Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-12 / 85. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 85. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. április 12., kedd. Mai számunkból A KORSZERŰBB MUNKAERÖ- GAZDÁLKODÁSÉRT (3. old.) „FEKETE VASÁRNAP" - NÉGY VERESÉGGEL (5. old.) LIPCSE - SPORTVAROS (6. old.) KITŰNŐ GAZDÁLKODÁS ÉS AMI MÖGÖTTE VAN (3. old.) Vállalkozni mindenütt lehet Már csak olyan az ember természete, hogyha valamit nem szeretne vagy nem tud véghezvinni, akkor azt önmagán kívüli okokkal menti, magyarázza. Egyszerűen fogalmazva: kifogást keres. Manapság hovatovább ilyen ürüggyé válik az az érv, hogy nincs módja mindenkinek vállalkozni. Hiszen — mondják e felfogás hívei — mégsem állhat neki mindenki gmk-t (gazdasági munkaközösséget), szakcsoportot, polgárjogi társaságot, kisvállalatot szervezni... Hamis, önnyugtató logika ez, hiszen még az olyan kisvállalkozások alapításától is eltántoríthatja a figyelmet, amelyekre a társadalmunknak szüksége volna. S még hamisabb azért, mert a vállalkozás fogalmát leszűkíti a kisvállalkozásokra. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem ritkán az egyedül üdvözítő és korszerű megoldásnak kijáró nyomatékkai írnak, szólnak nálunk a kisvállalkozásokról. Ha így haladunk, egyre inkább homályba szorul, hogy a kisvállalkozás csupán az országos és az egyéni gyarapodást szolgáló gazdaságszervezési megoldások egyike. Mint ahogy az is kieshet köz- gondolkodásunk figyelméből, hogy nem mindenütt üdvözítő a kisvállalkozás, még ott is lehet veszteni. Több oka van annak, hogy közfelfogásunk itt tart. A legfőbb ok talán az, hogy a 70-es évek legvégén a kisvállalkozások gondolata együtt jelent meg a vállalkozás, a kezdeményezés fontosságának hangsúlyozásával, a vállalati önállóság, a gazdálkodási rugalmasság erősítésének sürgetésével. Ezek a fogalmak egy időben jelentek meg az új növekedési pályára való átállás programjának - és kommentárjainak — részben új szókészletével. Táplálta a félreértést az is, hogy az első kisvállalkozások az új programok meghirdetése után azonnal mutatták, bizonyították, hogy valóban rugalmasak, racionálisok, különösen a vendéglátásban és a kereskedelemben: hosszabb lett az étlap, udvariasabb a kiszolgálás, néhány új kis üzlet nyitva tartott vasárnap délelőtt is stb. így - akarva-akarat- lan — a vállalkozás, a kezdeményezés modelljeivé váltak. Szem előtt voltak, okos dolognak tűntek, hiszen igen kényelmesek voltak a vásárlók számára. A nagyságrendre, a népgazdasághoz mért értékűkre, szerepükre a közvélemény kevésbé figyelt. (Annak idején a mezőgazdaságban a háztáji és a nagyüzem egymáshoz mért arányai sem tisztázódtak azonnal. Sőt, ezt olykor még ma sem árt felemlegetni, hogy melyik szektor a nagyobb jelentőségű, hozamú, ha az egész gazdaság gyarapodását nézzük.) Egy-két adat összevetésével azonban elkerülhetők a félreértések. A nemzeti jövedelem 1982-ben mintegy 650 milliárd forint volt. Ehhez az ipar csaknem felerészben járult hozzá: 320 milliárd forinttal. Ennek az összegnek még a fél százalékát sem éri el az, amit a kisvállalkozások nyújtottak tavaly. Pedig a vállalati gmk-k száma már több mint 3200, a függetleneké pedig több mint 2300 és mintegy 41 ezres taglétszámmal működnek. A „gmk-kon kívüli" szocialista iparban viszont egymillió-háromszázezren dolgoznak. Ha a kisvállalkozások száz százalékkal növelik a teljesítményüket (mezőgazdaság nélkül), még akkor sem fogják elérni a gmk-kon kívüli ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának egy százalékát. Hol fontos akkor a vállalkozás, a kezdeményezés? Sehol sem szabadna megnyugtatni a lelkiismeretet azzal, hogy nincs mód a vállalkozásra, mivel nem lehet mindenütt gmk-kat alakítani. Mindenütt vállalkozni kell és mindenütt lehet is. Sőt: elsősorban éppen ott kell, ahol egyetlen ötlet, kezdeményezés azonnal milliárdokat hozhat, ahol a legnagyobb telejsítőképességű termelőeszközök kihasználását, fejlesztését lehet és kell javítani, tehát a nagyiparban. Sőt, általában az iparban, ahol a kis és közepes üzemek teljesítőképessége is sokszorosan felülmúlja, akár az iparon belüli gmk-k kapacitását. A kereskedelemben, a szolgáltatásban helyileg lehet nagyobb súlya a kisvállalkozásoknak, bár a nagyüzemi kereskedelmi és szolgáltató hálózat nélkül a fogyasztás mai szintjén lehetetlen lenne boldogulni, a kicsik itt is csak kiegészíthetnek, színezhetik a kínálatot. Nem negyvenezer, még nyolcvanezer ember is csak a töredékét képes előállítani mindannak, amire a 10,7 millió állampolgárt számláló szocialista társadalmunknak szüksége van. Ezért az egész országnak a hasznára válna, ha egy új hullám indulna el, a következő gondolattal: elsősorban a gmk-kon kívül kell vállalkoznunk. A gmk-kat arra használjuk, amire valók: egy-egy helyi gond, szűk kapacitás feloldására, a nagygazdaság nagy teljesítményének elősegítésére, például karbantartással, alkatrészgyártással, egy-egy újítás kivitelezésével, anyagszállítással stb. Elsősorban persze mindenütt a vállalatok vezetésének kell vállalkoznia jövedelmezőbb fejlesztésekre, szervezési megoldásokra, üzletekre, társulásokra, akciókra, a belső érdekeltségi, irányítási rendszer tökéletesítésére törekednie. Az igazság azonban az, hogy minden poszton bőségesen kínálkozik alkalom a hasznos ötletek, megoldások kigondolására, végrehajtására. GERENCSÉR FERENC Megnyílt Berlinben a Marx-knnlerencia Összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát A Magyar ÍSzocialista Munkáspárt Központi végzett munkáról és a párt feladatairól szóló Bizottságának ülését április 12-re összehívták, előterjesztés megvitatását javasolta a Központi A Politikai Bizottság a XII. kongresszus óta Bizottságnak. (MTI) Parlamenti küldöttségünk Oslóba utazott Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével a magyar parlamenti küldöttség befejezte látogatását Dániában. A küldöttség megbeszélést folytatott Svend Jakobsennel, a folteking elnökével, és a parlamenti pártok képviselőivel, a törvényhozó testületek munkájáról, a parlamenti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről és a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, valamint a nemzetközi helyzet aktuális kérdéseiről. A küldöttség megtekintette Hille- rődben a Fosst Elektric Gyárat és látogatást tett Észak-Sjael- landon, ahol megtekintett egy farmer-gazdaságot és találkozott a területi mezőgazdasági tanács tagjaival. Svend Jakobsen, a folteking elnöke vacsorát, dr. Nagy Lajos, hazánk koppenhágai nagykövete fogadást adott a küldöttség tiszteletére. A küldöttség a hét végén Koppenhága nevezetességeivel ismerkedett és vasárnap elutazott Oslóba. Befejeződtek a magyar-iraki tárgyalások A magyar-iraki gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottság április 9—11. között Budapesten tartotta meg IX. ülésszakát, Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Hosszan Alinak, a forradalmi parancsnokság tanácsa tagjának, kereskedelmi miniszternek, a vegyes bizottság társelnökeinek vezetésével. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta az iraki küldöttség vezetőjét. Hasz- szan Ali találkozott Púja Frigyes külügyminiszterrel és Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel is. A szívélyes, baráti légkörű, és az együttműködés szellemében megtartott tárgyalásokon tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, s áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet és a világ- gazdaság kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű kérdéseiről. Elítélték az egyetemes békét veszélyeztető imperialista törekvéseket, amelyek növelik a feszültséget Európában és a közel-keleti térségben egyaránt. Állást foglaltak a feszültség csökkentése, a békés megoldások érdekében teendő erőfeszítések folytatása mellett. Mindkét részről megelégedéssel állapították meg, hogy a vegyes bizottság 1982. márciusi, nyolcadik ülésszaka óta tovább mélyültek és szélesedtek a Magyar Népköztársaság és az Iraki Köztársaság kapcsolatai, s azok keretében jelentősen fejlődött a gazdasági együttműködés. Hosszan Ali és kísérete hétfőn elutazott Budapestről. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József búcsúztatta. Jelen volt Pereszlényi Zoltán, hazánk bagdadi és Ismail Ha- moudi Hussein, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete. Hétfőn délelőtt a berlini köz- társasági palotában megnyílt a Marx Károly nemzetközi tudományos konferencia, amelyen a vendéglátó Német Szocialista Egységpárt meghívására száznál több kommunista- és munkáspárt, forradalmi és demokratikus párt, szocialista és szociáldemokrata párt és felszabadító szervezet küldöttségei vesznek reszt. A tudományos szocializmus megalapítója halálának századik évfordulója alkalmából ösz- szehívott értekezlet a jelenkor szemszögéből vizsgálja Marx Károly forradalmi tanításainak érvényességét. Ezt tükrözi a konferencia elnevezése is: „Marx Károly és korunk — harc a békéért és társadalmi haladásért”. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja vezeti. — Korunk legfőbb feladata a béke biztosítása, a nukleáris háború veszélyének száműzése — állapította meg a Marx Károly-konferencián elhangzott megnyitó beszédében Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke. Rámutatott, hogy Marx tanításai korunkban eleven valósággá váltak. Marx Károly — mondotta — életművének tekintette, hogy nemcsak értelmezni kell a világot, hanem meg is kell változtatni. A konferencia szombaton ér véget. ■ ■■■ mmmm A szekszárdi Aranyfürt Tsz 1978-ban kezdte meg terület- rendezését. Jelenleg a mély fekvésű területek talajvíz-elvezetését végzik. Felvételeink az Ebesi-dűlőben készültek, ahol 150—200 hektár területen közel 20 km hosszú csőhálózatot fektetnek le. Ebből a hálózatból gyűjtőárokba vezetik a talajvizet, majd szivattyúval emelik át a Séd-patakba. A munkákat a Szekszárd-Paksi Vízitársulat és alvállalkozója, a sellyei vízitársulat az elmúlt héten kezdte meg. A Borsodi Vegyi Kombinát által készített 63 mm átmérőjű csöveket a holland gyártmányú géppel fektetik 180-200 cm mélységben a talajba. A lézervezérlésű alagcsőfektető gép napi teljesítménye 3-4000 folyóméter. A termelőszövetkezet így értékes területeket szabadít meg a talajvizektől. A munkálatok költsége meghaladja a három és fél millió forintot. Vízrendezés az Aranyfürt téeszben „Landol” ,a mocsárjáró Húsz kilométernyi dréncső kerül a földbe A lézervezérlésű alagcsőfektető
