Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

a Képújság 1983. június 1. Az idilltől a realizmusig Születésnapi beszélgetés ^Sőttjr Istvánnal — Ha olykor próbálkoztunk is au elsztakad'ásBtal, nyilvánvaló, hogy a legiszorosiabb közünk volt ai Nyugatihoz, mégpedig azért, mert a Nyűgöt olyain igényt és színvonalait képviselt, amelyet kívüte egyedién folyó­irat serm Igazi, tiszta irodai mát alkart: a kommersz, a limonádé típulsú férőm övékkel, az egyr,e erősödő jobboldali demaigágiá- vaíl szerében bumainüsta szelle­miségű, magos színvonalú és elk'ölcsiiségű linodailirrtait Engedé­kenység, liberói izmus, rossz író elvtelen befogadása a Nyugat esetében egyszerűén nem léte­zett. Mindért a Háborús srerrny- IrodaHam időszakában még fo- kozottlaltíbfoan monidlhlaitom el a> Nyugat utódáról, az Illyés szer­kesztette Miagytair GsiMagrót. — A szokványos realizmus tagadó- sótól a különböző utak, módszerek kipróbálásán át Sőtér István útja vé­gül visszakanyarodott a realizmushoz, igaz, annak egy megemelt, sokak szerint „tündérinek”, „költőinek" ne­vezett változatához. s agglak Ezen o válságon men­tem át én is, ez o szembené­zés kezdődött Bűnbeesés című relgényemmlél, s tartó fit egészén a Budai Oroszjltóinligi. Ez tehát a realizmusra 'Valló áttérésem miagryaráztaltai, egyben bár egyik legikomoraibb, d'e legterméke­nyebb sízépiirói körszakom. — Az ötvenes évektől kezdve vi­szont az iró egy időre teljesen elhall­gatott. — Igén, mert rossz korszák ijötttt rossz feltételekkel, merev, Hdiögyállt, életelllénes esztétilká­* vtal. Ne is beszéljünk róla, ariülljiünik, hogy túljutottunk raj­ta ! — Szükség tenne-e véleménye sze­rint manapság egy Nyugat-típusú fo­lyóiratra? — Föltétlenül szükség fenne, mert az időben elmulasztott febetöségék bosszú iicfeiig megbosszulhatják magúkat. A Nyugat közvetlen folytatói ugyanis — mint gyöjltöfo'lyói'ra- tok — még éirvényésifieni akar­tak egy bizonyos igényt, elvet, színvonalat. Nem utolsósorban krM.kaú irovOtúkkal. A mo é'l'ő utódfolyóiiraftok viszont éppen kritikai .rovaitulklbáin n'em eléggé erősek, noho jómagam az Új lírást vagy például a Jelenkort igen igényes, jól szerkesztett fóyóiirialfinák tartom. Ám é'n maii iirodáíimuníkbon nem látok egy Gyulái Rál- vagy Arainy János- féle rendező érőt, olyöt, ame­lyik képes l'enine kordtóibam tar­tami a rossz költők erőszakos, agresszív hadát. Mert meggyő­ződésem., hogy az irodalom mo sincs válságban, de határozott, egyre méltyülllő váilság jeltemzi irodalmi éllletünlket. — A 19. század irodalmának ap­rólékos feldolgozása közben miért kezdte foglalkoztatni Deák Ferenc alakja? Sőtér István hetvenéves. S há el alkarjuk kerülni az ilyen alkalmaikkor esedékes szok- vláiny közhelyeiket — mert bfeo- myláina ízlése elllen valló —, a szürke tények is sokaitmond'ólak. Az íir'ó, i-rodatomtörlfiénész, kriti- Ikus, egyszóval o szépíró és az irodai omtud'ás élettan öve kisebb könyvtárnyira rúg: s legalább Ilyen jellemző rá az o mind­máig eleven figyelem, amellyel' irodalmi közéletünk vallom ennyi fontos kérdésében szavát hai- láltjb — ugyancsak meghazudtol­va ai fáradt középnemzedéket ftiáöafságávaii. A születésnap allkallmlávall próbáljunk meg be- pillllanltanii m űhieiiymunkáljá'ba. — Van-e a kritikus, irodalomtörté­nésznek külön írói ars poeticája? — Nem hiszem, hagy lenne küllőn írói ars poeticáim, én a munkásságomat teljes egység­ben látom. Miivel íréiként kiala­kult a salját műhelyem; ezért bélé is tudom helyezni magom egy másíilk író — akár koritánsli, akár múlllfibéilli író — műhelyébe. S há' egy másik írót meg alka­rok ismerni, meg akarom ér­teni műhelyét, akkor már kriiti-, fcúsi feladatot végzek. Ho pe- dli|g o műhelyt körülvevő kort is megkísérlem feltámasztani, vagy több íróra is jellemző sa­játosságokat kutatok, akkor már az irodalomtörténész mun­kálkodik bennem. — Az irodalmi műhelyt érintve, az ön helyét a Nyugat harmadik nemze­dékének tagjai között jelöli ki az irodalomtörténet. — A Nyugat harmadik nem­zedékéhez soroltak, ott tárgyalli- nak aiz irodalomtörténeti feje­zetek — s csakugyan oda is tar­tozom. De azért a. dolog n'em ilyen egyszerű. A Nyugiathain nekem 1938-bain jelent meg először novellám, s alttál kezd­ve o Babits, majd Illyés Gyula szerkesztette Magyar Csillag rendszeresen közölte munkái­méit. De első — s mai szemmel is fonltosölbbnalk, jellemzőbbnek érzett — írásaim a Sárközi György álltái1 szerkesztett Vá­lasztan láttáik napvilágot. [íróvá avatJtálSásám tehát a Válásához fűződött, s ez nem véletlen. Mért a Nyugat o harmincas évek vége felé — Babits e kü­lönben náigyan fontos írói kor­szakában — eigy nemesen, ma­gas sdinVonöilűan konzervatív folyóirat volt, amely mindenfé­le modem áramlatban csupán' divatot vagy modoroslkod'ástlá­tott; ellentétben o Sárközi György képviselte Válasszal, almel'y miilnden formabontó, for- mcnújjiíltó irányzat számárai nyi­tott volt. Márpedig én, mint fia­tal író, szürréalliisltái novellákkal kezdtem pályámat. És az a bi­zonyos harmadik n'emzedék, amélyilk akkortájt kezdett nem­zedékké szerveződni (Jékely, Weöres Sándor, Rónay György, Thürzió Gáibör, Vas István, Rad­nótii Milkltós és a többiek) nem- ásblk másít akart ellmond!aíni, mint az előtte járó Illyés Gyu- láék, Szabó Larlncéik nemzedé­ke, háinem a mást másképpen is. A hámmadiík nemzedék in­dulásának tlehát kétségtelenül volt egiy bizonyos aVairtgarde j’eilUleigie. — Csakhogy egy olyan irodalmi ,,nagyhatalom”, mint a Nyugat ha­tása alól aligha vonhatta ki magát bárki is. — A szürrealizmus szoros ikáipcsoJaltban van o romanti­kával!, úgy is mondhatnám: a romainlfiilkánalk egiy mbdern és: túlhajtott változatai. Márpedig a barmlincás években, a hálbo- rú előttfii Európáiban Magyar- országon is egyfajta kapuzárás' előtti iidlfllháingüllal! uralkodott. Az .iirodalloimtain mlirvdez o já­tékosság, a csodái, a tündéiriés- ség formájában, jlefenltkiezett, amiiré o szürrealizmus bőven, adott lehetőségét: már-imár idilli képet festett a viliágról. Ez az eulfióríás hangulat érhető tetten, első regényemben, a Felleg járásiban, karai novellá­imban, de e.z o Jélkely-versék álámsz'erűslégéibeni, Ránáy György költeményeiben is. En­nék o csO'daiirodaJomndk az ars paeflidáiját fejtette ki Szerb Antál, s támogatta talán nála is jabltaln Halász Gábor. Eb­ből az eufórikus, idilli hanga1 látóból ébresztett fel bennünket a háború. Az átélt válságok, súlyos problémák után 1943 tá­ján már miindáninyi'un.k számlá­ra Világossái vált o korszak történelmének katasztrófa j.éll!e- ple. Az elfőttünk járó Halász Gáiborék nemzedékének hatá- sáira mi is rákényszerültünk, hogy körülnézzünk abban o ko­mor világiban, amelyben éltünk, s amelyben minden megoldat­lannak bizonyult. Szakítva te­hát a asoda, a tündériességi hangulatával — szembe kellett néznünk az aintSidSIItel, az antói- eutfórlilával: egyszóval' a valÓ­— Deák egyénisége, szerepe, történelmi béliye valóban na­gyon ré giolo izgalttai a fantáziá­mat;. Annál inkább, mivel érté­kelésiét mind a múltban, mlind napijainkban helytelennek ér­zem. Én úgy Hiszem, hogy Deák Széchenyinél1, Kossuthnái is jó­val bonyolultabb, összetettebb jelenség, é's személyén át egy korszák életszemlélete, szemtlé- tefmődjia is megközelíthető. S ez a kérdés nem csupán a szalktönténiész szórná no lehet érdekes, egy esszészerű feldol­gozás az irodalomtörténésznek is roppant tanulságos. — S milyen tervek foglalkoztatják most az irodalomtörténészt, a szép- írót? — Irodái o mitörté nászként a Vi­liágas utáni irodaiamról szálló korszakai on og ráifiátilm nak, a Nemzet és haladásnak az esz- sZéilsito feldolgozását tervezem. De vonnak még regényírói kö­telességeim is. Azt a tematikát, almelyet a Bűnbeesés, Az el­veszett bárány és a Budai Oroszlán című trilógiámban jár­tam kaiüh az Új Írás januári számlában megjelent Teliháld1 című novelllámmma! lezártam Ugyan, de ez — o műfajból kö­vetkezően — nyilván csak szük- ségmegaldás. A tematika iga­zi lezár ásó egy hatvanas éve­ket feldolgozó regényt igényel­ne. S bár jelenleg egy korai regényem, A templamrablá anyagának kibővítésén dolgo­zom, szeretném, ha e tervem is sikerülne. M. T. M. Nyári zenei táborok Az idén 13 helyen rendez­nek nyári tábort — jelentette be fKlenijánszky Tamás, az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezetének főtitkára kedden a zeneművészek klubjában tar­tott sajtótájékoztatón. Június 13. és augusztus 28. között'Ba- ja fafúvós kamarazenei, Barcs rézíúvás kamarazenei, C Sanyik - völgy kamarazenei és zenekari, Fertőd kamarazenei és szimfo­nikus zenekari, Hajdúszoboszló hangszeres népzenei, Orosháza' orosz-szovjet zenei, Pécs nem­zetközi zenei, Salgóbánya ama­tőr pop, Sopron óvónőképzés kórus-, Szombathely barokk ze­nei, Vác amatőr barokk zenei, Vonyarcvashegy ifjú zenebarát kórustá bornak ad otthont, Csongrádon pedig, zeneművé­szeti szakközépiskolára' és fő­iskolára. felkészítő szólóhang- szeres és kamarazenei kurzu­sok lesznek. A jelenlegi tábori hálózat a KISZ Központi Bizottsága és az Ifjú Zenebarátok Magyarorszá­gi Szervezete közös kezdemé­nyezésére jött létre. Az alapot' a nagy hagyományokkal ren­delkező pécsi nemzetközi zenei tábor jó tapasztalatai adták, s a mostani önálló táborok java része egy-egy ottani kurzusból alakult ki. Ezek a táborok a fiatal művé­szek, művészjelöltek tovább- Keozését szolgálják, intenzív el­méleti és hangszeres képzést adva, s egyúttal az amatőr muzsikusok számára is színvo­nalas művelődési és szórako­zási lehetőséget nyújtanak. A rendezvények számos olyan ze­nei területtel foglalkoznak, amely az iskolai zenei oktatás­ban, a szakemberképzésben és közönségnevelésben háttérbe szorult, ilyen például a régi, a kortárs, és a> kamarazene, va­lamint számos szórakoztató műfaj. A tanárok között a legkivá­lóbb szakemerek találhatók: főiskolai tanárok, hangszeres előadóművészek, zenekari és kamarazenei muzsikusok, akik szívesen áldozzák nyári pihe­nőjük egy részét a jövő muzsi­kusainak oktatására, nevelésé­re. A magyar művész tanárok­hoz idén szovjet, osztrák, NDK- beli, NSZK-be li, svéd, egyesült államokbeli, román és cseh­szlovák professzorok csatlakoz­nak. Az ország különböző helyszí­nein, 'több mint ezer fiatal töl­ti majd szünidejének több he­tét, zenei Ismeretekkel, muzsi- kustársakkal kötött 'barátságok­kal, maradandó művészi él­ményekkel gazdagodva. £7 /A PETŐFI NÉPE A szívinfarktus gyakoriságá­ról, megelőzéséről, műszeres, se­bészeti, terápiás gyógyításáról tartottak tudományos ülést Kecs­keméten, a Tudomány és Tech- n'iikta Házában. A Magyar Kar­diológusok Táilsasága és a Bács-'Kiskun megyei munkacso­port szervezésében kilenc tudo­mányos értekezés hangzótt el e témaköriben. Korunk népbetegségének ügye Ikiamelt feladata az egészség­ügynek. A felmérések szerint a 'hetvenes évekhez viszonyítva a nyolcvanas évek elejére meg­háromszorozódott a kórházi ke­zelést igénylő szív-érrendszeri megbetegedések száma és több az infarktusos halál. Okát ku­tatva megállapították, hogy sok b kodkáizati tényező. Társadal­munk1,tan az ötnapos munka­héttel megnőtt a pihenés, a -re­generálódás lehetősége, még­sem élnek ezzel1, nem csökkent az életmód túlzott ritmusa. Az emberek erejükön felül vállal­koznak hétvégi többletmunká­ra, fokozódott a mubkobelyi stressz, környezetünk agresszivi­tása, amit csak tetéz a helyte­len táplálkozási szdkás és a fe­szültség feloldására fogyasztott túlzott mennyiségű alkohol. Ag­gasztó az is, hogy a fiatalok 14—18 éves korukban aktív do­hányosokká válnak, hiszen a 35—40 éves kori szívinfarktusok­nál határozotttan kimutatható a nikotin kártétele. 'Az életmódváltoztatásra, mint kitűnt, kevés a figyelmeztetés, a felvilágosító munka. Sok em­ber ugyanis iképtélen felmérni erejét, tűrőképességét és az ön- fegyelmezés híányta vezet a tragédiáihoz. A gyógyítás korsze­rűsítése csók részben oldja meg a problémát, a megelőzésen van a hangsúly — állapították meg a tanácskozáson. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az Enyingi Atomi Gazdaság és a székesfehérvári Velence Szálló immár évek óta gyümöl­csöző közös vállalkozása az úgynevezett jpusztapartiík” ren­dezése. Különféle utazási iro­dáikkal kötött megállapodás alapján főként Ausztriáiból ér­kező turisták vesznék részt ezen a rendezvényén', amely a Bala­ton partjai mentén üdülő kül­földiek körében is népszerű. A buszokkal érkező vendégeket Sáripusztán fogadják, ahol az ottani híres ménest, annak haj­tását tekinthetik meg, sétakocsi­kázás, lovaglás és bemutatók is színesítik a programot. A parti résztvevői Fehérvárt is felkere­sik, a Velence Szállótan ebé­del nekn majd városnézés után a legtöbbször Budapestre láto- gtatnalk.' Az idei évad sikeresen kez­dődött: eddig már cstakryem háromezer külföldi turista for­dult meg SáripusZtán és Fehér­váron. A nyári melegben ugyan csökken ,mtajd az érdeklődés, de az ősszel étkezőket figyelembe véve arra lehet számítani, hogy mintegy tízezer résztvevője lesz ebben az éviben a népgazdtasá- gilag is hasznos rendezvények­nek: A buszokon kívül mostantól expnesszvonatttail érkezőket is várnék a „pusztapartikra”. Meg­kezdte ugyanis közlekedését a siófoki születésű Kálmán Imré­ről elnevezett expressz, amely utastaii nagy részének szintén egyik útioél'ja Sári puszta. A Kál- má'n-expressz szombatonként indul Hamburgból és Bécset is érintve nyugatnémet és osztrák utasokkal érkezik Siófokra. Az egyheti itt-tartóZkodásra érkező turistáik egyik ajánlott program­ja a romantikus pusztai láto­gatás.’ SOMOGYIHeput' Érdekes és rendkívül hasznos az a kiadvány, melyet a napok­ban jelentetett meg közösen a Somogy megyei Köjál, a siófoki Városi Tanács V. B. egészség­ügyi osztálya és a Marcali Já­rási Hivatal. A Balaton-parti egészségügy ’83 című füzet a nyaralóknak készült, sok taná­csot és tájékoztatást adva. A kiadvány összeállító sálban részt vett a Somogy megyei .Közleke­désbiztonsági Tanáts, az Álla­mi Biztosító megyei igazgatósá­ga, a gyógyszertári központ, a Pannónia 'Vállalat megyei igaz- gatósá'gta, a siófoki áfész, vala­mint a Balta t ón Füszért. A füzet részletesen közli a tóparti gyógyszertárak, a kör­zeti orvosi rendelők, a siófoki és a marcali kórház-rendelőin­tézet, valamint a fogászati ren- 'delések nyári nyitva tartási rendjét, helyét, idejét, telefon- számát. Pontos tájékoztatást ad a hét végi ügyeleti szolgálatok­ról. Értékes tanácsokat kapunk a nyári melegben való helyes táplálkozásról, a rovarok elleni védekezésről, a fertőző beteg­ségek megelőzéséről. A gépjárművezetőkhöz is szól a kiadvány. Nemcsak az idő­járási front, de a túlzott gyógy­szerfogyasztás is veszélyezteti Ikániilkulátan a vezetők ébersé­gét. Számos baleset forrása volt a fürdőzők körében is a túladta- golt nyugtató, altató. A füzet szerkesztői arra is gondoltak, hogy felhív jóik. a figyelmet a Baltaton környezetvédelmére, nemzeti kincsünk megóvására. Dunántúli napló Másfél éve a posta is áttért az ötnapos munkahétre. Hétvé­geken mindössze a néhány ügyeletes dolgozik: a nagyobb községektől fölfelé, vagyis a hely forgalmától, nagyságától függő létszámban. Milyen e szolgálható sók mi n ősége és mennyisége? Szélesebb körű tájékozódásért a Pécsi Postaigazgatóság két (vezetőjéhez fordultunk. Kántor Sándor vezetöhelyettes és Cser­mely .László osztályvezető el­mondták: a postahivatalok hét végi nyitva tartását országos rendelkezés szabályozta 1982. január 1-től. Ezek időpontjai helyiben mindenütt eléggé is­merték. Városokban, s a forgal­masabb hellyéken szombaton délelőtt, megyeszékhelyeken., vasárnöp 8—12 óra között is van nyitva tartás. A levélpostai küldeményeket pénteken érde­mes 18 óráig feladni a megye- székhelyeken, ha azokat a fő­város, vagy az ország mais te­rületei felé küldjük, [gy még biztonságosan elviszik aznap. Az éjszálkái személyvonatok meg­szűnése óta ugytahis postavona­tok viszik a levélpostai. Ezek indulási ideje Pécsett: 19.15; Székszárdon 19.45. Eléjük egy órát kell számítani a levelek feldolgozására, tehát a levele­ket kb. addig szükséges felad­ni. Egyébként csak másnap vi­szik- el, bármeddig is tart nyitva a postahivatal. (Ugyanez hét­köznap estekre i-s vonatkozik.) A szombaton, illetve vasárnap délelőtt hivatalos időben, tehát zárásig feladott leveleket min­dig elviszik aznap — közölték felelősséggel a pécsi posta ve­zetői. Dokumentumfilm Derkovits Gyuláról Dokumentumfilmet készít Szombathelyen a Magyar Televízió Derkovits Gyuláról. A mintegy 30 perces film bemutatja a festő életművét. A film rendezője Kadó Gyula, operatőre Káplár Ferenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom