Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-26 / 97. szám

2 nÉPÜJSÁG 1983. április 26. Erősödjék a szocializmust építő népeit egysége! PANORÁMA A Szovjetunió megállapodásra törekszik az amerikai féllel (Folytatás az 1. oldalról.) Észak-Atlanti Szövetség tagjá­vá lenni? Vajon titkolják, hogy nukleáris eszközeik a Szovjet­unió ellen irányulnak? Próbáljuk (neg a Szovjetunió jogos érde­kei szempontjából nézni a hely­zetet. Milyen alapon, milyen jogon kívánják, hogy védtelenek legyünk ezekkel, az országunk­ra irányított angol és francia rakétákkal szemben? Világos, hogy ebbe nem egyezhetünk, és soha nem is egyezünk bele. A tárgyalások általánosan el­fogadott normáinak megsértése, a kölcsönösen elfogadható megállapodás elérésétől való vonakodás abban is- megnyil­vánul, hogy az amerikai kor­mányzat nemcsak Nyugaton, Európában, hanem Keleten, Ázsiában is egyoldalú leszere­lésünkre törekszik. Washington feltételeket akar diktálni ne­künk, azt követeli, hogy ne he­lyezzük el közepes hatótávolsá­gú Rakétáinkat a Szovjetunió ázsiai részén. Ez aztán már végképp túlmutat a genfi tár­gyalások kérdéskörén. Az ame­rikaiak hallgatnak arról,' hogy sok nukleáris eszközt összpon­tosítottak ellenünk Ázsiában, a Csendes- és az Indiai-óceánon, a Távol-Keleten. Egyébként az amerikai és az angol sajtóban olyan hírek is felbukkannak, hogy az Egyesült Államok köze­pes hatótávolságú rakétád Alaszkába akarja telepíteni. Csak annak a megállapításnak, az ajátámasztása érdekében beszélek erről, hogy az Egyesült Államok olyasmit követel a Szovjetuniótól, amit ő maga nyilvánvalóan nem kíván meg­tenni. Válaszaiban Jurij Andropov kitért az európai erőegyensúly kerdeseire is. Jelenleg - mon­dotta - Európában mindkét fél­nek mintegy ezer közepes ha- totavolságú, nukleáris fegyvert hordozó eszköze van. Ezenkívül mindkét részről rendelkeznek né­hány ezer harcászati rendelte- tesu nukleáris töltettel. Ha el­fogadnák legmesszebbre mutató javaslatunkat, amelyről egyéb­ként Nyugaton mélységesen hallgatnak, akkor Európában nem maradna semmiféle, euró­pai célpontok megsemmisítésé­re szánt nukleáris fegyver, sem közepes hatótávolságú, sem har­cászati rendeltetésű. Ha a Nyugat elfogadná a múlt év decemberében előter­jesztett javaslatunkat, akkor a Szovjetuniónak Ás a NATO-tag- országokriak 162 rakétája ma­radna, vagyis pontosan annyi, amennyivel ma a NATO — Ang­lia és Franciaország - rendel­kezik. Mindkét félnek megma­radna 138 közepes hatótávolsá­gú repülőgépe is. Mi kivétel nélkül minden ha­dászati hordozóeszköz lényeges, több mint 25 százalékos csök­kentését javasoljuk. Javaslatunk értelmében azonos szintre csök­kenne a nukleáris töltetek szá­ma is. Mihez ragaszkodik ezzel szemben az Egyesült Államok? Ök csupán beszélnek a csök­kentésről, de lényegében jelen­tősen, sőt radikálisan növelik hadászati fegyverzetüket. Csu­pán a nagy hatótávolságú szár­nyasrakétákból újabb 12 ezer darab előállítását tervezik. Az sem titok, hogy az Egyesült Államok felhalmozza és alkal­mazni kívánja a tömegpusztító fegyverek olyan borzalmas faj­táját, mint a vegyi fegyver. E fegyverek Európába szállítását már megkezdték, s az Egyesült Államokban beható munka fo­lyik új, még pusztítóbb fajtáik kifejlesztése érdekében. Mi azt javasoljuk, hogy tiltsák be a vegyi fegyverek kifejlesztését, termelését, készleteik felhalmo­zását, általában semmisítsék meg azokat. A fegyverzetkorlátozás ellen­őrzésének problémáját mi tárgy­szerűen és nem általánosságok­ban mozgó nyilatkozatok formá­jában közelítjük meg. Ez teste­sül meg a hadászati fegyverek korlátozásáról kötött megálla­podásokban is. Az ellenőrzés kérdésében vallott politikánk messze előremutat, egészen az általános és teljes ellenőrzésig, amikor sor kerül az általános és teljes leszerelésre. A tények azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok a példát­lan méretű fegyverkezési hajsza útjára lépett minden területen, s a végső határig fokozza a nemzetközi feszültséget. Arra a Washingtonban bejelentett tervre gondolok, hogy kidolgoz­zák a széles körű és nagy ha­tékonyságú rakétaelhárító vé­delmet. Ennek az elképzelésnek a kalandorsága és veszélyessé­ge abban rejlik, hogy kidolgo­zói büntetlenségre számítanak, arra, hogy megtehetik az első nukleáris csapást^ mivel meg tudják védeni magukat a vá­laszcsapással szemben. Innen már nem sok kell ahhoz, hogy valaki engedjen a csábításnak, s a nukleáris fegyverek indító­gombja után nyúljon. Ebben rej­lik az új amerikai elgondolás fő veszélye. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az amerikai háborús ké­szülődések részét alkotja a koz­mikus hadviselési eszközök ki­dolgozása. Fegyvereket akarnak telepíteni a világűrbe, s onnan kívánják fenyegetni az emberisé­get. Ezt nem szabad megen­gedni. A világűrnek békésnek kell maradnia. Javasoltuk nem­zetközi szerződés megkötését arról, hogy nem kerül sor sem­miféle fegyver világűrbe telepí­tésére. Meggyőződésünk, hogy még tovább kell lépni: meg kell állapodni az erő alkalmazásá­nak eltiltásáról a világűrben, - mondotta Jurij Andropov. Jurij Andropov az interjúban szólt az afganisztáni kérdésről is, kijelentve: a Szovjetunió vé­leménye szerint mihelyt megszű­nik az Afganisztán belügyeibe történő külső beavatkozás és biztosítják, hogy e beavatkozás felújítására nem kerül sor, a Szovjetunió kivonja csapatait, amelyek a Babrak Karmai ve­zette törvényes afgán kormány kérésére állomásoznak az or­szágban. A Szovjetunió semmi­féle előnyt sem keres a maga számára Afganisztánban, csu­pán teljesítette egy baráti szomszéd ország segélykérését. A Szovjetunió számára termé­szetesen egyáltalán nem kö­zömbös, hogy mi történik déli határai mentén. Hosszú közös határa van Afganisztánnal, s így barátainak segítséget nyújt­va, a Szovjetunió egyben saját biztonsági érdekeiről is gondos­kodik - állapította meg Jurij Andropov többek között a Der Spiegel című nyugatnémet heti­lapnak adott nyilatkozatában. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban köszön­tötte Julius Kambanage Nyerere köztársasági elnököt a Tanzá­niai Egyesült Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából. * Pediro Maria Tanha „Pedale” ezredesnek, az Angolai Népi Köztársaság nemzetvédelmi mi­niszterének, az MPLA-iMunka- párt KB Politikai Bizottsága tagjának vezetésével, Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter meghívására hétfőn hivatalos, baráti látoga­tásra katonai delegáció érke­zett hazánkba. * Életének 66. évében váratla­nul elhunyt dr. Várkonyi Imre kanonok, az Actio Gatholica országos igazgatója, a magyar katolikus püspöki kar külügyi bizottságának főtitkára, ország- gyűlési képviselő. Tagja volt a Bélke-vtilágtanácsnak, az Orszá­gos Béiketanácsnak, az Orszá­gos Béketanács Katolikus Bi­zottsága titkárságának. Teme­téséről. később intézkednek. BELGRAD Hétfőn a magyar határhoz közel fekvő horvátországi Pél- monosfor községben folytatott megbeszélést Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és Bogoljub Nedeljkovics, a Jugoszláv Szak­szervezeti Szövetség Központi Tanácsának elnöke. Gáspár Sándor a Jugoszláv Szakszerve­zeti Szövetség meghívására va­sárnap érkezett szakszervezeti küldöttség élén Jugoszláviába. VARSÓ A lengyel állam biztonsági szolgálat elfogta és őrizetbe vette az illegális „Szolidaritás” egyik vezetőjét. Józef Pinior az úgynevezett ideiglenes koordi­nációs bizottság tagjaként a közelmúltban Zbignlew Bujákkal és a földalatti „Szolidaritás” más vezetőivel együtt olyan röplapokat adott ki, amelyek a május elsejei ünnepségek boj­kottálására, illetve ellenfelvo­nulások szervezésére uszítottak. Áz angol és a francia atomerők A francia hadászati csapásmérő erők egyik komponensét az atom-tengeralattjárók alkotják. Ezek egyike a „L'lnfexible" ne­vű úszó egység. E rakéta hatótávolsága 11 ezer kilométer. (Fotó - KS) Genfben május 17-én kezdő­dik az európai közép-hatótá­volságú atomfegyverek korláto­zásával foglalkozó szovjet- amerikai párbeszéd újabb for­dulója. A Reagan-kormányzat részéről — mint bebizonyosodott - a „közbülső" javaslat csupán taktikai manőver volt. Egyálta­lán nem jelent előrelépést a Szovjetunió részéről egyoldalú leszerelést követelő, úgyneve­zett nulla-változathoz képest, m'ivel változatlanul Számol az „eurorakéták" nagy részének nyugat-európai elhelyezésével. Nyilván való, hogy a katonai- erőviszonyok felborítását célzó efféle törekvés a másik fél számára éppen úgy elfogadha­tatlan, mint az eredeti ameri­kai elképzelés volt. A „közbül­ső" javaslat a többi között ép­pen úgy nem számol az angol és francia atomerővel, ahogy a korábbi amerikai indítvány se m . ­Moszkvában ezzel szemben már a múlt év végén igen nagy jelentőségű indítvány fo­galmazódott meg. Eszerint a Szovjetunió - még az új ame­rikai nukleáris harceszközök ez év végétől tervezett telepítése előtt - kész lenne az európai területén meglevő rakétáinak számát annyira csökkenteni, mint amennyi ilyen kategóriájú a t o mf eg y ve r -h o rd o zó va-l jelen­leg Franciaország és Na-gy- Britannia rendelkezik. A szov­jet fél tudomásul veszi ugyan, hogy sem London, sem Párizs nem vesz részt és egyelőre nem is hajlandó részt venni a raké­tatárgyalásokon, az általános erőmérlegben azonban semmi­képpen nem lehet figyelmen kívül hagyni a francia és az angol csapásmérő erőket. Nagy-Britanniának és Fran­ciaországnak összesen 263 kö­zép-hatótávolságú célba jutta­tó eszköze van, s ezek között 162 darab a szárazföldi és ien- qeri elhelyezésű, 3000—4600 ki­lométeres hatótávolságú raké­ta. Ha azt vesszük alapúi, hogy a NATO-nak együttesen 986 darab, ebbe az osztályba so­rolható nukleáris fegyverhordo­zója van, akkor ~nem nehéz ki­mutatni, hogy ennek aligha le­becsülhető 27 százalékát a franciák és az angolok adják. Ami Angliát illeti, négy „Re­soluten” mintájú tengeralatt­járójának fedélzetén 64 darab, egyenként három robbanófej­jel ellátott Poláris A—3 mintá­jú, 4600 kilométeres hatótávol­ságú rakétája, továbbá 55 „Vúlcan” bombázója van (ha­tósugaruk 2400 kilométer). Min­den második, Po la ri sokkal fel­szerelt atom-tengeralattjáró ál­landó őrjáratozást végez az At­lanti-óceánon, készen az azon­nali első csapásra. Nyugati információs források szerint a másik érintett fél, Franciaország ugyancsak nem lebecsülhető nukleáris erővel rendelkezik. A „Force de frap- pe"-ná'l 80 darab, öt atom- tengeralattjárón elhelyezett, 3200 kilométeres hatótávol­ságú M—20-as rakéta, 18 da­rab szárazföldi, 3500 kilo­méterre célba' juttatható ra­kéta, továbbá 46 darab Mira­ge—IV. bombázó áll szolgá­latban, (ezek légi utántöltéssel több mint 2000 kilométert re­pülhetnek). Szakértők becslése szerint a francia atomerő az 1975. és 1980. közti időszakban megkétszereződött, s 1990-ig tovább növekszik. Mint látható, a brit Polari- sokka! és a francia M—20-asok- kol nem a Déli-sarkot akarják megcélozni, ezért teljesen tart­hatatlan az az álláspont, amely szerint ezeket az eszközöket ki kellene hagyni a kontinentális egyensúlyi képletből. Egon Bahr, az Ismert nyugatnémet katonapolitikai szakértő nem­régiben kiszámította, Angliá­nak és Franciaországnak a 90-es évek végéig együttvéve leg­alább 1200 nukleáris robbanó- töltete lesz, így hát - szavai szerint — irreális lenne azt re­mélni, hogy a Szovjetunió egy­oldalúan és önkéntesen lemon­dana közép-hatóitávolságú ra­kétáiról. Bármilyen csökkentés­re csakis az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján kerülhetne sor. SERFŐZŐ LÁSZLÓ alezredes Osztrák választások után Kreisky lemond kormányfői tisztéről pp» Milyen választási eredményt mutat a számítógép? Bruno Kreis­ky, Alois Mock és Norbert Steger — a három legerősebb par­lamenti párt vezetői — az eredményjelző táblát figyelik. (Telefotó) Bruno Kreisky, osztrák szö­vetségi kancellár a vasárnapi parlamenti választásokon el­szenvedett szocialista párti ve­reséget személyes vereségének tartja és lemond kormányfői tisztéről — jelentette be vasár­nap éjjeli nyilatkozatában. Egyelőre, a koalíciós kormány- alakításról folytatott tárgyalá­sok idejére megmarad pártja elnökének, tette hozzá a 72 éves Kreisky, aki már korábban jelezte: csak akkor marad a ka­binet élén, ha pártja ismét egyedül alakíthat kormányt. A 13 évig egyedül kormány­zott SPÖ elveszítette eddigi ab­szolút többségét, megőrizte azonban viszonylagos többsé­gét a parlamentben, s az or­szág legerősebb pártja maradt. A vasárnap késő este nyilvá­nosságra hozott — nem hivata­los - végeredmény a követke­ző: SPÖ 47,8 százalék, 90 man­dátum (1979-ben 51,03 száza­lék, 95 képviselő), ÖVP 43,21 százalék, 81 mandátum (41,9, 77), FPÖ 4,97 százalék, 12 man­dátum (6,06, 11). Az Osztrák Kommunista Párt szavazatokat veszített és ezúttal sem került be a parlamentbe. Nem szer­zett mandátumot a két „zöld” tömörülés és két másik induló pártocska sem. Kreisky kancellár jelezte, hogy mindkét párttal tárgyalá­sokat kezd az esetleges együtt­működésről. Bécsi politikai megfigyelők, az SPÖ és az el­sősorban középrétegeket tömö­rítő liberális-polgári szabadság párt koalícióját tartják valószí­nűnek. Alois Mock, az ÖVP vezetője jelentős győzelemnek ítélte a nagy polgári párt elő­retörését. A végleges .hivatalos adato­kat csak kedden hozzák nyilvá­nosságra, a levélben leadott szavazatok ismeretében. A mintegy 60 ezer szavazat még egy mandátum sorsát módosít­hatja, nem lehetetlen, hogy az SPÖ rovására. A válaszási részvétel egyéb­ként 90 százalékos volt. Az ugyancsak vasárnap megtartott bécsi helyhatósági választáso­kon nem végleges adatok sze­rint mind a szocialisták, mind a szabadság párt egy-egy képviselői helyet veszített ‘ a néppárt javára1, d'e megmaradt a szocialisták hagyományos abszolút többsége. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. április 26-tól Devizanem Vételi Közép árfolyam 100 egységre, Eladási forintban Angol font 6 427,03 6 433,416 6 439,89 Ausztrál dollár 3 604,39 3 607,94 3 611,55 Belga frank 85,65 85,74 85,83 Dán korona 482,13 482,61 483.09 Finn márka 767,21 707,98 768,75 Francia frank 571,98 5712,55 573,12 HoPldmd forint 1 510.13 1 516,65 1 518,17 Japán yen (1000) 174,86 175,04 1*75,22 Kan'ad a i dollár 3 371 i 13 3 '374,50 3 377,87 Kuvaiti dinár 14 199,47 14 213,68 14 227,89 Norvég korona 58.1,26 581,84 582,42 NSZK márka 1 714,04 1 7115,76 1 717,48 Olasz líra (1000) 28,82 28,85 28,86 Osztrák Schilling 243,60 243,84 244,08 Portugál escudo 42,61 42,65 42,69 Spanyol peseta 30,61 30,61 30,67 Svájci frank 2 012,73 2 014,74 2 016,75 Svéd korona 555,40 555,96 556,52 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 158,29 4 162,45 4 166,61 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKKf ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. április 26-tól Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 240,46 6 626,46 Ausztrál dollár 3 499,70 3 716,18 Belga frank 83,17 88,31 Dán korona 468,13 497,09 Finn márka — a) 744,94 791,02 Francia frank 555,37 589,73 Görög drachma — b) 46,13 48,99 Holland forint 1 471*15 1 362,15 Japán ven (1000) 169,79 180,29 Jugoszláv dinár — a) 50,67 53,81 Kanadai dollár 3 273,27 3 475,74 Kuvaiti dinár 13 787,27 14 640.09 Norvég korona 564,38 599,30 NSZK márka 1 664,29 1 767,23 Olasz líra (1000) 27,98 29,72 Osztrák Schilling 236,52 231,16 Portugál escudo 41,37 43,93 Spanyol peseta 29,72 31,56 Sváici frank 1 954,30 2 075,18 Svéd korona — a) 939,28 572,64 USA dollár 4 037,58 4 287,32 a) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 500-as.

Next

/
Oldalképek
Tartalom