Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

1983. június 19. Praktikum a divatban Sokan azt gondolják, ez a két fogalom — praktikum és divat — nem férnek össze. Hiszen ami praktikus, az nem divatos, és ami divatos, az új, bolondos, de nem praktikus. Pedig az utóbbi években igencsak előtérbe kerültek a hordható, variálható, több évig divatos holmik — vagyis a praktikus öltözködés ele­mei. Ügy válasszunk ruhát, kosztümöt, kabátot, hogy né­mi kiegészítéssel, divatos ap­róságokkal évekig kedvelt ru­hadarabjaink maradjanak. A divattervezők is gyakran ajánlanak a ruhatár felújítá­sához való kellékeket — csip­kegallért, virágkitűzőt, fé­nyes arany-ezüst övét, fém­szálas sálat, kendőt, gyöngy­hímzést, színes applikációt —, hogy csak a legújabb ötlete­ket említsük. Most, hogy a ruhahosszak igen széles skálája hordható — a minitől a bokát takaróig — igazán elővehetjük tavalyi szoknyánkat, ruhánkat. Ame­lyiket meguntuk hosszan, vá­gassuk le — korunknak meg­felelően térd feletti vagy tér­det takaró hosszúságúra. A rövid aljára pedig illesszünk fodrot, elütő színű anyagból, amelyből blúzt vagy mellényt is szabhatunk, hogy teljes le­gyen az összhang. A toldás készülhet tűzéssel, csipke vagy madeira közbeiktatásá­val, hangsúlyozhatjuk fém­szállal — csak az a fontos, ne akarjuk elrejteni az ala­kítás nyomait. Blúzainkat felfrissíthetjük fémgombokkal, strasszal, fém­szálas tűzésekkel, csipkerá­tétekkel, horgolt gallérral. Persze, nemcsak az alakí­tásban rejlik a praktikum. Már a vásárlásnál, ruhatá­runk összeállításánál gondol­junk a variálási lehetőségek­re. Amikor szoknyát varra­tunk, vegyünk egy kicsivel több anyagot — és csináltas­sunk hozzá egy sálat, vállken- dőt, ha telik mellényt — és mindjárt jobban ki tudjuk használni, mint a szólódara­bot. Az új holmik vásárlásá­nál mindig gondoljunk már meglévő ruhatárunkra — mi­hez illik majd az új szoknya, blúz, de akár sál vagy cipő. Ne a meglátni és megvenni elv érvényesüljön vásárlá­sainkban, hanem az átgon­dolt, tervezett elképzelés. Nem az követi a divatot, aki minden héten más és más öltözékben pompázik, hanem aki apró trükkökkel, filléres költséggel újként tudja hor­dani a meglévőt. A párizsi nők tele vannak ilyen felfrissítő ötletekkel. S noha a divatot Párizsból irá­nyítják, a nők saját egyénisé­gükhöz alakítják, szelídítik vagy vadítják a divatkreáto­rok elképzeléseit. Télen szok­nyát vettek a hosszú nadrág fölé, nyáron még a fürdőruha felső részét is leveszik. Lát­tam kendőkből rafináltan őszetekért blúzt és sálból csavart bukjelszoknyát a pá­rizsi utcán, a metróban és persze, méregdrága modelle­ket — többnyire a kirakatok­ban. Mert a nők még Párizs­ban is inkább praktikusak, mint gazdagok. NÉPÚJSÁG 5 Az első pedagógus Természetes „csodaszövet" A bőrápolás ABC-je A gyermek életében a 6— 7 éves korban új szakasz kezdődik: a játszó gyermek­ből tanuló gyermek, az óvo­dásból iskolás lesz. De nem­csak az iskolakezdet — az új társadalmi helyzet elfoglalá­sa — jellemzi az új életsza­kaszt. Az iskolába lépés, mint életváltozás döntő módon megváltoztatja a gyermek családi helyzetét és tevékeny­ségi körét. A szülőkről, a családról való leválását meg­gyorsítja, hogy értelme és érdeklődése olyan nyitott a világra, mint még soha az­előtt. Egyre jobban leköti az őt körülvevő világ, annak dolgai, jelenségei, eseményei, tárgyai, a családon kívüli tá- gabb közösség élete. önállósulásának első jele, hogy a szüleivel szemben gyakran türelmetlennek tű­nik, kevesebbet igényli je­lenlétüket és tiltakozik az el­len, hogy beleszóljanak a dol­gaiba, mindig meghatározzák tevékenységeit. Ez a függet­lenedés az egyik feltétele an­nak, hogy a család zártabb közösségéből kikerülve job­ban beleilleszkedhessék az is­kola nyitottabb, szélesebb társadalmi közösséget jelen­tő világába. Míg a korábbi életévekben minden érdeklődése, figyel­me, csodálata és szeretete a szülőkre irányult, most ki­emelt jelentőségű személy lesz a tanító vagy a tanítónő, érzelmi azonosulásának ő vá­lik új tárgyává. Természete­sen az iskolába kerülő gyer­mek még sokat és sokáig megőriz kisgyermeki sajátos­ságaiból. Szeretni és nem szeretni — pusztán ezek irá­nyítják az emberekkel való kapcsolataiban. Ha kisgyer­mekkorában nem veszítette el az emberekbe vetett alap­vető bizalmát, szeretni fogja A Magyar Posta június 29-én blokk- és hétértékű so­rozat kiadásával emlékezik meg Raffaello Santi, a világ­hírű olasz festő születésének 500. évfordulójáról. Az új kiadványt az Állami Nyomda készíti az eredeti festmények szépségét visszaadó ofszet­nyomással. A nagy művész festményeit Andor András grafikusművész alkalmazta bélyegre és foglalta keretbe. A 24 forint névértékű soro­első tanítóját, és vágyik ar­ra, hogy ő is viszonozza sze- retetét. Akármilyen kisgyer­mekesnek is tűnjék ez a vi­szonyulás, mégis ez egyengeti útját az egykorúak közössé­gében is. Az első és a második isko­laévben a tanár képez hidat minden egyes gyermek szá­mára a még szerkezetében ki­alakulatlan csoporthoz, ö a legfontosabb személy a tár-' sas szerkezetben, hiszen ő a rend megtestesítője, amelyre a gyermekeknek nagy szük­ségük van, mivel ez segíti őket alkalmazkodásukban, amely az együttélés elenged­hetetlen feltétele, ö az, aki­től a gyermek — az azono­sulás útján — átveszi az ér­tékeknek és a szabályoknak , azt a rendszerét, amely az iskolai együttélést kormá­nyozza. Néhány évnek még el kell telnie, hogy a fokoza­tosan megszerveződő osztály- közösség önmagában is ki tudjon fejleszteni értékeket és szabályokat. A tanító tekintélye gyak­ran a szülői tekintély fölé is nőhet. Amit a tanító mond, olykor sokkal többet nyom a latban, a hatéves számára, mint amit a szülők monda­nak. Ez érthető is, hiszen a tanítótól sok érdekes, új dol­got hall a gyermek, amit ad­dig a család tagjaitól soha nem hallott, s ezért csodála­ta egyre nő iránta. Baj csak akkor van, ha a gyermek úgynevezett tekintélykonflik- • tusba sodródik azáltal, hogy nem tud választani a szülők és a tanító között. Ez álta­lában akkor fordul elő, ha utasításaik, kívánságaik, kö­vetelményeik ellentmonda­nak. Nehezíti a gyermek hely­zetét, ha a szülei elvárásai már korábban sem fedték zat címletei a művész külön­böző olasz múzeumokat és a Louvre-t díszítő alkotásait ábrázolják. A 20 forint név­értékű blokk a Budapesti Szépművészeti Múzeum érté­kes kincsét, az Eszterházy Madonnát idézi fel újra. Raffaellónak ez a festménye már szerepelt a Magyar Pos­ta 1968. évi sorozatán. Ak­kor gyönyörködhettünk a művész „Ifjú képmása” c. al­kotásában is. egymást, ha a két szülő kö­zött is ellentétek feszültek, vagy ha szeszélyesen nevel­ték. A családi ellentétek ilyen esetekben megszaporodnak az iskola és a szülői ház el­várásrendszerének ellent­mondásaival, ez pedig a gyermek személyiségfejlődé­sére kedvezőtlenül hat, sőt, súlyos lelkiismereti válságba kergetheti a gyermeket. Ha a gyermek korábban a családban a szüleivel és a testvéreivel harmonikus kap­csolatot épített ki, s ha az iskolába lépést követően a szülőknek és a tanítónak együttes erővel sikerült elke­rülniük azt, hogy a gyermek­ben érzelmi kettősség ala­kuljon ki, úgy a tanárokkal és az osztálytársakkal is könnyebben tud kiegyensú­lyozott kapcsolatot kialakíta­ni. A társas viszonyokat, így a gyermek—tanító viszonyt is döntően a családban elsa­játított minták határozzák meg. Ismeretes, hogy a visel­kedést szabályozó tilalmakat és szabályokat a gyermek a felnőttekkel — elsősorban a szülőkkel — való azonosítás útján veszi át. Éppen így történik ez a tanító esetében is, aki akár tudatosan törek­szik erre, akár nem, mégis a gyermek példaképévé válik, a társadalmi értékek és sza­bályok közvetítőjévé. Ezért oly felelősségteljes az első osztályosokat oktató-nevelő pedagógusok munkája, hi­szen rajtuk is múlik, hogy a kisgyermek a későbbi élet­korban is meg tudjon felelni a közösség normáinak, s hogy összeütközések nélkül tudjon részt venni a csoport­életben. FLAMM ZSUZSA A jubileumi esztendő a fi- latelisták múzeumát Raffa­ello életművének egészével gazdagítja. Szerte a világon számos ország idézi fel a mester alkotásait, akit az ál­tala megteremtett szépség tett halhatatlanná. Megemlítjük a Vatikán postájának négyér­tékű sorozatát, amely az ün­nepi fogadótermeket díszítő allegóriák közül a teológia, a költészet, az igazságosság és a bölcselet megjelenítését tár­ja elénk. Befejezésül felhívjuk a fi­gyelmet, hogy a Magyar Pos­ta 272 300 fogazott és 8300 vágott Raffaello-blokkot, va­lamint 475 300 fogazott és ,7700 vágott sorozatot ad ki. Bőrünk, ez a bámulatos tökéletességgel megalkotott, természetes „csodaszövet” rendkívül fontos szerepet tölt be életünkben. Csak né­hány funkciót említve: szer­vezetünk biológiai „védőgát­ja”, amely a test tömegének 10—15 százalékát teszi ki. Élettani szerepe szerint le­zárja az ember belső világát a külső világtól; védi a szer­vezetet a külső ártalmak be­hatolása ellen (baktériumok, vegyi anyagok, időjárási be­hatások stb.); szervezetünk legfontosabb hőszabályozója (izzadás, párologtatás); fon­tos tapintóérzékszerv, amely felfogja a külvilág bizonyos ingereit és továbbítja azokat (hideget, meleget, nyomást, fájdalmat, tapintást stb.); tárol bizonyos anyagokat, amelyek fontos szerepet töl­tenek be az anyagcserében; kiválasztja a szervezetből a mérgező hulladéktermékek egy részét; segíti a tüdőt a légzés munkájában; megha­tározza az ember külső meg­jelenési formáját, stb. Bőrünk általában másfél­két milliméter vastag, mégis nagyszerű ellenállóerővel rendelkezik. Sérülések után hihetetlen gyorsasággal újul meg, gyógyul be. Vitalitására mutat, hogy a legjobban igénybe vett helyeken meg­vastagszik, megkeményedik, így védekezik a fokozott ter­helés ellen. Az ember bőre szüntelen ritmusban meg­újul. A bőr rendkívül fontos élettani szerepét tükrözi az a tény is, ha a bőr felületé­nek több mint egyharmada elpusztul égés vagy más bal­eset következtében, a szerve­zet már nem képes elegendő vizet elpárologtatni, s ez a legsúlyosabb következmé­nyekkel jár. A bőr három rétegből áll: a hámrétegből (epidermis), az irharétegből (cutis vagy corium) és legalul van az ir­ha alatti réteg (subcutis). A bőr szervezetünk egész­ségének tükörképe is, mert a bőr színéből, felszínén lát­ható elváltozásokból sok kö­vetkeztetést lehet levonni a szervezetet megtámadó be­tegségekre vonatkozóan (sár­gaság, kiütéses betegségek, vérszegénység, ólommérge­zés, láz esetén a bőr forró­sága stb.). A bőr megfigyelé­sével bizonyos lelkiállapo­tokra is következtethetünk (aki fél, elsápad, aki dühbe gurul, pulykavörös lesz, ha valaki örül, kipirul az arca stb.). A bőr élettani szempontból pótolhatatlan, tehát gondos ápolása nemcsak szépségápo­lási, hanem egészségügyi fel­adatunk is. A bőr anatómiai és élettani tulajdonságai alapjaiban mindenkinél azo­nosak, de külső adottságai, színe, fénye, védekezőme­chanizmusa egyénenként változik. A kozmetikai keze­léseknél ezeket az eltérő túr; lajdonságokat figyelembe kell venni. Ha a bőr zsír- és víztartalmát is tekintetbe vesszük, ötféle alaptípusú bőrt különböztetünk meg: I. Normál bőr. 2. Szárad bőr (amely szárazság a zsír­vagy vízhiányból adódik), 3. Zsíros bőr, 4. Érzékeny bőr (amely többnyire fokozott zsír- és vízhiányból adódik), 5. Kevert vagy vegyes típu­sú bőr, (amelynél a homlok, az orr és az áll zsíros, míg az arc többi része száraz). Ha azt szeretnénk, hogy bőrünk egészséges, szép és vonzó legyen, rendszeresen kell törődnünk az egész tes­tünk ápolásával. A jó ered­mény elérése szempontjából azonban alapvetően fontos, hogy ehhez a bőrtípusunk­nak megfelelő, korszerű koz­metikai szereket vásároljuk. Ma már igen sok kozmetikai készítményen feltüntetik, hogy milyen típusú bőr ápo­lására szolgál, de kérhetjük az eladó szakember tanácsát is. Gondot okoz az „ideges bőr” ápolása. Az ilyen típu­sú bőr — a belső idegesség fokától függően — néha órá­ról órára változik. Gyakran képződnek rajta vizenyővel telt, gyorsan felpattanó hó- lyagocskák. A bőr rendkívüli érzékenységét előidézhetik keringési zavarok, krónikus székrekedés és más belső ba­jok. Ezért nem elég külsőleg kezelni, hanem először a bel­ső okot kell megszüntetni, amely orvosi feladat. Házi kezelése: kamillateás boroga­tások alkalmazása; érzékeny bőrre szolgáló bőrápoló sze­rek használata; helyes élet­mód (fűszer- és zsírszegény étrend, ne igyunk magas al­koholtartalmú italokat, pi­henjünk eleget, legyen vita­mindús a táplálékunk és le­hetőleg ne dohányozzunk.) Bélyeggyűjtőknek Raffaello EPRES VANÍLIAKRÉM Hozzávalók 6 személynek: krémhez: 4 levél fehér zse­latin, 1,5—2 dl langyos víz, 2 tojássárgája, 8 dkg cukor, 1 csomag vaníliacukor, 1,5 dl tej, 2 dl tejszín, valamint: 75 dkg eper, 4 evőkanál cukor. A zselanint hideg vízben áztatjuk. A tojássárgáját, a cukrot és a vaníliacukrot ha­bosra keverjük. A tejet fel­forraljuk és lassan a tojásos masszához öntjük. Közben villával habosra verjük. A masszát és a kinyomott zse­latint addig verjük, amíg ke­mény habos nem lesz. Majd hideg vizes edénybe állítjuk, és hagyjuk a krémet kihűl­ni. Közben állandóan kever­jük. Az epret megtisztítjuk, megmossuk, és félbe vágjuk. Cukorral megszórjuk. Ami­kor a tojásos krém kemé- nyedni kezd, belekeverjük a keményre vert tejszínt. Az eper felét üvegtálba tesszük, másik felét turmixgéppel pü- révé keverjük. A pürét, majd a tojásos keveréket is az eperre öntjük. CSOKOLÁDÉS EPER Olvasszunk fel meleg vi­zes fürdőben étcsokoládét, Majd a megmosott és lecsö- pögtetett epreket száruknál fogva mártsuk bele az ol­vasztott csokoládéba, tegyük szitára, amíg a csokoládémáz megszárad rajta. EPERFAGYI Keverjünk habosra egy tojássárgáját 7 dkg porcu­korral és egy csomag vaní­liacukorral. Mossunk és tisz­títsunk meg negyed kiló ep­ret és keverjük közé. Végül keverjünk hozzá kemény habbá vert tejszínt és tegyük a mélyhűtőbe. Legalább 6 óra hosszat hagyjuk a fa­gyasztóban. EPERITAL 4 személy részére: hozzá­valók: fél kg eper, 2 dl ko­nyak, 1 üveg vörösbor, 1 üveg pezsgő (vörös). Tisztítsuk és mossuk meg az epret, és az eperszemeket vágjuk félbe, öntsük le ko­nyakkal és tegyük 1 órára a hűtőszekrénybe. Kivéve önt­sük hozzá a fél üveg vörös­bort, és ismét tegyük a hű­tőbe fél órára. Végezetül önt­sük hozzá a másik fél üveg bort és az üveg pezsgőt. Máris ihatjuk az ízletes koktélt. Zöld fal Térelválasztó - növényekkel Nagyobb méretű, levegős, a fényt áteresztő térelvá­lasztók jól alkalmazhatók olyan lakásban, ahol egy nagyméretű szobát két részre kívánunk osztani, vagy például ott, ahol a lakásban egyetlen hosszú, keskeny szoba van, amiből egy kisebb részt hálófülké­nek, vagy dolgozó-olvasó saroknak szeretnénk kiala­kítani. Ehhez kiválóan megfelel a rajzon látható, házilag is könnyen elkészíthető polcos térelválasztó, amely a föld­től a mennyezetig ér és a falhoz, valamint a mennye­zethez van rögzítve. Ahol lehetőség van rá, ablakhoz, fényhez közel állítsuk, így szépen fejlődnek a rajta el­helyezett zöld növények, amelyek nagyon hangula­tossá teszik a szobát. Leg­felül két oldalt a kúszó- és függő zöldeket célszerű el­helyezni, amelyek így aka­dálytalanul futhatnak a tér­elválasztó szélső lapjain.

Next

/
Oldalképek
Tartalom