölt otthon. S aimikor Pakson lesz? — Teniszezek, zenét hallgatok és olvasok... és persze segítek. Mást itt nem nagyon lehet csinálni. Jó lenne néhány hetet falun tölteni — teszi még hozzá.' — Az úgy van szerintem, hogy a városi gyerekek falura, a falun élők pedig a várasba vágynak — szögezi le Hornyák Anita. S máris élénk vita következik. Végül a felek megegyeznek abban, hogy azért van ez, mert a falvakban élő társaik a mozgalmasabb városi életre, a városiak pedig a falusi csendre áhítoznak, s azért, hogy az aszfalt helyett füvet és földet érezze--nek a talpuk alatt. — Tény, hogy nekünk másként kell beosztanunk az időnket — folytatja Faragó László. — Rengeteg a hétközbeni elfoglaltság. Az otthoni takarítás is rendre a hét végére marad. Sok-féle szakkörbe járhatunk és járunk is, mert szeretjük, meg a továbbtanulás miatt sem árt... Nyáron? Átmegyünk a művelődési házba rexezni, megnézünk egy-egy filmet... aztán ki is fúljt. lMulkii Máriának, mondhatni, már-már megkezdődött a nyári szünete. Ö év közben bebiztosította magának a jó jegyeket. Ö akkor tanul többet, ismétléseik idején pedig már „nyaral". Nem úgy Molnár Andrea, aki jelenleg több tárgyból áll kétesre,' így még sok izzasztó felelet „várományosa”. Még kicsit időzünk a nyári programok körül, mire kiderül, hagy Faragó Laci három hétre Franciaországba megy a megyei úttörőelnökség delegációjával, az ottani testvér úttörőszervezet meghívására. — Már elkezdtem vásárolni a -népművészeti tárgyakat, az út- törőfélszeneléseket... Ilyesmit Viszek aijá'ndókba. (Elköszönünk. A kocsiból még visszanézek a hatalmas iskolára, ahol még bizony kemény munka folyik, de oly sok szép nyári program terveződik.- vhm - dkj Rázós pillanatok a gerjeni hetedik osztályban A paksi beszélgetőtársak Közeledik a tanév vége
