Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-15 / 114. szám

A NÉPÚJSÁG 1983. május 15. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Családtagnak nem jár Vincze János Fürgédről küld­te tanácskérő levelét: „Egy problémában szeretném a tanácsukat kérni, melybe nem tudok belenyugodni. Van egy 80 forintos CSÉB- és egy 380 forin­tos háztartási biztosításom. Fe­leségem háztartásbeli. Elesett, s kéztöréssel a pincehelyi kórház­ba vittük, ahonnan két hónap múlva úgy tért haza, hogy jobb karját elvesztette. A biztosító­tól 4200 forintot kaptam, s nem tudom, hogy egy ilyen súlyos baleset esetén ez a jogszabá­lyoknak megfelelő-e”. iA levelet az Állam! Biztosító Tolna megyei Igazgatóságához továbbítottuk, ahonnan Paipp Júlia igazgató válaszolt: „A rendelkezésre álló bizto­sítási iratok alapján megálla­pítható, hogy Vincze János ér­vényes GSÉB/80, valamint MB/1 módozatú biztosítással rendel­kezik. A feleség 1982. augusztus 13- án bekövetkezett balesete mi­att a tamási fiókunkhoz kár­igényt nyújtottak be. Az MB/1 módozatú biztosítás alapján 100 százalékos maradandó egész­ségiké rosodásra összesen 6000 forintot, 70 százalékos rokkant­ságnak megfelelő egészségká­rosodásra ezen összeg 70 szá­zalékát, azaz 4200 forintot térí­tett meg fiókunk a panaszos részére. Ezen összeg kifizetése jogszerű volt. A CSÉB/80 módozatú biztosí­tás alapján a feleség sérülése Telefonszámunk: 12-284 miatt térítést nem áll módunk­ban nyújtani. A megjelölt bizto­sítás ugyanis személyihez kötött, e biztosítás alapján kizárólag csak a CSÉB-tag részére nyújt térítést a biztosító, amennyiben a feltételekben meglhatározott esemény bekövetkezik. íMegállapítlh/ató tehát, hogy tamási fiókunk az adott esetben helyesen 'járt el, a háztartási MB/1' módozatú biztosítása alapján a ténylegesen járó ösz- szeget fizette ki. Ezen túlmenő­en további térítést sajnos nem áll módunkban nyújtani.” Már megint a fillér ! Bókóné Koliler Margit levelé­ben szerkesztőségünk postájá­ban sem egyedinek jzámító té­mát írt meg: „Szekszárdon szálltam fel 1983. március 14-én, a 12 óra 30 perckor Siófokra induló autó­buszra. Letettem a 18 forinto­mat, s kértem Zombára egy je­gyet. A kalauznö ránézett a pénzemre, s erélyes hangon azt mondta: filléreket nem fogadok el! Mindössze öt darab húsz­filléres volt a többi nagyobb címletű érmék között. Mivel nem adott jegyet és nem is értettem, hogy mit reklamál, vártam, hogy mégegyszer szóljon. Ismét rám- ripakodott. Megértettem, hogy mit akar — nem kell neki a húsz­filléres. Egy utas adott helyet­tük egy egyforintost, azonban még máig is tisztázatlan előt­tem: a Volánnál öt darab húsz­filléres nem egyenlő egy forint­tal?” A Volánnál igen, csak sajnos jó néhány aifkailmarottjukná I nem. S hogy tisztázzák, így in­tézkedtek : „Dolgozónkat jegyzőkönyvileg meghallgattuk. Elmondta, hogy a kérdéses esetre nem emlék­szik, de arra igen, hogy hasonló eset miatt — az utas aprópénz­ben akarta a Viteldíjat kiegyen­líteni — nézeteltérése volt a kö­zelmúltban. Dolgozónkat a 37/1983. szá­mú határozattal fegyelmi lég fe­lelősségre vontuk." Választani még a kenyeret is lehet Sántha Zaltánnétál Banyhád— Majosrál kaptáik az alábbi le­velet : „Bonyhád-Majoson, a X. ut­cában lévő élelmiszer-háztartási boltban kenyeret szerettem vol­na vásárolni. Az eladó másna­pos kenyeret adott, holott bő­ven volt friss, volt akit abból szolgált ki. Kértem, hogy cserél­je ki az én kenyeremet is friss­re. Erre azt mondta, ha nem tetszik, nem viszek kenyeret. Nem vittem. Azt azonban tudni sze­retném, hogy köteles vagyok-e elfogadni a másnapos kenyeret akkor, ha van friss is”. Olvasónk levelét a Bonyhád és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnökének, Schworcz Mártonnak továbbítottuk, aki így értékelte a leírtaikat: „A pa naszoslevél ben fogja lto­kat az ellenőrzési osztói lyail megvizsgáltattam. Mególlapí­tottaim, hogy az eladó nem járt el helyesen, amikor a másna­pos kenyeret nem cserélte ki a vevőnék frissre. Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény végrehajtására kiadott és a 6/1978. (IV. 31.) MÉM számú rendelettel kiegé­szített és a 16/1981. (IX. 17.) MÉM számú rendelettel módosí­tott 25/1976. (VII. 11.) MÉM szá­mú rendelet 42. paragrafusa állapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — a bel­kereskedelmi miniszterrel és crz egészségügyi miniszterrel egyet­értésben — a kenyérre 72 órás - háromnapos - fogyasztható­sági, illetve minőségmegőrzési időtartamot állapított meg. Ez tehát azt jelenti, hogy a kenyér a sütéstől számított 72 óráiig értékesíthető. Ha az egy­ségben von friss kenyér, és a fogyasztó azt kéri, akikor neki a friss kenyeret kel] kiszolgálni, ugyanis a kereskedelmi általá­nos üzleti szabályzat szerint „az árut a fogyasztó kívánságának megfelelően a kért súlyban vagy csomagolási egységben, méret­ben ...Ikelll kiszolgálni.” A fentiek be nem tartásáért az egységvezetőt figyelmezte­tésben részesítettem. Felhívtam a figyelmét orra, hogy ameny- nyiben a jövőben hasonló fe- g yelmezetlen séget ta paszta lók, szigorúbb felelősségrevonást fo­gok vele szemben alkalmazni.” Ml VÁLASZOLUNK ^ vendéglátóipari ár- formákról szél a bel- kereskedelmi minisz- temek ai Magyar Köz- löny idei, 16. számá- bán megjelent 3/1983. (IV. 17.) Bk M-ÁH számú rendle­lete, amelynek az ugyanitt kö­zölt melléklete tartalmazza azt, hogy milyen osztályú üzletékben mely termékek ára tartozik a rögzített, a maximált, a: hatósá­gilag' korlátozott, vagy éppen egyéb árformáiba', illetve, hogy az ott fel nem sorolt termékek ára a. szabad árformába! tar­tozik. A törvényesség fokozottabb érvényre juttatása, a gazdál­kodó szervezetek jogi segítség iránti igényének teljesebb kielé­gítése, o népgazdaságban fo­lyó jogi munka továbbfejlesztése érdekében hozta' megi a* Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú tör­vényerejű rendeletét, amely sza­bályozza a jogtanácsos felada­tait, a. jogtanácsosi tevékenység mikénti ellátását, a jogtanácso­si tevékenysén állami felügyele­tiét és 'Irányítását. A jogszabály szerint jogi előadóként az a büntetlen előélétű és feddhetet­len magyar áf.ompol'gár fog­lalkoztatható, aki egyetemi j-gi végzettséggel rendelkezik, a jogtanácsosnak ezenkívül a kü'lön jogszabály szerinti szak­vizsgával is kell rendelkeznie. Kihangsúlyozandó, hogy a jog­tanácsos kötelessége az ügykö­rében tudomására jutott jogsér­tésekre a szervezet vezetőjének a figyelmét felhívni és azok meg­szüntetése érdekében javasla­tot tenni, „ai jogtanácsos nem működhet közre abban, hogy a jogszabály rendelkezéseit ki­játsszák, vagy o joggal bármely módon. Visszaéljenek.” Tudni kell azt is, hogy a jogtanácsos jogi tevékenység ellátására magánszemélytől megbízást nem fogadhat el, az őt foglalkoztató szervezet dolgozójának képvi­seletét azokban a' munkavi­szonnyal összefüggő ügyekben láthatja el, amelyekben a szer­vezet és a dolgozó közölt nincs érdekellentét, és o képviselet ellátásához a szervezet vezetője előzetesen hozzá'jár ült. 1984. évi december hó 31. napját kö­vetően' jogtanácsos csak jog- tanácsosi névjegyzékbe bejegy­zett személy lehet. A Magyar Népiköztársaság Elnöki Tanácsának 1983. évi 4. 'számú törvényerejű rendeltete az ügyvédségről szól, s azt az Elnöki Tanács annak érdekében hozta, hogy 'az ügyvédség1 ha­tékonyabban működjön közre a törvényesség érvényesítésében, ügyvéd az a büntetlen és fedd­hetetlen előéletű, egyetemi jogi végzettséggel és ai külön jog­szabályban eiőírt szakvizsgával rendelkező magyar állampolgár lehet, akit az ügyvédi kamara tagjai közé felvett. Az ügyvéd működésének megkezdése előtt esküt tesz, feladata pedig, hogy ügyfelét jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse. Az ügyvéd nem működhet közre abban, hogy a jogszabályok rendelkezéseit ki­játsszák, vany a joggal bármely módon visszaéljenek. Az ügyvé­dét titákta'rtási kötelezettség ter­heli minden olyan tényt illetően, amelyről feladata teljesítése sa­rán szerzett tudomást. Az ügy­véd a tudományos, művészi, iro­dalmi és oktatói munka kivéte­lével munkaviszonyban nem áll­hat, é: más kereső foglalkozást nem folytathat. Rendelkezik a jogszabá y az ügyvédi díjazás­ról, 'az ügyvédség állami fel­ügyeletéről is. A hivatkozott két törvényerejű rendelet a Magyar Közlöny 1983. évi 17. számában jelent meg és 1983. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész A magyar cukrászipar emlékei Kléfffíéa a Vendéglátóipar! Múzeumban Rokokó berendezések, mura- női tükrök, biedermeier cuk­rászdái enteriőrök, 'korabeli műhelyek, munkaeszközök kö­zött sétálhat a látogató a Ke- reslkedéllmi- és Vendéglő tóüpairi Múzeum új állandó kiállításán, amely a1 hazai cukrászipar tör­ténetével ismerteit megi A középkorból származnak az első malgyarországi cukrász- ipari emlékek, amikor is a „gyógyszeresek" készítették a cukorkákat, gyümölcsből való italokat, édességeket. Mátyás király és Beatrix itáliai kapcso­latai kedvezően hatottak a cuk­ros ételek elterjesztésére - édies italokat, gyümölcs-pária- tóikat, bombono'kat, cukrozott gyümölcsöket készítettek az udvarba hívott mesterek. A ke­reti édességekkel a törökök is­mertették meg a' magyarokat, később a bevándorolt svájci, francia és olasz cukrászok ké­szítményei lettek kedveltek. A 18. században már ismer­ték a fagylaltot és 1700Jbain Svájcból kerültek hozzánk a mandulás sütemények. £ korból az édesség készítők, a ,;tsemege-tsiinátók” receptjeit, munlka eszközeit, ánukí n állatát sorakoztatja fel a kiállítás. Cu­kor és tragaot felhasználásá­val készített plasztikus kompo­zíciókat, asztaldíszeket - az ipar művészi termékeit láthat­juk a vitrinekben. A „tíhocotot maáher" csoko­ládét készített, figurákat, táblás árút. A céhen kívüli kézműves- iparként gyakorolt tevékenység a 19. század közepétől gyár­iparrá lett. ■A pesti és budtal cukrászati tevékenységihez városi hatósági engedély kellett, a szakmai jár­tasság igazol ásóira niem volt szükség. Mézeskalács formák, figurák ismertetnek meg a középkori eredetű bábs'ütő és viaszönltő iparral. „Szabályok, melyekhez magát a Váodörló érdemlen- dő büntetés alatt alkaillmaztat- nli tartozik - olvashatjuk az egyik korabeli iratot — köteles a 3 esztendőre megengedett vándorlásnak idtejét hasznos munkával tölteni ... s magát a koldulástól megtartainíi". 1842- ben töltötték ki Beinrich József mézes'kalácsos vándorlókönyvét. ■Érdekes adat, hogy a' cukor- műves és cükorsüfeméniyes ki­fejezés helyett Széchenyi Ist­ván használta először 1830-iböin a cukrász szót. 'Újsághirdetések, hagyatéki leltárak tudósítanak a 18. szá­zad utolsó évtizedéből o cuk- rászműhelyek berendezéséről. Ekkor még mindig befőttek, gyümölcskészítmények voltak a cukrászat fő termékei. Ezeket követte a tragaint áruk (asztali díszek) „sütemények”, cukor­kák, a likőr- és a fagyllo'litkészí- tés. A cukrászok bálok, ünne­pi takarnák édességeit szállí­tották, asztaldíszeket és felsze­reléseket is kölcsönöztek. A korábban csak elvitelre termelő cukrászat a 19. század­ban a helyben fogyasztásra is felkészült. Az első ilyen cuk­rászdát 1814-ben nyitotta' meg Heger Frigyes, a Német Szín­ház Deák Ferenc utcai szár­nyának Duna felé eső végién. A múlt száziad fontosabb üz- letaldpításóit táblázat ismerte­ti : 1823-faon nyílt a Fisdher, 1827-iben a Sdhwabei — a ké­sőbbi Ruszwurm - 1848-ban a Kugiler - a későbbi Gerbeaud, 1870-ben az Augusz't, 1892-ben a Lukács, 1896-böin a' Hauer cukrászdát 1818-ban a debre­ceni Caderas Wiolainde, 1828- b'an a miskolci Jóst - a' későb­bi Rorairius - 1865-ben Pécsett a CáfliisCh. E cukrászdák berendezési tárgyai, egy-egy díszes ente­riőr, tányérok, tótok, a készít­mények fényképei, cukorkás- dobozok, számiák, árjegyzékek idézik a korhű hangulatot. És okleveleik. „Érdemrend az 1876- os Magyar Országos Ipar-Ter­mény és Állat Kiállításról Rein- hardt József úrnak. Gyufán, jó ízlést tanúsító cukrászati ké­szítményeiért”. Az 1884-es ipaihtörvény a cukrászatot képesítéshez - ta- nanc-vízisga és 2 év szakmái gyakorlat — kötötte. Láthatók a kiállításon a különböző ipar­testül etek emlékei. 1858 a Bu­dapesti Gükrászsegédek Beteg- segiélyző Egylete, 1903 a Ma­gyarországi CúkrásZilfjidk Szak- eged ete és önképzőköre, 1907 az első C'úkrá'sz- és Mézeskdlá- csos Kongresszus - 1921 az Or­Cukrászműhely a századfordulón Az Auguszt cukrászda díszes berendezési tárgyai A Buda-vízivárosi Friedl cukrászda 1870-ből származó berende­zése szagos Gúkrász Szövetség meg- atalkúlásánialk dátuma. A magyarországi cukrászipar néhány száz évét tények, tár­gyaik és hangulatok által' idlézi fél a Vendégiátóipairi Múzeum tanulságos és szemet gyönyör­ködtető kiállítósai. A téma. első láitváirny os összefog Mása ez a kiállítás, amely a szakemberek­hez a dokumentumok és té­nyék felsorolásával' szál, a nagyközönséghez pedig látvá'- nyosságávall és népszerű írott tájékoztató anyagával kerül közel. KADAR MARTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom