Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

I TOLNA \ — . a népújság 1983. május 5. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Májusfa­mászás Egy a szerencsét próbáló le­gények közül A májusfa, mint tudjuk, az ősi népek kultikus életfájának egyenes leszármazottja. Ma dí­szes, látványos szerelmi aján­dék. De nemcsak az: a máju­si vidámságok egyik tárgya is. A virtuskodó legények, legény­kék ügyességpnóbáj'a'. Régente divat volt, hogy majálisok alkal­mával felállítottak a vigasság színihelyén egy nyolc-tíz méter magas májusfát, aminek lehán- tottálk a kérgét és az ágainak nagyobb részét is levágták, csupán a hegyében hagytak néhányat. A megmaradt ágak­ra csokoládékat, kiisebb értékű tárgyakat kötöztek. A fa. leghe- gyiibe egy üveg bor került, mint a legügyesebb jutalma, hiszen azt lehozni egyáltalán nem volt könnyű féladat, miét ahogy ah­hoz is bátorság és ügyesség kellett, hogy o mesebeli életfa legihegyében tanyázó sárkány­tól valaki visszavegye az elra­bolt királykisasszonyt. Rég volt szerencsét próbáló királyfiak, vándorlegények, csil­lagszemű juhászok mai utódai veselkedtek neki a csupasz tör­zsű fának, hogyha nem is fci- rályleáhyt, de valami kis en- csem-benicsemet zsákmányolja­nak. Volt, aki félútról visszacsú­szott, volt, aki karnyújtásnyira ért egy jutalomhoz, die elérni nem tudta, volt, aki mindent el­ért. A közönség természetesen igen jól szórakozott: biztattak, gúnyoltak, nagyokat nevettek. Az idei május elsejei forga­tagban is láttuk, hogy e régi hagyományt felelevenítve pró­bálták erejűiket, ügyességüket a fiatalok - például Decsen. ez. Fiatalok a közéletben „Az emberek gondjait az üzemben kell megoldani” Kaufmann György főbizalmi a szakszervezeti munkáról iKaufmann György gépbeól- lító. Családos. És szakszerve­zeti főbizalmi. A BHG szek­szárdi gyárában, az alkatrész- gyártó üzemben dolgozik. Aki járatos az üzemek életében, az tudja: az alkatrészgyártás­ban van mindenütt a legtöbb gond. Az anyaghiány, vagy rossz szervezés miatt ők kerül­nek kellemetlen helyzetbe, mert a szeteldék tőlük várják a fo­lyamatos a lkat részel látó st. 'Mindezekből kitűnik, hogy 'ilyen területen szakszervezeti ■aktiiúistásnak lenni nehéz, fia­talon még nehezebb. iDe a fiatalság nem mentség — mondják idősebb barátaim —, állapot. Tehát ne is firtas­suk tovább, hogy a szakszer­vezeti főbizalmi fiatal ember. Hogyan végzi a munkáját — ez a lényeg. Csak megjegyzéskép­pen : az utóbbi időben egyre több fiatal gyárvezetőt, közép­vezetőt neveztek ki. A staféta­bot átadása folyamatban van. 'Nem látványosan, de a har­mincon alig túljutott szakem­berek vezető beosztásba ke­rülnek. A szakszervezeti bizalmiak feladatáról b e s zé I g etün k. 'Mindketten olvastuk Marosán György könyvét „A bizalmit". 'Marosán György magasra rak­ta a; lécet. Azt mondja: a bi­zalminak kell lennie a mun­kásosztály értelmiségijének. A bizalminak műveltnek kell len­ni, jó szakembernek és közéleti embernek. Olyannak, aki nem­csak az üzem, hanem a világ dolgaiban is eligazodik. Senki sem készül szakszer­vezeti bizalminak. Bizalmiisko­la nincs. Csak a bizalom van, amit akkor kap, amikor meg­választják. A bizalom, amivel nem szabad visszaélni. Egy fiatalember életében ez na­gyon fontos dolog. Mert néha nálánál idősebbeknek, szakte- kiintélyeknek kell nemet mon­dania. S h'a egyszer nem te­szi meg, akikor megszűnik a bizalmisága, mert nem bíznak többé benne. IDe, ha a közös­ség érdekét nem képviseli a tőle elvárható módon, akkor is csak papíron marad bizalmi, főbbet nem mennek 'hozzá az emberek tanácsért, vagy nem kérik meg, hogy segítsen va­lamiilyen 'ügyet elintézni. 'Kaufmann Györgyöt is úgy választották meg főbizalmi­nak, íhogy fogalma sem volt arról: az üzemben az emberek bíznak benne.- felkészületlenül ért a bi­zalom. 'Egy óra gondolkodási Időim volt. Még a családdal sem tudtam megbeszélni. Pe­dig arra feltétlenül szükséglett volna1, íbiszen a család kárára is megy a dolog. Többször kell bentmaradni az üzemben. Elő­ször is a gond jelentkezik oz öröm mellett. 'Mert azért min­denki örül, hogy kétszáz ember bízik benne.- Tudta, hogy mi lesz a fel­adata?- Elképzelése van az ember­nek, de nem tud semmit. Pe- dg hamar kell tudnia' mindent, mert másnap már bele kell szólni a dolgokba. Szerencsére azért gondoskodnak róla, hogy ne tudatlanul tegye az ember a dolgát. Engem is elküldték egyhónapos szakszervezeti Tit­kári tanfolyamra.. Itt megkap­tam az alapokat, ezután már eligazodtam a különböző hatá­rozatok között. De, azért kell egy-két év mire az ember iga­zán belejön a bizalmiságba. A dicsőséget nem adják in­gyen. Kaiufmonin György a rossz élményeiről nem beszél szívesen. De, tartozunk az igazságnak azzal, hogy a ku­darcokat is leírjuk. Volt egy csoport az üzem­ben, amelynek nem tetszett, hogy a fiatal gépbeállító a főbizalmi. És ha nem tetszett, akkor mindent meg is tettek, hogy lejárassák. Hosszú és ne­héz csata volt ez. Sőt, olyany- nyira az, ihagy Kaufmann György nemcsak a főbizaimisá- got akarta abbahagyni, ha­A főbizalmi munka közben nem a felmondás gondolata' is megfordult a fejében. Úgy érezte, hogy ő jót okon mégis elfordulnak tőle az emberek. Biztos követett el ő is hibát. De, azért végül is a józan ész döntött. A csatából Kaufmann György került ki győztesen. íMert a műhely kollektívája is rájött arra: az áskálódóknak nincs és nem is lehet igazuk. De a 'keserű tanulság megmaradt. Talán a keserű szájíz is. A sors fals információi a pletyka meg­keserítheti egy kollektíva éle­téi, mert még mindig előfor­dul, hogy a többség - vissza­húzódása miatt — néha alul­marad a 'kisebbséggel szem­ben. — Vannak és kellenek is a viták - mondja Kaufmann György. — IDe a bizalmi, aki a csoportja érdekét, a problémá­kat magáénak vallja és tudá­sához mérten a megoldást is megkeresi - mindig eredmé­nyesen tud dolgozni. A lényeg, hogy az emberek gondjait az üzemben 'kell megoldani. Kí­vülről, mások, nem nagyon tudnak segíteni. — iEgy kérdés régóta motosz­kál bennem: A bizalminak el­sősorban érdekképviseletet kell ellátnia, vagy termelést segítő tevékenysége a meghatározó? — A kettőt összhangba kejl hozni. Ha nem megy a terme­lés, akkor az érdekképviselet is rossz. Mert ha nincs anyag, és állnak a munkások, akkor nincs kereset sem.' Tehát csak akkor képviselem az érdeküket tisztességesen, ha termelést se­gítő tevékenységet is folytatok. — 'De, nem mindig tudja fel­oldani az ellentéteket. — Sokszor kerülök konfliktus­ba magammal is. Mert ha va­lamit nem tudok megoldani, akkor tovább 'kellene lépni. És nem mindig van energiám er­re, mert hiábavalónak tartom. — Mondana egy példát? — Itt volt a tél. 'Hétfőn min­dig úgy értünk a műhelybe, hogy hideg volt. Mert csak reggel hatkor, a műszakkez­déskor adtak a fűtőberende­zéseknek gőzt. Ilyenkor nyolcig nem dolgoztak az emberek. 'Elmentem a hőközpont vezetői­hez. Ők megmagyarázták a dolgot. A maguk módján iga­zuk is van. De, ha kiszámol­juk, hogy száz ember nem dol­gozik hétfőnként két órát, az óriási kiesés. Többször elmen­tem ez ügyben, de nincs meg­oldás. Akkor nekem az igaz­gatóhoz kellett volna mennem. (Nem jó, ha ilyenkor az ember leragad és hagyja: az egészet. — ElVállolná-e mégegyszer a főbíizalmiságot? — Igen. Három éve vagyok főbizalmi és sokkal közelebb kerültem az emberekhez. Sok szabadidőm ment el, de meg­érte. A műhely dolgozói elfo­gadtak. Talán már ők is fő­bizalminak tartanak... H. J. Értelmiségi fiataloknak Meghívó helyett Az elmúlt évben a KISZ Tolna megyei Bizottsága fel­mérést 'készített az értelmisé­gi fiatalok élet- és munka­ikor ülményei ről, helyzetéről. Ekkor merült fel az igény, hogy létrehozzanak egy olyan klubot, mely lehetővé teszi az értelmiségi fiatalok találko­zását, tapasztalatcseréjét, szórdlkozását. Egy olyan klub létrehozásáról volt szó, ahol lehetőség fenne az önképzés­re, szakmai, politikai tovább­fejlődésre, a műhelymunkái­ra. Az igényből valóság lett — a klub első foglalkozását május 11-én, 18 órától tartja Szekszárdan, a Tartsay lakó­telep 35. számú házban. A foglalkozás okon le h e tő s é g nyílik arra, hogy a további programokat közösen kiala­kítsák azok, akik e munkából, szórakozásból részt vállalnak klubtagságukkal. S a szerve­zők má'ris felkínálják előze­tes tervüket: katonapolitikai, jogügyi előadás, zenetörté­net, zenehallgatás, találko­zás egy festőművésszel, él­ménybeszámoló Indiáról.. , A KISZ Tolna megyei Bi­zottságának értelmiségi fia­talók tanácsa ezentúl heten­te várja a Klub munkájában részt venni kívánó érdeklődő­ket. Dombóvári sikerek Diákpolitikusok A KISZ Központi Bizottsága középiskolai diákok részére or­szágos vetélkedőt hirdetett!. A politikai verseny döntőjét Sik­lóson rendezték április 22—23— 24-én. Tolna megyét a dombó­vári Gőgös Ignác Gimnázium csapata képviselte. Ebben az országos döntőben húsz csapat vett részt. Több helyszínien zaj­lott a verseny. A siklósi műve­lődési ház, az ifjúsági ház, a tanács épülete és a vár volt otthona a diákpoliitlkusok vetél­kedőjének. A dombóvári csapat tagjai­val a verseny után beszélget­tünk és egyben gratuláltunk az eredményhez, hiszem a Zala megyei 'keszthelyi csapat után ők végeztek másodikként az or­szágos döntőben. Tigelmann Péter, Dobos Ferenc és Nagy Géza -negyedik osztályos ta­nulók. — A döntő is kétfordulós volt — adják egymásnak a szava­kat. — Az első részben a mai divatos kisvállalkozások mintá­jára nekünk is vállalkoznunk kellett. Kaptunk háromszáz „gó- gyit”, ez volt az ottani pénz­nem,, ezzel kellett gazdálkod­nunk. Befektetni a tőkót és ka­matoztatni. — A második forduló már él­tért az előző módszerétől is. Mert amíg ott a szerencse is fontos szerepet kapott, addig itt már a tudásunkra kellett alapozni. — Bel- és külpolitikai terüle_ tekről voltak kérdések. Az előb­bi az ötvenhatos eseményekhez kapcsolódott. — A külpolitikai játék úgy indult, hogy minden csapat­nak egy orszógnevet kéllett ki­húznia, amit a szomszéd csapat kérdések feladásával talált ki. — Ezután az országok között kerekasztal-konferenciák voltak. Mi Albániát húztuk és úgy kel­lett tárgyalnunk, mint az ő képviselőiknek. Az volt a fel­adatunk, hogy a velünk szem­ben ülő Kína és Franciaország csapatának egy előterjesztést adjunk, amelyben meghatároz­zuk, hogy az ENSZ tagállamai hogyan viselkedjenek a két nagyhatalommal szemben. Az albánok élzárkózottságát, min­dentől való visszavonulását fel­használva erre a feladatra ma­ximális pontszámot ítélt nekünk a zsűri. A dombóvári diákokat a fel­készítésben a gimnázium párt- titkára, Bódog Zoltán is segí­tette. Rendelkezésükre bocsá­totta a Heti Világgazdaság és (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Miskolcon 'rendezték meg a szakközépiskolák országos ta­nulmányi versenyét 1983. április 13—14-én. Fodor Zoltán IV. osztályos vasútforgolmi tagozatos tanuló országos első, Boczor Ferenc IV. osztályos postaforgalmi tagoza­tos tanuló pedig IV. helyezést ért el. Mindketten a dombóvári Apáczai Csere János Szakkö­zépiskola diákjai. A háziversenyek legjobbjai kerültek az országos döntőbe, ahol írásbeli és szóbéli felada­tok meqoldásával kellett bizo­nyítaniuk a versenyzőknek fél- készültségüket. A tanulók ki­emelkedően eredményes szerep­lésük révén mentesültek a szakmai érettségi vizsgák alól, érdemjepvük jeles lesz. 'Fodor Zoltán első helyezésé­vel egvben felvételt i:s nyert a győri Közlekedési és Távközlé­si Műszaki Főiskola megfelelő szakára. Mint elmondta, fel­készülésében nagy segítséget nyújtottak szaktanárai: Ba­zsinka István, Erb Béláné és Kerekes István. A postaforgalmisok verse­nyén hatvan'kilencen indultak. a Magyarország című lapok el­múlt és ez évi számait, segített a tájékozódásban. A siker, az örömön túl, a negyedikes fiúknak egy hét­napos külföldi utazást is jelen­tett. Az Express utazási utal­ványt meg is kapták. Azzal a szépséghibával, hogy ez au­gusztusban jogosítja őket az utazásira, amikor katonai köte­lezettségüket keU ellátniuk. A korrigálás Is folyamatban van, am!i megnyugtató. Az Iskolában is elismeréssel fogadták a sikert és jutalmul történelemből egy-egy ötöst kaptak. A nyolcórás verseny alatt bi­zonyítani kellett tudásukat ma- tem attikából, e I ek t-rotec h n i ká ­bál, postaforgalmi szolgálat­ból, távközlésből, pénztórszol- gálatbál. — Az értékcikk-rendelésnél és a könyvelt küldemények felvé­telénél követtem el hibát - meséli Boczor Ferenc -, való­színű ezért sikerült „csak” a tV. helyet megszereznem. Érettségi útón felvételeznie •neki sem kell, a: győri műszaki főiskolán folytatja tanulmá­nyait. Felkészítő szaktanárai 'Nyári Józsefné és Tóth Dá- niefné voltak. Az orosz nyelv tanításában is példát mutatott a dombó­vári szakközépiskola. Serák Já­nos II. osztályos vasútforgalmi tagozatos tanuló, o szakközép­iskolák megyei orosz szép ki­ejtési versenyén első helyezést ért el, így. részt vehetett Pé­csett, a dunántúli területi ver­senyen is. Ő Kárász! Kálmán­ná tanárnő egítségével ké­szült. Jó teljesítményéért okle­velet és könyvjutalmat kapott. NAGY SÁNDOR Fodor Zoltán Boczor Ferenc Serák József 1 ' 1 K ' I A siklósi döntő utón az otthoni kispadon Vasút- és postaforgalmisok, nyelvészek

Next

/
Oldalképek
Tartalom