Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-15 / 114. szám
A NÉPÚJSÁG 1983. május 15. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Családtagnak nem jár Vincze János Fürgédről küldte tanácskérő levelét: „Egy problémában szeretném a tanácsukat kérni, melybe nem tudok belenyugodni. Van egy 80 forintos CSÉB- és egy 380 forintos háztartási biztosításom. Feleségem háztartásbeli. Elesett, s kéztöréssel a pincehelyi kórházba vittük, ahonnan két hónap múlva úgy tért haza, hogy jobb karját elvesztette. A biztosítótól 4200 forintot kaptam, s nem tudom, hogy egy ilyen súlyos baleset esetén ez a jogszabályoknak megfelelő-e”. iA levelet az Állam! Biztosító Tolna megyei Igazgatóságához továbbítottuk, ahonnan Paipp Júlia igazgató válaszolt: „A rendelkezésre álló biztosítási iratok alapján megállapítható, hogy Vincze János érvényes GSÉB/80, valamint MB/1 módozatú biztosítással rendelkezik. A feleség 1982. augusztus 13- án bekövetkezett balesete miatt a tamási fiókunkhoz kárigényt nyújtottak be. Az MB/1 módozatú biztosítás alapján 100 százalékos maradandó egészségiké rosodásra összesen 6000 forintot, 70 százalékos rokkantságnak megfelelő egészségkárosodásra ezen összeg 70 százalékát, azaz 4200 forintot térített meg fiókunk a panaszos részére. Ezen összeg kifizetése jogszerű volt. A CSÉB/80 módozatú biztosítás alapján a feleség sérülése Telefonszámunk: 12-284 miatt térítést nem áll módunkban nyújtani. A megjelölt biztosítás ugyanis személyihez kötött, e biztosítás alapján kizárólag csak a CSÉB-tag részére nyújt térítést a biztosító, amennyiben a feltételekben meglhatározott esemény bekövetkezik. íMegállapítlh/ató tehát, hogy tamási fiókunk az adott esetben helyesen 'járt el, a háztartási MB/1' módozatú biztosítása alapján a ténylegesen járó ösz- szeget fizette ki. Ezen túlmenően további térítést sajnos nem áll módunkban nyújtani.” Már megint a fillér ! Bókóné Koliler Margit levelében szerkesztőségünk postájában sem egyedinek jzámító témát írt meg: „Szekszárdon szálltam fel 1983. március 14-én, a 12 óra 30 perckor Siófokra induló autóbuszra. Letettem a 18 forintomat, s kértem Zombára egy jegyet. A kalauznö ránézett a pénzemre, s erélyes hangon azt mondta: filléreket nem fogadok el! Mindössze öt darab húszfilléres volt a többi nagyobb címletű érmék között. Mivel nem adott jegyet és nem is értettem, hogy mit reklamál, vártam, hogy mégegyszer szóljon. Ismét rám- ripakodott. Megértettem, hogy mit akar — nem kell neki a húszfilléres. Egy utas adott helyettük egy egyforintost, azonban még máig is tisztázatlan előttem: a Volánnál öt darab húszfilléres nem egyenlő egy forinttal?” A Volánnál igen, csak sajnos jó néhány aifkailmarottjukná I nem. S hogy tisztázzák, így intézkedtek : „Dolgozónkat jegyzőkönyvileg meghallgattuk. Elmondta, hogy a kérdéses esetre nem emlékszik, de arra igen, hogy hasonló eset miatt — az utas aprópénzben akarta a Viteldíjat kiegyenlíteni — nézeteltérése volt a közelmúltban. Dolgozónkat a 37/1983. számú határozattal fegyelmi lég felelősségre vontuk." Választani még a kenyeret is lehet Sántha Zaltánnétál Banyhád— Majosrál kaptáik az alábbi levelet : „Bonyhád-Majoson, a X. utcában lévő élelmiszer-háztartási boltban kenyeret szerettem volna vásárolni. Az eladó másnapos kenyeret adott, holott bőven volt friss, volt akit abból szolgált ki. Kértem, hogy cserélje ki az én kenyeremet is frissre. Erre azt mondta, ha nem tetszik, nem viszek kenyeret. Nem vittem. Azt azonban tudni szeretném, hogy köteles vagyok-e elfogadni a másnapos kenyeret akkor, ha van friss is”. Olvasónk levelét a Bonyhád és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnökének, Schworcz Mártonnak továbbítottuk, aki így értékelte a leírtaikat: „A pa naszoslevél ben fogja ltokat az ellenőrzési osztói lyail megvizsgáltattam. Mególlapítottaim, hogy az eladó nem járt el helyesen, amikor a másnapos kenyeret nem cserélte ki a vevőnék frissre. Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtására kiadott és a 6/1978. (IV. 31.) MÉM számú rendelettel kiegészített és a 16/1981. (IX. 17.) MÉM számú rendelettel módosított 25/1976. (VII. 11.) MÉM számú rendelet 42. paragrafusa állapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — a belkereskedelmi miniszterrel és crz egészségügyi miniszterrel egyetértésben — a kenyérre 72 órás - háromnapos - fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési időtartamot állapított meg. Ez tehát azt jelenti, hogy a kenyér a sütéstől számított 72 óráiig értékesíthető. Ha az egységben von friss kenyér, és a fogyasztó azt kéri, akikor neki a friss kenyeret kel] kiszolgálni, ugyanis a kereskedelmi általános üzleti szabályzat szerint „az árut a fogyasztó kívánságának megfelelően a kért súlyban vagy csomagolási egységben, méretben ...Ikelll kiszolgálni.” A fentiek be nem tartásáért az egységvezetőt figyelmeztetésben részesítettem. Felhívtam a figyelmét orra, hogy ameny- nyiben a jövőben hasonló fe- g yelmezetlen séget ta paszta lók, szigorúbb felelősségrevonást fogok vele szemben alkalmazni.” Ml VÁLASZOLUNK ^ vendéglátóipari ár- formákról szél a bel- kereskedelmi minisz- temek ai Magyar Köz- löny idei, 16. számá- bán megjelent 3/1983. (IV. 17.) Bk M-ÁH számú rendlelete, amelynek az ugyanitt közölt melléklete tartalmazza azt, hogy milyen osztályú üzletékben mely termékek ára tartozik a rögzített, a maximált, a: hatóságilag' korlátozott, vagy éppen egyéb árformáiba', illetve, hogy az ott fel nem sorolt termékek ára a. szabad árformába! tartozik. A törvényesség fokozottabb érvényre juttatása, a gazdálkodó szervezetek jogi segítség iránti igényének teljesebb kielégítése, o népgazdaságban folyó jogi munka továbbfejlesztése érdekében hozta' megi a* Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendeletét, amely szabályozza a jogtanácsos feladatait, a. jogtanácsosi tevékenység mikénti ellátását, a jogtanácsosi tevékenysén állami felügyeletiét és 'Irányítását. A jogszabály szerint jogi előadóként az a büntetlen előélétű és feddhetetlen magyar áf.ompol'gár foglalkoztatható, aki egyetemi j-gi végzettséggel rendelkezik, a jogtanácsosnak ezenkívül a kü'lön jogszabály szerinti szakvizsgával is kell rendelkeznie. Kihangsúlyozandó, hogy a jogtanácsos kötelessége az ügykörében tudomására jutott jogsértésekre a szervezet vezetőjének a figyelmét felhívni és azok megszüntetése érdekében javaslatot tenni, „ai jogtanácsos nem működhet közre abban, hogy a jogszabály rendelkezéseit kijátsszák, vagy o joggal bármely módon. Visszaéljenek.” Tudni kell azt is, hogy a jogtanácsos jogi tevékenység ellátására magánszemélytől megbízást nem fogadhat el, az őt foglalkoztató szervezet dolgozójának képviseletét azokban a' munkaviszonnyal összefüggő ügyekben láthatja el, amelyekben a szervezet és a dolgozó közölt nincs érdekellentét, és o képviselet ellátásához a szervezet vezetője előzetesen hozzá'jár ült. 1984. évi december hó 31. napját követően' jogtanácsos csak jog- tanácsosi névjegyzékbe bejegyzett személy lehet. A Magyar Népiköztársaság Elnöki Tanácsának 1983. évi 4. 'számú törvényerejű rendeltete az ügyvédségről szól, s azt az Elnöki Tanács annak érdekében hozta, hogy 'az ügyvédség1 hatékonyabban működjön közre a törvényesség érvényesítésében, ügyvéd az a büntetlen és feddhetetlen előéletű, egyetemi jogi végzettséggel és ai külön jogszabályban eiőírt szakvizsgával rendelkező magyar állampolgár lehet, akit az ügyvédi kamara tagjai közé felvett. Az ügyvéd működésének megkezdése előtt esküt tesz, feladata pedig, hogy ügyfelét jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse. Az ügyvéd nem működhet közre abban, hogy a jogszabályok rendelkezéseit kijátsszák, vany a joggal bármely módon visszaéljenek. Az ügyvédét titákta'rtási kötelezettség terheli minden olyan tényt illetően, amelyről feladata teljesítése sarán szerzett tudomást. Az ügyvéd a tudományos, művészi, irodalmi és oktatói munka kivételével munkaviszonyban nem állhat, é: más kereső foglalkozást nem folytathat. Rendelkezik a jogszabá y az ügyvédi díjazásról, 'az ügyvédség állami felügyeletéről is. A hivatkozott két törvényerejű rendelet a Magyar Közlöny 1983. évi 17. számában jelent meg és 1983. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész A magyar cukrászipar emlékei Kléfffíéa a Vendéglátóipar! Múzeumban Rokokó berendezések, mura- női tükrök, biedermeier cukrászdái enteriőrök, 'korabeli műhelyek, munkaeszközök között sétálhat a látogató a Ke- reslkedéllmi- és Vendéglő tóüpairi Múzeum új állandó kiállításán, amely a1 hazai cukrászipar történetével ismerteit megi A középkorból származnak az első malgyarországi cukrász- ipari emlékek, amikor is a „gyógyszeresek" készítették a cukorkákat, gyümölcsből való italokat, édességeket. Mátyás király és Beatrix itáliai kapcsolatai kedvezően hatottak a cukros ételek elterjesztésére - édies italokat, gyümölcs-pária- tóikat, bombono'kat, cukrozott gyümölcsöket készítettek az udvarba hívott mesterek. A kereti édességekkel a törökök ismertették meg a' magyarokat, később a bevándorolt svájci, francia és olasz cukrászok készítményei lettek kedveltek. A 18. században már ismerték a fagylaltot és 1700Jbain Svájcból kerültek hozzánk a mandulás sütemények. £ korból az édesség készítők, a ,;tsemege-tsiinátók” receptjeit, munlka eszközeit, ánukí n állatát sorakoztatja fel a kiállítás. Cukor és tragaot felhasználásával készített plasztikus kompozíciókat, asztaldíszeket - az ipar művészi termékeit láthatjuk a vitrinekben. A „tíhocotot maáher" csokoládét készített, figurákat, táblás árút. A céhen kívüli kézműves- iparként gyakorolt tevékenység a 19. század közepétől gyáriparrá lett. ■A pesti és budtal cukrászati tevékenységihez városi hatósági engedély kellett, a szakmai jártasság igazol ásóira niem volt szükség. Mézeskalács formák, figurák ismertetnek meg a középkori eredetű bábs'ütő és viaszönltő iparral. „Szabályok, melyekhez magát a Váodörló érdemlen- dő büntetés alatt alkaillmaztat- nli tartozik - olvashatjuk az egyik korabeli iratot — köteles a 3 esztendőre megengedett vándorlásnak idtejét hasznos munkával tölteni ... s magát a koldulástól megtartainíi". 1842- ben töltötték ki Beinrich József mézes'kalácsos vándorlókönyvét. ■Érdekes adat, hogy a' cukor- műves és cükorsüfeméniyes kifejezés helyett Széchenyi István használta először 1830-iböin a cukrász szót. 'Újsághirdetések, hagyatéki leltárak tudósítanak a 18. század utolsó évtizedéből o cuk- rászműhelyek berendezéséről. Ekkor még mindig befőttek, gyümölcskészítmények voltak a cukrászat fő termékei. Ezeket követte a tragaint áruk (asztali díszek) „sütemények”, cukorkák, a likőr- és a fagyllo'litkészí- tés. A cukrászok bálok, ünnepi takarnák édességeit szállították, asztaldíszeket és felszereléseket is kölcsönöztek. A korábban csak elvitelre termelő cukrászat a 19. században a helyben fogyasztásra is felkészült. Az első ilyen cukrászdát 1814-ben nyitotta' meg Heger Frigyes, a Német Színház Deák Ferenc utcai szárnyának Duna felé eső végién. A múlt száziad fontosabb üz- letaldpításóit táblázat ismerteti : 1823-faon nyílt a Fisdher, 1827-iben a Sdhwabei — a későbbi Ruszwurm - 1848-ban a Kugiler - a későbbi Gerbeaud, 1870-ben az Augusz't, 1892-ben a Lukács, 1896-böin a' Hauer cukrászdát 1818-ban a debreceni Caderas Wiolainde, 1828- b'an a miskolci Jóst - a' későbbi Rorairius - 1865-ben Pécsett a CáfliisCh. E cukrászdák berendezési tárgyai, egy-egy díszes enteriőr, tányérok, tótok, a készítmények fényképei, cukorkás- dobozok, számiák, árjegyzékek idézik a korhű hangulatot. És okleveleik. „Érdemrend az 1876- os Magyar Országos Ipar-Termény és Állat Kiállításról Rein- hardt József úrnak. Gyufán, jó ízlést tanúsító cukrászati készítményeiért”. Az 1884-es ipaihtörvény a cukrászatot képesítéshez - ta- nanc-vízisga és 2 év szakmái gyakorlat — kötötte. Láthatók a kiállításon a különböző ipartestül etek emlékei. 1858 a Budapesti Gükrászsegédek Beteg- segiélyző Egylete, 1903 a Magyarországi CúkrásZilfjidk Szak- eged ete és önképzőköre, 1907 az első C'úkrá'sz- és Mézeskdlá- csos Kongresszus - 1921 az OrCukrászműhely a századfordulón Az Auguszt cukrászda díszes berendezési tárgyai A Buda-vízivárosi Friedl cukrászda 1870-ből származó berendezése szagos Gúkrász Szövetség meg- atalkúlásánialk dátuma. A magyarországi cukrászipar néhány száz évét tények, tárgyaik és hangulatok által' idlézi fél a Vendégiátóipairi Múzeum tanulságos és szemet gyönyörködtető kiállítósai. A téma. első láitváirny os összefog Mása ez a kiállítás, amely a szakemberekhez a dokumentumok és tényék felsorolásával' szál, a nagyközönséghez pedig látvá'- nyosságávall és népszerű írott tájékoztató anyagával kerül közel. KADAR MARTA
