Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

) A népújság 1983. június 19. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Szolgálati lakásokról Több szolgálati lakásban lakó olvasónk érdeklődött afelől, hogy megvásárolhat- ják-e a szolgálati lakást, il­letve l^öteles-e a szolgálati lakástulajdonos kérésükre a lakást eladni. Mások nyugdíjba vonulnak és az iránt érdeklődnek, hogy ilyen esetben a szolgálati la­kásból hová költözzenek, ki­nek kell számukra lakást biz­tosítani. Mindkét esetben dr. Deák Konrád válaszát kértük. Az első kérdésre a jogász válasza egyértelmű: „nem”. Ugyanis nincs olyan jogsza­bály, amely erre kötelezné a vállalatokat, intézményeket, hogy a szolgálati lakást az abban lakó részére eladja. A másik kérdésről: A lakásügyi jogszabályból idézve kezdi válaszát dr. Deák Kornád: „Szolgálati lakás esetében a lakásbérleti jogviszony megszűnik akkor is, ha a bérlőnek megszűnik a) a lakással rendelkező szervvel fennálló munkavi­szonya, illetve b) a szolgálati lakásra jo­gosító munkaköre vagy tevé­kenysége.” Szolgálati lakás esetében az a bérlő, akinek a lakással rendelkező szervvel fennál­lott munkaviszonya nem a bíróság büntető ítélete vagy fegyelmi határozat alapján, hanem más címen szűnt meg (pl. nyugdíjazás folytán), a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfele­lően másik lakásra tarthat igényt. A másik lakás akkor megfelelő, ha ugyanabban a városban (községben) van, mint a kiürítendő szolgálati lakás és rendelkezik annyi lakószobával, mint amennyi a szolgálati lakásban van. Ha azonban a szolgálati lakás­ban levő lakószobák száma a kiköltözésre köteles személy lakásigény-mértékének alsó határát meghaladja, az csak az alsó határnak megfelelő szobaszámú másik lakásra tarthat igényt. A másik la­kás akkor is megfelelő, ha a komfortfokozata a szolgá­lati lakásénál eggyel alacso­nyabb, legalább azonban komfort nélküli. Ilyen eset­ben a kiköltözésre köteles személy részére a két lakás­ra megállapítható lakáshasz­nálatbavételi díj közötti kü- lönbözetet kell megállapíta­ni. Kimondja a jogszabály azt is, hogyha a szolgálati la­kásra e rendelet hatályba lé­pése előtt (a hatályba lépés időpontja 1971. július 1.) lé­tesített lakásbérleti jogvi­szony megszűnése után a la­kásban jogcím nélkül vissza­maradt jóhiszemű személy el­helyezéséről a szolgálati la­kással rendelkező szerv kö­teles gondoskodni, s e köte­lezettségét tanácsi bérlakás biztosításával teljesíti, köte­les a kiköltöztetett személy részére az általa fizetett la­káshasználatbavételi díjnak megfelelő összeget megtérí­teni. Meg kell várni a dunaföldvári buszt Juhász Józsefné németkéri olvasónk jelzése alapján egy­szer más foglalkoztunk az autóbusz menetrendi kérdé­sével. Most ismét vissza kell térnünk, ugyanis olyan paksi csatlakozási problémákra hívta fel figyelmünket, amely egyetlen intézkedéssel kikü­szöbölhető. Hogy ez valóban így van, azt a Volán megbí­zott igazgatójának. Pech Jó­zsefnek levele is igazolja. „Az ERBE által szerződés­ben folgalkoztatott autóbusz személyzetének utasításba adták, hogy az 5.20-as járat indulásánál a Marx téren várja meg a Dunaföldvárról érkező autóbuszt, ezzel a reggeli csatlakozási problé­ma megoldódik, mivel ez a járat naponta közlekedik. Es­ti időpontban szintén 17.30- kor indul járat a Marx tér­ről. (ERBE szerződéses). Ez­zel a járattal a csatlakozás szintén biztosítva van. 18.30­kor az erőműből naponta köz­lekedik járat Bölcskére és Alapra, nincs akadálya an­nak, hogy ezt a járatot a dolgozók igénybe vegyék. A paksi konzervgyári megálló­nál felszállási lehetőség van.” Javítják az utakat Olvasói bejelentések alap­ján, lapunk június 7-i szá­mának Stop rovatában fog­lalkoztunk Szekszárd város közútjainak helyzetével. Mi­vel a cikkben közöltek érin­tik a Szekszárdi Közúti Igaz­gatóságot is, Baksai Ervin igazgató válaszolt: „Az 56. sz. út városi átke­lési szakaszán a burkolat, felület és víznyelőrácsok, csatornafedlapok süllyedése a burkolat teherbírásának nem elegendő voltára vezethetőek vissza. A megnövekedett for­galmi terhelést esetenként nem bírják el, s ehhez hoz­zájárul, hogy a vízelvezető rendszer (mely a városi ta­nács kezelésében van) fel- iszapolódott és nem tudja maradéktalanul ellátni fel­adatát. A nem megfelelő vízelve­zetés a pályaszerkezet teher­bírását tovább csökkenti. Ezért jelenleg a víznyelő- aknák és tisztítóaknák fel­menő falainak gyakori töré­se, a fedlapok és rácsok süly- lyedése tapasztalható. A városi tanáccsal kötött megállapodás szerint a csa­tornarendszer hibáinak, kija­vítása után az útpálya meg­erősítésre kerül. Legutóbb 1981-ben állítottuk helyre a megsüllyedt fedlapokat. A jelenlegi süllyedések, bur­kolati hibák javítását a szek­szárdi üzemmérnökségünk megkezdte. A fedlapok és víznyelők helyreállítására ezt követően kerül sor. Az éves fenntartási ter­vünk e helyreállítási munká­kat a kora tavaszi időszakra tette, azonban az ehhez szük­séges aszfaltbeton beszerzé­sére mind ez ideig nem volt lehetőségünk. A Bakta lakótelep és az iskola építésével kapcsolatos szállítások, a TÁÉV építés­vezetőségének forgalma, vaL lamint az autóalkatrész­kereskedőt felkereső vásár­lók parkoló gépkocsijai együttesen valóban csökken­tik a forgalom sebességét és bizonyos veszélyt is jelente­nek. A gyalogosforgalom az út­test bal oldalán az útárkon kívüli gyalogjárdán bonyo­lódhat a jobb oldalon a jár­da építése folyamatban van. További veszélyt rejt magá­ban, hogy a fenti szakasztól délre kb. 70 m-re a bal ol­dali gyalogjárda végétől és a gyalogosok vagy az úttest szélén, vagy azon átkelve a már elkészült jobb oldali gyalogjárdán közlekednek. Sem az építéshez szüksé­ges szállítások korlátozását, sem a megállási tilalom el­rendelését nem tartjuk szük­ségesnek az alábbiak miatt: az építkezés a közeljövő­ben befejeződik; a megállási tilalom elren­delésével párhuzamosan pil­lanatnyilag nincs lehetőség a közelben megfelelő parkíro­zásra alkalmas terület kije­lölésére — az északi oldalon folyó építkezések miatt. A cikkben a Marx Károly utcai útépítés is szóba került. Ezzel, kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a város be­kötése az országos gázveze­ték-hálózatba érinti a Marx Károly utcát. A gázvezeték fektetése miatt az építési határidő vár­hatóan elhúzódik. Az útszakasz jelenleg épí­tési terület, a forgalom ré­szére átadott szakasza nincs. Mint munkaterület, az épí­tés alatti forgalom biztosítá­sa zavartalanul nem oldható meg. Az ott megálló, eseten­ként parkoló járművek tu- ladjonosai közlekedési sza­bálytalanságot követnek el, ugyanis építés alatti terüle­ten nem forgalmi okból tör­ténő várakozás, megállás ti­los. Ml VÁLASZOLUNK __Cl A mezőgazdasági 8 } :} erdészeti gépkezelői :.v jogosítvány beveze- téséről szól a mező- íj: gazdasági és élelme- v.. .. ■■/ógiigyi miniszternek a Magyar Közlöny idei 22. számában megjelent 10/1983. (V. 25.) MÉM számú rendele­té, amelynek mellékletében meghatározott erdészeti gé­pet 1986. január 1-től csak az kezelhet, aki a jogszabályban megjelölteknek megfelelő mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvánnyal rendelkezik. A jogosítvány tanfolyam elvégzésével és vizsga letételével szerezhető meg. A rendeletben megjelölt képesítéssel rendelkezők a megfelelő jogosítványt tanfo­lyam elvégzése és vizsga le­tétele nélkül szerezhetik meg. Kihangsúlyozandó, hogy a gépkezelői jogosítvány gép­jármű vezetésére nem jogosít. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában je­lent meg a Minisztertanács 14/1983. (V. 25.) számú rende­leté, amely — a korábbi ide­vonatkozó rendelkezést mó­dosítva — kimondja, hogy a termelőszövetkezet tagjának a Minisztertanács által meg­határozott munkaszüneti na­pokon — a rendeletben írtak kivételével — nem kell mun­kát végeznie, a munkaügyi szabályzatban foglalt rendel­kezéstől függően ezekre a na­pokra átlagrészesedés illeti meg. E jogszabály rendelkezése­it már 1983. január 1. napjá­tól alkalmazni kell. A pálinkát bérfőző kisipa­rosok képesítési feltételeiről szóló tájékoztató jelent meg a Mezőgazdasági és Élél- mezésügyi Értesítő f. évi 11. számában, mely tájékoztató szerint is a megyei tanács végrehajtó bizottságának me­zőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigaz­gatási szerve magánszemé­lyek részére szeszfőzde üzem­ben tartási engedélyt akkor adhat ki, ha a kérelmező ma­gánszemély a jogszabályban meghatározott vizsgával ren­delkezik. A tájékoztató eliga­zítást ad abban a tekintetben, hogy a szükséges szakismere­teket milyen tanfolyam el­végzésével lehet megszerezni, melyek a tanfolyamra jelent­kezés előfeltételei, útbaigazít a tanfolyam és vizsga költsé­geivel kapcsolatban is. A Kereskedelmi Értesítő idei 12. számában megjelent, a minőségi kifogások intézé­séről szóló belkereskedelmi minisztériumi állásfog­lalásból szó szerint tartjuk idézendőnek az alábbiakat: „A minőségi kifogás elintézé­séért a hibás árut forgalomba hozó üzlet vezetője a felelős. A minőségi kifogás megvizs­gálása előtt — abban az eset­ben, ha az áru eladásakor fi­zetési jegyzéket adtak — kér­heti annak felmutatását, ki­véve, ha a vásárlás helye és ideje más módon is megálla­pítható. A minőséghibás élelmiszer, háztar­tási vegyiáru és koz­metikai készítmény vásárlásának fizetési jegyzékkel vagy más módon való igazolása nem kérhető, ha a gazdálkodó szervezet üzletkörébe tartozik e termék árusítása.” Ugyanebben az Értesítőben megjelent közlemény bői tudható meg, hogy a konver­tibilis elszámolású kooperá­cióban gyártott bútorok az áruvásárlási kölcsönakció ke­retében nem értékesíthetők. Az egyes építkezések átme­neti korlátozásával kapcsola­tos felmentések érvényessé­géről szóló elvi állás- foglalás jelent meg az Építésügyi Értesítő ez évi 15. számában, s az állásfoglalás alapján 1982. december 31- ével érvényüket vesztik mindazok az 1981. január 31. napját megelőzően kiadott építési korlátozás alóli fel­mentések, amelyek esetében 1982. december 31. napjáig a) jogerős építési engedélyt nem adtak ki, vágy b) a jogerős engedély birto­kában nem kezdték meg a beruházást. Kimondja az állásfoglalás azt is, hogy a beruházás mi­kor minősül megkezdettnek, s hogy a felmentések érvé­nyességét az építésügyi ható­ság, valamint a beruházást finanszírozó pénzintézet hi­vatalból vizsgálja. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi—járási szervezetének elnöke Cseke József törzszászlós Lehet-e, illik-e egy java­korabeli rendőrt, aki 27 éve áll már a nép szolgálatában, Józsi bácsizni? Hat község­ben így szólítják Cseke Jó­zsef törzszászlóst, az aparhan- ti káembést, azaz rendőrt, aki e hat községben arra ügyel, hogy rend legyen a portán, boltban, gazdasági udvaron, a szántóföldeken, a közúton mindenütt. * A szolgálati lakásnak is helyt adó ház irodájában ülünk Cseke Józseffel. író­asztalánál foglalunk helyet, amely nem arról tanúskodik, hogy sokat koptatják. — Nem az irodai munka a lényeges, hanem az, hogy az ember ismerje a lakosságot, tudja, mi történik a terüle­ten. Én „örökmozgó” ember vagyok, így ismer mindenki. Tizenöt éve élek Aparhanton. Tíz éve kaptam ezt a szolgá­lati lakást, új ház, szépen be­rendezkedtünk. Hárman élünk már csak itthon: fele­ségem, és a 23 éves leányom, ő kereskedő a bonyhádi ABC- ben. Erika naponta jár be dolgozni a városba. Én vi­szont nagyon ritkán. Pa­rancsnokaim nagy önállósá­got adtak, gazda vagyok a te­rületen. — Simon László főhadnagy elvtárs, a közvetlen parancs­nokom azt szokta mondani, hogy ebben a térségben én vagyok a belügyminiszter. Az irodában nagy tisztaság, rend. A kövezet az előtérben ragyog, a szőnyeg tiszta, mintha most hozták volna a boltból. Csak a hamutartón látszik, hogy gaykran koptat­ják cigarettával. — Mégpedig a legerőseb­bel, a Kossuth-tal — mondja Cseke József. — Másfél do­boz elmegy. Ha kint járok a területen, akkor kevesebb. Nincs fogadóórája a körze­ti rendőrnek. — Nézze, én huszonnégy éve csinálom ezt a munkát, hivatásomnak tartom. Kez­detben 1400 forintból éltünk, akkor nehéz volt az élet, öt- venhét körül több volt a ve­szélyeztetett ember, környe­zet ... Három gyereket fel­neveltem, közben gazdagod­tam szakmai tapasztalatok­ban, középiskolát, tanfolya­mokat végeztem. Megszer­veztük az önkéntes segítő társaimat, ötvenhármán' van­nak a hat községben. Én úgy osztom be a munkaidőmet, hogy mindig megtaláljanak. Nincs se éjjel, se nappal... Volt rá eset, hogy kint jártam a gazdaságban — két kiváló termelőszövetkezet — a kis- vejkei és az aparhanti — meg a Hőgyészi Á. G. tartozik hoz­zám —, s amikor hazajövök, fáradtan persze, ott a cédula, hogy ide, meg ide menjek, de sürgősen ... Megyek. Ha bú­csú van valahol, ott is jelen kell lennem, ha kora reggel indulnak a munkásjáratok, illik közelben tartózkodni, ha megkezdődik valamilyen nagy munka a szövetkezetek­ben hívnak, ha iskolaévnyitó ünnepségre szól az értesítés, megyek ismerkedni a lengyeli szakiskola új, meg régi diák­jaival. S ha megyek az utcán, jó érzés, amikor az emberek „leszólítanak”. Józsi bácsi, mi a véleménye a meggyter­mésről, miért kapott ki a csapatunk, láttam-e azt a két huligánt őgyelegni a faluban, szóval ezermillió ügyben jön­nek hozzám. Sok falu, sok ember tartozik hozzám. Köz­életi ember vagyok, 1962-től folyamatosan tanácstag. Ismét nyomorgat egy ciga­rettát, rágyújt. — Reggel hatkor gépszem­lén voltam. Ugyan hat óra előtt indultam, de az ember­nek mindig akad valamilyen dolga ... Megnéztük a szépen javított gépeket, a vagyon- megőrzés, -védelem témáit, beszélgettem az emberekkel, hogyan, miként jön be a ga­bona a tarlóról a magtárba stb. Én szeretem a munká­mat, ezt a hivatást fél szív­vel nem lehet csinálni. Ezen a területen különösen jó ér­zés dolgozni. Nagyon szorgal­mas emberek laknak errefe­lé. Régi sfvábok, székelyek, felvidékiek, meg a jó ég tud­ja honnan nem jöttek, de mindenki dolgozni, gyarapod­ni akad. Itt Aparon például egy 25 házból álló községrész épült, mind emeletes ház. Ott épített az egyik fiam is házat. A másik meg Nagymányokon lakik, s onnan jár a szövet­kezet gépműhelyébe. Szóval, ott tartunk, hogy itt minden­ki gyarapodni akar. Nemcsak a magam korabeliek, hanem a fiatalok. Tudja, itt mennyi fiatal házas ember foglalko­zik gazdálkodással!? Tucat­szám nevelnek hízókat, nem ritka az olyan ház, ahol hat bikát kell, meg tízet etetni, gondozni. Ebből aztán gyűlik a pénz. A törzszászlós felesége is gazdálkodik. Tartanak hízó­nak valót, éppen a napokban hoztak a fiúgyerekek tizen­két süldőt, „majd a mama felneveli őket”. Közel járunk már a délhez, amikor érez­zük a konyhából jövő finom illatokat. A gyerekei^ haza­járnak ebédelni a munkahe­lyükről — a mamához. — Szekszárdon kezdtem a rendőri hivatás gyakorlását, ötvenhét után a karhatalom­tól kerültem át. Majd Bony- hád, Nagymányok és Tevel voltak az állomásaim. Innen megyek majd nyugdíjba. Két évem van még. Fájnak a lá­baim, karjaim, három éve van csak autóm, a BM-ked­vezménnyel vettem. Addig kerékpáron, gyalog, meg mo­torral jártam a területet. Az ember csontjaiból most öreg­ségre jön ki a nyavalya. Bár azt mondhatom magának, hogy én még nem voltam be­teg. Valamikor 1973-ban egy­szer érvényesíteni kellett a jogosítványomat. Megyek be orvosunkhoz, és vagy negyed­óra múlva mérgesen mond­ja, „Hogyan a csudába van az, maga talán nem is rend­őr, nem találjuk a karton­ját!” Nem ám, mondom, mert még nem voltam beteg. Az­óta is csak a jogsi érvénye­sítésekor veszik elő a lapo­mat. Hát így élek. Halkan, megfontoltan, szé­pen beszél. Szépen vasalt nyá­ri zubbony van rajta, ragyogó fekete boxcipő:. Kisétálunk az irodából. A portréhoz tartoznak még a kitüntetések. — Minden fokozatot meg­kaptam. Elismerik a munká­mat. De legjobban annak örültem, amikor a Parlament­ben maga Losonczi Pál elvtárs fogott velem kezet, és átadta a Kiváló Szolgálatért Érdem­érmet. Ez az ... Tessék, néz­zék meg. Itt a fénykép is, amikor átadta Losonczi elv­társ a kitüntetést. Itt meg a többi kitüntetés, ezekben a dobozokban. * Most már mehetünk vég­képp. Előttünk van egy kör­zet megbízottjának portréja. Sétálunk, ballagunk az apar­hanti utcán. Gyönyörű szép házak, gazdag udvarok ... Szemben velünk a presszó. A fiatalság szórakozóhelye. Betérünk egy hűsítőre. Fi­nom, ropogós sajtos pogácsát rágcsálunk, közben egyre töb­ben jönnek ebédelni. Itt van a falu közétkeztetési bázisa. Valaki az órájára néz. Dél van. Nem harangoznak. Cse­ke József körzeti megbízott, rendőr törzszászlós is az órá­jára néz. — Még nem, majd másfél perc múlva. Másfél perc múlva jót ne­vetünk. Megkondult az apar­hanti nagyharang, jelezve, hogy szalad az idő, lehet a levest a tányérokba merni. Aparhant, 1983. június 15. PALKOVACS JENŐ Fotó: Kapfinger András T elefonszámunk: 16-211

Next

/
Oldalképek
Tartalom