Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-13 / 112. szám

A irtÉPÜJSÁG 1983. május 13. Tudósítóink írjak Cipőgyári hírek A szakmunkásképzés gondjai A Bonyhádi Cipőgyárban - úgyszólván az államosítás óta nagy gondot okoz a szakmai utánpótlás. Az első időszakban a vállalatnál igen sok volt a manuálisan képzett igazi szak­ember, ők még a pönkli mel­lett sajátították el a szakma csínját-ibínját. Ebben az időben még az alsótalp kruponból volt, a felsőrész pedig korrigá lation marhaboxból készült. Igaz, né­hány szakmunkást ki is képzett a vállalat, de ez csak csepp volt a tengerben. Az igény egy­re nőtt és ez mennyiségi téren és minőségi vonalon is nagyabb követelményeket szabott. Ehhez jött még a cipődivat robbanás- szerű változása is. Egyre nagyobb terjedelemben jelentkeztek vásárlás céljából nemcsak a hazai piacról, ha­nem külföldről is. Nagyon ko­molyan kellett foglalkozni az­zal, hogy a változó divatnak megfelelő árut termeljen a vál­lalat. Ekkor vállalta a Bonyhádi Cipőgyár — elsőnek az ország­ban —, a nehézvarrott technoló­giával készült, úgynevezett goy- ser-cipőgyártást. Igen nehéz feladat volt ez, de a még meg­lévő igen jó szakim u nká sgá rda és az akikori vezetés szakértel­me és bátorsága ezt is megol­dotta. Az évek múltával egyre job­ban ki öregedték, nyugdíjba mentek a régi szakmunkásak, és sürgős feladattá vált a szer­vezett és nagyobb volumenű szakmunkásképzés. Közel har­minc esztendővel ezelőtt, pon­tosabban 1955-ben már három­éves képzési forma volt. Ekkor négy fiú és öt leány végzett. Bi­zony ez a vállalat teljes létszá­mához viszonyítva kevés. A szakmunkásképzésben 1971- ben volt a csúcs. Nem keve­sebb, mint 64 felsőrész- és 19 aljkészítő szakmunkás, mint friss erő került a termelőmunká­ba. Eddig közülük tizennyolcán hagyták el a vállalatot. Az okok különbözőek. Sokan jártak be és járnak be ma is vi­dékről. Nagyrészük — már mint gyakorlott szakmunkás - köze­lebbi munkahelyet talált magá­nak. És bizony a szakma sem nagyon népszerű, hiszen sok szülőben él az a helytelen né­zet, hogy a gyerekekből „susz­ter" lesz, holott a nagyüzemi cipőtermelés már semmiben sem hasonlít a manuális módszerrel végzett munkához. A szakmun­kások sok milliós értékű gépe­ken dolgoznak és ez bizony megmutatkozik a keresetükön is. A Bonyhádi Cipőgyár - hogy se­gítsen a helyzeten - a szakmá­ról, az üzemről filmet készítte­tett és azt a környező községek­ben levetítették. Jelenleg a vállalatnál ötven­öt tanuló sajátítja el a szak­ma fortélyait. Az ösztöndíjak évfolyamtól függően 210 és 550 forint között alakul, valamint A korábbi évekhez hasonlóan most is igen élénk tevékenység folyik a Bonyhádi Cipőgyár MSZBT-tagcsoportjában. Szinte országosan közismert, hogy a vállalat sok téren kimagasló eredményeket ért el abban is, hogy évekkel ezelőtt megterem­tette a közvetlen kapcsolatot Tambowal, az ottani igen jó hírű cipőgyárral. Az évek során a kapcsolat nem halványult, ha­nem sokkal aktívabb lett. A két gyár dolgozói között gyakoriak a személyes találkozások is. Ismert tény, hogy a bonyhádi gyárból exportra kerülő cipők igen jelentős hányadát a Szov­jetunióba szállítják. A cipők minőségének javítása érdekében a szovjet kirendeltség szakértői­vel rendszeresen ellenőrizik a minőséget és a problémákat azonnal megoldják. így érik el azt, hogy a Szovjetunió szíve­sen vásárolja a bonyhádi cipőt. szerződéskötés alapján 250 fo­rint társadalmi ösztöndíjban részesülnek havonta. Igen cse­kély összegért, napi három fo­rintért biztosítanak ebédet ne­kik, munkaköpenyt is kapnak, s mint a vállalat dolgozóit, őket is megilleti a kedvezményes ci­pővásárlás. A szakoktatók ma­gasan képzett személyek, akik nemcsak a szakma kifogásta­lan oktatására képesek, hanem arra is, hogy olyan Szakmun­kásgárdát neveljenek, amelynek tagjai alkalmasak lesznek ar­ra, hogy sokoldalú képzettsé­güknek megfelelően maguk is nevelőkké váljanak, hisz a vál­lalatnál nagyon sok segédmun­kás dolgozik. A Bonyhádi Cipőgyár ,,Bo- tond” márkája 1968-ban szüle­tett: Ez idő óta bizonyította, hogy tudnak jól dolgozni, diva­tos, kelendő cipőt qyártani. HORVÁTH JÓZSEF Gondoskodnak arról is, hogy gyermekcipők szállítására is sor kerüljön. A Moszkvában meg­nyílt Budapest Áruházban a Botond-cipők népszerűek. A Szovjetunióban járt csopor­tok tagjai beszámolnak tapasz­talataikról. A kiemelkedő társa­dalmi munkát végzők közül há­rom dolgozó Szovjetunióiba tör­ténő utazásának költségeit meg­téríti a cipőgyár. Az MSZBT sokrétű tevékeny­ségéhez tartozik az is, hogy a Szovjetunió életéről igen gyak­ran tártainak filmvetítést. Ezek a rendezvények nagyon népsze­rűek, látogatottak. A már köz­ismert vetélkedők is mindig nagy érdeklődést váltanak ki. Az általános iskolák részére „Mit láttam a Szovjetunióban" cím­mel rendeznek vetélkedőket. A gyár MSZBT tagcsoportjá­nak munkáját sokszor elismer­ték, ám a legnagyobb kitüntetés o dolgozók körében kiváltott népszerűsége. T estvérkapcsolat Rejtvényfejtősiker Hajdú Kupa, meglepetéssel iDebreoenfoen, a Kölcsey Fe­Ankétok Magyarkeszin Magyurkeszin a Hazafias Népfront helyi szervezete, a KISZ és a termelőszövetkezet szerverésében a közelmúltban két egymást követő ankétot tar­tott a Tamási Járási Népi El­lenőrzési Bizottság. Vizsgálati programjuk volt: a mezőgazdasági nagyüzem sze­repe a falusi élet- és munkakö­rülmények alakulásában, vala­mint az életkörülmények alakí­tásában szerepet játszó egyéb tényezők vizsgálata. A vizsgálat célja volt továbbá annak feltá­rása, hogy a mezőgazdasági nagyüzem milyen szerepet ját- srik a lakosság, illetve a né­pesség foglalkoztatásában, és a tanácsi fejlesztések hogyan be­folyásolják feladatának teljesí­tését. Szó volt az eredmények­ről és arról, hogy az élet- és munkakörülmények javításának milyen további lehetőségei van­nak. Lényeges kérdésként vető­dött fel a munkaerő-utánpótlás is. A Népfront és a KISZ aktivis­tái aktív részesei voltak az ankét - nők éppúgy, mint helyben dol­gozók, máshol munkalehetősé­get találók, bedolgozók, fiata­lok és nyugdíjasok egyaránt. Gulyás Tibornak, a járási népi ellenőrzési bizottság elnökének tájékoztatója után a jelenlevők kérdőíveket töltöttek ki. Itt leír­hatták közérdekű javaslataikat. A szóbeli felvetésekre is lehe­tőség volt. Az aktivitás azt bi­zonyította, hogy Magyarkeszi lakói igénylik véleményük meg­hallgatását lakóhelyük, falu­juk fejlesztése érdekében. MINÁRIK LAJOS zene Művelődési Központ adott otthont az elmúlt hét végén a Hajdú Kupa országos rejtvény- •f ejtő csapatversenyeknek. A küzdelmeket haladó és mester­fokú 'kategóriában szervezték. íMesterifokon öt csapat indult, ami „Iházilbta'jinolkságnalk” is te­kinthető, Hiszen a MEDOSZ kollektívái voltok jelen döntő többségűikben. A legjobbnak a M'EDOSZ Tisza csapata bizo­nyult nőiig hibaponttal, mögöt­tük végzett szintén nullái hiba­ponttal a MEDOSZ Balaton, a MlEDOSZ Kőrös három hiba­ponttal harmadik helyezett lett. iHallbdó kategóriában' a, nem kevesebb, mint tizennégy csa­pat közül elsők lettek a' csák- várialk, ,s a dobogós második A tolnanémedi „Kossuth" Mgtsz kertészetének négy nagy­méretű fóliasátra alá nyolcvan- ezer tő szegfűt telepítettek az idén. Az első szál virágok a nyár közepén kerülnek piacra. A termelőszövetkezet elsősorban szerződéses vállalkozásait elé­gíti ki, de ellátja virággal a helyi és a környékbeli szegfű­kedvelőket is. helyet a bonyhádi rejtvényfej- tők szerezték meg. Harmadik a MEDOSZ Sió csapata lett. Mindhárman hibapont nélkül oldották meg feladatúikat. Négy, „kemény diónak” szá­mító rejtvényt kellett megfejte­niük a küzdelemre vállalkozók­nak. A bonyhádi versenyzők eddigi legjobb teljesítményüket nyújtották, s ezzel nem kis meglepetést okoztak a nagy múlttal bíró rejtvényklúboknak. Eddig ugyanis mindenki úgy hitte, hogy a budapesti ME­DOSZ rej'tvényklub kilenc csa­patát megelőzni lehetetlen. Hogy mégis lehetett, azt hala­dó fokon a csákváriaiklkaJ együtt a bonyhádiak is bebizonyítot­ták. RUMY ERNŐ A salátaszezon lejártával az idén első ízben rózsaneveléssel is foglalkoznak majd. A virágkertészeten kívül' üvegházukban tápkockás para­dicsom- és paprikapalántákat neveltek, tagjaik és az igénylő kistermelők részére. BÁRDOS LASZLÓNÉ Szegfűk Tolnanémediből Az idős, beteg emberekért Szép környezet Az emberi humánumra, a se- gítőkészségre nap mint nap sok szép példa alkod. A szociális otthonok alkalma­zottjai nem mindennapi felada­tot látnak el, mint ahogy a bonyhádi szociális otthonban is. Munkájukat Benács József igazgató mutatja be: — Az integráltnak nevezett in­tézményben 163 beteget gondo­zunk, de irányításunk alá tar­tozik a városban található, negyven idős ember elhelyezé­sére alkalmas napközi otthon is, ahol pihenhetnek, szórakoz­hatnak, művelődhetnek öregje­ink. Nővéreink házi szociális gondozást is ellátnak, 10-15 idős embert a lakásán keresnek fel, s biztosítják a szükség sze­rinti ellátásukat. Lehetőség van arra is, hogy éthordóban az ebédet haza is vihessék a rá­szorulók. — Milyen költségvetéssel gaz­dálkodnak? — Nem kis összeggel. A fele­lősségünk azonban annál na­gyobb a rendelkezésünkre álló 80 millió forint beosztásakor. Ezt az összeget úgyríTond „meg­fejeljük” az egy hektárnyi kony­hákért és o 14 hektárnyi szántó­föld terményével, melynek egy részén 100—150 sertést is neve­lünk. A gazdaság az élelmezés színvonalát javítja, a házilag készült disznótoros változatos, otthonos étrendet biztosít. — Bizonyára érzik az embe­rek segítőkészségét is. — A napokban kaptunk a Vo­lán 11. számú Vállalatától hasz­nált ruhákat, s kedvezményes áron autóbuszt is biztosít kirán­dulásainkhoz. Jártunk már pél­dául Óbányán és a Móré vá­ránál is. Nagyon nagy segítség a kisvejkei termelőszövetkezet­től az, hogy évente 25 ezer fo­rintnyi értékű társadalmi mun­kával segíti a földművelést, a szántást, vetést. A szekszárdi Patyolat kedvezményes ágyne­művel siet a segítségünkre, a Bonyhádi Cipőgyár szocialista brigádjai a lábbelik javítását végzik el. — A néma tekintetekből is tudni kell, hogy mit érez, mit kér a beteg - kapcsolódik a be­szélgetésbe Kuíhtnyánszkiné Szép Ilona főnővér. - Három műszakban huszonnégyen lát­juk el a gondozottakat. Szak­képzett nővéreink kétéves spe­ciális képzésben részesültek munkájuk mellett, többen ma is tanulnak még. Igen nagy se­gítség d«r. Horti Mária orvos te­vékenysége, aki amellett, hogy havonta rendszeresen kijár hoz­zánk, szakmai tanácsokkal is el­lát bennünket, bármikor felke­reshetjük. Ahhoz, hogy a gondozottak ne elszigetelten éljenek, egy ki­csit népművelőknek is kell len­niük az ápolónőknek. Szebbnél szebb hímzések születnek a bé­nult kezek, ujjak nyomán, ver­seket tanulnak, énekelnek a beteg emberek. Az ápolók pe­dig az ünnepeket teszik csalá­diassá többek között azzal, hogy kis műsorokkal lepik meg g o ndozottjaikat. iMost már senki sem monda­ná meg azt, hogy a bonyhádi modem épületkomplexum haj­dan három tanya volt. Az évek során ezt korszerűsítették, par­kosították, új szárnnyal bővítet­ték, ám még mindig gond, hogy kevés a fürdő. Ezt a gon­dot enyhíteni fogja az az új, ötvenágyas pavilon, melynek ta­nulmányterve már elkészült. A mai kor követelményeinek meg­felelően egy-négyágyüs szobák lesznek itt, s amiben nagyon bíznak az ottaniük: még eb­ben az ötéves tervben el is készül. A remény megvan rá, hisz segítőkészségből eddig je­lesre vizsgáztak a különféle vállalatok, intézmények dolgo­zói, hiszen mint az igazgató is mondotta: napfényt jelent ott­honiunkban, ha püt róná lók jön­nék. BOGNÁR CECIL Dombóvári beszélgetés Czeizel Endrével iMiint o Népújság .mór bűül ■aia'lta', ismerős vendéget üdvö­zölt Dombóvár érdeklődő kö­zönsége Czeizel Endre szemé­lyében. A neves genetikus, nem­zetközi szaktekintély, nagy si­kerű, egészségügyi felvilágosító előadást tartott az öröklődés általános szabályairól. — Hazánkban az elmúlt évek­ben a népesedési kérdések a társadalmi érdeklődés előteré­be kerültek. A célkitűzések meg­valósításában milyen szerepet tölt be a genetika napjaink­ban? - kérdeztük dr. Czeizel Endrétől. — Részben igen, részben nem. Igen, mert büszkék lehe­tünk airra, hogy az európai or­szágok 'között Magyarországon kereSik fel legtöbben — a gyer­meket akarók 3 százaléka. — a genetikai tanácsadókat. De mi ezzel a> 3 százalékkal mégsem vagyunk megelégedve, mivel egyrészt ez még messze van. az optimálisnak tartott 10 százalé­kos aránytól!, másrészt nem mindig azok keresik fel a ta­nácsadást, akiknek szükségük lenne .rá. Ha majd sikerül a. 10 százalékos arányt elérni, akkor o fejlődési rendellenességek mintegy 15—20 százalékkal, az értélimi .fogyatékosok születése 25—30 százalékkal csökkenthe­tő lesz. — Lehet-e, kell-e érvényesíte­ni az alapelvet, hogy az orvos csak tanácsot ad, a döntés jo­ga a családé? — Az esetek többségében csak ez lehet a helyes út. Ki­vételit az olyan, esetek jelent­hetnek, mikor a szülők nem ér­tik meg a családtervezés lénye­gét. Ilyenek az értelmi fogyaté­kosok, elmebetegek, alkoholis­táik. Vannak, akik megfeledkez­nék a gyermek érd ekéről, s csiaik saját önző céljaiktól, ösz­töneiktől vezérelve vállalkoznak a gyermek Világra hozására. Ilyen esetekben felírdénül szük­ség lenne átgondolt társadalmi beavütlkozással biztosítani a kö­zösségi érdekelt, és a gyermek egészségesen születési jogát. Egyébként ezért írtam meg a Kossuth Kiadó kérésére az „Egy orvosgenetikus etikai gondjai” című könyvem.- A genetikus etikai gondjai miben különböznek. egy másik orvosétól? — Ez egy új szakma, ahol nincsenek ikiailbkult működési szabályok, másrészt a többi or­vos magával a beteggel foglal­kozik, mii .pedig a leendő gyer­mekek védelmében dolgozunk.- Miben látja az emberi örökléstan eredményes fejlődé­sét, s egyben a „szép emberi világ" — ahogy egyik könyvé­ben írta — megteremtésének le­hetőségét? — Egyfelől törekednünk kelle­ne, hogy .az emberben meglevő óriási lehetőség birodüilmálból — am'ély még nagyrészt kiakná­zatlan — mind több —, József Attila szavaival, élve „gyönyö­rű képességünk váljon, valóra”, másfelől, hogy o lehetséges mi- nimiúmra csökkentsük o rendel­lenesen, fogyatékoson világra- jövő gyermek arányát.- További sikeres munkát kí­vánok önnek, és köszönöm a beszélgetést! Bergerné — Az országban működő 15 genetikai tanácsadó feladata az örökletes és a terhesség al att kialakuló magzati ártalmak megelőzése, Vagyis az utódok eaészséges születési jogának Tehetséges biztosítása.- Mit tart ma a humángene­tika gyakorlati alkalmazásában a legfontosabb bázisnak? — Természetes a genetikai tanácsadást. Ugyanis ez arra nyújt lehetőséget, hogy a- tudo­mány eredményeit gyorsan és széles körben alkafmazzuk az orvosi gyakorlatban-. A tanács­adás., az ehhez társuló méhen belüli diagnosztikai vizsgálatok és speciális módszerek hatéko­nyan hozzájárulnak a- fejlődési rend ellen esség ék me ge I őzésé- hez.- Igénybe veszik-e eléggé a jövendő szülők a tudomány­adta lehetőséget gyermekük egészségének biztosítása érde­kében, s mi a tapasztalat Bu­dapesten és vidéken e tekin­tetben? — Jelenleg 15 genetikai ta­nácsadó működik az ország­ban Elégséges-e ez? — Nem. Legalább minden megyeszékhelyen szükség len­ne genetikai tainácsádóra. Je- lenfeg Budapesten van hat, vi­déken kilenc. — A genetikus ma is inkább valószínűségi értékre alapozza a tanácsát, vagy diagnosztizá­lásra? — Sokat teszünk annak ér­dekéiben, hogy erősen befolyá­solt valószínűségi értékek he­lyett tényekre alapozott diagnó­zis megállapítása történjen, így példáúl kopanyahiáiny, .nyi­tott gerinc .megelőzésében az anyai vér, és a- magzatvíz altfai- fotoproteln vizsgálata, ami a magzati Vér legfontosabb fe­hér jekomponense és az ezt ki­egészítő ultrahangos vizsgálat nagyon nagy előrelépést jelent. Érdemes kiemelni, hogy ennek a programnak a hazai létreho­zásában. a- pécsi orvosoknak, Póaso és Pejtsiik doktornak ki­emelkedő szerepe volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom