Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
a ^püjság 1983. június 18. 1 Litván fazekasmesterek alkotásaiból Vietnamban még ma is sok a háborúban megsérült, elpusztult épület. Az archív felvételen egy lerombolt kórház látható Bulgária A hosszú élet titka Ilja Iljics Mecsnyikov (1845—1916), a neves orosz biológus és bakteriológus a század elején, amikor a párizsi Pasteur Intézetben folytatott tudományos kísérleteket, többek között a bolgárok szokásait, életmódját is tanulmányozta. Megállapította, hogy Bulgária lakosságának magas életkora nagyrészt egészséges életmódjára, étkezési szokásaira vezethető vissza. A szovjet tudós arra a következtetésre jutott, hogy mindebben nagy szerepe van az e tájon századok óta bő tápláléknak számító aludttejnek. Nemcsak Mecsnyikov professzor, hanem kortársa, Sztamen Grigorov bolgár tudós is ezt a nézetet vallotta. A tej mikroflórájának tanulmányozása során 1905-ben például kimutatta, hogy a bolgár aludttejben a később „bacterium bulgaricum”-nak nevezett baktériumfajta található. A bolgár kutató ezért a felfedezéséért a genfi egyetem különdíját kapta meg. Bár az aludttejet világszerte ismerik és fogyasztják, ez a tejtermék bolgár földön különleges tulajdonságokkal rendelkezik, amelynek haszna nyilvánvaló. A bolgár aludttej értékét a benne lévő aktív baktériumok, a tejférméntumok növelik. Sok jó tulajdonságának többféle magyarázata is van: az or szág földrajzi fekvése, a napsütötte napok más országokénál nagyobb száma, az enyhe éghajlat, a dús legelők egyaránt részesei e termék kiválóságának, s az ezt fogyasztók jó egészségének. Sajátos az elkészítési mód ja is: a savó eltávolítása után kádakban konzerválják hosszabb ideig, majd — 46—50 fokos hőmérsékleten — friss kovásszal „kelesz- tik”, azaz érlelik. A tej minden vitaminja — a Bi-, RR-, A-, E-, R- és D-vitamin egy aránt — megtalálható a bolgár aludttejben. A virágok hazája Nemcsak a napsütötte tájakon, parkokban és ligetekben díszlenek a szebbnél szebb virágok, köztük a világhírű rózsafajták, hanem a lakások, intézmények ablakaiban is. A bolgár otthon elképzelhetetlen virág nélkül. A színpompás, illatos növényekből bőven jut külföldre is. Repülőgépek szállítják naponta a friss virágot Európa majd minden országába. A bolgár virág kelendő árucikk. Nem is csoda, hogy a világon mindenütt ismerik, hiszén a legszebb bolgár dísznövények nagy sikereket aratnak a híres erfurti, párizsi és tokiói virágkiállításokon. A virágkertészek eddig 70 arany-, ezüst- és bronzérmet szereztek különböző földrészek kiállításain. A virágtermesztés gazdája a BULGARPLOD gazdasági egyesülés, amelynek jelenleg öt üzeme működik. Az egyesülés Szófia környéki kísérleti állomásán számos új virágfajtát kísérleteztek ki és nemesítettek az elmúlt években. A legnagyobb bolgár „virággyár” a velingrádi virágkertészet, amelynek melegházai valóságos várost alkotnak a Rodepe-hegység egyik festői völgyében. Csodálatosan szép növények találhatók itt. Szegfűk, gerberák, krizantémok, tulipánok, jácintok, liliomok, nárciszok, pünkösdi rózsák, gladioluszok váltják egymást nyílási idejüknek megfelelően. Csak ebben a virágkertészetben 21- féle színben 20 millió szál szegfűt, 300 fajtából 3 millió szál rózsát és 600-féle más, illatos, mutatós virágot „szüretelnek” évente. A velingrádi „virággyár” melegházaiban automatikusan vezérlik a fűtést, az öntözést, a műtrágyázást és a szellőztetést. Különösen nagy gondot fordítanak a levegő nedvességtartalmára. A vetőmagvakat géppel tisztítják és osztályozzák. A raktárhelyiségekben 40 millió virághagyma tárolására van lehetőség. Lengyelország Az anyaság különleges emlékműve Nagyon kevés nagyváros van a világon, amelynek valamelyik utcáján, terén vagy parkjában ne volna látható szobor, emlékmű formájába öntve az anyaság szimbóluma, fgy van ez Lengyelországban is, ahol most újabb mondhatni különlegesen praktikus emlékművet állítanak az anyaságnak. A lengyel társadalomnak az anyák iránti tisztelete és megbecsülése jut kifejezésre abban az elhatározásban, hogy anyaegészségügyi központot létesítenek Lódz- ban. A választás nem véletlenül esett erre a városra, a lengyel textilipar központjára. A könnyűiparban ez az ágazat foglalkoztatja a legtöbb nőt. S a könnyűipar rácáfol nevére. Nehéz iparág ez, ahol a korszerűsítések ellenére sem könhyűek a nők munkakörülményei. Egészségük megőrzését és gyermekeik egészségét szolgálja majd a gyógyítóközpont, amelyet munkájuk elismerésének tekintenek a lódzi anyák. A 950 ágyas anyaegészségügyi központ a város déli részén, zöldterületek szomszédságában épül fel 30 hektáron. Az 500 ágyas szülészeti blokkban helyet kap a gyermekágyi, az újszülött és a koraszülött osztály. Lesz itt operációs részleggel ellátott nőgyógyászati osztály, diagnosztizáló és rehabilitációs központ, járóbetegrendelő, gyógyszertár, valamint az egészségügyi dolgozók részére szálló is. Az intézet másik szárnyában a 450 ágyas gyermekkórházat rendezik be. Az ünnepélyes alapkőletételt 1983. szeptember 1-ére, a második világháború kirobbanásának évfordulójára tervezik. Az építkezés előreláthatóan négy évet vesz igénybe. A kórház végleges formájáról az építkezés társadalmi bizottsága dönt, amely egyben a fő beruházó is. Jóllehet a kórház átadásáig még hosszú az út, már megkezdődött az intézeti orvoscsoport részletes képzési tervének kidolgozása. Lódéban, ahol két orvostudományi akadémia — katonai és polgári — is működik, ez a feladat nem okoz különösebb gondot, bár a tervek szerint az anyaegészségügyi központ személyzetét az országos egészségügyi hálózat egészéből válogatják ki. Jugoszlávia A Vajdaság ásványkincsei A Vajdaság évszázadokon át úgy élt a köztudatban, mint a búza és a kukorica hazája. Csakhogy az itteni zsíros televény, gazdag termőföld nem az egyetlen kincse ennek a vidéknek. Értéket rejt a föld mélye is. Néhány évvel ezelőtt Ko- vinnál hatalmas szénlelőhelyre bukkantak a geológusok, s fényt derítettek 8—10- féle ásvány jelenlétére is. A becslések szerint a, kovini széntartalék európai viszonylatban is jelentősnek számít. A Vajdaság energiatartalékait eddig 100 százalékban a földgáz és a kőolaj jelentette. A szénmezők föltárásával a kőolaj és földgáz aránya az energiapotenciálon belül 50 százalékra csökkent. S nemcsak Kovinnál, hanem még 10 másik területen is megállapították a szén jelenlétét. Nagy tartalékot rejtenek a Fruskagora északi lejtői és a Dél-Bácska termőföldjei. Felszíni fejtésre is alkalmas a cerevici, a bánostori, a veterniki, a futaki, továbbá a Nestin és Susek közötti lelőhely. A szén mellett kiváló minőségű tőzeget is találtak a Vajdaságban. A mocsári eredetű mélytőzeg — amelyet eddig importáltak — Deliblát, Dály, Palics és Hajdújárás környékén fordul elő nagy mennyiségben. Agyagra és krétára bukkantak Cerevicnél, homok, kavics, kaolin és földpát került elő Kovinnál, s 8—10 féle féldrágakőre akadtak Fruskagorában. Van itt bőven achát, ónix és opál is. Különösen jelentősek a kvarchomok-lelőhelyek. A káliumtartalmú földpát — amelynek itt szintén lelőhelye van — hiánycikk az európai piacon. Műszív az állatgyógyászatban A drezdai gyógyászattechnikai kongresszuson mutatták be a tervezők az első NDK-gyármányú műszíveket, amelyeket az állatkísérleteknél hasznosítanak. Az orvosmérnökök előrejelzése szerint az emberi szervezet számára megfelelő, hazai előállítású műszíveket már a következő évtizedben sorozatosan alkalmazhatják az NDK kórházaiban és klinikáin. Litván fazekasok Helyreállítás - háború után Litvániában több mint tíz zik a kézműves napokat, amiesztendeje évente megrende- kor a mesterek bemutatják legjobb munkáikat. Sok tízezer csodálója akad ilyenkor a borostyán, a fém, a fa, a textilek és az agyag elhivatott művészei munkáinak. APN—KS Bronjusz Radjackasz litván fazekasmester Több éves áldozatos munkával sikerült helyreállítani a kórházat, ahol napjainkban a gyógyítás mellett orvosképzéssel és kutatással is foglalkoznak Mongólia Színek - szimbólumok Ha az ősi népek történetét, szokásait kutatjuk, gyakran tapasztalhatjuk, hogy egyes színeket különösen előnyben részesítettek, másokat pedig messze elkerültek. A színek szeretete, szimbolikus jelentőségük tisztelete századokon át jellemző volt a mongolokra is. Ezeket a népi hagyományokat mindmáig őrzik. Valaha régen a kolostorok, templomok színezésénél a vöröset, a kéket, a sárgát, a zöldet és a fehéret használták. A külső és tpelső festésnél ezeken kívül legfeljebb kiegészítésként alkalmazták a rózsaszínt vagy a feketét. A templombelsők mennyezetgerendái kékek voltak, mint az ég, maga a mennyezet pedig aranybarna, zöld, vagy szürke. A házi eszközöket kivétel nélkül vörös színűre festették. A nemzeti viselet darabjaihoz pedig az öt főszínből — fehér, kék, vörös, sárga, zöld — válogattak. A színeknek sajátos jelentőségük, jelentésük van. A fehér mindenből az elsőt jelenti, például a januárt „fehér hónap”-nak nevezik. Ha jelzőként használják a fehér szót, az becsületest, igazságost, szépet jelent. A kék az örökkévalóságot, az állandóságot, hűséget jelenti. Ezzel a jelzővel illették az első mongol államot, „kék palota” volt a kán rezidenciája, kéknek hívták mindazt, ami az államisághoz tartozott. A vörös az öröm, a boldogság, a győzelem és a vendégszeretet színe. A szép, a tisztelt is vörös, mint a nap, a láng, a lélek. A vörös az ifjúság színe is: A fiatal lányok vörös szalagot '.viseltek hajukban. Az aranysárga talán a leginkább tisztelt, előnyben részesített szín. Valaha sárga papírra vagy sárga selyemre írták a fontos dokumentumokat. Ez a szín azt jelentette, hogy az írást nagy tisztelettel lehet csak kézbe venni. A sárga azért is a legkedveltebb, mert ilyen a sztyeppe, a Góbi-sivatag színe is. Kvasz és kumisz - ősi italok A Szovjetunióban létező üdítő italok közül a legrégibbek közé tartozik a kumisz. Történészek szerint a kumisz készítésének titka it már az i. e. V. században is ismerték a Fekete-tenger északi vidékén élő nomád törzsek. Ez az ital amellett, hogy kellemes ízű és megszünteti a szomjúságérzetet, gyógyító tulajdonságokkal is bír- A nagy cukor-, fehérje- és vitamintartalom eredményeként a kumisz olyan komoly betegségeknél is eredményesen alkalmazható, mint a tuberkulózis, a krónikus gyomorhurut, gyomorfekély és vérszegénység. A közelmúltig a kumisz előállítása szezonális jellegű volt. Napjainkban sikerült kidolgozni a kancatej por alakban történő tartósítását, fgy egész évben rendelkezésre áll a szükséges nyersanyag, hiszen a ku- miszpor több hónapon keresztül megőrzi értékes tulajdonságait. Régmúlt időktől fogva igazi népi italnak számított Oroszországban a kvász. A különlegesen elkészített kvász fogyasztását a középkori orvosok még a sebesült katonáknak is előírták. A kvász gyorsan megszüntette a szomjúságérzetet, és hamarosan visszatért a legyengült szervezetűek étvágya is.
