Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

1983. május 28. Képújság 9 Uljanovszki kincstalálók Uljanovszkban egy bontásra ítélt ház padlásán a közelmúlt­ban régi ékszereket találtak. A kincseket iskolások fedezték fel. A kis dobozban briliánsokkal, igazgyöngyökkel díszített éksze­rek, aranyórák, karperecek és más értékes tárgyaik voltak. Ér­tékük meghaladja az 50 ezer rubelt. A viharos megrázkódtatások, háborúk, hadjáratok során a középkori városlakók gyakran rejtették kincseiket a földbe, falazták be házaikba és elő­fordult, -hogy később már nem volt aki „visszakövetelhesse” azokat. A megtalálók köteles­sége értesíteni az állami inté­zetéket, múzeumokat és a szak­emberek megérkezéséig gondo­san meg kell őrizni a talált tár­gyakat. A szovjet törvények ér­telmében a tojóit kincs értéké­nek egynegyede a megtalálót ili éti. A ládikában értékes brilián­sokkal és igazgyönggyel dí­szített aranyékszerek voltak A szerencsés kincstalálók; a VI. osztályos A. Szaveljov és a IX. osztályos O. Majorov. Az érték egynegyede a megtalálókat il­leti. (Fotó: APN-KS) Mozdonyok Finnországnak A novocserkaszi (Rosztovi te­rület) villám o smazdo n y -g yárban a finn államvasutak vezérigaz­gatója a -közelmúltban írta alá a századik mozdony átvételéről tanúsító okmányokat. Az új tí­pusú univerzális mozdonyok ki­fejlesztésére az össz-szövetségi vasútépítő tudományos-kutató, tervező, és# technológiai inté­zet, valamint a finn „Stremberg" elektrotechnikai cég együttmű­ködésében került sor. Az új villamos mozdony tel­jesítménye 3280 kilowatt, maxi­mális sebessége 140—160 kilo­méter óránként. A sebesség, a húzóerő, és a fékerő automati­kus szabályozása jelentősen megkönnyíti a vezető munkáját. A rendfciVüil megbízható moz­donyok még a legrosszabb idő­járási viszonyok mellett is két­ezer tonnás szerelvények vonta­tására alkalmasak. Az első szovjet gyártmányú mozdonyo­kat tíz évvel ezelőtt kezdték üzemeltetni Finnországban. Városfejlesztés a Szovjetunióban Harc a csendért Fiziológusok és egészségügyi szakemberek állítják, hogy kör­nyezetünk negatív hatásai kö­zül a zaj a legelviselhetetle­nebb, a legidegesítőbb, a leg­veszélyesebb ártalom. A zajos munkahelyeken dolgozóknál növekszik a nagyothallok szá­ma. és hatszor gyakrabban me­rülnek fel szív- és érrendszeri megbetegedések. A zaij kimerí­ti az idegrendszert és így csők. ikenti a- szervezet ellenálló ké­pességét. A zajártalom nem újkeletű probléma. Az első hivatalos feljegyzések ebben a- kérdésben még XIV. Lajos karában szület­tek. A csend kedvéért (bár csak éjszaka) Erzsébet angol király­nő megtiltotta, hogy a férjek este 9-től reggel 6-ig verjék feleségüket (I), II. Katalin orosz cárnő Pétervár és Mozkva ut­cáin bevezette oz egyirányú forgalmat és megtiltotta' a hangjelzéseket. (A füttyöt!) Napjainkban a világvárosok között Rio dé Janeiro a legzai- josabb. Bár kisebb mértékben, mint Rio, a Szovjetunió néhány nagyvárosa is elég zajos. A Szovjetunióban ezért dolgozták ki és vezették be azokat a tu­dományosan kidolgozott nor­mákat, amelyek megállapítják a zajszintet. Kidolgozták 0' megfelelő szabványokat a technológiai berendezések és közlekedési eszközök számára is. A Szovjetunióban elfogadott normatívák szigorúbbak, mint a többi országokban’. És mégis, akármilyen szigorúak is 0' nor­matívák, o problémákat ezek­kel nem lehet megoldani. Ezért a Szovjetunió a- zaj elleni harc­ban más eszközöket is felhasz­nál, így a várostervezést. A gyakorlat bebizonyította, hogy nagyon hatásos a város terüle­tének funkcionális zónákra osz­tása, azaz az ipartelepek és a lakónegyed ék szétválasztása. A közöttük létesített erdősávok jól meqvédik a' lakónegyedeket az ipari zajoktól. Az ilyen épít­kezésre jó példa a Joglia.tti, Brezsnyev (a volt Naberezsnije Cseini), Uszty-IBmszk, Sevcsen- ko és több más város. A régi 'városokban, ahol az ökológiai tényezőket még nem vették figyelembe, a városré­szek elkülönítése fokozatosan történik. Megszüntetik o „ki­öregedett” vállalatokat, az új üzemeket pedig a vároron kí­vül építik. Moszkvában példá­ul ebből o célból 65 ipari zó­nát hoztak létre. Jereváni lakótelep részlete. A zöldövezet megvédi a házat az ut­cai zajtól. A zajhelyzetet figyelembe ve­szik a városfejlesztések hosszú távú tervezésénél. Végrehajtá­suk során kiigazítják azokat a mindenkori változó szituációk­nak megfelelően. Jerevánban pé'dául a város Tájtérképének elkészítése utón a tervben je­lentős változtató sokat hajtot­tak végre. Az úi lakótelepeken úgy építették ai házakat, hogy azokat minél jobban megvéd­jék o zajforrásoktól1. A város központi részében néhány tar­talék út építésével próbálják csökkenteni ai zajszintet. Hatásos zajcsökkentők a fák és a bokrok. A Szovjetunióban régóta szokás minden évben fákat ültetni, tereket, parkokat létesíteni. Kijevben például évente több mint egymillió fa­csemetét ültetnek el. Elsősor­ban az utakat fásítják és a la­kóházak közötti területeket. Ki­jev lakosaira' csaknem 200 négyzetméter zöldterület jut, kétszázszor több, mint például Tokióban. A zaj elleni harc fegyvertá­rába' olyan eszközök is tartoz­nak, mint a közlekedési utak mélyítése, illetve az utak men­tén védőfalak építése. E téren az egyik legutolsó eredmény a zaj nélküli ház. Ennek ötlete eoyszerű: az utca frontjára né­ző helyiségekben helyezik el a konyhát, a közös helyiségeket, lépcsőházakat. A másik oldalon O' hálószobákat, gyermekszobá­kat; ezek ablakai az udvarra néznek. A zajt csökkentik a kü­lönböző vastagságú üvegek is, a közöttük megnövelt tér. A zaj nélküli házak a tervező el­gondolása szerint meggátolják majd a lakótelepeken a zaj ter­jedését. 1EVGENYUA GURNOVA KGST-együttműködés a mezőgazdasági gépgyártásban Mind több árucikk A szakosítás lehetőség Élénkül a lengyel népgazdaság Nem is olyan régen a világ éleimiszertermelésén ek helyzetét optimistán ítélték meg a szak­emberek. A hatvanas években alapja is volt a derűlátásnak, hiszen a világ élelmiszerterme- Jése gyorsabban növekedett, mint a népesség száma. A KGST-országak érték el a leg­nagyobb növekedési ütemet, a termelés évente 4,5 százalékkal emelkedett. Egy évtized múltán a világ valamennyi térségében csökkent a növekedési ütem. Egyes KGST - o rszágo kban a het­venes évek második felében csökkent az egy főre jutó élel­miszertermelés is. Érvnek követ­kezménye, hogy mérséklődött az önellátás képessége, emelke­dett az élelmiszerimport. Né­hány szocialista ország o mi éghajlati övezetünkben nem termelhető termékeken kívül gabonából, húsból és egyéb mezőgazdasági termékekből is importra kényszerült. A kiegyensúlyozott élelmiszer­ellátás valamennyi országban fontos tényezője a közhangulat­nak, éppen ezért a termelés fej­lesztése a szocialista országok­ban megkülönböztetett figyel­met érdemel. A lehetőség is adott arra, hogy a KGST-orszá- gok sokoldalú együttműködéssel úgy fejlesszék a mezőgazdasági termelést, hogy az kielégítse a lakosság szükségleteit. A szo­cialista országok területén elő­fordul a hideg ég öv, megta­lálható o szubtrópikus klíma, te­hát sok-sok növény termelhető eredményesen. Egyes országok­ban együttműködésre ösztönöz a belföldi ellátás javítása, má­sutt — így hazánkban is — az élelmiszerexport fokozása. Mind­ehhez szükség van a tudomá­nyos és ipari háttérre, ami az együttműködés révén szélesít­hető. iHazánk mezőgazdasági ex­portjában és importjában is meghatározó szerepe van a KGST közösségének. Több szo­cialista országban vásárolunk gépeket, eszközöket, fát, s szál­lítunk 'mezőgazdasági terméke­ket. Az együttműködésben rejlő le­hetőségek kiaknázását serkenti, hogy egyes felmérések szerint a mostan inai ésszerűbb munka­megosztást lehetne 'kialakítani az élelmiszertermelésben, és a mezőgazdaságot kiszolgáló ága­zatokban. Erre ösztönöz a nyu­gat-európai országok agrárpro­tekcionizmusa, és az a techni­kai, technológiai fejlődés is, aimi az utóbbi években világszerte kibontakozott. A 'tapasztalatok szerint a KGST-országokba n éppen a mezőgazdasági és élelmiszer­ipari termelést kiszolgáló gépek tervezése és gyártása’ jelenti a legfőbb gondot. A mezőgazda - sági célprogramnak ezért szer­ves része például a gépgyár­tási együttműködés fejlesztése. Az élelmiszertermelés anyagi, műszaki bázisának továbbfej­lesztése, a műszaki haladás gyorsítása mérsékelné a függő­séget a fejlett tőkés országok­tól. A törekvések 'kibontakozá­sát sürgeti, hogy a szocialista o rszá g ok mezőgazda ságá na k gépesítése főként minőségileg marad el a kívánatostól. Ez kü­lönösen érzékelhető a traktorok, .valamint a zöldség- és gyü­mölcstermesztéshez szükséges gépek gyártásában. E gépek egy részét nem is gyártják a szocialista országokban, holott a gépipar kapacitása ezt le­hetővé tenné. A 'szakemberek­nek gyakori panasza az is, hogy hiányos az alkatrészellátás, ami esetenként akadályozza a gé­pek rendeltetésszerű használa­tát. A KGST-arszágok közötti mun­kamegosztásra az úgynevezett végtermék szakosítás a jellemző. Ennek egyik alapja, hogy a1 pi­ac biztosított. Ez ugyan lehetővé teszi a sorozatgyártást — almi a gazdaságosabb termelés felté­tele — ám kevésbé serkent a jobb, ikorszerűbb termékek gyár- tásáro, hozzájárul a műszaki színvonal stagnálásához. Ezért egyes javaslatok szerint az együttműködés során arra kel­lene törekedni, hogy a végter­mék szakosítást fokozatosan vált­sa fel a részegység- és alkat­részgyártás szakosítása. FARKAS JÓZSEF A lengyel statisztikai hivatal első negyedévről száló jelenté­se orra ütői, hogy a gazda­sági helyzet lassan normalizá­lódik. Jóllehet — hangsúlyoz­ta dr. W. Sadowski professzor, a statisztikai Nivától elnöke újságíróiknak -, a lengyel gaz­daság továbbra is válságos ál­lapotban van, s a termelés színvonala al'aosony, sikerült leküzdeni a nyersanyagellátási nehézségeket, .kedvezően fejlő­dik a mezőgazdaság, mind több árudilkk jelenik meg a piacon. A legnagyobb a fellendülés a feldolgozó iparban, ahol az értékesített termékvolumen 20 százalékkal nőtt. A kőszén- kitermelés o miúillt évhez ha­sonlóan 47,5 millió tonna volt, a barnaszéné 10,9 millió ton­na, arnli 8,8 százalékos emel­kedést jelent. Az áruforgalom az idén márciusban 60 száza­lékkal magasabb volt a múlt évinél, s 1982 végéhez viszo­nyítva' ugyanilyen mértékben nőtt az árukészlet. i Jelentős felélénkülés ment végibe a lakásépítésben. A szo- ditalliSita szektorbeli építő-szere­lő vállalatok termelése az idei első negyedben 27,5 százalék­kal volt magasabb a múlt évi első negyedévinél. Az építő­ipar 25,5 ezer lakást adott át rendeltetésének, vagyis közel 25 százalékkal többet, mint egy esztendővel' ezelőtt. Szemmel látható a statoilizó- dió a munkaerőpiacon. Az 'idén mároiusban 257 ezer betöltet­len szabad munkahely volt, ugyanannyi, mint februárban. A szó dialista szektorban az összes foglalkoztatottak száma a múlt év márciusához képest 54,6 ezer fővel csökkent. Kedvezőek a körülmények a mezőgazdaság számára. A ve­tések állapota jobb, mint egy évvel ezelőtt volt. Az idén már­ciusban egyharmaddal több terményt adtak el, mint tavaly. A termelésnövekedés irányzata tartósnak mondható. Jelentős szerepe van ebben a gazdasá­gok jobb nyersanyag-tellátósá- naik, ami a külkereskedelem érdeme. A tavalyi első negyed­évihez képest az export 12,6 százalékkal', az import 24,2 szá­zalékkal emelkedett. Különös fi­gyelmet érdemel a fogyasztást szolgáló import körülbelüli 20 százalékos növekedése. Jelentő­sem bővült a szocialista orszá­gokkal lebonyolított külkeres­kedelem. NDK A sokgyermekes családok védelmében Neubrandenburg — lakossá­gának életkorát tekintve — az NDK legfiatalabb városai közé tartozik. A 80 ezer lakosú me­gyeszékhelyen az átlagéletkor: 29 év. A fiatal családok közül 435-ben három, vagy ennél több gyermeket nevelnek. A város vezetői a hetvenes évek elején családpolitikai ta­nácsot hívtak életre, amely a sokgyermekes famíliák gondjai­nak megoldását tűzte ki céljául. A jeles szakemberekből álló ta­nács munkáját társadalmi akti­visták segítik, akik évente lega­lább kétszer felkeresik a sok- gyermekes családokat, s meg­beszélik velük: miben és hogyan nyújtsanak támogatást. Jelen­téseiket azután a tanácshoz to­vábbítják, amelynek tagjai el­végzik a gyakorlati teendőket. A bizalom kölcsönös, s így nem marad ef az eredmény sem. Az elmúlt néhány évben pél­dául mindegyik 3—5 gyermekes családot tágas lakásba költöz­tették. Kielégítették a komfort­igényeket is, s így jelentős mér­tékben javították a nagycsalá­dosok lakásfeltételéit. Akik kér. ték, azoknak a családi ház építéséhez üzemi és társadalmi segítséget biztosítottak. A családok anyagi és kultu­rális színvonalának javítására 1976 és 1980 között 3 és ne­gyedmillió márkát fordított a városi tanács. Ebben az összeg­ben szerepelt lakbér hozzájáru­lás, ruházati és bútorbeszerzési segély és különféle vásárlási kedvezmények egész sora. A neubrandenburgi áruházak ve­zetői évente több alkalommal is meghívják a többgyermekes családokat a rendkívül kedvez­ményes vásáraikra. Egy év alatt családonként 1100 márka ösz- szegű támogatást kaptak a szó­ban forgó famíliák. A gondoskodás kiterjed az élet más területeire is. A nagy­családok gyermekeinek bölcső­dei és óvodai ellátása ingye­nes, az Iskolások pedig térí­tésmentesen étkezhetnek a napközikben. Nem kell fizetniük a tankönyvekért, a nyári tábo­rozásért és a zeneiskolai kép­zésért sem. A Tallense-tó part­ján pedig különálló faházak várják a sokgyermekes csalá­dokat, akik 13 napig üdülhet­nek díjtalanul a szép környe­zetben. n sivatag forróvize A Türkménia területének meg­közelítőleg 80 százalékát uraló hatalmas Kairo-lKum sivatag (Közép-Ázsia) nemcsak napsu­gárban gazdag, de jelentős föld alatti f orráví zkészletekke 1 is rendelkezik. A Prikopetdagi völgyben például egész, forrás­ban lévő föld alatti tengereket találtak. A Türkmén Tudományos Akadémia szeizmológiai inté­zetében sokéves kutatások eredményeként elkészültek a termálvizek elhelyezkedésére vonatkozó térképek. Ezek gaz­dasági hasznosítása igen fon­tos szerepet kaphat. A melegvíz- forrásokat a tervek szerint szé­les körben kívánják hasznosí­tani üvegházakban, háztartási és más célokra egyaránt. A ter­málvizek eddigi felhasználási tapasztalatai szerint - a pász­torok, juhászok téli pihenőin, a geológusok táboraiban - ez a megoldás az egyik legolcsóbb és legmegbízhatóbb melegfor­rás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom