Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-14 / 139. szám

2 ^PÜJSÁG 1983. június 14. PANORÁMA A prágai béketalálkozó előtt A nemzeti előkészítő bizottság ülése Pozsgay Imrének, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa főtitkárának elnökleté­vel hétfőn Budapesten ülést tartott a prágai béke-világta­lálkozó magyar nemzeti elő­készítő bizottsága. A tanács­kozáson Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács fő­titkára <ádott tájékoztatást a béke- és barátsági hónap ed­digi tapasztalatairól. Elmond­ta: a rendezvények a nagy­szabású nemzetközi sereg­szemle méltó előkészítését szolgálták. E hivatásuknak eleget is tettek, megfelelő alkalmat adtak a magyar ál­lampolgárok töretlen békevá­gyának kifejezéséhez. Egyút­tal az is bebizonyosodott — folytatta, — hogy az európai biztonság és leszerelés ügye elválaszthatatlan a nemzeti függetlenségükért, a társa­dalmi haladásért küzdő erők harcától. Ennek jegyében szervezték meg országszerte a szolidaritási akciókat. Az elmúlt hónap fórumain -- több mint ezer találkozón — állampolgárok tízezrei, fiata­lok és idősek, munkások és parasztok, hívők és ateisták, párttagok és pártonkívüliek, a társadalmi szervezetek tes­tületéi, s a különféle foglal­kozási ágak képviselői ismer­kedtek meg a béke-világta­lálkozó résztvevőihez intézett üzenet szövegével, s fejezték ki egyetértésüket annak tar­talmával. Az Országos Béke­tanácshoz eljuttatott levelek, táviratok és aláírások arról is tanúskodnak, hogy népünk töretlenül hisz a béke meg­őrzésének esélyében, az ese­mények kedvező befolyáso­lásának lehetőségében. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke a prágai találkozó előkészü­leteiről szólt, s a többi között kijelentette, az imperialista körök újabb és újabb kísér­letet tesznek arra, hogy meg­változtassák a kialakult nem­zetközi erőviszonyokat. Lépé­seikkel tovább mérgezik a nemzetközi légkört, s fokoz­zák a háborús veszélyt. Egy­úttal heves propagandakam­pányt indítottak a háború­ellenes mozgalmak, főként a Béke-világtanács és a szo­cialista országok békemozgal­mai ellen. A nemrégiben le­zajlott nyugat-berlini béke­találkozón is megpróbálkoz­tak az egység bomlasztásá- val, a prágai seregszemle te­kintélyének aláásásával. A jelen lévő békemozgalmak képviselőinek többsége azon­ban nemet mondott ezekre a törekvésekre, s megerősítette részvételi szándékát. A cseh­szlovák fővárosban csaknem 3000 békemozgalmi aktivista, tudós, politikus és művész lesz jelen, hogy hitet tegyen a béke ügye mellett. Ezután Pozsgay Imre, a magyar nemzeti előkészítő bizottság vezetője méltatta az Országos Béketanács munká­ját, a béke- és barátsági hó­nap jelentőségét. Többek kö­zött rámutatott: az esemé­nyek hozzájárultak szocialis­ta nemzeti egységünk továb­bi megszilárdításához. Igazolódott az is, hogy az ebben az időszakban tartott rendezvények sora nem egy­szerű programok laza füzére volt, hanem nemzeti színte­ret adott a közakaratnak, a közvélemény szándékainak megnyilvánulására — han­goztatta. A Prágába utazó delegáció arra törekszik, hogy előmozdítsa a társadal­mi haladás, a béke ügyét, s méltóan képviselje a ma­gyar népet. Pozsgay Imre ez­után bejelentette, hogy a csehszlovák fővárosba utazó delegációban közéletünk szá­mos ismert személyisége mel­lett művészek, tudósok, or­vosok, egyházi vezetők kap­tak helyet. A testület elfo­gadta a béke-világtalálkozó résztvevőihez intézendő üze­net szövegtervezetét, majd közölték, hogy — a kecske­méti értelmiségi békegyűlés résztvevőinek javaslatára — a delegáció hivatalos doku­mentumként magával viszi Illyés Gyulának, az Országos Béketanács május 6-i tanács­kozásához eljuttatott levelét is. BUDAPEST Hat ország — Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, Len­gyelország, a Szovjetunió és hazánk — társadalomkutatói­nak részvételével kezdődött tanácskozás hétfőn Zánkán, a balatoni úttörővárosban. Az eszmecserén az ifjúság gaz­dasági és szociális helyzeté­vel kapcsolatos időszerű kér­déseket vitatják meg, külö­nös tekintettel a társadalom gazdasági szréfájában folya­matban levő változásokra. PRAGA A CSKP prágai városi bi­zottságának meghívására hét­főn délelőtt Prágába érkezett Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára. A ma­gyar főváros pártküldöttségét vezető vendéget a két ország nemzeti lobogóival feldíszí­tett ruzinei repülőtéren An- tonin Kapek, a CSKP KB el­nökségének tagja, a prágai pártbizottság vezető titkára fogadta. HELSINKI Pál Lénárdnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kárának vezetésével június 6—12-e között akadémiai de­legáció tett hivatalos látoga­tást Finnországban. Az MTA főtitkára és a Finn Tudomá­nyos Akadémia elnöke három évre szóló együttműködési munkatervet írt alá. PERING Csen Mu-hua, a külgazda­A külügyi bizottság Békemenet Cipruson A MAGAS SZINTŰ bolgár párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása ré­sze annak a folyamatnak, amely 1947-ben, a diplomá­ciai kapcsolatok felvételével, illetve 1948-ban, az első ma­gyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény megkötésével kezdődött. A Bolgár Népköztársaság belső helyzete kiegyensúlyo­zott, a barái nép a Bolgár Kommunista Párt vezetésé­vel, az 1981-ben tartott XII. pártkongresszus határozatai­nak megvalósításán munkál­kodik. Bulgáriában napjaink­ban különösen nagy figyelmet fordítanak az állami élet irá­nyításának folyamatos tökéle­tesítésére, a szocialista de­mokrácia fejlesztésére. 1979 óta fokozatosan új gazdasági irányítási rendszert valósíta­nak meg, amely növeli a ter­melőegységek önállóságát, fe­lelősségét, és fokozottabban alkalmazza a gazdaságirányí­tás közgazdasági eszközeit. Az utóbbi időszak egyik ki­emelt feladata az iparban a termékszerkezet megváltoz­tatása, a mezőgazdaságban pedig a háztáji gazdaságok fejlesztése. A MAGYAR—BOLGÁR kapcsolatok minden terüle­ten kiegyensúlyozottan, ered­ményesen fejlődnek, össz­hangban az MSZMP és a BKP politikájával, a közös ér­dekekkel és célokkal. A két párt között kétéves munka­terv alapján tervszerű, érde­mi együttműködés folyik, legutóbb — februárban — Várkonyi Péter, az MSZMP KB titkára járt Bulgáriában. Széles körűek az államközi kapcsolatok, rendszeresen ta­lálkoznak a kormányfők, utoljára a bolgár miniszter- elnök tett hivatalos látoga­tást Magyarországon. Ekkor jelölték ki a következő idő­szak legfontosabb feladatait és írták alá az 1983. évi áru­csere-forgalmi jegyzőköny­vet. Szoros az együttműködés a minisztériumok és az or­szágos hatáskörű szervek kö­zött is — az idei tervben hét miniszteri és öt államtitkári szintű találkozó szerepel —, s ugyancsak eredményes, ele­ven kapcsolatok alakultak ki a társadalmi és a tömegszer- vezetek között. A dinamikusan fejlődő gaz­dasági kapcsolatokat a ma­gyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság koordi­nálja. Hosszú lejáratú kétol­dalú megállapodásaink fel­ölelik a gazdaság szinte min­den területét. Hazánk rend­szeresen kiállít a plovdivi nemzetközi vásáron, csakúgy, mint Bulgária a BNV-n. A kölcsönös áruforgalom az 1976—1980. közötti időszakra tervezett mintegy 770 millió rubellel szemben megközelí­tette az egymilliárdos érté­ket. Hazánk Bulgáriából szer­zi be a legtöbb elektromos és motoros targoncát, a bol­gár városokban pedig immár megszokott látvány a magyar Ikarus autóbusz, örvendetes, hogy mind nagyobb teret hó­dít az együttműködés maga­sabb, fejlettebb formája: ma már a kölcsönös áruszállítá­soknak mintegy 35 százalé­kát a szakosított és a koope­rációban gyártott termékek alkotják. Az elmúlt években jelentős értékű megállapodá­sok születtek a számítástech­nika és a vegyipar területén is, így jelenleg 15 kooperá­ciós szerződés van érvényben. Külön munkacsoport alakult a harmadik piacokon történő együttműködés lehetőségei­nek vizsgálatára, s az 1964- ben aláírt kormányfői meg­állapodás alapján jelenleg két közös magyar—bolgár válla­lat működik: az Intranszmas és az Agromas. MIND SZÉLESEBB körre terjednek ki kulturális és tu­dományos kapcsolataink is. Szerződések szabályozzák az együttműködést a két ország rádiója és televíziója, írószö­vetsége, levéltárai között; s hazánk és Bulgária egyez­ményt kötött a képzőművé­szet, az építőművészet, az ok­tatás, az idegenforgalom, a film- és a színházművészet, és a statisztika területén lé­vő együttműködési lehetősé­gek feltárására. A kulturális értékek és eredmények meg­ismertetésében fontos szere­pet tölt be a Szófiai Magyar Intézet, valamint a budapesti Bolgár Kulturális és Tájé­koztató Központ. Az együtt­működés különösen eredmé­nyes területei: a zenei és szín­házi programok, a könyvki­adás, a filmszakma és a kiál­lításcsere. Legutóbb például az Álla­mi Népi Együttes vendégsze­repeit nagy sikerrel Bulgá­riában. A közelmúltban ke­rült a bolgár olvasókhoz Aczél György Folytatás és megúju­lás című gyűjteményes köte­te, a magyar könyvesboltok legfrissebb bolgár irodalmi alkotásai pedig az önmagunk bírái című drámagyűjtemény, s a Régi idők bolgárai című antológia. Évente általában 8—10 bolgár játékfilmet, s 28—30 rövidfilmet forgalmaz­nak hazánkban, s nagyjából ugyanennyi magyar alkotás­sal ismerkedhetnek meg a bol­gár nézők. Jelenleg mintegy 150 bolgár diák tanul Ma­gyarországon, húsz magyar egyetemi hallgató pedig Plov- divban, illetve Várnában. Az 1983—84-es tanévben a ter­vek szerint magyar tanszék nyílik a Szófiai Állami Egye­temen. TIZENEGY-TIZENEGY ma­gyar és bolgár testvérmegye és hat-hat testvérváros áll egymással kapcsolatban, így például Haszkovo megye Veszprém megyével, Pécs Szlivennel, Debrecen pedig Sumennel, ahol ma is ápolják Kossuth Lajos emlékét. Ta­valy hazánkban is megünne­pelték Georgi Dimitrov szü­letésének 100. évfordulóját, s éppen egy hónapja, hogy a Szófiai napok Budapesten rendezvénysorozat nyújtott újabb alkalmat a két nép ba­rátságának elmélyítéséhez. STUBER SÁNDOR Hétfőn az országgyűlés kül­ügyi bizottsága — Gyenes András elnökletével — az Országház Gobelin-termében ülést tartott. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Pé­ter János, az országgyűlés al- elnöke. Púja Frigyes külügyminisz­ter tájékoztatta a képviselő­ket a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről, Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes ismertette a külügyi tár­ca 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelen­tést. E témák vitájában fel­szólalt Tausz János (Pest megye), Stock János (Veszp­rém) és Németh Pál (Borsod- Abaúj-Zemplén megye). A demonstráció résztvevői egy brit bázisnál Ciprus tel­jes demilitarizáiását követelik. (Telefotó) sági kapcsolatok és a külke­reskedelem kínai minisztere hétfőn Pekingben fogadta Jean-Claude Lényt, az atom- energiai berendezéseket gyártó Framatome cég igaz­gató tanácsának elnökét. A francia küldöttség atomreak­tor-technológia eladásáról tárgyal Pekingben. MANILA Több mint ötezer ember til­takozott vasárnap a Fülöp- szigetek fővárosában az ellen, hogy a kormány újabb öt év­re engedélyezte az Egyesült Államoknak két hatalmas ka­tonai támaszpont használatát. Vendégünk: Todor Zsivkov Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke 1911. szeptember 7-én, a Szófia me­gyei Pravec faluban született. A Bolgár Kommunista Ifjú­sági Szövetségnek 1929-től, a Bolgár Kommunista Pártnak 1932-től tagja. 1934 és 1941 között a fő­városban az ifjúsági kommu­nista szervezetek és kerületi pártszervezetek vezetőjeként tevékenykedett, s tagja volt a Bolgár Kommunista Párt Szófia megyei Bizottságának. Az ezt követő években — 1941-től 1944-ig — a szófiai pártszervezet és az országos partizánmozgalom egyik ve­zetőjeként a fegyveres anti­fasiszta harc előkészítésén munkálkodott. A Bolgár Kommunista Párt KB Politi­kai Bizottsága a népi antifa­siszta felkelés idején Todor Zsivkovot bízta meg a Szófia körzetében harcoló partizán­egységek, harcoló csoportok tevékenységét összehangoló operatív iroda vezetésével. E csoportok mérték a fő csapást a burzsoá hatalomra és bizto­sították az 1944. szeptember 9-i szocialista forradalom győzelmét. Szeptember 9-e után Todor Zsivkov a szófiai népi rend­őrség parancsnokságának po­litikai vezetője lett, majd a Bolgár Kommunista Párt te­rületi bizottságának másod­titkárává, a Bolgár Kommu­nista Párt Szófia városi és megyei Bizottságának első tit­kárává, a Hazafias Front vá­rosi bizottsága és a fővárosi népi tanács elnökévé válasz­tották. 1945-ben a Bolgár Kommu­nista Párt VIII. plénumán a BKP Központi Bizottságának póttagja, majd a párt V. kongresszusán, 1948-ban a központi bizottság tagja lett. 1950-ben a politikai bizottság póttagjává és a központi bi­zottság titkárává, a követke­ző évben a BKP KB Politi­kai Bizottságának tagjává választották. 1954., a VI. párt- kongresszus óta a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az 1981-ben tartott XII. kongresszus óta a központi bizottság főtitkára. 1945-től megszakítás nélkül nemzet- gyűlési képviselő, 1962-től 1971-ig a minisztertanács el­nöke volt. Az új bolgár alkot­mány elfogadását követően, 1971-ben megválasztották a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsa elnökévé, majd e tisztségében 1976-ban újravá­lasztották. Todor Zsivkov a többi kö­zött tulajdonosa a Szocialista Munka Hőse, a Bolgár Nép- köztársaság Hőse, a Szovjet­unió Hőse kitüntetésnek. Kurt Löffler látogatása Elutazott Budapestről Kurt Löffler, az NDK kulturális minisztériumának államtitká­ra, aki Korcsog András mű­velődési minisztériumi állam­titkár meghívására látogatott hazánkba. Megbeszéléseiken tájékoztatták egymást orszá­gaik kulturális életének ak­tuális kérdéseiről és a meg­oldásra váró feladatokról. Po­zitívan értékelték a magyar— NDK kulturális kapcsolato­kat és meghatározták a jö­vőbeni együttműködés fő te­rületeit. Kurt Löfflert a Művelődé­si Minisztériumban fogadta Köpeczi Béla miniszter és Hanga Mária miniszterhe­lyettes is. A Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetségében tájékoztatták őt a szövetség sokoldalú tevé­kenységéről. Baranya megyei látogatása során megismer­kedett a megye életével és fejlődésével, valamint Pécs nevezetességeivel. Kurt Löff­lert magyarországi látogatá­sa során fogadta Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osz­tályvezetője és Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke. 0 Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. június 14-től Devizanem Vételi Közép árfolyam 100 egységre, Eladási forintban Angol font 6 674,96 6 681,66 6 686,34 Ausztrál doillár 3 745,63 3 749,38 3*753,13 Belga frank 83,96 84,04 84,12 Dán korona 471,32 471,79 472,26 Fiain márka 775,76 776,56 777,34 Francia frank 557,28 557,84 558,40 Holland forint 1 500,23 1 303,73 1 505,23 Ja pá n yen (1C00) 176,53 176,71 176,89 Kanadai dollár 3 456/34 3 459,80 3 463,26 Kuvaiti d<i:nár 14 539,31 14 553',86 14 568,41 Norvég íkorona 589,94 590,50 591,12 NSZK márka 1 678,42 1 680,10 11 681,76 Olasz líra (1000) 28,44 28,47 28,50 Oszttrák sobiil'limg 238,17 236’, 411 228,65 Portugál escudo 42,33 42,39 42,43 Spanyol peseta 30,02 30,05 30,08 Svájci frank 2 014,36 2 016,38 2 016,40 Svéd korona 563,49 564,05 564,61 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 263.19 4 267,46 4 271,73 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. június 14-től Pénznem Vételi árfolyam 100 Eladási egységre, forintba Angol font 6 4811,21 6 882,11 Ausztrál dollár 3 636,90 3 861,86 Belga frank 61 .,52 86,56 Dán korona 457,64 485.94 Finn márka — a) 753,26 799,86 Francia frank 541,10 574,58 Görög drachma — b) 48,40 51,40 Holland forint 1 458,62 1 348,84 Japán yen (1000) 1.71,41 182,01 Jugoszláv dinár — a) 48,72 51,74 Kanadai dollár 3 356,01 3 563,59 Kuvaiti dinár 14117,24 14 990,80 Norvég korona ‘ 572,81 608,25 NSZK márka í 629,70 1 730,50 Olasz líra (1000) 27,62 29,32 Osztrák schilling 231,26 245,56 Portugál escudo 411,12 43,66 Spanyol peseta 29,13 30,95 Svájci frank 1 955,89 2 076,87 Svéd korona — a) 547/13 580,97 USA dollár 4 139,44 4 395,40 a) — vásárolható legma gasabb bankjegycímlet 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 500-as. Eredményesen fejlődnek a magyar-bolgár kapcsolatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom