Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-12 / 111. szám

1983. május 12. SvÉPÜJSÁG 3 Nagyobb választék, jobb minőség A legutóbbi évtizedben több mint 1600 literrel növekedett hazánkban az egy tehénre jutó tejtermelés, s tavaly túljutot­tunk a 4 ezer literes bűvös határon. (Ennek köszönhető, hogy a tejipar tavaly már több mint 2 milliárd liter tejet vásárolha­tott fel. Mindez megteremtette az alapját annak, hogy tejből és tejtermékékből az egy személyre jutó fogyasztás tavaly el­érhesse a 176 kilót. Az idei feladatokról és a jövő terveiről beszélgettünk dr. Vendégh Ferenccel, a Tejipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatójával. — Hogyan alakul az idén a felvásárlás? Miként segitik a tejipari vállalatok a tejtermelé­si kedv fokozását?- Ebben az é\/ben kétmil'li­á rd-negyvenöSm (iMió 'liter tej (felivásárimával számol az álla­lmi tejipar. Ez mintegy Mlenc- imi'lüió literrel több a 'tavalyi- oal1, s jóval nagyobb annál, imint amennyit a mezőgazdaság néhány évvel ezelőtt összesen fenm'ellt. (A fejte nme lés .fejlődése elsősorban (annak köszönhető, (hogy sikerült megteremteni' a • megfelelő anyagi ösztönzőiket. Remélhető, hogy az idlén az anyagi érdekeltség ismét .he#y- .neáfll, hiszen (január elsejétől a begyűrűző (áraik 'ki egyenlítésé re 'a tej felvásárlási á ra literen- 'kiént ötvenfiiriérrel emelkedett. (Meg Ikelli azonban1 azt is mon­dani, .hogy ict feh éntertás az áremelés 'elitemére sem élvez (más ágazattad' szemben egyol­dalú előnyt, noha például az állami g a zd'asá gokban (az egy tehénre jutó tejtermelés elérte öi 'legrangosabb nemzetközi szintét, tavaly meghaladta az ötezer litert. Az állami tejipar a maga eszközeivel, elsősorban az lértékesítlési Ibizton'ság toválb- (Bi terősíáéséveli 'Igyekszik a to- válbbiöiklban i's ‘hozzájárulni a ttejtenmtelési 'kedv fokozásához. Azt viszont Ibe leéld Hiáfniunik, Ihogy ia' jövőben' ai niagyüzemi fejtermelés eddigi dkntamiikus növekediése (lassúbbá válik. A hozamok ugyanis olyan szintet értek el, (hogy emelésük már csőik kise.bb imérteikű lehet, bár a nagyüzemek tizennégy (száza­lékában még 'ma is háromezer liter te Iáit van az egy tehénre jutó éves termielés. Az (is gon­dot okoz, hogy tavaly .már ti- zemegyeZerrel csökkent a- ház­táji (és kisegítő gazdaságaikban 'a tehenek száma. Az 'év végién csak kétszázezer tehén vált a kisterme löknél1.. . .Mindennek teli enSályozá sóra az alábbi években teheneket helyeznek Ildi a háztáji és kisegítő gazda­ság o kiba. (Mi 'Segítséget ik ívó - nujnlfc ádWi (a mezőgazdásági ntegyüzeme'kmek aibbán iis, (hogy (a kihelyezett tehenek rrfeHé fe- jőgiépékét adunk. Résziben úgy, Ihotey Ihó kívánja1, készpénzért megvásárolhatja', vagy ha az ipar vásárolja meg, iákkor a termelő négy-öt év alatt tör­lesztőé ti a. fejőgép órát. Ezért (is rendelitünk ezer kisüzemi fe- jögépet a- Mezőgép Tröszt veszprémi gyáránál. Sej nos, a gyártást oz üzem nem vállalta. Tervein k-ől azonban nem mondjunk le. (Megbíztuk az AGROTEK-e't, hogy további hétszá zöteen kisüzemi fejőgé­pet az (NDK-bál importáljon, er­re azonban osak 1984-ben ke­rülhet sor. A tavalyi megrende­lésre az (idén érkező kétszáz- íhüSz daraibbál te kisüzemi fe- jiőgépigiényéket teljes egészé­iben az 'idén nem tudjuk kielé­gíteni. Mindemellett remélhe­tő, (hogy tovább növekszik a tejtermelés az országban'. A nagyüzemekben ugyanis javul a tenyésztői munka, Vadaimé ny- nyi gazdaság javítja a tartási feltételeket, ésszerűen h'aSzno- 'síiíjta a takarmányt, egyszóval törekszik a gazdaságosabb, jö­vedelmezőbb termelésre. 'Erre utal!1, (hogy az idén eddig több tejet vásároltunk fel, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az álllbmi gazdaságok tejter- mélésének dinamikus növeke­dése még fart, a tsz-ekben azonban már 'kisebb mértékben növekedett (a tejtermelés. Csök­kent a ki'sterme'lők tej értéke sí- 'tése. Ez is bizonyítja, (hogy min- d'ent meg 'kell tenni a háztáji és ki segítő gazdaságok tejter­melésének növel é séért.- Nálunk a tejtermelés el­sősorban a hazai ellátást szol­gálja. Mit tesz a tejipar azért, hogy kielégíthesse az igénye­ket? Miként lehet a választé­kot, valamint a tej és tejter­mékek szavatossági idejét nö­velni?- 'Ahhoz, hogy fokozódhas­sék cr tejtermelés és a fogyasz­tás, meg kteH teremteni a1 ter­melés és a feldolgozás össz­hangját. Ezért a tejipar erőtel­jes ütemben látott hozzá a meglévő üzemek rekonstrukció­jához és új feldolgozó üzemek 'építéséhez. A fejlesztés ered­ményeként 'az ilpar n'api feldol­gozó kapacitása 1975-'tői csak­nem kétmillió literrel, 7,2 mil­lió literre nőtt. Természetesen az Intenzív fejlesztés nem most (kezdődik, mint ahogy az 'ex- tenzív fejlődés ‘sem ér véget egyik pillanatról a másikra. A Ikrémfehár Sajt, a Steril-tej, a 'Gervaiis-termékék, a lágysajtok, te fehénje-koncentrátúmok gyártása nemcsak feldolgozási gondotot 'megoldó kapacitás­bővülést (jelentett, htanem egy­úttal az ipar műszaki és tech­nológiai színvonalának fejlődé­sét és a. táplálkozási istruktúra korszerűbbé válását is eredmé­nyezte ... A hetvenes évek kö­zepe óta 'mintegy Ihattvanfél'e új termékkel, ültetve termékvál­tozattal bővült a válas-téik. 'Ezek'n'ek azonban sajnois, csa'k kis hányada készül magas szín­vonalú technológiával, finhtek ellenére élm ondhatjuk1, ihogy tejiparunk átlagos 'színvonalát tekintve az európai 'középme­zőnyhöz közelít, 'sőt, egyes te­rületeken talán előbbre is tart ainmáf. Az alaipanyagmin'őség ja­vítása' érdekében a tejipar há­rom területi nyerstej-'minősítő laboratóriumot hozott létre. A vizsgálati eredmények fontos információit ád'nak o termelők­nek minőségfejlesztő munkájuk eredményéről, esetleg teendőik­ről. 'Elsőrendű fe'üdá'tUnknak tartjuk terméketek minőségének javítását, az eltarthatóságuk növelését1. A hőkezelés beveze­tésével például az (ízesített krémtúró eltarthatóságát a ko­rábbi egy-'k'ét napról négy-öt napra növeltük. Előre léptünk az ömlesztett Sajtok eltartható­ságának a növelésében is. Az áj termékek bevezetésénél is fontos 'szempont, hogy kedvező (összetételük, magas élvezeti ér­tékük 'mellett, eltarthatóságuk 'is megfelelő legyen. E (követel­mény figyelembevételével hoz­tuk forgalomba például a kü­lönböző joghurtokat, túró- desszerteket, a kávétejszínt, a fé'ltürtós tejét.- A csomagolásnak fontos szerepe van a termékek minő­ségének megőrzésében. Mit tesz a tejipar a csomagolás fejlesztéséért?- Gyártmányaink nagy ré­szénél sikerült az elmúlt évek­ben te megfelelő megoldást ki­alakítani. Alapvető célunk, (hogy ezt 'az elért színvonalat megőrizzük, s lehetőleg javít­suk. 'Látványos fejlődésre azon­ban nem számíthatunk, mivel a csomag o'lótan yagok im port!jónok csökkentése korlátozza iehető- ség'ei'nlke-t. (Ezért elsősorban ha­zai forrásból beszerezhető anyagokra .kell alapoznunk a csomagoló sfejlesztest. Mind en - iképpén előbbre szeretnénk vi­szont lépni a legtöbb jogos bí­rálatot kapott taSakos tej Cso­magolásában. iEgy éve gyárt­juk például Tataibányán az úgy­nevezett féltartó's fejét. A gép (házai gyártású, kétrétegű mű­anyag fóliáiba Itölti a tejet. Ez a termék hűtés nélkül is, hét napig eltartható és csak tized­százalékban1 mérhető te tasa- ko'k Iklszaltodása. A kedvező fa- paszta'atak 'alapján szeretnénk több ilyen pépet beszerezni és ■a féltartós tej arányát az ö'sz- szes fogyasztói tej harminc százalékára növelni. A kaipaci- tás-'bővítést tsz-ékk é!;, állami qta zdásógokktal együ'titműködv e faivá nlj'uk ,m egvatósíta ni.- Mit tesz a tejipar azért, hogy a tej és tejtermékek zök­kenőmentesen eljussanak a fo­gyasztókhoz?- 'Fel adatunk továbbra is a Ibelföldli .értékesítés növelése, s ezt elsősorban az áruellátás to­vábbi (bővítésével, s te már gyártott termékek szélesebb kö­rű kín állatával kívánjuk megva­lósítani. A fogyasztói kereslet­ihez jobban igazodó Sajtváíasz- tiékiunlkat a ikisegységű fogyasz- fóii csomagolású, natúr sajtok (arányának növelésével kíván­juk elérni. Bővítjük a tizenöt- húsz dekáis csomagolású 'sajt­jaink kínálatát. Aaípvető cé­lunk változatlanul az, hogy a ibötökban folyamatosan, nyi­tástól zárásig valamennyi ter­mék kapható legyen. A bolti választék javítása összefügg az érd'eíke'lltséggel is. A kereskéde- íem érdekeltségét javította', ihoav az (idén január elsejétől te' kBsk'eretikiedelmi árrés két száza llé'kltol .növekedett. Meg­győződésünk, (hogy o tejipar a hazai ellátásit o következő idő­szakban erőteljesen javítsa. Ér­demes tehát (több tejet termel­ni, .tovább jbvlttemii a tej és a tejtermékek vóíHasztékót, mert csak így érhető él, hogy 'töb­bet fogyaszthassunk belőle. Ér­demes, im'ert a tej valóban egészséges. Cs. £. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok jövő évi termeltetési feltételei Az álltatforgalmi és húsipari váHallatok — számolva ai növek­vő bel- és külföldi igényekkel, továbbá aizza'l, ihogy az állatál­lomány növekvőben van — a zavartalan forgalmazás bizto­sítására imáris nyilvánosságira hozták jövő évre szóló, minde­nekelőtt az első negyedévet érintő termeltetési feltételeket, ösztönzőket. A vállalatok 1984- ben az ideinél is nagyobb fel­vásárlásra készülnek, ami ala­posan igénybe veszi majd a húsfeldolgozó gépeket. Ezért igyekeznék ösztönözni az első negyedévi átadásokat, cmi'kor is o sok éves tapasztalatok sze­rint általában kevesebb állatot értékesítenek a termelők és emiatt néhány vágóhíd nincsen kellőképpen kihasználva. A vágósertés-értékesítésnél a kistermelők jövőre, januárban és februárban - amennyiben megfelelnek a szerződéses fel­tételeknek - kilónként eg,y fo­rint időszaki felárat is topnak. A nagyüzemeknek a felvásárlá­si árakban már eddig is meg­batározott, ll—IV. havi időszaki fefároni Télül saját tulajdonú sertéseik és az integrációs kör­zetben megtermelt kistermelői állomány értékesítése után ■többlet-értékesítési 'prémiumot kapnak. Ennék összege — a meghatározott feltételek telje­sítésekor — 'lei lobként 1,50-től 4,50 forintig terjed. A vállalatok ösztönzik a vem- hes’koca-kihelyezési akciót is. Állatonként 300 forint időszaki felárat fizetnek a termelőknek az 1984. január 1. és április 30. között átadott kéthónapos vemhes koaosüldők után. A fel­árat nem hárítják át a kister­melőkre. További 300 forintos felárat fizetnek azoknak a nagyüzemeknek, amelyek meg­határozott feltételek teljesítésé­vel egy időben növelik aiz át­adott vemhes kocák számát. Ezt az összeget sem hárítják át a kistermelőkre, akikhez végül is az állatokat kihelyezik. A jövő évi szerződési feltételek­ben máris meghatározták, miképpen ösztönzik a vágómar­ha-termelést; az első negyedévi exportfeíadatok teljesítésére a jelenleg, érvényben lévő export- felárat 1984. első negyedére Is meghirdették és ezen felül, ál­latonként 500 forint időszaki ex- portfelárat is fizetnek. Meghir­dették a vágójuh 1984. első ne­gyedévi garantált átvételi ára­it is. A vállalatok megkezdték az 1984. évi, különösen az első ne­gyedévi lejáratra szóló szerző­dések kötését. Ebben mindenki érdekelt lehet Akció a bonyhádi kórházért Megértőén tudomásul vették az emberek Az utóbbi időben annyit be­széltünk mór az emberek kö­zömbösségéről, hogy lassan magunk is elhittük, hogy így igaz, és a létező esetek álta­lánosíthatók. A valóságban ez a legke­vésbé sincs így. Az emberek nem közömbösek, sem egy­más, sem pedig a közösség dolgai iránt. Gondoljunk csak a társadalmi munkára, hogy ez mit is jelent az emberek­nek személy szerint és a kö­zösségnek erkölcsi értékben éppúgy, mint anyagiakban. Az utóbbi években erre is nélkülözhetetlenül szükség van. Hankiss Elemér Diagnózi­sok cimű könyvében többek között egy szociológiai fel­mérést ismertet, amelynek egyik kérdése az volt, hogy havi hány forintot ajánlanak fel három éven át egy köz­adakozásból épülő kórház fel­építésére. A minta egészének átlagában ez az összeg havi 130 forint volt, vagyis évi 1560. A felnőtt lakosságot figye­lembe véve ez egy évben mintegy 10 milliárd forint, de ha családonként számolunk, akkor is ötmilliárd forintot je­lentene. A ruházati szövetkezet tagjai, dolgozói is segítenek Az ellenvetés természetesen kézenfekvő, a szerző is leírja könyviében, hogy más egy fel­mérés, és más a valóság, meg bz elmélet sem mindig fedi a gyakorlatot. Minden remény megvan arra, hogy Bonyhádon is bebizonyosodik, mennyire igaz az, hogy értelmes célokért nem­csak tenni hajlandóik az embe­rek, hanem áldozatot is vállal­nak. A városi tanácson Ezer Mihály tanácselnökkel és dr. Sdhuller Zoltán elnökhelyettessel beszél­gettünk a csendben elkezdődött akcióról. Március negyedikén egy ta­nácsi és nem tanácsi szervek között tartott egyeztető megbe­szélésen vetődött fel a kérdés, hogy mi legyen a kórház már megkezdett rékon strulkoi ó já va I, mi lehet, vagy mi legyen a kö­vetkező társadalmi akció. Nyil­vánvaló, hogy a költségvetés nem bír el mindent és az is, hogy a kórházra nagy szükség van. Tény, hogy a gyógyító mun­ka ott már évék óta szükség- körülmények között folyik. Az el­készült rendelőintézet csak nö­velte a feszültséget, hiszen ott akárki láthatja — betegek és gyógyítók egyaránt - a különb­séget. Ezer Mihály: - A megbeszé­lés során úgy véltük, hogy bár sok mindenre szükség lenne még, a kórház az, ami táján a leg­sürgősebb tennivaló, és ennek rendbehozásában mindenki ér­dekelt lehet. A megyei szervek támogatták az elképzelést, ha­sonlókat remélünk az egészség- ügyi kormányzattól is.- Mi módon fogtak neki a szervezésnek? Ebben a kérdésben dr. Schu- ler Zoltán az illetékes a válasz­adásra/- Előzetesen felmértük o le­hetőségeket, szóbeli megállapo­dásokat kötöttünk gazdasági ve­zetőikikel. Ezt követően készítet­tünk egy szocialista szerződés­ről szóló nyomtatványt, amelyen világosan feltüntethető, hogy az adott munlka'hely, vagy annak dolgozói mekkora összeget, mi­lyen forrásból szánnak erre a célra. Három éven át van szük­ségünk a pénzre ahhoz, hogy a negyvennyolc milliós tanulmány­terv valóra válhasson. Ezer Mihály közbevetése: — Aki most időt nyer, az pénzt nyer, ha sikerül ebben az öt­éves tervben befejezni a re­konstrukciót, biztosan sok pénzt takaríthatunk meg. Az eredetileg is több ütembe tervezett átalakításhoz és kis bővítéshez 19 millió forint van, a társadalmi akcióban három év alatt 10 millió forintra szá­mítanak. — A munkahelyeken keresztül szervezzük az akciót, nem men­tünk házallm senkiihez — mond­ták mind a tetten. Kímélni sze­rették volna, amennyire lehet azokat, akiknek kisebb a teher­bíró képességük, így például a nyugdíjasokat. Ami persze nem jelenti azt, hogy aki adni akar, az nem teheti meg. A munka­helyeket keresték és ott meg­állapodtak egy keretben, amely­nek a részleteit a munkahelyi párt-, állami, szakszervezeti ve­zetés intézi. Általában előzete­sen kérdőíven jelezték a dolgo­zók felajánlásukat. — Szeretnénk betartani a leg­szigorúbb önkéntesség elvét, aki nem akar hozzájárulni a kórház építéséhez, azt is meg­teheti, ha vállalja a kollektíva erkölcsi ítéletét. — Ügy halottam, már volt pél­da rá, hogy nem mindenkit kér­deztek meg. A tanácsi vezetők azt mond­ják, valóban volt, de azóta ezt az ügyet már elintézték és azon a munkahelyen is azért fordult elő, mert gyorsan példát akar­tak mutatni. A pénz többféle forrásból ér­kezik a számlára, ahol lehet, ott komimurtista szombatok bérét ajánlják fel, másutt fejlesztési alapból utalnak át, de szükség lesz szakiipari munkákra és az építkezésen végzett társadalmi munkára is. Némely munkahely a három lehetőséget kombinál­va tette meg felajánlását. * A ruházati szövetkezet köz­gyűlése időben közel volt az elhatározóihoz, így ők az elsők között, március 18-án ajánlot­tak fel évi 200 ezer, tehát 3 év alatt 600 ezer forintot a három említett forrásból. Szövetkezet lévén, itt mindenképpen meg kellett kérdezni a tagságot, és a szavazás egyhangú volt. Az összegből évi 100 ezer forint a saját fejlesztési alap, a másik fele egynapi bér, és szakipari munkák.' (Befliinger iFerencné főkönyve­lőtől megkérdeztük: — Hogyan fogadták az em­berek az akciót? — Megértéssel. Sajnos, már majdnem mindenki tudja, hogy a kórházra milyen nagy szük­ség van. Az összefogás természetesen nemcsak Bonyhádra érvényes, hanem a környező községekre is. Érdekes, hogy a némely munkahelyen azok is felaján­lották segítségükét, akik csak dolgozni járnak ide, de Bara­nyában élnek és az egészség- ügyi ellátást is ott veszik igény­be. A ki'Svejkei termelőszövetke­zetben is úgy döntöttek, hogy segítik a kórház bővítését há­romszor kétszázezer forinttal. — Miből? — kérdeztük Varsá­nyi Kálmán, faikönyvelőt. — Ebben az évben négynapi fizetésről van szó, a júniusi fi­zetéstől kezdődően. Nálunk a nyári hónapokban nagyobbak a jövedelmek, a tanács is szep­temberre kérte a befizetést. Mint már annyiszor, most is a szo­cialista brigádokhoz fordultunk, név szerint kérdőíveket adunk ki, ezen vállalhatja a tagság és az alkalmazottak a pénz befize­tését. — Kimentek már a kérdőívek? — Most készülnek. — És mi lesz, ha pénz nem jön össze? — Ez a lehetőség fel sem me­rült. Ismerem a négy falu né­pét, nem tudom elképzelni, hogy ne adnának. (Kétnapi keresetűiket ajánlot­ták fel a tanács, az OTP és persze az egészségügy dolgo­zói is. A cipőgyártól még nem beszéltek hivatalosan az írás­beli megállapodásról, de ott már a múlt hét végén kommu­nista szombatot tartottak - töb­bék között a kórházépítés ja­vára. A tanács vezetői az új­ságból tudták (meg a hírt. Eb­ből is látszik, hagy nem az ad­minisztráció, a forma, hanem a tenni takarás tarta lma a fontos a bonyhádi dolgozók számára. IHÁROSI IBOLYA A volt nővérszállás átalakítás alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom