Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
1983. április 3. mÉPÜJSÁG s Nagyratörők Nemrég hagyta jóvá 0 Tolno me9yei Tanács v. e. oie—-*---------° 07-------i------- lepül ésfej teszté si verseny 1982. évi e redményeinek alapján a győztesek listáját. Mára már fölengedett az á feszültség^ .mely az értékelés Időszakát jellemezte a várakozás heteiben. Merem állítani, hogy mostanra ott is megcsöndesedtek kedélyben, ahol először nagy békétlenség fogadta a rangsorolást. Kezdettől fogva így van ez, hiszen a településfejlesztési verseny valahány résztvevőjének tanácsa dobogóhoz jut átvitt értelemben sokadik helyezettként is. A miértre igen egyszerű a válasz: azért, mert a „pályamű", illetve „pályaművek" ott maradnák azokat szolgálni, ott javítandó a lakóhelyi lét feltételeit, ahol azt közös elhatározással, összefogással létrehozták. A megállapítás — „a megye lakossága az elmúlt évben végzett közérdekű társadalmi munkájával eredményesen járult hozzá a varosok és községek fejlesztéséhez, építéséhez, szépítéséhez” — hivatali nyelvezetével szikárnak tűnhet. Ez esetben ezt kifogásolni mégsem lenne illedelmes. A szivre és észre együttesen apelláló értékelések helyben, tanácstagi beszámolókban, falugyűléseken, majd tanácsüléseken hangzanak el, ahol nagyon emberi epizódok ezre ködlik, vagy idéződik fel. Még úgy is, hogy ki akarta, ki nem, ki hogyan állt helyt a vállalá-sában, mígnem elkészült amire készen mór az is -igen büszke rendszerint, aki tollpihét sem tett arrébb. Vannak még ilyenék? Mi tag'adás, vannak és nem is kevesen. Nézzük ezt számokkal . . . Tavaly az egy főre jutó tá rtadá'lm'i munka értéke az 1981. évi 922 forintos fejenkénti megyei átlagról, 1235 forintra emelkedett. A .társadalmi összefogással, anyagi, szellemi, fizikai társadalmi munkával, áldozatvállalássá! a helyi tanácsok 331 millió 140 ezer forintot könyvelhettek el1. Ennyi az összértéke annak, amivel városaink, nagy- és kisközségeink gyarapították lakóhelyüket. Sereghajtók? Vannak még. Hadd ne írjam az alig- alüg mozgolódó lakosságú települések nevét abban a hitben, hogy jövő ilyenkor -már nem írhatnám le. Beszélnék ugyanakkor, és szívesen Dombóvár példájáról és kérem, hogy ezt senki se tekintse túlzott rokonszenven- alapuló önkényeskedésnek. Ez a városunk most a városok kategóriájában — már nem első ízben — első helyezést ért el. A dombóváriak tavaly 12 millió 632 ezer forintban meghatározható új értéket hoztak létre. Jóval többet, mint ameny- nyit eredetileg — tervbe foglalva — vállaltak. Hogy az eredmény alapján elnyert 1 millió 200 forint — mint első helyezettet megillető jutalom — újabb fejlesztési célok szolgálatába áll, nem kétséges. De az sem, hogy a városnak — jóllehet példája bárhol honosítható, aho) elsőségre aspirálnak a településfejlesztők — sok az frigye, Van, aki azt nem érti, „hogy lehet olyan szép a menyasszony''. Nos, lehet, bár igencsák elrugaszkodna a valóságtól az, aki azt állítaná, hogy Itt mindén nagyon szép, nagyon jó, és már mindennél elégedettek lehetnek o város fakói élükön a tanáccsal és a városi tanáccsal együttműködő, nem tanácsi szervekkel. Van probléma- Dombóváron is bőven, elegendő. Jó orvosság azonban ezek ellen -is a városi tanácsnak a nem tanácsi szervekkel több mlint évtizede .kialakított sokrétű kapcsolata, mely kiemelkedően- eredményes a gazdásági koordináció keretében. Az tehát, hogy az együttműködés formái, esz-körei a gyakorlat próbáját remekül kiállták, izgalmasan -Segítve a településfejlesztés soros feladatainak végrehajtását. Ha az ellátási igényszint, amit a Városi szerepkör Dombóváron megkövetel tovább emélhető, annak ma'- gyarázata a nem lanyhuló együttműködési készség. Másfél száznál több megállapodást tart kézben és vizsgál felül szükség szerint 0 városi tanács Dombóváron-, helyi és megyei gazdálkodó szervekkel, ipari és mezőgazdasági üzemékkel, munkas'kollék-tivókkáI, társ'ad'a-lmi és tömegszervezetekkel. Ezeknek a megállapodásoknak e'gy része adott célkitűzések megvalósításával vesztik érvényüket. Má's még állapodó sok viszont hosszú távra szólnak, de időnkénti átekintés, finomítás mellett. — Ha nem ilyenek a Waipaso latok, s ennyire erős az együtt cse- cselékivés Igényé, nem lenne Gunáraísunlk, ami a IV. ötéves terv légrragyobb válllailkozása volt. Nem koronázta volna a 400-á's óvodai férőhelybővítés akcióját teljes siker az V. ötéves terv idősszakában _ közölte velem minap a város lokál patriótái nlck egyike elégedetten, de nem önelégültén. Majd elhangzott részéről az q mondát, ami ma is fülemben dseng: - „Hitt nemcsak stábod, kél-l is nagyfa törni !'* Séó, aimii szót a nagyratörés szándéka töretlen. Elhatározták, megValősiiltotfá-k az -idén az öregek napközi otthonának20 fős bővítésiéit, befejezés előtt áll a szociális otthon bővítése, korszerűsítésé. Végeztek ávod'aifelŰjitá'St, sportlétesítményeket bővítettek, Üjiltottak föl. Nem sorolom az elvégzett 'munkákat a teljesség igényével, de megjegyzem, hogy a város lakosságának úgyszólván- ttVilnden rétege mozgásban volt és van. S aligha fo-rduHbat elő-meg- torpanó s, leállás míég akikor sem, ho az Idő e íretalftá-sok ipa'romosára módosítani kellett 'például egy olyan -iélegze'tefáHítáan nagy válalíkOzás-t, minit amilyen a városi kórház 10 ’i-ntenzlívággyal történő fejlesztése. A város és o városkörnyék mintegy 20 termelő* üzteimie, gazdálkodó szervezete kötött megállapodást o cél érdekében a 80 ezer ember elllátálsáért felelős kórházzal. Azt váltatták eziek :az üzérnek, hogy 3 -éven át dolgozónként 50 forintot fizetnék a íejitosztéSi albipifa. TbValy több, mink féllmiülliót fizették be. Pedig séjiíhető völ-t, hogy a kitűzött dél meghaladja ez esetben oz ösz- Szefogás teljesítőképess'ég-ét. Mkr, egy „'Sima" kórházi ágy megteremtésének költsége 1 millió. Egy inittenzlív ágyé ennék duptaja, Mi lesz hlát az eddigi és további 'befizetések sorsá? Bővíti az io- kézmiény az életmentés dlaipvefő eszközéinek számát. Többek között egy ultnahlalng diagnosztikai készülékké!. Lám a gó-n(d, itt sem ismeretién. De nem hiiámydikk szerencsiére a gon-dokon yalá fe- 1‘ülémellkedés képessége. Teendő van ele?. vla,n mí'n,cljór.t a ‘f-sgn'agyobb; ha-----------------------------------'Dombóvár és a városkörnyék bi-ztosít(ja a szükséges anyagi eszközöket, a tervidőszak Végéig mód Itt* nállkozilk a iposta otoSSbor táyh'íváso-s rendszerébe történő bekapcsolásra. Cslak ennyi-t erről mást, hiszen még folynak a tárgyalások az érdekeltekké! és még „eáak" az élSő felöljánüások hángzöt- Italk el. Hia Giunbifasra gondolák nem lehetetlen, hogy 1985-86-lban imö-r percek a'látt telefonösszék'öittetést lehet teremteni Dombóvárira!! és nagyobb '/áros-környéki településeivel. Szávtall... csakugyan éndemejs és kell is a nagyratörés, az önerő, összefogás akárhány próbálja. Az új élet első hónapjai Százkilencvennégy napig tartott, amíg a szovjet csapatok, amelyek 1944. szeptember 23-án megkezdték Magyarország lelszabaditását, Nemesmedvesnél kiverték az utolsá fasiszta katonákat az prszág löldjérol. Április negyedikét, e történelmi napot már olyan nép köszönthette, amely igyekezett megtanulni és kezébe venni saját sorsának intézését, és egy szabad Magyarország megteremtését. Olyan történelmi változások zajlottak le, illetőleg kezdődlek meg még azokban a hónapokban, amikor hazánk területén még nem fejeződtek be ta hadműveletek, pmelyek a nemzeti történelem aranylapjaira kívánkoznak. S a tetsző bóduló nép ezer és ezer tanújelét adta, hogy tisztában Van vele: a maga és hazája sorsa szorgalmától, odaadásától és áldozatkészségétől függ. A felrobbantott vasúti sínek helyreállítása éppen úgy emberfeletti erőfeszítéseket igenyelt, mint Budapest megmentése az éhínségtől vagy pedig a járványveszély leküzdése. 1945 április negyediké olyan országra virradt, amely mái tudta, hogy a szabadság révén olyan kincs birtokába jutott, amellyel élni joga, történelmi kötelessége.-------------------------------t----------------------------‘-----------------------------1 944 október, Szeged: Szovjet katonák az elsők között felszabadult városban 1944. december 21. Debrecen: Az ideiglenes nemzetgyűlés padsoraiban------------------------------------------------------------------------1 945 március eleje, Budapest: Hajón érkezett Dunaföld- várról az első élelmiszer-szállítmány 1945 március, Valahol az Alföldön: |Azoké lesz a föld, akik megművelik “ j i 1945 március, Budapest: Fővárosi utcakép akkoriban 1945 április: Az Országház, fcihogy Budáról látszott- óa r í945 február, a‘Dunánál: Szovjet és magyar katonák hidat építenek
