Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-13 / 112. szám

1983. május 13. rtÉPÜJSÁG 3------------------------------------------------------­M ájus 29-től: új vasúti menetrend 1983: a vasúti személyszállítás éve A 70-es éveikben imég naponta egymUllláon utazták o MÁV vonalain. A ,múít éviben az utasok iszáma- .n'alpi 719 ezerre csök­kent. Az utasaik számának asökikekésében kétségtelenül a ta­valy szeptember .elsején beveztetett ,tarifaemelés játssza. ai leg­nagyobb szerepet, de része von ebben anmlak ,is, hogy sokain lakóhelyükön helyezkednek él, nem kényszerülnek napi ingá­zásra. A MÁV új, 1983—84. évi menetrendijét e tény ismeretében állították össze. Tartalmilag. abban különbözik az eddigi éktől, hogy kiidlalgozátsdikor jobbam, figyelembe vették az .utazőközön- s|ég. igényei t. A hét öt munlktainapján a MÁV koasi- és mozdonypairkjánák legnagyobb részét a mu nká.bajá'r ássa! ikapcsolatos forgatom lebonyolítására koncentrálja-; hétvégéken és munkaszüneti napokon. ugyanezeket az üdülési, kulturáilliis jellegű utazások­ra baisznáijd, fél. MŰSZAKI FEJLESZTÉS Az anyagi Iélhetőségek közismerten szűkös volta nem teszi lehetővé a. vasútvonalak és a szerelvények látványosain gyors felújítását, mégis az eilmlúlt évben 332 kilométer ihaissziban kor­szerűsítették o pályát, 121 kilométerrel bővült az önműködő térköíbizltosító .berendezés hálózato és újabb 99 kilométeres vonal Szóik ászt villáim ásítottak. A fővárosban tovább folytatják Kőbánya-iKiispe's't és Buda pest-kel enf öld pályaodlvairok átépí­tésiét. Huszonhat új villamos- és 13 dizteimo.zd.on.yt vásárolt a MÁV, Viszont 97 elavult gőzimozdonyt selejtezett, .ötvein lúj sze­mélykocsit is üzembeállítottak és ezzel egyidejűleg 121 régi kocsit vontak ki o forgalomból. Az áruszállítás lebonyolításaira 518 új tehervagont vásárolták, 400 .régit pedig, selejteztek. öbbein az évben iis hasonló elvek alapján folytatják .a Vasút műszaki fejlesztését. A terveik szerint 262 kilométernyi pályát korszerűsítenek, 81 kilométernyit villamos,í-tarnalk. Megindul a villáim os vontatás Budapest—Dunaújváros és Mi'sIkolc-iKázlimc- borafka. között. Ú.j biztosítóberendezéseiket is építenek, ország­szerte 70 korszierű sorompót helyeznék üzembe. Cséhszlovák importból 30 mellékvonali motorkocsit szereznek be, viszont 70 régi személykocsit ,;nyugdíjáznak". A beszerzés, és a selejte­zés aránytalansága imib'tt mintegy 4 ezer ülőhellyel csökken a kocsipark kdlpaditása.. Erőteljesen fejlődik a MÁV konténer patkja.; az idén 450 nagy és 550 közepes szállítótartályt .vásárol a. MÁV és ez kielégíti a belföldi és nemzetközi konténeres áruszállítás igényeit. A mait életbelépő új menetrend' .május 29Jtőí 1984. június 2-ig érvényes. A menetrend .tervezői az utasok számának to­vábbi csökkenésével számoltak, csaknem 10 százalékkal lesz kisebb a MÁV személyszállítási teljesítménye a. tavalyinál. Fel­tehetően kevesebben fogják igénybe venni a. .drága, expressz- és gyorsvonatokat, növekedni fog. az érdeklődés az olcsóbb távolsági .személyvonatok iránt. Ezért hétköznapokon a .drá­gább viteidiijú vonatok kevesebb .koasivall közlekednek majd, a gyorsvonatok az eddiginél több helyen állnak meg. VÁLTOZÁSOK A NEMZETKÖZI FORGALOMBAN Az Orient-expressz közvetlen kocsijai, Budapest— Dortmund-i járata, rövidített útvonalon, Budapest—Würzburg. között közle­kedik. Újdonság, hogy ezen. a vonalon Bécsig. MÁV-étkező- kocsi is van. A Maestrál expresszel új MÁV fekvőhelyes kocsi közlekedik hetenként .háromszor Budapest—Zágráb—Róma. út­vonalon. A Bécis-Siöfok közötti nyári .idényvontatot Kálmán Imréről nevezték él. iBuddpest-iRrijefca között .az „Admiatioa” és Budapest—Varsó .között a. közvetlen kocsikat továbbító „Vacsovia” vonatpárok csak a. főidénylben közi ekednek. Bérli,n-tBudáipest-Várna között a főidényben isimét közleke­dik möjd .a „iWkia", ezzel szemben a .Bannóniia. expressz vár­nai vonatnésze megszűnt. Változtatásra, e téren azért volt szük­ség, merít a. szodiüllista országokból többen utaznak o bolgár tengerpartra, és kevesebben a román tengerparttal A Wiiener-Walzer az új menetrendben már nem közlekedik Bukarest—Mongo.la között, Viszont ezt a vonatot Buáapest- Béikésosalba. között már belföldi utasok is igénybe .vehetik a. ■részükre fenntartott kocsikban. Lengyelország felé mérsékelten, nő a forgalom, ezért,új men­tesítő gyorsvontait közlekedik nyáron Budapest— Katowice között. BELFÖLDI VÁLTOZÁSOK ■Új gyorsvon,aiti összeköttetéssel Budapest és Mosonmagyaró­vár közölt 65 perccel csökken ,az utazási ,iidő. A kaposvári gyorsvonatok útvonalát .Gyékényesig meghosz- sz'dblbítjálk, ezzel számottevően javul Nagyatád és Csurgó ösz- szeköttetése Budapesttel. Budapest-Dunaújváros .között az ed­digi átlag 120 perces utazási idő 85 percre csökken. Bajáról és Kaposvárról az utasok kérése alapján csaknem egy órával később iádul a vonat o fővárosba. Kisebb változások lesznek o balatoni vonaliakon is: egyes gyorsvonataik mindkét parton az eddi,ginéi több helyen állnak megi A Sió és ai Füred exp- resszvonatok nem közlekednék. Szabolcs és Hajdú megye menetrendje választékbővítést tar- talmdz. Bp. Nyugati pályaiudya.rról o zábonyi gyorsvonat 7:10 órai .helyett 6 óraikor r.nidúl és új gyorsvonat indul 8 áraikor .Nyí­regyházára is. Az új vonat .mindén városban megáll, a többi települést o 7.30-lkor induló debreceni távolságii személyvonat szolgálja, ki. Az Alföld és Észok-IMagyatrország városai között javul az összeköttetés naponta két átlós irányú személyvonattal o Hat­van—Jászberény—Szolnok—Cegléd vonalon,. A két helyi vonat kedvezően csatlakozik miniden irányban a távolsági vonatokhoz. A pécsi vasútvonal részleges villamosítása, lehetővé teszi, hogy Budapest és, Bús ztas zabol os között rövidesen megindul­jon a villamos vontatás és ezzel ezen a szakaszon a menet- tartam 85 percről 70 percre csökkenjen. A délutáni órákban Iminden óra, 40 perdkor .indulnak vonatok Budapest .Déli pá­lyaudvarról Pusztaszaibolcsna. Ilyen ritmikus, menetrend lesz egyébként a hatvani és a Nagykáta—Szolnok vonalon is. HOL KAPHATÓ? A 130 ezer példányban megjelenő Hivatalos Menetrend­könyvet és a nemzetközi menetrendkönyvet változatlan, áron május 15-töl árusítják a pályaudvarokon, és az utazási irodák­ban. Az idén is megjelenik a. balatoni és velencei-tavi, továb­bá' a. Budapest környéki menetrend is. A könyv tartalmazza a Budapestre érkező MALÉV- és más repülőjáratok, valamint a dunai nemzetközi hajló- és kompjáratok menetrendjét is. ,1983-lat a MÁV a „személyszállítás événeik” tekinti, s meg­hirdette felihívását: a pontosságra, a biztonságra, és a környe­zet tisztaságára. BERMANN ISTVÁN vén lehet kifizetődő. Persze az is elképzelhető, hogy a külső — alkatrész, kenőanyag, üzem­anyag stb. — áremeiikedést be­építik a termelési költségbe. De valójában ez nem járható út. Gazdag kimutatással ismerte­tett meg bennünket erről a kér­désről az igazgató, dr. Gscheidt Mátyás. A termények, termelvé- nyek költségei, a termelési költ­ségek megfelelő szinten tartá­sa már olyan teljesítmény, amely sikerélményt ad a szakembe­reknek. Az is a gazdaságosságra való törekvést példázza, hogy felsze­reltek egy kis műhelyt, amely a száznál több gépkocsi és a csaiknem ugyanennyi traktor tel­jesítményét hivatott ellenőrizni. Tehát az optimális üzem­anyag -fog ya sztá s kialaik ftá sá ra törekszenek. E gazdaság olyan földrajzi térségben munkálko­dik, ahol hegy-hegy hátán van. A gépek fogyasztása eb­ben a térségben lényegesen nagyobb, mint más gazdasá­gokban, az alföldiekben, vagy a Tolna megyei „sima” terüle­tűéken. S érdemes volt költeni a műhelyre, kiképezni az em­bert, aki a motor dízeladagoló­ját úgy állítja be, hogy a tel­jesítmény is maradjon, a gép se menjen tönkre, az üzemanyag se csorogjon ki a kipufogón. A Hőgyészi Állami Gazdaság­ban a gépműhelyt kettéválasz­tották. így létrejött a felsőmű­hely, amelyről eddig szóltunk, és az alsó, a szolgáltató, amely árut termel, és főleg olyan szer­kezeteket, amelyeket a saját ki­vitelezésű CCM-módszerhez az istállóikban használnak fel. És ez a kettéosztás sikeresnek ígér­kezik. A kisebb egységekből jobban át lehet tekinteni a sa­játos tennivalót, és arra a helyi vezetők jobban koncentrálhat­nak, közelebb tudják vinni az embereket feladataikhoz. így jöhettek arra is rá a felső­műhelyben, hogy a selejtezésre ítélt járművek nem feltétlenül kohókba valók. Kiszedik példá­ul az IFÁ-.bói a hátsó hidakat, az első futóművet, a sebesség- váltót, és raktározzák egy dara­big. Ha szükség von alkatrész­re, egy ember fél ára alatt „szét tud dobni” egy szupportot, s a kívánt alkatrészt egy óra múltán az elromlott helyébe épí­teni. Még akkor sem telik el fél nap állásidővel, ha két hát­só hidat kell szétszedni az al­katrész miatt. [Kényszerhelyzet - mondjuk sokszor. A főmérnök is több al­kalommal mondta a sokat sej­tető szót. Tudtam mindig, mi van a háttérben, mert olyan magyarázatokat kaptam, mint amelyeket fentebb már leírtam. S azt az elmondásból következ­tetem, hogy a főmérnök és mun­katársai, a műhelyek dolgozói milyen sokat gondolkodnak azon, hogy a kényszerhelyzetek száma csökkenjen, hogy az ön­álló üzem megéljen, hogy az egész gazdaság e kis része is jó munkával, hatékonyan, a ki­javított jó gépekkel járuljon hozzá az egész kollektíva sike­réhez... iHosználtból újat, régi mód­szerből újra áttérni - valahogy rokonítható cselekedetet is ta­kar. Mindenképpen a gépürem példájával igazolhatjuk ezt — amit így fogalmazott Barizs László műhelyvezető: „Mindig volt valamilyen „helyzet", ebből mindig kimásztunk, most is kint vagyunk a nehéz helyzet­ből." PÁLKOVACS JENŐ Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Révész Andrással, a Hőgyészi Állami Gazdaság főmérnökével megálltunk a gépüzem udva­rán és magunkba szívtuk a ko­ra reggeli indulás illatát. Gáz­olaj, égő olaj füstje, motorok dohogása, üzemanyagtöltő kút zömmögése, sárban erőlködő Moszkvics sivító kereke... Él, éledezik a gépműhely, ennek is az □ részlege, amelyet felső­műhelynek hívnak. A siófoki út mellett, amint haladunk kifelé Hőgyészről, itt van a gépműhely. Az alsómű­helyt kerüljük el, oda térjünk majd később vissza, most ma­radjunk itt a felsőműhelyben. Abban az épületben kiváltkép­pen, ahol talán csöndesebben beszélgethetünk, és egyelőre itt izgalmasabb az élet. Január elsejétől ugyanis ez az üzem önelszámoló. A brigád, amelyik itt a gépek javítását elvégzi, tehát ahogy dolgozik, úgy ke­res, ahogy nyereséget képez, úgy részesedik. A főmérnök részletesen magyarázza, hogy ez a lépésváltás a múltban el­határozott tény volt, de a fel­tételek most értek meg. Még­pedig kétoldaliról. Egyrészt az anyagi feltételeket kellett meg­teremteni, másik oldalról pedig az emberek között úgy érvelni, hogy érezzék, az átszervezés után még fontosabbakká válnak a gazdaság életében mint ed­dig volt. A költségek tényleges befolyásolóivá váltak, válnak. Mert nem mindegy, hogy a gé­pet mennyiért javítják, az al­katrészeket hol, mennyiért vá­sárolják, mennyit utaznak érte — útiköltség! - és milyen oko­san élesztik fel az emberekben a gondolkodási készséget a ne­héz helyzetből való kijutás ér­dekében. Az újításokról van szó. Arról, hogyan tudnak elkészíte­ni olyan gépalkatrészt, amely sehol nem vásárolható, ám a kis mütyür miatt esetleg nagy teljesítményű gép hetekre ki­esik a termelésből. Barizs László műhelyvezető mondja: „Az emberekkel sike­rült az összhangot megterem­teni. Amint itt megadták a programot, hozzáfogtunk a saját munkánk szervezéséhez, azaz amolyan belső átrendezést haj­tattunk végre. A nagy javítómű­helyt kiszolgálandó kicsiket lé­tesítettünk. Olyanokat, amelyek részegységeket gyártanak-javi- tanak. nekünk, s ha marad sza­bad kapacitás a speciális mun­kára, más gazdaságnak is ajánljuk magunkat. Mondok egy példát. Az IFA-gépkocsik felnijének igen erős a kopása. Alig használják, máris esztergá­ra kell vinni és centrírozni, tehát a belső fékdob-helykopást egyenletessé munkálni. Nálunk sok IFA dolgozik. Ezek kerék­tárcsáit, a felniket, szabályoz­ni kell. De felikészültünk rá. S fia összejön egy-,egy idegen vál­lalattól a szállítmány, akkor a mienk után vesszük. Tehát az esztergagépet kezelő ember és gépe hosszabb távon tud egy munkát végezni, így hatéko­nyabbá válik a munka. Azon persze ismét érdemes meditál­ni, hogy ez a felújítás számunk­ra olcsóbb, mintha vennénk új tárcsákat, vagy másokkal sza- bályoztatnánk be. És az sem elhanyagolható, hogy az e cél­ra is vásárolt gépet használjuk más munkákra Is, olyanokra, amelyeket eddig bérbe adtunk. S amíg a megbízó tologatta a mi rendelésünket, s hetek teltek el, állt a gép, addig ideszóltunk, hogy fiúk ilyen, meg ilyen al­katrészt azonnal csináljátok meg. Az alkatrészgyártáshoz ér­tő embereink vannak. Mindany- nyian kiváló emberek, mert nem­csak a gépet, hanem a gazda­ság belső gazdaságpolitikáját is értiki Ilyen részletesen kell elma­gyarázni ezt a fontos kérdést, mert csak akkor tudjuk meg­érteni, hogy a több mint száz erőgép-traktor üzemeltetése egyre drágul, és csak a belső munka hatékonyabbá tétele ré­A gépjárművek leszerelt alkatrészeit „kibelezik”, úgy jutnak a még felújítható darabokhoz Az állattenyésztő-telepnek készítenek speciális állást Harka Lajos IFA-motoralkatrészt újít fel A műhelyvezető — jobbról - és a főmérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom