Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-12 / 111. szám
1983. május 12. SvÉPÜJSÁG 3 Nagyobb választék, jobb minőség A legutóbbi évtizedben több mint 1600 literrel növekedett hazánkban az egy tehénre jutó tejtermelés, s tavaly túljutottunk a 4 ezer literes bűvös határon. (Ennek köszönhető, hogy a tejipar tavaly már több mint 2 milliárd liter tejet vásárolhatott fel. Mindez megteremtette az alapját annak, hogy tejből és tejtermékékből az egy személyre jutó fogyasztás tavaly elérhesse a 176 kilót. Az idei feladatokról és a jövő terveiről beszélgettünk dr. Vendégh Ferenccel, a Tejipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatójával. — Hogyan alakul az idén a felvásárlás? Miként segitik a tejipari vállalatok a tejtermelési kedv fokozását?- Ebben az é\/ben kétmil'liá rd-negyvenöSm (iMió 'liter tej (felivásárimával számol az állalmi tejipar. Ez mintegy Mlenc- imi'lüió literrel több a 'tavalyi- oal1, s jóval nagyobb annál, imint amennyit a mezőgazdaság néhány évvel ezelőtt összesen fenm'ellt. (A fejte nme lés .fejlődése elsősorban (annak köszönhető, (hogy sikerült megteremteni' a • megfelelő anyagi ösztönzőiket. Remélhető, hogy az idlén az anyagi érdekeltség ismét .he#y- .neáfll, hiszen (január elsejétől a begyűrűző (áraik 'ki egyenlítésé re 'a tej felvásárlási á ra literen- 'kiént ötvenfiiriérrel emelkedett. (Meg Ikelli azonban1 azt is mondani, .hogy ict feh éntertás az áremelés 'elitemére sem élvez (más ágazattad' szemben egyoldalú előnyt, noha például az állami g a zd'asá gokban (az egy tehénre jutó tejtermelés elérte öi 'legrangosabb nemzetközi szintét, tavaly meghaladta az ötezer litert. Az állami tejipar a maga eszközeivel, elsősorban az lértékesítlési Ibizton'ság toválb- (Bi terősíáéséveli 'Igyekszik a to- válbbiöiklban i's ‘hozzájárulni a ttejtenmtelési 'kedv fokozásához. Azt viszont Ibe leéld Hiáfniunik, Ihogy ia' jövőben' ai niagyüzemi fejtermelés eddigi dkntamiikus növekediése (lassúbbá válik. A hozamok ugyanis olyan szintet értek el, (hogy emelésük már csőik kise.bb imérteikű lehet, bár a nagyüzemek tizennégy (százalékában még 'ma is háromezer liter te Iáit van az egy tehénre jutó éves termielés. Az (is gondot okoz, hogy tavaly .már ti- zemegyeZerrel csökkent a- háztáji (és kisegítő gazdaságaikban 'a tehenek száma. Az 'év végién csak kétszázezer tehén vált a kisterme löknél1.. . .Mindennek teli enSályozá sóra az alábbi években teheneket helyeznek Ildi a háztáji és kisegítő gazdaság o kiba. (Mi 'Segítséget ik ívó - nujnlfc ádWi (a mezőgazdásági ntegyüzeme'kmek aibbán iis, (hogy (a kihelyezett tehenek rrfeHé fe- jőgiépékét adunk. Résziben úgy, Ihotey Ihó kívánja1, készpénzért megvásárolhatja', vagy ha az ipar vásárolja meg, iákkor a termelő négy-öt év alatt törlesztőé ti a. fejőgép órát. Ezért (is rendelitünk ezer kisüzemi fe- jögépet a- Mezőgép Tröszt veszprémi gyáránál. Sej nos, a gyártást oz üzem nem vállalta. Tervein k-ől azonban nem mondjunk le. (Megbíztuk az AGROTEK-e't, hogy további hétszá zöteen kisüzemi fejőgépet az (NDK-bál importáljon, erre azonban osak 1984-ben kerülhet sor. A tavalyi megrendelésre az (idén érkező kétszáz- íhüSz daraibbál te kisüzemi fe- jiőgépigiényéket teljes egészéiben az 'idén nem tudjuk kielégíteni. Mindemellett remélhető, (hogy tovább növekszik a tejtermelés az országban'. A nagyüzemekben ugyanis javul a tenyésztői munka, Vadaimé ny- nyi gazdaság javítja a tartási feltételeket, ésszerűen h'aSzno- 'síiíjta a takarmányt, egyszóval törekszik a gazdaságosabb, jövedelmezőbb termelésre. 'Erre utal!1, (hogy az idén eddig több tejet vásároltunk fel, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az álllbmi gazdaságok tejter- mélésének dinamikus növekedése még fart, a tsz-ekben azonban már 'kisebb mértékben növekedett (a tejtermelés. Csökkent a ki'sterme'lők tej értéke sí- 'tése. Ez is bizonyítja, (hogy min- d'ent meg 'kell tenni a háztáji és ki segítő gazdaságok tejtermelésének növel é séért.- Nálunk a tejtermelés elsősorban a hazai ellátást szolgálja. Mit tesz a tejipar azért, hogy kielégíthesse az igényeket? Miként lehet a választékot, valamint a tej és tejtermékek szavatossági idejét növelni?- 'Ahhoz, hogy fokozódhassék cr tejtermelés és a fogyasztás, meg kteH teremteni a1 termelés és a feldolgozás összhangját. Ezért a tejipar erőteljes ütemben látott hozzá a meglévő üzemek rekonstrukciójához és új feldolgozó üzemek 'építéséhez. A fejlesztés eredményeként 'az ilpar n'api feldolgozó kapacitása 1975-'tői csaknem kétmillió literrel, 7,2 millió literre nőtt. Természetesen az Intenzív fejlesztés nem most (kezdődik, mint ahogy az 'ex- tenzív fejlődés ‘sem ér véget egyik pillanatról a másikra. A Ikrémfehár Sajt, a Steril-tej, a 'Gervaiis-termékék, a lágysajtok, te fehénje-koncentrátúmok gyártása nemcsak feldolgozási gondotot 'megoldó kapacitásbővülést (jelentett, htanem egyúttal az ipar műszaki és technológiai színvonalának fejlődését és a. táplálkozási istruktúra korszerűbbé válását is eredményezte ... A hetvenes évek közepe óta 'mintegy Ihattvanfél'e új termékkel, ültetve termékváltozattal bővült a válas-téik. 'Ezek'n'ek azonban sajnois, csa'k kis hányada készül magas színvonalú technológiával, finhtek ellenére élm ondhatjuk1, ihogy tejiparunk átlagos 'színvonalát tekintve az európai 'középmezőnyhöz közelít, 'sőt, egyes területeken talán előbbre is tart ainmáf. Az alaipanyagmin'őség javítása' érdekében a tejipar három területi nyerstej-'minősítő laboratóriumot hozott létre. A vizsgálati eredmények fontos információit ád'nak o termelőknek minőségfejlesztő munkájuk eredményéről, esetleg teendőikről. 'Elsőrendű fe'üdá'tUnknak tartjuk terméketek minőségének javítását, az eltarthatóságuk növelését1. A hőkezelés bevezetésével például az (ízesített krémtúró eltarthatóságát a korábbi egy-'k'ét napról négy-öt napra növeltük. Előre léptünk az ömlesztett Sajtok eltarthatóságának a növelésében is. Az áj termékek bevezetésénél is fontos 'szempont, hogy kedvező (összetételük, magas élvezeti értékük 'mellett, eltarthatóságuk 'is megfelelő legyen. E (követelmény figyelembevételével hoztuk forgalomba például a különböző joghurtokat, túró- desszerteket, a kávétejszínt, a fé'ltürtós tejét.- A csomagolásnak fontos szerepe van a termékek minőségének megőrzésében. Mit tesz a tejipar a csomagolás fejlesztéséért?- Gyártmányaink nagy részénél sikerült az elmúlt években te megfelelő megoldást kialakítani. Alapvető célunk, (hogy ezt 'az elért színvonalat megőrizzük, s lehetőleg javítsuk. 'Látványos fejlődésre azonban nem számíthatunk, mivel a csomag o'lótan yagok im port!jónok csökkentése korlátozza iehető- ség'ei'nlke-t. (Ezért elsősorban hazai forrásból beszerezhető anyagokra .kell alapoznunk a csomagoló sfejlesztest. Mind en - iképpén előbbre szeretnénk viszont lépni a legtöbb jogos bírálatot kapott taSakos tej Csomagolásában. iEgy éve gyártjuk például Tataibányán az úgynevezett féltartó's fejét. A gép (házai gyártású, kétrétegű műanyag fóliáiba Itölti a tejet. Ez a termék hűtés nélkül is, hét napig eltartható és csak tizedszázalékban1 mérhető te tasa- ko'k Iklszaltodása. A kedvező fa- paszta'atak 'alapján szeretnénk több ilyen pépet beszerezni és ■a féltartós tej arányát az ö'sz- szes fogyasztói tej harminc százalékára növelni. A kaipaci- tás-'bővítést tsz-ékk é!;, állami qta zdásógokktal együ'titműködv e faivá nlj'uk ,m egvatósíta ni.- Mit tesz a tejipar azért, hogy a tej és tejtermékek zökkenőmentesen eljussanak a fogyasztókhoz?- 'Fel adatunk továbbra is a Ibelföldli .értékesítés növelése, s ezt elsősorban az áruellátás további (bővítésével, s te már gyártott termékek szélesebb körű kín állatával kívánjuk megvalósítani. A fogyasztói keresletihez jobban igazodó Sajtváíasz- tiékiunlkat a ikisegységű fogyasz- fóii csomagolású, natúr sajtok (arányának növelésével kívánjuk elérni. Bővítjük a tizenöt- húsz dekáis csomagolású 'sajtjaink kínálatát. Aaípvető célunk változatlanul az, hogy a ibötökban folyamatosan, nyitástól zárásig valamennyi termék kapható legyen. A bolti választék javítása összefügg az érd'eíke'lltséggel is. A kereskéde- íem érdekeltségét javította', ihoav az (idén január elsejétől te' kBsk'eretikiedelmi árrés két száza llé'kltol .növekedett. Meggyőződésünk, (hogy o tejipar a hazai ellátásit o következő időszakban erőteljesen javítsa. Érdemes tehát (több tejet termelni, .tovább jbvlttemii a tej és a tejtermékek vóíHasztékót, mert csak így érhető él, hogy 'többet fogyaszthassunk belőle. Érdemes, im'ert a tej valóban egészséges. Cs. £. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok jövő évi termeltetési feltételei Az álltatforgalmi és húsipari váHallatok — számolva ai növekvő bel- és külföldi igényekkel, továbbá aizza'l, ihogy az állatállomány növekvőben van — a zavartalan forgalmazás biztosítására imáris nyilvánosságira hozták jövő évre szóló, mindenekelőtt az első negyedévet érintő termeltetési feltételeket, ösztönzőket. A vállalatok 1984- ben az ideinél is nagyobb felvásárlásra készülnek, ami alaposan igénybe veszi majd a húsfeldolgozó gépeket. Ezért igyekeznék ösztönözni az első negyedévi átadásokat, cmi'kor is o sok éves tapasztalatok szerint általában kevesebb állatot értékesítenek a termelők és emiatt néhány vágóhíd nincsen kellőképpen kihasználva. A vágósertés-értékesítésnél a kistermelők jövőre, januárban és februárban - amennyiben megfelelnek a szerződéses feltételeknek - kilónként eg,y forint időszaki felárat is topnak. A nagyüzemeknek a felvásárlási árakban már eddig is megbatározott, ll—IV. havi időszaki fefároni Télül saját tulajdonú sertéseik és az integrációs körzetben megtermelt kistermelői állomány értékesítése után ■többlet-értékesítési 'prémiumot kapnak. Ennék összege — a meghatározott feltételek teljesítésekor — 'lei lobként 1,50-től 4,50 forintig terjed. A vállalatok ösztönzik a vem- hes’koca-kihelyezési akciót is. Állatonként 300 forint időszaki felárat fizetnek a termelőknek az 1984. január 1. és április 30. között átadott kéthónapos vemhes koaosüldők után. A felárat nem hárítják át a kistermelőkre. További 300 forintos felárat fizetnek azoknak a nagyüzemeknek, amelyek meghatározott feltételek teljesítésével egy időben növelik aiz átadott vemhes kocák számát. Ezt az összeget sem hárítják át a kistermelőkre, akikhez végül is az állatokat kihelyezik. A jövő évi szerződési feltételekben máris meghatározták, miképpen ösztönzik a vágómarha-termelést; az első negyedévi exportfeíadatok teljesítésére a jelenleg, érvényben lévő export- felárat 1984. első negyedére Is meghirdették és ezen felül, állatonként 500 forint időszaki ex- portfelárat is fizetnek. Meghirdették a vágójuh 1984. első negyedévi garantált átvételi árait is. A vállalatok megkezdték az 1984. évi, különösen az első negyedévi lejáratra szóló szerződések kötését. Ebben mindenki érdekelt lehet Akció a bonyhádi kórházért Megértőén tudomásul vették az emberek Az utóbbi időben annyit beszéltünk mór az emberek közömbösségéről, hogy lassan magunk is elhittük, hogy így igaz, és a létező esetek általánosíthatók. A valóságban ez a legkevésbé sincs így. Az emberek nem közömbösek, sem egymás, sem pedig a közösség dolgai iránt. Gondoljunk csak a társadalmi munkára, hogy ez mit is jelent az embereknek személy szerint és a közösségnek erkölcsi értékben éppúgy, mint anyagiakban. Az utóbbi években erre is nélkülözhetetlenül szükség van. Hankiss Elemér Diagnózisok cimű könyvében többek között egy szociológiai felmérést ismertet, amelynek egyik kérdése az volt, hogy havi hány forintot ajánlanak fel három éven át egy közadakozásból épülő kórház felépítésére. A minta egészének átlagában ez az összeg havi 130 forint volt, vagyis évi 1560. A felnőtt lakosságot figyelembe véve ez egy évben mintegy 10 milliárd forint, de ha családonként számolunk, akkor is ötmilliárd forintot jelentene. A ruházati szövetkezet tagjai, dolgozói is segítenek Az ellenvetés természetesen kézenfekvő, a szerző is leírja könyviében, hogy más egy felmérés, és más a valóság, meg bz elmélet sem mindig fedi a gyakorlatot. Minden remény megvan arra, hogy Bonyhádon is bebizonyosodik, mennyire igaz az, hogy értelmes célokért nemcsak tenni hajlandóik az emberek, hanem áldozatot is vállalnak. A városi tanácson Ezer Mihály tanácselnökkel és dr. Sdhuller Zoltán elnökhelyettessel beszélgettünk a csendben elkezdődött akcióról. Március negyedikén egy tanácsi és nem tanácsi szervek között tartott egyeztető megbeszélésen vetődött fel a kérdés, hogy mi legyen a kórház már megkezdett rékon strulkoi ó já va I, mi lehet, vagy mi legyen a következő társadalmi akció. Nyilvánvaló, hogy a költségvetés nem bír el mindent és az is, hogy a kórházra nagy szükség van. Tény, hogy a gyógyító munka ott már évék óta szükség- körülmények között folyik. Az elkészült rendelőintézet csak növelte a feszültséget, hiszen ott akárki láthatja — betegek és gyógyítók egyaránt - a különbséget. Ezer Mihály: - A megbeszélés során úgy véltük, hogy bár sok mindenre szükség lenne még, a kórház az, ami táján a legsürgősebb tennivaló, és ennek rendbehozásában mindenki érdekelt lehet. A megyei szervek támogatták az elképzelést, hasonlókat remélünk az egészség- ügyi kormányzattól is.- Mi módon fogtak neki a szervezésnek? Ebben a kérdésben dr. Schu- ler Zoltán az illetékes a válaszadásra/- Előzetesen felmértük o lehetőségeket, szóbeli megállapodásokat kötöttünk gazdasági vezetőikikel. Ezt követően készítettünk egy szocialista szerződésről szóló nyomtatványt, amelyen világosan feltüntethető, hogy az adott munlka'hely, vagy annak dolgozói mekkora összeget, milyen forrásból szánnak erre a célra. Három éven át van szükségünk a pénzre ahhoz, hogy a negyvennyolc milliós tanulmányterv valóra válhasson. Ezer Mihály közbevetése: — Aki most időt nyer, az pénzt nyer, ha sikerül ebben az ötéves tervben befejezni a rekonstrukciót, biztosan sok pénzt takaríthatunk meg. Az eredetileg is több ütembe tervezett átalakításhoz és kis bővítéshez 19 millió forint van, a társadalmi akcióban három év alatt 10 millió forintra számítanak. — A munkahelyeken keresztül szervezzük az akciót, nem mentünk házallm senkiihez — mondták mind a tetten. Kímélni szerették volna, amennyire lehet azokat, akiknek kisebb a teherbíró képességük, így például a nyugdíjasokat. Ami persze nem jelenti azt, hogy aki adni akar, az nem teheti meg. A munkahelyeket keresték és ott megállapodtak egy keretben, amelynek a részleteit a munkahelyi párt-, állami, szakszervezeti vezetés intézi. Általában előzetesen kérdőíven jelezték a dolgozók felajánlásukat. — Szeretnénk betartani a legszigorúbb önkéntesség elvét, aki nem akar hozzájárulni a kórház építéséhez, azt is megteheti, ha vállalja a kollektíva erkölcsi ítéletét. — Ügy halottam, már volt példa rá, hogy nem mindenkit kérdeztek meg. A tanácsi vezetők azt mondják, valóban volt, de azóta ezt az ügyet már elintézték és azon a munkahelyen is azért fordult elő, mert gyorsan példát akartak mutatni. A pénz többféle forrásból érkezik a számlára, ahol lehet, ott komimurtista szombatok bérét ajánlják fel, másutt fejlesztési alapból utalnak át, de szükség lesz szakiipari munkákra és az építkezésen végzett társadalmi munkára is. Némely munkahely a három lehetőséget kombinálva tette meg felajánlását. * A ruházati szövetkezet közgyűlése időben közel volt az elhatározóihoz, így ők az elsők között, március 18-án ajánlottak fel évi 200 ezer, tehát 3 év alatt 600 ezer forintot a három említett forrásból. Szövetkezet lévén, itt mindenképpen meg kellett kérdezni a tagságot, és a szavazás egyhangú volt. Az összegből évi 100 ezer forint a saját fejlesztési alap, a másik fele egynapi bér, és szakipari munkák.' (Befliinger iFerencné főkönyvelőtől megkérdeztük: — Hogyan fogadták az emberek az akciót? — Megértéssel. Sajnos, már majdnem mindenki tudja, hogy a kórházra milyen nagy szükség van. Az összefogás természetesen nemcsak Bonyhádra érvényes, hanem a környező községekre is. Érdekes, hogy a némely munkahelyen azok is felajánlották segítségükét, akik csak dolgozni járnak ide, de Baranyában élnek és az egészség- ügyi ellátást is ott veszik igénybe. A ki'Svejkei termelőszövetkezetben is úgy döntöttek, hogy segítik a kórház bővítését háromszor kétszázezer forinttal. — Miből? — kérdeztük Varsányi Kálmán, faikönyvelőt. — Ebben az évben négynapi fizetésről van szó, a júniusi fizetéstől kezdődően. Nálunk a nyári hónapokban nagyobbak a jövedelmek, a tanács is szeptemberre kérte a befizetést. Mint már annyiszor, most is a szocialista brigádokhoz fordultunk, név szerint kérdőíveket adunk ki, ezen vállalhatja a tagság és az alkalmazottak a pénz befizetését. — Kimentek már a kérdőívek? — Most készülnek. — És mi lesz, ha pénz nem jön össze? — Ez a lehetőség fel sem merült. Ismerem a négy falu népét, nem tudom elképzelni, hogy ne adnának. (Kétnapi keresetűiket ajánlották fel a tanács, az OTP és persze az egészségügy dolgozói is. A cipőgyártól még nem beszéltek hivatalosan az írásbeli megállapodásról, de ott már a múlt hét végén kommunista szombatot tartottak - többék között a kórházépítés javára. A tanács vezetői az újságból tudták (meg a hírt. Ebből is látszik, hagy nem az adminisztráció, a forma, hanem a tenni takarás tarta lma a fontos a bonyhádi dolgozók számára. IHÁROSI IBOLYA A volt nővérszállás átalakítás alatt
