Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-26 / 97. szám

1983. április 26. ^ÉpCUSÁG 3 Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkában élen járó dolgozókat! lenyészanyag a kisgazdaságoknak Asszonyok gondozzák az előnevelő istállóban a csibéket A Hőgyészi Állami Gazda­ságban jól integrálják a háztá­ji és kisgazdaságok baromfi­nevelését, sőt, számos mező- gazdasági termelőszövetkezet, illetve szakcsoport is több ínint tíz éve rendszeres vásárlójuk. Ugyanis a híres Hampshire- fajta igen kedvelt a háztáji gazdaságokban. E fajta fenn­tartását tudományos Intézeti kutatók ellenőrzik, adnak segít­séget a tenyésztői munkához. A magas színvonalon művelt baromfitartás azzal az előnnyel is jár, hogy a kistenyésztők egy­forma minőségű baromfit kap­nak, s ezért könnyebbé válik a munka a házi gazdaságban. E fajtának számos előnye van a fehér hibridekkel szemben. A takarmányra igénytelen, szinte mindent megeszik „előnevelt” kora után. A második jó tu­lajdonsága, hogy több haszno­sítású, tehát rántott csirkének, tojó tyúknak és húsárunak ép­pen úgy megfelel, mint az egy- egy tulajdonságra kitenyésztett fajták. Idén eddig több mint tízezer vérvizsgált, tenyésztyúknak való előnevelt és napos csibét ad­tak el. Jelenleg két istállóban háromezer csirke fejlődik, útra bocsátásuk, azaz eladásuk má­jus első napjaiban várható. Természetes, hogy a kiváló áru iránt igen nagy az érdeklődés, így előjegyzés alapján lehet csak a jó fajta csibékhez hoz­zájutni. Neszter Márton, a baromfite­lep vezetője elmondta, hogy a körzetben sokkal többen vásá­rolnak tenyészanyagot, mint korábban.- Pj - Bj ­Talpgyártó GM Importot váltanak ki a cipőgyárban A gazdaságii- műnkaközössé- gék egyre nagyobb szerepet vállalnak abban, hogy köny- nyífsák a nagy gyár, az „anyá­vá Halat" munkáját. Bedolgoz­nak munkaidő után, alkatrésze­ket gyártanak. Legutóbb a Bonyhádi Giipőgyánból kaptunk gazdasági munkaközösségről jó bírt. Salamon Lőrinc vezetésével tizenöt tagú munkaközösség alakult azzal a céllal’, hogy im­portanyagot pótló alkatrészt gyártsanak. Korábbam a kiváló minőségű műanyag talpat importálták. Meglehetősen sok ilyen talpra volt szükség, s ezekért kemény vMutóval fizettünk. A Salamon Lőrinc munkakö­zösség kidolgozta o gyári mér­nökök segítségével a talp ha­zai gyártását. Erre vállalkoztak. Tavaly már hatvanezer pár ci­pőhöz elegendő talpat gyártot­tak, kiváló minőségben, olyan ütemezésben, ahogyan arra szüksége volt a1 gyárnak, tehát a oipőalkaitirész rendszeres szál­lítása a folyamatos munkát is lehetővé tette a cipőgyártó sza­lagokon. Az importpótló cipőtalpat kezdetben négyszáz forintért gyártották. A fejlesztő munka során, illetőleg a dolgozók amint 'megszerezték a gyártási gyakorlatot, néhány újítást és célgépet is a termelés szolgá­latába állítottak, és háromszáz forintra szorították le a cipő- talp pórjának árát. Az idén folytatják a munkát. Újabb jó elgondolásokat ve­zetnek be a termelésbe, s vár­hatóan ismét csökkenteni tud­ják a kiváló minőségű talpak gyártási költségét.. Természete­sen idén is a gyári futószalag kiszolgálása szerint növélik a termelést. P] Gyógysó-lepárló üzem Már a gépeket, berendezése­ket szerelik a sárvári gyógyvíz hasznosítására épülő sólepárló üzemben, s elkészült a kristá­lyosító torony is. A tervek sze­rint az új üzem májusban meg­kezdi a próbatermelést. Sárvár—Rábasömjénben olaj­kutató fúrás közben 1964-ben 83 fokos jódos, brómos, sós hé­vízre bukkantak. Széles körű kísérletek során bebizonyoso­dott, hogy az itteni víz igen al­kalmas nőgyógyászati, légúti, mozgásszervi betegségek gyó­gyítására, sebészeti beavatko­zások utókezelésére. Ennek alapján az Egészségügyi Mi­nisztérium gyógyvízzé nyilvání­totta. Megállapították, hogy a víz köbméterenként 45 kiló ás­ványi sót tartalmaz, s a hosz- szú távon rendelkezésre álló vízkészlet naponta több ezer beteg kezeléséhez elegendő. Több fejlesztési elképzelés szü­letett, ezeknek azonban gátat szabott az anyagiak hiánya, így született az az elképzelés, hogy párolják le a sárvári víz­ből a sót, s végezzenek kísér­letet annak megállapítására, hogy a csapvízben feloldott só­val is elérhető-e a gyógyító ha­tás. A több egészségügyi intéz­ményben folytatott kísérletek eredményesnek bizonyultak. Ezek után láttak hozzá a sóle­párló üzem létesítéséhez. A sárvári gyógysó iránt itt­hon és a külföldi országokban is nagy az érdeklődés. Vásár­lók jelentkeztek már többek között Ausztriából, Hollandiá­ból, az NSZK-ból, Norvégiából és Finnországból is. Az üzem egyelőre évente 1200 tonna só lepárlására lesz képes. a anyag­Az ÁWiomii Fejlesztési Bank pályázati felhívást tett közzé a ga zdaság os anyagiéiba sz n á ­lásrt és >a technológiák korsze­rűsítését szolgáló fejlesztések támogatósára, elősegítve ezzel a múlt évben jóváhagyott kor­mányprogram végrehajtását. A Ma gyár Nemzeti Bank már korábban közzétette a haisonló célú 'hittél nyújtási feltétel eket. Az MNB az erre elkülönített biitelkonfingen-sbőí elsősorban a kisebb méretű és a megtakarí­tásból rövid idő alatt megtérü­lő fejlesztésekhez biztosít be­ruházási forrásokat. Ehhez kap­csolódik az Állami Fejlesztési Bank új pályázata. Az ÄFB olydn fejlesztések finanszírozá­sára' is vállalkozik, amelyeknél a tervezett anyagmegtakorífás eredménye nemcsak a- beruhá­zónál, 'hanem a végterméket előállító vagy felhasználó gaz­dálkodó szervezetnél is jelent­kezik. A kedvezményes források el­nyeréséért állami vállalótok, ipari szövetkezetek, mezőgdz- dösági nagyüzemek, fogyasz­tási- és értékesítő szövetkeze­tek, valamint ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező tár­sulásai pályázhatnak. Lényeges feltétel, hogy a fejlesztési el­képzelések viszonylag rövid idő alótt megvalósuljanak, és a devizáért beszerzett anyagok­nál tegyék lehetővé a fajlagos f elhaiszná lás csökkentését, a takarékosabb gazdálkodást. Ilyen beruházások megvalósí­tását támogatja' az Állami Fej­lesztési -Bank a vállalótok saját fejlesztési forrásait kiegészítve állómi kölcsönnel, illetve kivé­teles esetekben közvetlen költ­ségvetési juttatással is. Ha egy vállalót azért nem hitelképes, mert fejlesztési forrásait más hatékony beruházásokra koráb­ban lekötötte, jövedelmező fej­lesztési elképzelésének megva­lósítását az ÁFB járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatással támogatja. Munkahely a tanácsház udvarán Üzemet építettek társadalmi munkában Furcsa, sőt meghökkentő le­het a cím, de igaz. Egész üze­met, a költségvetési üzem egész telephelyét fölépítették Nagy- dorogon maguk a dolgozók, - társadalmi munkában. Évek kel­lettek hozzá, és még tart is a munka, az utójavító műhely föl­építésének az elején vannak. Lakatos- és asztalosműhely, raktár, ebédlő és mosdó épült, minden, ami szükséges a nagy­községi tanácshoz tartozó épí­tő-szolgáltató üzem tevékeny­ségéhez. A mélypontról indultak, 1972- ben. Székely Istvánná főköny­velő, aki a nehéz években is itt dolgozott már, azt mondja, hogy a raktár egy kisajátított romház volt. örömmel említi, hogy most minden biztonság­ban van, zár alatt. Nem győzi dicsérni a főkönyvelőnő a dol­gozókat, akik rengeteget tet­tek szabad idejükben a telep­hely fölépítéséért. Név szerint sorolja őket, a legjobb törzs- gárdatagokat. Az atomerőmű-építkezés el­ső időszakában két teljes bri­gád elment a nagydorogi költ­ségvetési üzemtől az erőmű­höz és ez nagyon megnehezí­tette az itteni munkát, de ki­lábaltak a bajokból. Tulajdonképpen a tanácsház udvarán kapott helyet a költ­ségvetési üzem, a két terület egybeesik, csak drótkerítés vá­lasztja el, kiskapuval. A telket 1977-ben kapta az üzem, akkor kezdődött a telephely kiépíté­se. Nagy diófa áll az udvar kö­zepén, körülötte még építőipa­ri törmelék, amit el kell takarí­tani és betonutat építeni a kör­forgalomhoz. Kukás szemétszállító gépko­csi várakozik „bevetésre”, va­donatújon. Mellette 100 tar­tály. Megvették és továbbad­ják a lakosságnak, ne okozzon gondot á beszerzése. A tanácselnök, Heidecker Péter büszkén kalauzol és ma­gyaráz a telephelyen, mi lesz még, hogyan akarják, közben az üzem éves tevékenysége is terítékre kerül. Sok mindent építettek az utóbbi években Nagydorogon és környékén, Kajdacson, Pálfán, Pusztahen- csén, Bikácson, Sárszentlőrin- cen. Az üzemvezetőt kerestük a tanácselnökkel, szabadságon Szalagfűrészt szerel Király István és Balogh Zoltán asztalos volt aznap, a gépkocsiját kellett fölkészíteni a műszaki vizsgára. Nem sikerült találkoznunk, így Heidecker Pétertől tudtam meg, hogy az üzemvezető, Asbóth Lajos a sárbogárdi járási költ­ségvetési üzem vezetője volt, onnan jött Nagydorogra, há­rom évvel ezelőtt. Cecei lakos, most sem utazik többet a mun­kahelyig, mint korábban, és Nagydorogon erőteljes a fejlő­dés, aminek aktív részese, irá­nyítója. Sok gépet kapott az üzem az utóbbi években, épí­tőipari gépeket, szállító jármű­veket. Sok eredményt tud elkönyvel­ni Székely Istvánná, sok elisme­rést kaptak az üzem dolgozói a tanácstól is, meg a közvetlen megrendelőktől is: minőségi Felújítják a nagydorogi szolgáltatóházat kifogás évek óta nincs. Felso­rolni sem lehetne a tavalyi építkezéseket és javításokat, olyan hosszú a lista. A nagydo­rogi új gyógyszertár és két ci­gány családnak épített ház, öregek napközi otthona, sütő­üzem felújítása, sok minden. Továbbá köztisztasági felada­tok, szállítások, homokbánya. Több mint tízmillió forint érté­kű munkát végeztek az üzem dolgozói. De jutott idejük, ked­vük arra is, hogy kétszeresen részt vegyenek társadalmi mun­kákban. Egyrészt a telephelyen - erről már szóltunk -, más­részt a nagyközségben, a leg­különbözőbb helyeken, ahol segíteni kell. Ez utóbbi társa­dalmi munka is megközelíti a félmilliós értéket. Az "Telei feladat még több. Forint értékben is, a lista hosz- szúságát tekintve is. Nagydoro­gon egyebek között kisáruhá- zat készítenek, Sárszentlőrin- cen takarékszövetkezeti épüle­tet, Pusztahencsén felújítják a napközis konyhát, Bikácson ta­tarozzák az erdészet irodáját. Ez természetesen a nem taná­csi munkák közé tartozik, ilyen is van jócskán. Van továbbá belterületi csapadékvíz-elveze­tés, temetőfenntartás, park­fenntartás. Ráadásnak pedig „otthon", a telephely udvarán a megkez­dett autójavító műhely fölépí­tése ... G. J.-G. K. Műhelyek, raktár, ebédlő, mosdó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom