Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

1983. május 5. KÉPÚJSÁG 3 Fekvőbeteg-ellátásunk helyzete (Folytatás az 1. oldaliról) A megyei kórház 20 ITO ágya a mennyiségi követelmények­nek eleget tesz, de miután az intenzív részlegek kialakítása 15—16 évvel ezelőtt történt, az akkori álláspontnak megfelelő­en, osztályokhoz kötötten való­sult meg. Ma már a szakmai ellátási szempontok, az igen magas személyi és anyagi nor­mák miatt csak a központi in­tenzív osztály tekinthető kor­szerűnek. A dombóvári kórház nagyságrendje miatt intenzív ágyak működtetése nem indo­kolt. Dombóváron viszont fel­tétlenül szükséges egy legalább 4 ágyas, elsősorban az akut szívbetegek ellátására alkal­mas részleg létrehozása. Megyei sajátosság a belgyó­gyászati ágyak számának vi­szonylag magas, ezzel szemben a sebészeti ágyak számának alacsony volto. Országosan 10 000 lakosra 16,8, Tolna1 me­gyében 17,7 belgyógyászati ágy jut. Sebészeti és baleseti sebészeti ágyak vonatkozásá­ban ez az arány országosan 11,6, míg a megyében 10,3. En-. nek a ténynek jelentősége lehet a további rekonstrukció terve­zésénél — alapterületi normára fejlesztés -, szakmai fejleszté­sek és feladatbővülés esetén. A megye fekvőbeteg-ellátásának legnagyobb gondja változatla­nul a gyermekegészségügyi el­látás fekvőbeteg háttere, a megyei kórház gyermekgyógyá­szati osztályának mostoha hely­zete. A 0-14 éves korú gyer­mekpopuláció megyei szintű kórházi ellátása a jelenlegi körülmények között korszerűen nem biztosítható. Az osztály alapterülete, a régi épületszer­kezet nem teszi lehetővé a kor­csoportok, a betegségifajták és a' nemek szerinti elkülönítést. Hiányoznak a megfelelő kiszol­gáló hélyiségek orvosi vizsgá­lók, szociális helyiségek. A gond nem mai: az új gyer­mekgyógyászati osztály megva­lósítását feltétlenül szorgalmaz­ni kell. A tbc és pulmonológiai el­látás terén problémát jelent a kb. 20-25 százalékos ágyhiány, amit az évek óta átlag feletti (105-110 százalékos) ágykihasz­nálás jelez. A többi nem emlí­tett szakma az országos irány­számoknak nagyjából megfele­lő fekvőbeteg-ellátó háttérrel rendelkezik. SZEMÉLYI ELLÁTOTTSÁG A megye kórházaiban az osz­tályvezető főorvosi állások be­töltötték. Szekszárdon nincs gond a< szakorvos-utánpótlással. Ezt bizonyítja, hogy míg az el­múlt években 10-15 orvosi ál­lást kellett meghirdetni o pá­lyakezdőknek kórházi osztályok­ra, idén összesen 5 főt tudtak felvenni. Dombóváron és Bony- hádon azonban jelentős a szak­orvoshiány, mely időnként már- már az ellátást is veszélyezteti. A kis orvoslétszámú osztályo­kon egy-egy orvos kiesése is nagy nehézséget jelent. Az öt­napos munkahét bevezetése, a szabad idő növekvő mértéke to­vább nehezítette ezt a helyze­tet. A feladatok ellátásához gyakran kell igénybe venni he­lyettest - rendszerint a megyei kórházból — ami több szem­pontból nem tekinthető végle­ges és jó megoldásnak. Pince­helyen — noha jelenleg vala­mennyi orvosi állás betöltött — időnként hasonló gondok je­lentkeznek. Az egésszégügyi szakdolgozói állások Dombó­váron, Bonyhádon és Pincehe­lyen betöltötték, az utánpótlás biztosított, sőt a gyermekgon­dozási segélyen lévők helyette­sítésére is szakképzett ápoló­nőket és asszisztensnőket tud­nak alkalmazni. A megyei kórházban már lé­nyegesen rosszabb a helyzet. Néhány éve — elsősorban a há­romműszakos munkakörökben — csökkenő mértékű az után­pótlás és fokozott az élvándor­lás. Tavaly, 1982-ben, a há- romműszakos ápolónőik hiánya időnként meghaladta a százat. Belső intézkedésekkel, túlórák, helyettesítések elrendelésével, átirányítással, rendkívüli jutal­mazással az akut nehézségek enyhíthetőe'k voltak, tortós meg­oldást azonban valószínűleg csak jelentős béremelés hoz majd, mélynek első kezdő lépé­sét ez év januárjában megtette a megyei kórház. A gazdasági-műszaki ellái^sl biztosító szolgálat vezetői állá­sai a megye összes kórházai­ban betöltötték. Számottevő hi­ány szakmunkások és a kisegí­tő személyzet, elsősorban taka­rítónők vonatkozásában a me­gyei kórházban tapasztalható. ANYAGIAK ÉS FEJLESZTÉSEK Az egészségügyi intézmények egyik legnagyobb gondja nap­jainkban a megfelelő orvosi gépek és műszerek biztosítása. A megye kórházai jelenleg az általuk képviselt ellátási szint­nek megfelelő diagnosztikus készülékekkel és orvosi beren­dezésekkel rendelkeznek. Tekin­tettel azonban arra, hogy a ha­zai termékek a további szük­ségleteknek csak kisebb hánya­dát fedezik, a jövőben komoly gondokkal kell számolni. Kiemelt feladata fekvőbeteg- ellátásunknak a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a meglé­vő épületek, értékek megóvá­sa, tervszerű karbantartása' és javítása. A megyei kórházban megkezdődött a rendelőintézet bővítése és a távfűtő vezetek építése, napirenden van a pro- széktúra bővítése, a tüdőgondo­zó és a régi KÖJÁL rekonstruk­ciója, a régi kórház homlokza­tának és a bőrgondozónak a félújítása. Dombóváron a kar­diológiai intenzív részleg lét­rehozása, a kórházi rekonstruk­ció megkezdése és a gunarasi 100 ágyas rehabilitációs pavi­lon létrehozása van napiren­den. Bonyhádon o rendelőinté­zet átadása után a kórház tel­jes rekonstrukcióját tervezték. Jelenleg egy csökkentett terv­vel foglalkoznak, mely két mű­tő, központi sterilizáló és pro­szektúra építését, valamint a volt igazgatási épület belgyó­gyászati osztállyá történő át­alakítását foglalja magában. Számon tartott megoldandó feladat a kazánház és a moso­da1 kialakítása is. Pincehelyen új élelmezési üzem építése és a szennyvízhálózat felújítása je­lent sürgető feladatot. A napirend igen élénk vitá­jában azt állapította meg a vb, hogy a megye kórházai a progresszív ellátási rendszerben elfoglalt helyükmék megfelelő színvonalon végzik gyógyító munkájukat. Az egészségügyi dolgozók túlnyomó többsége nehéz és helyenként rendkívül megterhelő feladatát lelkiisme­retesen, igazi hivatástudattal látja el. Az egységes megyei betegbeutdlási szabályzatban és az intézeti etikai intézkedési tervekben rögzítettek a minden­napi gyógyító munkában jól érvényesülnek. A végrehajtó bizottság ülé­sének második felében a megye mezőgazdasági termelőszövet­kezeteinek munkavédelmi hely­zetét, és a munkavédelemmel kapcsolatos teendőket tekintet­te át, majd a bejelentések megtárgyalásával zárta1 ülését. A népgazdaság időszerű feladataira összpontosítva Szekér Gyulának, az OMFB elnökének nyilatkozata A műszaki fejlesztésnek, az új technika meghonosításának ese­tenkénti kockázatos terheit a világ fejlett országaiban meg­osztják az állaim és a vállala­tok között. A legtöbb helyen - nem utolsósorban gazdasági kényszer ható tára — a műszaki fejlesztést államilag is irányít­ják, támogatják. Hazánkban ennek az összetett tevékenység­nek a .központi irányító szerve az Országos Műszaki Fejlesztési. Bizottság, amely részt vesz a népgazdasá g m .űszaki -fej lesztésí politikájának kialakításában, az országos szintű kutatási-fejlesz­tési tervek kimunkálásában, ösz- szehangolásában és végrehajtá­sában, s a jelentősebb fejlesz­tési akciókban. Koordinálja a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködésiből adódó fel­adatokat is. A komplex mupikü aktuális kérdéseiről, jövőbeni alakulásáról nyilatkozott Nagy Istvánnak, az MTI munkatársá­nak Szekér Gyula, az OMFB el­nöke. — Az OMFB tevékenysége az alapoknál kezdődik, a szerve­zésében készülő koncepciók, tanulmányok a népgazdasági tervezés műszaki megalapozá­sát szolgálják - mondotta töb­bek között. - Mindenekelőtt olyan kérdésekkel foglalkozunk, amelyek a gazdaság egészét, vagy több ágazatát érintik. Ilyen például: a műszaki fejlesz­tés emberi tényezői, az energe­tika1, a számítástechnika és az automatizálás. Jelenleg kiemelt feladat a termelési és termék­szerkezet-átalakítás, az export- növelés, valamint az import­helyettesítés műszaki-gazda sági feltételeinek kidolgozása. Most és a jövőben is elsősorban ar­ra van szükség, hogy a figyel­met a világgazdaságban leját­szódó gyors és egyre bonyolul­tabb technikai fejlődés követé­sére, az innovációs stratégia és a helyes hazai műszaki fejlő­dési irány- kimunkálására for­dítsuk, mégpedig mind több választási lehetőséget kidolgoz­va. Ez azért is elengedhetetlen, mert gazdasági helyzetünk a fejlesztésben átgondolt szelek­ciót igényel. Az elmúlt évben az OMFB szervezésével, közremű­ködésével több mint 70 tanul­mányt dolgoztak ki, előkészíté­sükben, megvitatásukban több ezer szakértő vett részt, biztosít­va ezzel a műszaki követelmény javaslatainak, ötleteinek megis­merését. A műszaki fejlesztés elsősorban vállalati kategória. Ezért is szükséges, hogy a vál­lalati szakemberek jobban meg­ismerjék a preferált fejlesztési irányokat, s az új műszaki-tudo­mányos eredményeket. Ezt igyekszünk széles körben lehe­tővé tenni. Az OMFB folyamatosan fel­készül az időszerű gazdasági feladatokra, a nagyobb hord­erejű gazdasági akciók közpon­ti irányítási és koordinálási módszereinek kialakítására. Olyan programokról van szó, mint például az anyag- és energiatakarékosság, a techno­lógia-korszerűsítés, a másodla­gos nyersanyagokat hasznosító program stb. A VI. ötéves terv­időszak egyik ilyen fontos ösz- szetett feladata a lakás- és is­kolaépítés, vagy például a kör­nyezetvédelem. Ezek tervezésé­ben és végrehajtásában eddig is komoly részt vállalt az OMFB, s várható, hogy ez a szerep a- jövőben növekedni fog. Az in­tézmény egyúttal új funkciókat is kap. Ezek közül ki kell emel­ni, hogy figyelemmel kíséri a szabályozók hatását a műszaki fejlesztésre. A VI. ötéves tervidőszakban először készült középtávú kuta­tási és fejlesztési terv; végre­hajtásának és ellenőrzésének szervezését az OMFB látja el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jól halad az elektronikai és híradástechnikai célkitűzések teljesítése és jelentős eredmé­nyeket érték el a hústermelés tömegtakarmányokra alapozott növelésében is. Nehézségek mutatkoznak az alkatrész- és részegységgyártás, a gépgyár­tás általános műszaki színvona­lát emelő, valamint a gyógy­szer- és növényvédőszeripar ku­tatás- és fejlesztésterveinek tel­jesítésénél. A vállalat a műszaki fejlesz­tés alapvető lebonyolítója, de ebben a tevékenységében nem maradhat magára. Az új eljárá­sok, technológiák bevezetését központi forrásokból is támo­gatni kell - a szellemi és anyagi kockázatok részbeni átvállalá­sával is. Hazánkban az ilyen központi források a fejlesztésre rendelkezésre álló összes forrás­nak az egynegyedét teszik ki. Ezek egy részével az OMFB rendelkezik; ebből az összegből a társszervek egyetértésével se­gíti és ösztönzi a vállalati kez­deményezéseket. > Atomerőmű-építkezés Megkezdték a kettes blokk üzembe helyezését Mintegy másfél óv áll ren­delkezésére az atomerőmű épí­tőinek, hogy a kettes reaktor­blokk üzembe helyezését be­fejezzék. Az 1984. szeptemberi párhuzamos kapcsolásig, ami­kor a második blokkot is rá­kapcsolják az országos háló­zatra, még rengeteg munka, aprólékos üzemi próbák és a rendszerek együttes működésé­nek folyamata szükséges. 'Pakson tavaly a legnagyobb hangsúly természetesen az egyes blokkon volt. Minden más tevékenységet alárendel­tek ennek a feladatnak. A párhuzamos kapcsolás decem­ber utolsó napjaiban megtör­tént. Azóta már a PAV karban­tartó szakemberei, a kivitelező vállalatok és az ERBE együtt­működésével végrehajtották az ütemtervekben szereplő első karbantartási feladatokat. Je­lenleg a rendszer fokozatos „felterhelése" folyik, a százszá­zalékos kapacitásáig. Hamaro­san teljes kapacitással dolgo­zik a Paksi Atomerőmű első blokkja. Varga Tiborral, az Erőmű Beruházó Vállalat helyszíni fő­mérnökével arról beszélgettünk, hogy milyen feladatok előtt állnak és természetesen milyen a készültségi fok a további r eak to rlb I okk o kn á I. — A kettes blokknál az üzem­be helyezési feladatok már meg­oszlanak. A 'Magyar Villamos Tröszt irányításával a Paksi Atomerőmű Vállalat, az Erőmű 'Beruházó Vállalat és a Villa­mos Erőmű Tervező és Építő Vállalat . között oszlik meg a feladat. Az első blokknál tel­jes egészében a PAV végezte ezeket a munkákat. De nekik már nincs erre kapacitásuk, hiszen a működő berendezés­sel kell foglalkozniuk. A fel­adatmegosztás a három válla­lat között megtörtént és meg­kezdtük a kettes blokk üzembe helyezését. — Tudják hasznosítani az eddigi tapasztalatokat? — A legfontosabb, amit ne­künk figyelembe kell vennünk: a kezdeti kompromisszumok megbosszulják magukat. A sze­relés közben adott engedmé­nyek az üzembe helyezésnél jelentenek rendkívül nagy ki­esést. lEz érthető, hiszen egy kész rendszerben hibákat javí­tani imár nehéz. A másik ta­pasztalatunk és végrehajtásra váró tervünk: ímeg kell tanul­ni ugyanabban az épületben működő élő blokkal együtt dolgozni. Mivel az egyes és a kettes blokk ugyanabban az épületben van, közös rendsze­reik vannak. Az természetes, hogy az első blokk élvez el­sőbbséget. Ki kell alakítani az optimális együttműködést, mert csak így tudunk a tervek sze­rinti ütemben haladni a ket­tes blokkal. — Elég lesz az idő? — A párhuzamos kapcsolást 1984 szeptemberében tervez­Varga Tibor, az ERBE hely­színi főmérnöke zük. Eddig az időpontig még nagyon sok munkát kell végez­ni. A cirkulációs mosatást a IV. negyedévben tudjuk meg­kezdeni. Az első blokknál a cirkulációs mosatástól a pár­huzamos kapcsolásig 367 nap­ra volt szükség. “Tehát ha fi­gyelembe vesszük, hogy ez a második blokk és megfelelő tapasztalatokkal rendelkezünk, akkor nem lehet baj a'határ­idővel. — Az irányítástechnikai be­rendezések életre keltése sok gondot okozott az egyes blokk­nál. — A központi villamos rend­szerek állapota jelenleg is ne­hézséget okoz. Megfelelő ter­vezéssel és szervezéssel csök- kentenünk kell az I. blokknál kialakult szerelési csúcsot. Több olyan módosítást terve­zünk, amelyek csökkentik az üzembe helyezés időjét. Így többek körött megvalósítjuk azt, hogy az építési helyreállí­tásokkal - amelyek mindig a technológiai szerelők után kö­vetkeznek - nem várjuk meg az üzembe helyezést, ihainem folyamatosan végezzük. Ezzel elkerüljük azt, hogy egymást zavarják a vállalatok. 'Kérdez­te az előbb az irányítástechni­ka gondjait. A VERTESZ meg­erősítette apparátusát, az elő­készítést és közben készülnek az üzembe helyezésre. Pilla­natnyilag lemaradásban van­nak. A kábelék zömét lefektet­ték. Amikor a vezénylőbe ér­nék a munkával, akkor fel le­het gyorsítani a munkafolya­matot. — Úgy tudom, hogy hiányoz­nak még alkatrészek és beren­dezések. — Az egyes blokknál több al­katrészt kellett felhasználnunk. És ezt a kettes blokk már itt levő berendezéséiből tudtuk, pótolni. A pótmegrendeléséket feladtuk, ígéretet is kaptunk, hogy időben megérkeznek. 'Vannak gondjaink egyes be­rendezések tisztításával is. Ilyen a gőzfejlesztők csöveinek „kilövése". A gyárban olyan konzerváló anyagot használ­tak, amelynek eltávolítása ma nekünk kemény munkába kerül. Gondolom, szeretné megkér­dezni, hogy milyenek a tervek? — Igen. — A tervek jobbak, mint az egyes blokknál, de azért akad éppen elég probléma is. Az élet is változik, tehát az erőmű egyes részei változnak menet közben. Voltak kisebb, na­gyobb módosítások. Ezek a fej­lődést mutatják. De, az már nem, hogy néha nem kerültek át a1 tervrajzokra a módosítá­sok és most ugyanabba ra hi­bába esünk, mint az egyesnél. Az egyértelmű, hogy sókkal egyszerűbben tudunk már dol­gozni, de minden eredményért azért még most is meg kell dolgozni. Néha keményen, né­ha könnyen, mert segít a gya­korlat, az első blokkon szerzett tapasztalat. — 'Közben azért nem szabad- ina elfelejtkeznünk a további blokkokról sem. — A hánmas blokknál az 1982-es elképzelésünk a reak­- torakna kivételével teljesült. Szállítási problémák és termé­szetesen kivitelezési hiányok miatt nem mindig tudtunk a tervek szerint haladni. Mint már az előbb említettem, az egyes blokk elsősége végig­gyűrűzött a többen, így inkább azokon maradtunk el. A hár­mas blokknál felmértük a fel­adatot a vállalatok szocialista szerződést kötöttek, és jó együttműködés mellett 1983 no­vemberében helyére tudjuk emelni a reaktortartályt és megkezdhetjük a tisztaszeré- lést. A négyes blokkról még csak annyit: az ütemterv sze­rint épül és különösebb gon­dunk még a szállításokkal sincs. — összegezhetjük a tapasz­talatokat? — Természetesen. Sok újdon­ság is van. Már a kettes blokk­nál bevezettük a kéregzsalut, ami meggyorsítja az építést. A kettes blokknál a nukleári­san szennyezett helyiségek fes­téséhez már 40 százalékban hazai festéket használunk. A kettes kiépítésnél - hármas­négyes blokk — már hazai gyártmányú dízel gépcsoportot szerelünk be. A feladataink lényegének összefoglalója két mondat lehet. A kettes blok­kon az üzembe helyezés fel­gyorsítása. A hármas blokknál pedig feltétlenül időben kell a reaktortartályt a helyére emelni, mert a szerelés és az üzembe helyezés 22—24 hónapot vesz igénybe, és a tervezett 'párhuzamos kapcsolásig ennyi időnk van. — 'Köszönöm a beszélgetést. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Folyamatosan építik a hármas és a négyes blokkot

Next

/
Oldalképek
Tartalom