Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-21 / 119. szám
1983. május 21. TOLKA _ “NÉPÚJSÁG 9 Jugoszlávia Árucsereforgalom Jugoszlávia jelenleg mintegy 100 fejlődő országgal áll kereskedelmi lkapcso(aitban. A fejlődő államokba irányuld export értéke 1981-ben 2 milliárd, 1982-ben 2,13 milliárd dollár volt. Az előzetes számítások szerint az Idén' a kivitel értéke eléri a 2,72 milliárd dollárt. Ugyanakkor ezek az államnak 1981- ben 2 m'illiárd 408 millió, 1982- ben pedig - a kőolajimport csökkenése miatt — 1 milliárd 880 millió dollár értékben s-állitottak árut Jugoszláviába. A fejlődő országokból várható behozatal értéke 1983-ban előreláthatóan 2 milliárd 454 millió dollár lesz. A fejlődő államok közül ma J u g o sz I á via. Ie g jelen tő se b b partnerei az olajexportáló arab országok, A lehetőségekhez képest kisebb az árucsere-forgalom Jugoszlávia és néhány ázsiai ország, valamint a. Szaharától délre fekvő afrikai államok között. Jugoszlávia a jövőben szorosabb gazdasági kapcsolatokat kíván kiépíteni a latin-amerikai és a karib-tengeri államokkal is. 1983-ban 78 százalékkal növelik az ide irányuló jugoszláv exportot. Ez értékben nem nagy összeg., mindössze 125 millió dollár, de emelkedést mutat. Az importot csekély mértékben, 10 százalékkal emelik. A fejlődő országokba irányított kivitel széles skálát ölel fel. Az exportlistán főleg villamos berendezések és alkatrészek, fémek, textil- és konfekciótermékek, cipők, élelmiszerek, italok, dohányáruk, fa- és papíráru, bútorok, járművek és alkatrészeik, játék- és sportszerek szerepelnek. Az importlista rövidebb. Elsősorban nyersanyagokból áll. Az első helyet a* kőolaj foglalja el'. Ezt követik az ércek, a nyers f-szfát, a fémkoncentrátumok, a gumi, a nyersbőr és bizonyos élelmiszerek. A gazdasági és kereskedelmi ka pos o lato k szé I e s í té sé n e k hasznos eszköze a közös társaságok megalapítása. Szuperszövetkezet Csehszlovákiában Morvaországi kihívás — Ebben ai gazdaságiban negyedévenként értékelik a különféle ágazatok vezetőiin ek munkáját. Elsődleges szempont az ógazát jövedelmezősége, a munkaszervezés hatékonysága. Ha o vezetőség ötpontos eredményit ítél meg, akkor minden rendiben. Négiy pontnál az illetőnek el kei gondolkodnia, három pontnál meg kél! Vizsgálni o saját tevékenységét, két pontnál új állás után nézhet... BaSd mérnök, a morva országi slusovicei termelőszövetkezet biíotedhlnikai ágazatának vezetője, a kémiai tudományok kandidátusai egy prágai inté- zetbőlli jött a Gottwalldov környéki Slusovicére, hogy Csehszlovákia legjobb szövetkezetében dolgozzon. Az országiban jelenleg 1722 fö'ldlművesszövet- kezet Van, ezek átlagosain 2485 hektáron gazdálkodnak. (A 200 állalmi gazdaság átlagos területe 6797 hléktár.) A sHusoViicei szövetkezet 7000 hektáros. Iitt tavaly hozzávetőleg 2 milliárd korona volt a bruttó termelési érték, ai nyereség elérte a 100 millió koronát. Ez a gazdaság 17 környező község szövetkezeteit integrálja, mégpedig szerződéses együttműködési formában. Csehszlovákiában hozzávetőleg 400 ilyen jellegű együttműködés Van, céljuk elsősorban a közösén szerzett technika kihasználása a növénytermészBastl mérnök dolgozóasztalánál tés'ben, az állattenyésztésben vagy o (takarmánykeverékek eJőtóíllításábün. A slusovicei szövetkezet — mim tógazdaság. Hasonló elismeréssel emlegetik, mint nálunk Bábolnát. A szövetkezet 2500 dolgozója közül1 Batsfl mérnökön kívül még tizennégyen rendelkeznek tudományos fokozattal. Száznál több az egyetemeit, főiskolát Végzettek száma', háromszáz dolgozónak középiskolai bizonyítványa van.- Nem csinálunk mást, csak úgy gazdálkodunk, ahogyan azt a CSIKlP legutóbbi kongresszusa A slusovicei gazdaság egyik büszkesége, a laboratórium meghatározta. A kulcsszavak: hatékonyság ék érdekeltség. Ismétlem, gazdálkodunk a szó nagybetűs értelmében. S hogy miin de z egyszerűbb legyen, néha elébe megyünk a határozatoknak - mondjla Basltl mérnök. Csehszlovákiádon a' fejlett szocializmus építésének jelenlegi feltételéi között - írja Millos Germák professzor - az új gazdaságirányítási rendszer, az önálló elszámolás teljes gyakorlati érvényesítésére törekszünk, vagyis gazdasági ösztönzéssel ■a dolgozók kezdeménye zésének sokoldalú támogatását igyekszünk megteremteni. A mirttag ordas ágiban mintaszerű irányítási éte elszámolási rendszer működik. Valamennyi ágazat nagyfokú pénzügyi önállóságot élvez, önelszámoló. A növénytermesztés o takarmányt eladja a keverőüzemnek, a keverőüzem a* tápot eladja az állattenyésztésnek, és így tovább. Ha például a szálas takarmány minősége romlott — azt csökkentett áron veszi át aiz állattenyésztés. A minőség kérdésében a laboratórium dönt, tímtely ugyancsak büszkesége a gazdaságinak. A legkorszerűbb műszerekkel, be rende zésekkel felszerelt lobariban ötven ember dolgozik, huszonötöknek van főiskolái Végzettsége, öten tudományos fokozattal bírnak. Mondják, a laboratórium tavaly 12 millió korona értékben' végr zettt vizsgálatokat, s fenntartása alkikwT is kifizetődő lett volna, ha ások a saját gazdá-ó- gótnalk dolgozik. Síuso vicén megtanulták már, hogy „ránézésre" nem lelhet dönteni, hogy a becsült információk végső soron sóikkal többe kerülnek, m®n,t a ptanltosan megmért adatok. Az integrációban résJt vevő szövetkezetek a slusovicei termelési rendszerben dolgoznak, a tailalj vizsgál altokat elvégzik, gépeket kölcsönözhetnek és o tenméstöbblét e'gy részén megosztoznak. Az idén 20 ezer hektárra terjedt ki az együttműködés, o Végső cél Fraotisek Cűba elnök szerint a 100 ezer hektár. Ekkora területen kívánják állandósítani, vagy meghaladni saját eredményeikét. Kukoricából tavaly 6,5 tonnát termelitek hektáronként (a csehszlovákiai átlag 5,21 tonna). Búzából és árpából is lényegesen meghaladták az országos átlagot, noha termőföl díjeik míátt nincsenek különlegesen kedvező helyzetben. Az önelszámolási, az ésszerűen kialakított érdekeltségi rendszert o gazdálkodós alsóbb szintjein is bevezették: például o tehenészetben, a szarvasmarhái- és sertéslhizlalásban. Kétezer tehén átlagban ötezer liter tejét ad évente. Saját boltjaikban értékesítenek zöldséget, tejterméket, jelentős részt vállalva a környék élelmiszerellátás óiból. SlusoVidán úgy tartják, a döntés alapja mímdigi a pontos Információ. A számítógépet évek óto úgy használják a. szövetkezetben, mint a d öntései ő- készítés és a termelésirányítás egyik legfontosabb eszközét. Mellesleg taikbrmányozási-opti- mum programokat is készítenek más gazdaságok részére. S hogy mindezeket hol tanulták? A gazdaság szakemberei évek óta rendszeresen a helyszínen tanulmányozzák a világ vezető mez őga zdalsági őrs rá gaiilrtak gyakorlatát. A magyarok elismerése, hogy Sl'usovloéről egyre több látogatást szerveznek hazánkba. BARANYI PÁL Ginzengtermesztés a tajgában A ginzeng, hivatalos nevén Panax ginseng, a borostyánfélék családjába tartozó, Kelet - Ázsliában csodatévőnek tartott növény, amelynek gyökere különböző glikozidokat, alkaloidokat, fitoszterineket, aszkorbin- savat, B,- és B^-vitaminokat, pamiaxsavat, vasat, mangánt, cukrot, nyálkát, gyantát tartalmaz. A belőle előállított készítményeket gyógyszerként használják a szív- és az érrendszer elégtelen működése esetén, szellemi kimerültség, csökkenő munkaképesség helyrehozása, neurózis, neuraszténia stb. ellen. Ezt a Távol-Keleten vadon termő gyógynövényt az Uszuri-taj- gában most iporszemen akarják termeszteni. A megfelelő kísérleteken a szakemberek nemrég egy Vlagyivosztokban megtartott konferencián értékelték. A leningrádi kémiai-farmakológiai intézet kutatói beszámoltak róla, hogy olyan módszert dolgoztak ki, amellyel egy liter tápoldatot tartalmazó edényben évenként 13,2 kilogramm ginzenggyökér termelhető. Kísérleti ültetvényeken nyolc gramm súlygyarapodást értek el. A vad ginzeng csak lassan nő, egy gyökér évenként egy grammal gyarapodik. A Szovjetunió évi ginzenggyökér- szükségiete két-báromszáz tonLaosz Növekvő rizstermés A távol-keleti szocialista or- nek köszönhetőén - az 1976-os szágbon az elmúlt években 70o ezer tonnáról 1981 végé- egyenletesen, évente hatszáza- .,c. . . lékos ütemben nőtt a fő élelme- re 1154 ezef tomlaT,a nott- s to‘ zési oikknék számító rizs termő- wty már egyáltalán nem volt területe. A termés - részben en- szükség rizslbebozatalra1. Folyik a rizs gyomlálása Vientiane környékén KNDK Szanatóriumváros Vönszon városától délre terül el a 2,3 négyzetkilométer területű Sziidrsung-tó. A tó valaha tengeréből volt, amelyet később az áramlatok homokihordoléka elzárt a tengertől. Az itteni homoknak rendkívül jó hatása van a különböző ízületi betegségekre. A gyógyiszap megfelelő hasznosítására valóságos szanatóriumvárost létesítettek a tó partján. Az építkezések során termálvízre és fontos ásványi sókat tartalmazó gyógyforrásokra bukkantak, s így a vízgyógyászat úgyszólván minden fajtáját alkalmazhatják az orvosok. A gyógyintézmények közül a legnagyobb és legismertebb a Szidzsungho szanatórium, ahová az ország minden részéből érkeznek a beutaltaik. A szanatórium 566 ezer négyzetméternyi területen épült fel. A helyi gyógykúna fontos részét alkotják a 30-fajta gyógynövény főretét hasznosító kezelések is. Bulgária Űj sebészeti varratanyag A polidmidszálból készült új bolgár sebészeti varratanyag jól vizsgázott a klinikai gyakorlatban is. A kiváló minőségű sebészeti „cérna” legnagyobb előnye, hogy teljesen felszívódik az emberi szervezetben. Anti szeptikus tulajdonságai révén — a veszélyes mikroorganizmu- sók egy részét megsemmisíti — jobban hasznosítható, mint a korábban alkalmazott, állati eredetű fonalak. A poíicon- szál műtéti alkalmazása megakadályozza a gyulladások, fertőzések kialakulását. Az új összetételű sebészeti fonal nagyüzemi gyártását a közelmúltban kezdték meg a szandbnszki kötszergyárban. NDK A freibergi bányászakadémia Frei berg, a Keleti-Érchegység lábánál elterülő, több mint 800 éves település, amely egykor Szászország legnagyobb és gazdaságilag legtekintélyesebb városa volt, ma nemcsak sok látnivalót kínáló turista-paradicsom, hanem egyben világhírű tudományos és iskalaikörpont is. A patinás szász városban régi hagyománya van a bányászatnak, s nagy a becsületük a bányamunkásoknak. A mai település környékén már 1168-ban kutattak érc után, s amikor a korabeli kincskeresők kiaptadha- tatlannak tűnő ezüstlelőhelyre bukkantak, özönlöttek a vidékre a szerencsevadászok és — jobb megélhetés reményében - a szász bányamunkások. A bányák rövid idő alatt gazdaggá tették Freiberget. Nem a véletlennek köszönhető tehát, hogy itt alapították meg a XVIII. században a világ első bányáműszOiki főiskoláját. Az 1765 óta működő bányászakadémia ma modern felsőoktatási intézmény, amely a hazai fiatalok mellett főleg a szocialista országokból és a közelmúltban függetlenné vált állta mákból fogad diákokat. A modern kutató- és oktató- központban jelenleg 2800 jövendő bányamérnök, geológus, bányaépítő és energiagazdálkodási szakember sajátítja el a legkorszerűbb ismereteket. A főiskola új épületeiben jól felszerelt előadótermek, kutatóhelyek, tágas és kényelmes diákszállók, éttermek, sportcsarnokok és természetesen szórakozóhelyek várják a hallgatókat. A gyakori oktatást sokban segíti a tanbánya, ahol a főiskolások a legújabb bányaművelési eljárásokkal kísérletezhetnek. Megismerkedhetnek a freibergi ércbányászat múltjával is. Megtekinthetik a már muzeális értékű, régesrégi aknákat, köztük az „öreg Erzsébet”-et és a „Gatedag bámyá”-t. Forgalmas kikötő Moa a kelet-kubai Holguin tartomány egyik legnagyobb kikötője, kis emelőgépek segítségével folyik a termékek rakodása.
