Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

1983. május 5. NÉPÚJSÁG s A közoktatás kérdései Egy verseny, sok győztes Az idén már nyolcadik alka­lommal hirdette meg a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa, a Művelődési Minisz­térium és az Országos Pedagó­giai Intézet a kisegítő iskolák részére a tudományos-technikai úttörőszemle keretében azt a komplex vetélkedőt és szemlét, valamint a sporttalálkozót, melynek országos döntőjére nem sokkai az 1982/83-as tanév zárása előtt Szolnokon kerül majd sor. Mi az Iregszemcsén április végén megrendezett me­gyei döntőn jártunk és az ese­mény múltán nehéz válaszol­nunk arra a kérdésre, miért csak most lettünk kiváncsiak ar­ra, hogy nagyon speciális ren­deltetésű kisegítő iskoláinkban az oktató-nevelő munka ered­ményeként - megfelelve az út­törőmozgalom követelményeinek is - miről tudnak számot adni a gyerekek. Alighanem azért nehéz a válasz, mert akár be­valljuk, akár nern, a kisegítő is­kolákkal szemben a legtöb­bünkben van több-kevesebb tartózkodás. A gyógypedagógia jóval később született a peda­gógiánál és egyenes rokonsága, a gyógyítással eleve riadozásra készteti a laikust. Feleslegesen. Ezért foglalom krónikába azt a kívül-belül napsugaras hétköz­napot, aminek szem- és fülta­núja, pártatlan drukkere lehet­tem Iregszemcsén. Mit akar je­lenteni, hogy kívül, meg belül? Azt, hogy kék éggel, verőfény­nyel volt jelen a tavasz a 227 gyermeknek otthont adó megyei intézmény kilencholdas gyönyö­rű parkjában. Belül pedig, a versenyzők és nevelőik, kísérőik szívében bizakodás, alkalomhoz illő harci szellem. Itt és most nemcsak a gyerekek iskolában tanult ismeretei mérettek meg, hanem az új nevelési-oktatási terv megvalósítóinak, kulcssze­replőinek, a pedagógusoknak a munkája is. Ezért volt akkora szívügy a verseny tisztasága, s olyan összetételű a zsűri a szek­szárdi kisegítő iskolában tanító ifjú Kiszler József elnökkel az élen, hogy halovány gyanú se férjen később a szellemi viadal eredményéhez. Amikor Temesi Ágnesnek, az úttörőszövetség megyei elnöké­nek és Rimái Józsefnének, a megyei tanács művelődési osz­tálya képviselőjének a társasá­gában megérkeztem, a 7 ver­senyző csapat tagjai - egy csa­pat 4-4 főből állt - jó étvágy- gyal fogyasztották a szívesen kínált pótreggelit a tágas ebéd­lőben. No nem azért, mert „teli hassal nem lehet nagy dolgo­kat véghez vinni”, hanem azért, hogy aki ide útban megéhezett, kapjon erőre. A hét csapat in­tézményi elődöntőkön szerzett magának jogot arra, hogy\al- pig úttörődíszben vívja meg a megyei döntőt az elsőségért. Azért, hogy júniusban első he­lyezettként képviselhesse a Tol­na megyei kisegítő iskolákat Szolnokon, az országos verse­nyen. A házigazdák csapatán kívül itt volt Bonyhád, Duna- f öld vár, Dombóvár, Paks, Szek­' szárd és Tolna csapata. * S most váltsunk jelen időre. Tíz óra. Elhallgat a hangszóró. Kelemen Lászlóné tanár, az i reg szemesei kisegítő iskola 5375. sz. Ságvóri Endre úttörő- csapatának vezetője vezényel és a versenyzők tisztelegnek a dobpergés kíséretében érkező csapatzászlónak. Az arcok, me­lyek eddig várakozóak voltak, most ünnepélyesek. Mellettem áll Böröcz Magdolna, az ireg- szemosei intézmény igazgató- helyettese és a kísérő nevelők Rövid kávészünet az igazga­tói szobában, s Rimainé, Böröcz Magdolna társaságában elosz­latja azt a hitemet, hogy a hét csapatban iskoláik legjobb ta­nulói vannak. Nem. Nem azok, hanem a legéletrevalóbbak, a magukat minden helyzetben jól föltalálok, akik ismereteiket hasznosítani tudják, akármilyen feladatot kapnak. így még izgalmasabb be-be- oyitni ezután az egyes állomá­sokra, újra meg újra rádöb­benni, hogy egyik-másik meg­oldás nekem nem jutna eszem­be. S ekkor mintegy vigaszul jut eszembe, hogy amikor a híres olasz riporternő, Oriona Fdlia- ci alávetette magát Ameriká­ban annak a tesztnek, amit űr- pi Ióta -jel ölt e k aiíka I massá gá n a k megállapítására használnak, az eredmény siralmas volt. Kevés­nek találtatott az intelligencia- hányadosa. Nézzük csak... A „Mese és valóság" vizsgájaként egy Weö­res Sándor vers következik, a címe: A békakirály. A lecke: színes gyurmából kifejezni a vers mondanivalóját, játékossá­gát. Tudnám én ezt? Felnőtt eszem alighanem fönnakadna már az első két soron. „Nád alól és gőz alól Vízi várból nóta szól” Nád, gőz, vízi vár, nóta ... Valami mást 'nem lehetne? Mondjuk reklámverset írni? De, befejezhetem azokat a közmon­dásokat is, amelyeknek végét egy tréfás ollózó levágta ... A zsűri nem tudhatja, én igen. A dombóvári csapat most megy a III. állomásra. Hajnalban kel­tek, de egyikük se fáradt. Fris­sen veszik le a borítékukat a kérdőjel-termő ötletfáról és munkához látnak. Lerajzolják, majd elbeszélik, mit tettek a közösségért. Végül szabadidős programot szerkesztenek. Igazi úttörőknek valót. Nincs idejük közben kilesni, hogy a velük egyszerre érkezett tolnaiak bol- dogulnok-e? Pedig azok kapják a több pontot, mert a csapat mind a négy tagja egyként dol­gozott bele a feladatok teljesí­tésébe. Szünet, visszafogott nyüzsgés a folyosón. Megállók az inté­zetlek egy, a verseny esélyeit élénken latolgató csoportjánál. — Biztosan mi győzünk! Lát­tam az előbb, az Isti nagyon mosolygott - közli egy cserfes kislány. Ez az Isti az "regszemeseiek csaptatkapitánya. Föiszólítás nélkül mutatja a versenylapot és ha lehet, még szélesebbre húzódik a szája elismerő füty- tyentésemre. — Már nem jöhet közbe sem­mi - mondja, és aki elhiszi, jól teszi. Egykor bezárnak az állo­mások, negyedóra múlva lent állunk az udvaron és a zsűri el­nöke ismerteti az eredményeket. Első 93 ponttal Iregszemcse, második 80 ponttal Paks, har­madik 78,5 pontjával Szekszárd. A hetedik helyezett 50 pontos, de nem lóg azért a csapat or­ra, mert kézbe véve Temesi Ág­nestől az okleveleket és aján­dékokat, megtudják ők is, hogy június 18-tól 29-ig a megyei döntő valahány résztvevőjét várja Zónka. A boldogság nagy. Felnőtte­ké, gyermekeké egyaránt, hi­szen ez a nap egy kis előleg volt az életből... LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: Tóth Ágnes. csoportja. — Kár, hogy Kiszler Józsi bácsi, az igazgató nincs itthon — súgja valaki mögöttem. Aztán csönd támad, amikor a csapatvezető jelent. A hangja kissé elfogadott. Nem úgy Te­mesi Ágnesé, aki megnyitja a versenyt. Mire a csapatok el­indulnak be a főépületbe - ahol öt osztálytermet kellett mára fölszabadítani az öt állomás számára —, már tantermeikben vannak azok az iskolatársak is, akik — lévén éppen szünet — eddig ablakon át küldözték biz­tató pillantásaikat a küzdőknek. 'Nincs még fél 11, amikor a csapatok tagjai eltűnnek az öt állomást jelentő tantermek aj­tajai mögött. A zsűri 2-2 tagja várja állomásonként a verseny­zőket, akik lezárt borítékban kopott számokkal jelentkeznek. Kik ők, honnan jöttek, hétpecsé­tes titok. A kísérő tanárok pe­dig be vannak „karanténozva” a tanári szobába. Segíteniük tehát az innen oda tartóknak lehetetlen. * „Úttörők vagyunk mi, vidám gyerekek” elnevezésű az I. állo­más. A dekoráció az úttörőéle­tet eleveníti meg. Jaj lenne ne­kem, ha szemlélőből hirtelen versenyzővé kellene előlépnem. Már itt sem osaik a 6. és a 7. osztály tantervi anyaga a téma. „ötletesség, öntevékenység kell és kifogástalan csapatmunka.” Szóval nem lehet állomásonként csak egy versenyző az okos. Kollektív okosságról, ügyesség­ről kell bizonyságot tenni. Fel­adatonként 2-2 perc alatt. Egy állomáson 30 percig tartózko­dik egy cscrpat. Mint látom, a zsűritagok nemhogy nem unat­koznak, hallatlanul élvezik a gyerekek fölszabadultságát, le­leményeiket, ügyességüket. Ne­kem személy szerint az egyes feladatok teljesítésének kollek­tivitása tetszik a legjobban. Együtt könnyebb Díjkiosztás Felelősség a gazdálkodás törvényességéért Vállalati vezetők, szövetkezeti elnökök kedvenc szólásmondá­sa, hogy egyik lábukkal mindig a börtönben vannak. Ezzel arra utalnak, hogy a gazdasági életet átszövi a jogi szabályozás, a jogszabályok megismerése és betartása nagy erőpróbát és önuralmat jelent. Ez utóbbi érvelésben van valami igazság, azonban a börtönbe jutáshoz hosszú út vezet és nincs is min. dig rá „lehetőség”, mert a Büntető törvénykönyv az úgyneve­zett gazdasági bűncselekmények körét egészen szűkén szab­ta meg, kevés az olyan gazdálkodással kapcsolatos jogsértés, amelyet a büntető törvény büntetni rendel. Komolyabbra fordítva a szót, a gazdálkodással kapcsolatos törvényességi kérdések napja­inkban előtérbe kerültek és ez a gazdasági vezetőktől fokozott felelősséget igényel. Az alapté­tel világos: alapvető gazdaság- politikai célkitűzés a gazdasági önállóság és a felelősség együttes fejlesztése. Más szóval a szocialista törvényes­ségnek a gazdálkodás körében is érvényesülnie kell, az állam és a jog nem vonul ki a gazda­ságból. Ahogy nő a gazdasági önállóság, úgy nő a> vezetői fe­lelősség és ebben benne van a gazdálkodás törvényes működé­séért való felelősség is. Napjainkban a gazdálkodó szervezetek önállósulásának igen kézzelfogható reformját éljük át. Sorra szűnnek meg a középirányító szervek, egymás után alakulnak új, önálló válla­latok, szaporodnak a vállalati gazdasági munkaközösségek, szövetkezeti szakcsoportok. Ugyanakkor mindezzel párhu­zamosan erősödik az a társa­dalmi igény, hogy a gazdálko­dást is a törvényesség jellemez­ze, ne lehessen semmilyen ér­dek mögé bújva jogtalan nye­reségre szert tenni, a létreho­zott új érték feleljen meg a minőségi követelményeknek, a gazdálkodó szervezetek szerző­déses kapcsolatait a korrektség jellemezze, ugyanakkor szerző­désszegés esetén a szerződést szegő viselje annak minden kö­vetkezményét. Ez utóbbi igény abból ered, hogy két gazdál­kodó szerveret között kötött szerződés teljesítése csak lát­szatra ennek a két szervezet­nek a ,,magánügye", ugyanis ha a szerződést az egyik fél nem teljesíti, vagy hibásan tel­jesíti, ez — mivel a gazdálkodó szervezetek szövevényes, egy­másra kiható szerződéses kap­csolatban vannak — adott eset­ben a szerződésszegések soro­zatát indítja el, amelynek már népgazdasági kihatásai is le­hetnek. A gazdálkodás törvényessé­gének egyik kulcsfontosságú kérdése a személyi fele­lősség problémaköre. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a gazdálkodósban a jogi fele­lősségi rendszer nem minden esetben működik kielégítően, sok az olyan, a1 társadalom tűrőképességét is próbára' tevő eset, amikor a személyi felelős­ség érvényesítése indokolatla­nul elmarad. Nem kitalált ese­tekről van itt szó. Gondoljunk csak arra, hogy a gazdálkodó szervezetek életében milyen számban fordul elő hibás ter­vezés, hibás beruházás, a1 pénz­ügyi és beruházási fegyelem megsértése, rossz minőségű termék forgalomba hozatala, a minőség hamis tanúsítása vagy éppen súlyos szerződésszegés, a környezetvédelmi és a mun­kavédelmi előírások megsértése és ezzel szemben ilyen okok miatt milyen kis számban kerül sor felelősségre vonásra. A társadalmi tulajdon a tör­vény fokozott oltalma alatt áll, ennek ellenére nem ritka, hogy gazdálkodó szervezetek még a társadalmi tulajdonban bűn- cselekménnyel okozott kár meg- téríttetéséről sem gondoskod­nak. BEOSZTÁS ÉS FELELŐSSÉG A felelősség bonyolult kér­déskörén belül külön is szót ér­demel a magasabb vezetők, a vezető beosztásúak felelősségé­nek 'kérdése, már csak azért is, mert szerepük, tevékenységük meghatározó jelentőségű a gaz­dálkodó szervezet életében. Ha ez így van, Okkor ennek a meg­határozó szerepnek nemcsak az elismerés adományozásakor, hanem akkor is jelentőséget kell tulajdonítani, ha a gazdál­kodó szervezetet kudarc éri, ha a szervezet nem tud eleget ten­ni a. népgazdasági elvárások­nak. Erősödik a felismerése annak, hogy a vezetőkkel szemben ilyen értelemben támasztott maga­sabb követelmények nélkül a gazdálkodás körében a szocia­lista törvényesség maradékta­lanul nem biztosítható. A fele­lősségnek — ide értve az anya­gi felelősséget is — igazodnia kell a beosztáshoz, mert ennek a kérdésnek az elodázása nem szolgálja a jó munkahelyi lég­kör ‘kialakítását és nem erősíti a gazdálkodó szervezet pozí­cióit sem a gazdasági, sem a piaci versenyben. A jog — legalábbis úgy hisz- szük - nem avatkozik be indo­kolatlanul a gazdaságba, a termelésbe, a termékek forgal­mazásába. Ezzel nem azt akar- juk mondani, hogy éppen elég­séges mértékű és színvonalú a jogi 'szabályozás, mert a tár­sadalmi viszonyok túlszabályo­zása minden bizonnyal a gaz­daság szférájában is jelen van. Mit tehet ilyen helyzetben a gazdasági vezető, hogyan iga­zodjék el a jogászoknak is sok­szor bonyolult jogi szabályozá­sokban? A jogi diploma meg­szerzése nem mondható nélkü- lözhetetlennnek, azonban az alapvető jogi szabályozásokat — azokat, amelyek az adott gaz­dálkodó szervezetre, annak te­vékenységére vonatkoznak - is­merni kell. Ennél is fontosabb azonban, hogy a gazdálkodó szervezet vezetője megteremtse azt a hátteret, amely őt segíti a törvényességgel kapcsolatos feladatok ellátásában. Személyi és szervezeti háttérről egyaránt szó van és ezen belül külön is meg kell említeni a belső sza­bályzatok fontosságát, mert a belső szabályzatok alkalmasak arra, hogy a különböző beosz­tásokhoz tartozó kötele­zettségeket a gazdálko­dó szervezetnél meghatározzák. A feladatok jó, egyértelmű el­határolása és személyre szóló tagolása a- legnagyobb segít­séget jelenti a gazdasági veze­tő számára ahhoz, hogy a gaz­dálkodás törvényességét bizto­sítani tudja. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy a1 vál­lalati 'kollektív szerződések, a szövetkezeti alapszabályok és más belső szabályzatok napra­készek legyenek, mert csak így tudják segíteni a vezetőt a gaz­daság előtt álló feladatok meg­oldásában. ÜGYÉSZI VIZSGÁLATOK Az MSZMP XII. kongresszusá­nak határozataiból az ügyészi szervezetre háruló feladatok teljesítése napjainkban elen. gedhetetlenné tette er népgaz­daság érdekeit segítő ügyészi tevékenység élénkítését. Ez a magyarázata annak, hogy már eddig is, de a jövőben is az ügyészek olyan vizsgálatokat tartanak o gazdálkodó szervek, nél, vállalatoknál, szövetkeze­teknél, amelyek a gazdálkodás törvényességével szoros kap­csolatban állnak. Ez az ügyészi tevékenység többek között kiterjed az ága­zati és funkcionális gazdaság- irányító és ellenőrző szervek törvényességért való felelőssé­gének növelésére, a szerződési fegyelem fokozására, vétkes kötelezettségszegés esetén a személyi felelősségre vonás ér­vényesítésére, valamint a szo­cialista' gazdálkodás rendjét sértő magatartások esetén a tisztességtelen haszon elvoná­sára, a gazdasági és egyéb ál­lamigazgatási jellegű bírságok (szennyvízbírság, légszennyezé­si bírság, energiagazdálkodási bírság stb.) kiszabásának kez­deményezésére. Végezzük mindezt a tevé­kenységet annak tudatában, hogy ezzel is hozzájárulunk a gazdáilkodás törvényességének további megszilárdításához. DR. KOVÁCS JÁNOS megyei főügyészbe! yettes Szedik a kamillát Kivirágzott a Hortobágy, való­ságos szőnyegként borítja be a szikes-fehér földeket az illatos kamilla. Az idén különösen jó a termés. Az enyhe tél. a ko­rán jött tavasz és az áprilisban lehullott 60—70 milliméter csa­padék erőteljes növekedésre serkentette a vadvirágokat. A környékbeli községekből — Balmazújvárosról, Nagyivánról, Egyekről, Tiszacsegéről — haj­nalonként indulnak a szikfűsze- dők a puszta különböző részei­re. A legtöbbjük évek vagy év­tizedek óta gyűjti a kamillát, több helyen az egész család együtt dolgozik. Hajnalban lát­nak neki a munkának, akkor ugyanis még nem fonnyadt a szár, hamarabb „lepattan" a virág. Speciális, 35—40 centi­méter széles, nyeles „lapátfé­sűkkel” dolgoznak a szedők, s zsákokba gyűjtik a frissen sze­dett kamillát. Néhány óra múl­va viszik is az ótvevőhelyre, mert hamar „bemelegszik” a szikfű. s akkor már rosszabb a minő­sége, olcsóbb az ára. Váltsuk ki a kiváltást Különböző értekezleteken, fórumokon, a rádióban és a tele­vízióban is egyre többször hallani az ilyen és ehhez hasonló kifejezéseket: A tüzelőolajat sikerült szénnel kiváltani. Törekedni kell a drága energiahordozók olcsóbbal történő kiváltására. A hi­ánycikknek számitó tetőfedő cserepet palával szeretnék kivál­tani. Sikerült az import kiváltása stb. Úgy vélem hogy a kivált ige használata az idézett esetek­ben helytelen. Kiváltani ugyanis: zálogtárgyat, poggyászt, mun­kakönyvét, rokon- vagy ellenszenvet lehet, továbbá hallunk és beszélünk még - helyesen - undor, lelkesedés, csömör kiváltá­sáról, de hogy az olajat szénnel kell kiváltarfi - ez enyhén szól­va érthetetlen. Érthetetlen, de nem véletlen. A kiváltás a Magyar nyelv ér­telmező szótára szerint egy építészeti szakszó is: valamely ter­het hordó épületrésznek, tetőszerkezetnek másik hasonlóval való helyettesítése. Az oszlop, a pillér kiváltása. Ha már egy szakszó — modorosságból, fontoskodásból — belopakodik érvényességi körén túli területekre, akkor legalább ügyeljünk új helyen is az érthető megfelelőjének használatára. Feltéve, ha találunk ilyen szót. A kiváltással szerencsénk van - találunk. Divatos alkalmazási helyén helyettesítést jelent: cserepet palával, tüzelőolajat szénnel, a drágát olcsóval váltják fel. Akkor sem ki! TÁBORI LÁSZLÓ Kérdésválasztók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom