Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-12 / 111. szám

2 NÉPÚJSÁG 1983. május 12. Előkészületek az izraeli—libanoni egyezmény aláírására Kampány Albionban így vagy úgy, alig két nappal a kormányfői bejelentés után, már teljes választási lázban ég Anglia. Túl a voksolás tényén, arról kezdődött a meditáció, hogy Margaret Thatcher képviselje-e a szigetországot a fontos hazai esemény napjához, június 9-hez kö­zeleső két tőkés csúcstalálkozón Williamsburgban és Stuttgartban. Igaz, a hagyománytisztelő országban az egyik legrégibb poli­tikai szokás éppen az az előny, hogy - bizonyos elemi időhatárok között, a mandátum négyesztendős - a hivatalban lévő kormányfő szabhatja meg a választások időpontját. Hatalmas adu ez az ural­mon lévő párt kezében, hiszen nem egyszer előfordult már.Jiogy éppen ez a lehetőség döntötte el a választások sorsát. Nos, csak­nem biztosra vehető, hogy ezúttal is így történik. Úgy tűnik, hogy ezúttal a nagy meglepetések elmaradnak és - jórészt éppen az időpont miatt — diadalmaskodik a papírforma. A papírforma pedig az, hogy Margaret Thatcher konzervatív pártja utcahosszal nyeri az 1983-as általános választásokat. De azért, biztos, ami biztos, hívei nem szeretnék, hogy Thatcher asszony éppen a választási Ifinisben legyen távol hazájától. A brit alsóháznak hatszázharmincöt tagja van. Négy esztendeje, 1979-ben a konzervatívok negyvenhárom mandátumos többségre tettek szert. Ez olyan többség, ami viszonylag kényelmes kormány­zást tett lehetővé. Számos nyugat-európai parlament bénító patt­helyzetével ellentétben az Egyesült Királyság kormánypártjának esztendők óta nincsenek olyan gondjai, hogy az általa fontosnak tartott törvényjavaslatokat ne tudja „keresztülvinni a tű fokán", vagyis a nemzetgyűlésen. Vajon miért ért egyet csaknem minden megfigyelő abban, egy valószínűleg izgalommentes voksolás után a konzervatívok tovább növelik most is masszív többségüket? Az okok a következők: 1. A falklandi diadalt követő nemzeti eufória óhatatlanul csökkent ugyan, de még lehet rá építeni. Akkor is, ha ismét a meg­lehetősen prózai, a munkanélküliség és az infláció mutatószámaival megtűzdelt valóság került előtérbe. 2. A legutóbbi felmérések, sőt, pót- és próbaválasztások meggyőzték a miniszterelnököt arról, hogy a Munkáspárttal szemben a konzervatívok előnye újra orszá­gosan növekvőben van. De miért? 3. Egyrészt azért mert mind maga az ellenzéki főerő, a Munkáspárt, mind annak vezetése nélkülözi az előretörés legfontosabb feltételeit, az egységet és a vonzó programot. 4. A másik — és fontosabb — ok, hogy a kon­zervatívok ugyanúgy kihasználhatják a gazdasági fellendülés első, mégoly bágyadt jeleit is, mint ahogyan azt a Német Szövetségi Köztársaságban Kohlék tették. Magyarul: elhitetik a választókkal — és nem is alaptalanul —, hogy a tőke csak egy számára meg­bízható politikai vezetés birtokában hajlandó megteremteni a fel­lendülés egyik legfőbb feltételét, a valóban nagy beruházási te­vékenységet. ............ , A kép összeállt és Thatcher asszony — külföldi kötelezettsegeit sutba dobva — döntött. HARMAT ENDRE Marjai József interjúja a tv-ben Csütörtökön este, 21 óra 15 perces kezdéssel a televízió l-es műsora sugározza azt az inter­jút, amelyet Marjai József, a kormány elnökhelyettese adott időszerű gazdaságpolitikai kér­désekről, Magyarország nemzet­közi gazdasági kapcsolatairól. A beszélgetésen szó lesz arról, mi­lyen elvek vezérlik hazánk kül­gazdasági politikáját, mi jellem­zi mai helyzetünket a nemzet­közi munkamegosztásban, illet­ve orról is, milyen irányban, mi­lyen lépésekkel fejlesztjük to­vább a gazdasági reformot és növeljük gazdaságunk teljesítő- képességét. A Rádiónapló vendége: Óvári Miklós Míg Szaűd-Arábia óvakodik a nyílt állásfoglalástól, az izraeli— libanoni csapatkivonási megál­lapodás egyértelmű támogatá­sától, a kezdeményezést magá­hoz ragadó Jordánia felszólítot­ta az arab államokat, hogy tá­mogassák az összes külföldi erő eltávolítására irányuló bejrúti erőfeszítéseket. Az al-Amal cí­mű falanglsta lap értesülése szerint Husszein király keddi üzenetében rendkívüli arab küll- ügyiminiszteri értekezlet össze­hívását javasolta Amin Gemajel libanoni elnöknek a szükséges arab közmegegyezés kialakítása végett. A Jordániái kezdeménye­zés - az üzenetet továbbító kül­ügyminiszter nyilatkozata szerint - azzal függ össze, hogy Am­imen még „bizonyos esélyt" lát a Reagan-terv megmentésére, de ez elsősorban a Washington iránti bizalom helyreállításától, a Libanonba behatolt izraeli csapatok kivonásától és a Cisz- jordániában folyó izraeli betele­pítési program leállításától függ. Jordánia vállalta, hogy tá­jékozódik a külügyminiszteri ér­tekezlet lehetőségeiről. A hazai támogatás megszer­zésén fáradozó Amin Gemajel egyrészt a libanoni—színia! pár­beszéd felújítása, másrészt bizo­nyos arab államok közreműkö­dése révén próbálja elérni a A nyugati világhoz tartozó 24 OEGD-tagország külügy- . és pénzű g ymin i sztereinek póri zsi értekezletén Shultz, az amerikai diplomácia vezetője arra kérte partnereit, hogy a szocialista országokkal kötendő vajameny- nyi jelentősebb üzletről konzul­táljanak, nehogy „a Kelet az előnyszerzés érdekében kijátsz­hassa egymás’ ellen a nyugati szállítókat". A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OEGD) kétnapos párizsi értekezletén Shultz a kelet—nyugati kereske­delmi forgalmat még súlyo­sabban veszélyeztető ötlettel is előhozakodott: az OECD ellen­őrizze az úgynevezett kompen­zációs üzleteket, vagyis azokat, amelyeknél a szocialista orszá­gok tőkés országokból eredő megállapodást elutasító da­maszkuszi álláspont módosítá­sát. Egybehangzó értesülések szerint a hét folyamán Damasz­kuszba utazik Safik el-Vazzan kormányfő, míg a szunnita mo­hamedán közösség tekintélyes vezetőiként ismert volt miniszter- elnökök más arab fővárosokba tesznek látogatást a köztársa­sági elnök megbízásából. Ahmed Iszkander Ahmed Szí­riái tájekoz'tatásügyi miniszter határozottan megcáfolta azt a falangista sajtóban közölt állí­tást, hogy kormánya három fel­tételtől, sz>íniaii-Jlibanoni bizton­sági szerződés megkötésétől, a iBekaa-völgybeli szíriai katonai jelenlét fenntartásától és az arab békefenntartó erők költsé­geinek megtérítésétől tette füg­gővé az izraeli—libanoni meg­állapodás elfogadását. Az asz- Szaura című damaszkuszi lap szerdán rámutatott, hogy az arab—izraeli konfliktus átfogó probléma, amelynek a megol­dása kollektív arab felelősség, tehát egyetlen arab fél sem fo­lyamodhat különutas megoldás­hoz, így az Izraellel fennálló hadiá Napot megszüntetéséihez. Az al-Baath szerint a Shultz-terv éppúgy ki akarja szakítani Li­banont az arab egységfrontból, mint ahogy a Camp David-i alku is kiszakította Egyiptomot. behozatala szorosabban kötő­dik áruik egyidejű kiviteléhez. A kelet-nyugati kereskede­lem elért színvonalának fenn­tartásában, fejlesztésében ér­dekelt nyugat-európai országok kivétel nélkül elutasítják a „gazdaságii NATO” létrehozá­sának gondolatát. Nyugat-Euró- pa és Japán eddig is elutasítot­ta Washington politikai-katonai érveit, amelyekkel a stratégiai fontosságúnak minősített termé­kek forgalmát próbálta akadá­lyozni a Kelet és a Nyugat kö­zött. Azt hangsúlyozták, hogy a Nyugat nem önzetlenül, hanem az üzletek kifejezett gazdasági haszna miatt ragaszkodik a ke­leti kapcsolathoz. Az OECD-taoácskozásról ki­adott közleményben szereplő, végül is minden résztvevő ál­tal elfogadott formula szerint „a piac jelzéseinek megfelelő” Miközben az izraeli parla­ment, a knesszet Jichak Samir külügyminiszter előterjesztése alapján szerdán megkezdte az egyezménytervezet vitáját, Philip Habib amerikai megbízott foly­tatta a közvetítést a Libanon­nal szemben támasztott pótlóla­gos izraeli követelések ügyében. Az an-Nahar című bejrúti lap úgy tudja, hogy az izraeli kor­mány 35 ponttal kapcsolatban kért, „felvilágosítást". Haddad őrnagy szerepének növelésén kívül Izrael azt akarja elérni, hogy a vegyes járőrökben részt­vevő izraeli katonák Libanonban tölthessék az éjszakát, a saját jóim öveiken közlekedhessenek és magukkal vihessék fegyverei­ket. Ezek az igények ellentéte­sek a tárgyalásokon elfogadott megoldással. Parlamenti beszédében Samir közölte, hogy néhány napon be­lül aláírják az izraeli—libanoni csapatkivonási megá llöpodást, de a végrehajtását mindaddig felfüggesztik, amíg Szíria és a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet nem vonja ki erőit Liba­nonból. Közben a Bekaa-völgyben folytatódnak az izraeli táma­dási előkészületek. Az izraeli hadsereg új radarállomást léte­sített a frontvonal közelében lé­vő Kamed al-Lozmál és új re­pülőteret épít al-Rafid mellett. kereskedelmi és hitelpolitikára van szükség. Egyrészt az Egyesült Államok­nak címzett bírálat ez, amiért az USA megköti a kezüket a magas szinten tartott dollárár- folyammal és a drága hitelka­matokkal, fékezve ezzel a nem­zetközi kereskedelem és a vi- lá g ga zdasá g kibontakozó sát. Másrészt a külkereskedelemre ráutalt Nyugat-Európa gazda­sági megélénkülése akkor lehet csak teljes értékű, ha egyide­jűleg javulnak értékesítési lehe­tőségei a szocialista és a fej­lődő világban, vagyis ha ugyan­akkor javulnak az utóbbiak nö­vekedési, kiviteli esélyei is. A wi lilám sburgi csúcsértekez­let választ adhat arra., vajon Nyugat-Európa képes-e az ed­digiekben tapasztalt eréllyel képviselni sokirányú érdekeit. M. J. Jugoszláv-kínai csúcstalálkozó Széles körű lehetőségek van­nak a jugoszláv—kínai együtt­működés kölcsönösen előnyös bővítésére gazdasági, műszaki- tudományos, kulturális és más téren - állapították meg a szer­dán délelőtt Belgrádban tartott jugoszláv-kínai csúcsszintű párt- tárgyalásokon. Mitja Ribicsics, a JKSZ KB Elnökségének elnö­ke és Hu Jao-paing, a Kínai KP KB főtitkára megbeszélésük má­sodik fordulóján a két párt, a két ország kapcsolatai tovább­fejlesztésének szentelték a fő fi gyeimet. Hu Jao-pangot szerdán dél­ben fogadta Petar Sztambolics, a jugoszláv állümelnökség elnö­ke, aki ebédet adott a kínai páritvezető tiszteletére. PANORÁMA BRÜSSZEL Pajta Frigyes külügyminiszter szerdáin kollégájával, Leó Tin- deimans belga külügymlniszter- >rel folytatott tárgyalásaival' és két jogi megállapodás aláírá­sával befejezte hivatalos bel­giumi látogatását. A külügymi­nisztert fogadta' Btaudouim bel­ga uralkodó. Ezt követően a- Egmont-palotában talá (kozott Tíndemains-Szal, aki ebédlet adott tiszteletére. BUDAPEST A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) —, amely 36 ország 64 tlagegyesületét tömö­ríti — október 10 és 15 között (Budapesten rendezi 34. világ­kongresszusát - jelentették be a szervezők szerdán a MUOSZ- székházlbtan 'tartott sajtótájé­koztatón. A nemzetközi szerve­zet támogatja a világűrkutatás békés délé felhasználását, illet­ve az ezzel kapcsolatos műsza­ki információk terjesztését. Al- már Iván, a MTESZ központi asztronautikai szakosztályának elnöke elmondta', hogy a ta­nácskozáson várhatóan 800 résztvevő, köztük jó néhány No- Ibel-díjas tudós, űrhajós vesz részt. * A iDán Kommunista Párt meg­hívására szerdán pártküldöttség utazott Koppenhágába Gyenes Andrásnak, az MSZMP Közpon­ti Ellenőrző Bizottsága elnöké­nek vezetésével. A delegáció részt vesz a DKP csütörtökön kezdődő 27. kongresszusán. Csütörtökön ismét jelentkezik a rádió népszerű politikai mű­sora, a Rádiónapló. Az adás ez­úttal belpolitikai életünk fonto­sabb jelenségeivel, helyzetünk­kel, teendőinkkel foglalkozik. Munkások, tsz-tagok, egyete­misták és nyugdíjasok beszélnek a gazdaságról, az életszínvonal­ról, a közgondolkodásról, a nyilvánosságról, erkölcsi kérdé­sekről, a szocialista demokrá­cia fejlesztéséről, távlatainkról. Az élő adásban - amely a Kos­suth rádióban délután 4 órakor kezdődik - az elhangzott ripor­tokról és interjúkról fejti ki ál­láspontját Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára. A Rádiónapló telefon száma: 130-099, amely délután 3 órától az adás végéig hívható. Kelet-nyugati kereskedelem Viták az O ülésén Fegyverzetkorlátozás, leszerelés 2. A stratégiai fegyverek korlátozása és csökkentése Leonyid Brezsnyev és James Carter taláírja a SALT-II. megálla­podást Bécsben 1979 júniusában. közép-hatósugarú A genfi tárgyalásokon 1982 decemberében a Szovjetunió javasolta: az USA és a Szovjet­unió kölcsönöséin csökkentse 25 százal'ékktal a SAiLT-41. egyez­ményben meghatározott hordo­zóeszközök, valamin t a robba­nófejek számát. Előzmények: a két nagyhalfa­lom között 1969-iben megkez- idteltt tárgyalások 1972-ben a SALT-f. megállapodás aláírá­sához verettek. Ebben a felek kötelezték magúkat a rakétael- IhárJtó rendszerek korlátozására és ideiglenes megegyezést kö­töttek a Stratégütal támadó fegy­verek korlátozására vonatkozó néhány intézkedésről'. Hosszas és komplikált tárgyalások utóin 1979. jórfiiuS 18-án aláírásra Ikerüllt a SALT—lil. szerződés, amelyet azonban a.z Egyesült Államok nem rafifilkált. A SALT—ifi. a Szovjetunió szol­imáira 2500 hordozóeszközt és 7000 rabbaméfejet, a,z Egyesült AMamokmtak 2300 hordozóesz­közt és 10 -ezer robbanófejet engedélyez. A legújabb szovjet jaVadat mennyiségi és minősé­gi tekintetben komoly’'előrelé­pést jelentenie a. fegyverek kor­látozására és lényegesen, csök­kentené a nukleáris összecsa­pás veszélyét. Az Egyesült Álla­mok azonban ragaszkodik ere­deti céljához, hogy katonai fö­lénybe kerüljön a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal! szemben. Ezért Géni­ben. aizt követeli, hegy a meg­állapodás csak a szárazföldi telepítésű .interkontinentális ra­kétákra terjedjen ki. Ez 'a' Szov­jetuniót lényeges csökkentésre kényszerítené, míg. az USA lé­gi- és tengeri támaszpontokról kiilőhető rakétáinak számát vál­tozatlanul hagyná, s ezzel az amerikainak jelentős fölényre tömnének szert. Az európai nukleáris fegyverzetek korlátozása és csökkentése 1982. december 21-én a Szov­jetunió javasolta: hajlandó e u rápai közép-lha tótávoJság.ú rakétáinak számát a1 írandó' és brit rakétáik számára (162) csökkenteni, feltéve, hogy az Egyesült Alll'aimok lemond' a ter­vezett 572 atomirakéto' nyugat- európai tel építéséről. A Szov­jetunió és a NATO atomhordo­zó repülőgépeinek szóimát ugyancsak azonos szintre kelle­ne csökkenteni. Előzmények: 1981. november 30-án kezdődtek a tárgyalások Genfiben a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, az 1000—4500 kilométer hatótávol­ságú .rakétákról. A Szovjetunió­nak ebiben az időpontban' 975 bordozárendszere volt Európá­ban, ennek fele szárazföldi te­lepítésű. A 'NATO-naik ebben a térségében 986 ihordozórenld- szere . volt, ebből több mint 800 atoimlhomdozó repülőgép. A Szov­jetunió - miután az USA és más NATO-á Hámok egy sor ja­vaslatát visszautasították — 1982 márciusában bejelentette, hogy 'egyoldalúan leállítja az újabb rakéták telepítését, majd — ugyancsak egyoldalúan - megkezdte jelentős szálmú ra­kéta leszerelését. Az Egyesült Államaik a szovjet előterjesztésükkel szemben ra­gaszkodik az elfogadhatatlan ,,nulla -megoldáshoz", amely sérti az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elvét. (Ez ugyanis a Szovjetuniótól azt követeli, hogy szerelje le valamennyi rakétáját, imí'g ‘a NATO - jórészt légi- és tengeri telepítésű — rakétáit változatlanul megtarthatná. Ily imádon a NATO mintegy 500 Iközép-lhOtósugiarú rakétával ke­rülne fölénybe. Nem változta­tott ezen- a téren Reagan leg­újabb „közbenső megoldásra" vonatkozó javaslata sem, mert tannak elfogadása ugyanakkora fölényt biztosítana a NATO- nak. Az atomkisérletek betiltása Az ENSZ 37. közgyűlése a Szovjetunió javaslatára (határo­zatot fogadott el, amely felszó­lítja az atomh'atclmakat: a gen­fi leszerélési tárgyalások kere­tében azonnali kezdjenek tár­gyalásokat az 'atomkísérletek teljes és általános tilalmáról, de már a tárgyalások ideje alatt függesszenek fél minden­fajta atomkísé Hetet. Előzmények: 1963 augusztu­sában megállapodás született a levegőben, a Viíágűinben és a víz Platt végzett atomkíséri e- tek betiltásánál. T974-bem a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok rne gól lopod ott a föld alatti kísérletek,korlátozásában. 1977-bein háramal'dPlú tár-va- lósok kezdődtek a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia kö­zött az atamkísérl’etek teljes ti­lalmáról. A háromoldalú tár­gyalásokat 1980-ban az USA meg szakította és miindmá ig visszautasítja azok folytatását. Ellenőrzési és más szaikpr-Mé­rnök tisztázása ürügyén késlel­teti a megállapodás létrejöttét. Lemondás a neutronfegyverröl Az ENSZ 1982. évii közgyűlése az NDK javaslatára követelte: a zennel kezdődjenek tárgyalá­sok a neutronfegyver betiltásá­ról. Előzmények: a Szovjetunió már 1977-bein javasolta a tel­jes lemondást a neuitronftegy- verről. 1978 .márciusában a gen­fi leszerelési konferencián a szodfailfetta országok konvenciót terjesztettek elő e fegyver gyár­tásának, tárolásának, állomá- soztatásónOk és felhasznál ásói­nak tilalmáról. Az ENSZ 36. közgyűlésének határozata talap­jain munkacsoportot hozták .lét­re o genfi leszerelési konferen- día elé terjesztendő szerződés- tervezet kidolgozására. Az USA elutasította a. tárgya­lásokat és o világszerte kirob­banó tiltakozások ellenére 1981. augusztus 6-án megkezdte a ne uitnanf egyv e r sora zatgyártá - sát. Egyúttal azt o szándékát is bejelentette, hogy e fegyvert a többi között Nyugat-Gurápá- ban is állomásoztatni kívánja. GÁTI ISTVÁN (Folytatjuk) '(Következik: 3. Az atemsorompó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom