Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-20 / 92. szám
A NÉPÚJSÁG 1983. április 20. Új orgona Kecskeméten a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium új épületében kapott helyet az ország egyik legnagyobb hangversenyorgonája, amelyet a százéves múlttal rendelkező drezdai Jemlich orgonaépitö műhely szakemberei készítettek. A közel háromezer sipos, 39 regiszteres hagyományos stílusban épített orgona hangképét Lehotka Gábor Liszt-dijas érdemes művész tervezte. Magyar festők alkotásai Bej rútban Néhány héttel Örkény István hétfőtől a hónap végéig 21 mai Tóték című színművének bemu- magyar festő 74 alkotását láttatója után ismét magyar vo- hatja és vásárolhatja meg az natkozású művészeti esemény érdeklődő közönség a bejrúti színhelye a libanoni főváros: Sahin Galéria termeiben. Hangversenyek az aggteleki cseppkőbarlangban Az idén - hosszabb szünet után - ismét tartanak hangversenyeket az aggteleki cseppkőbarlangban. Az első előadásra - a P. Mobil együttes műsorára - április 30-án délelőtt kerül sor. A kétéves szünet alatt felújított, korszerűsített csodálatos föld alatti koncertteremben egyszerre mintegy ezren hallgathatják a korábbinál kényelmesebben a muzsikát. Az alacsony, tíz-tizenkét Celsius-fokos hőmérséklet miatt az ülőhelyeket meleg takaróval borítják, de még így is ajánlatos melegen öltözni. Wagner Londonban vasárnap bemutatták Tony Palmer angol rendező „Wagner” című filmjét, amely a nagy német zeneszerző életét örökíti meg - csaknem egynapos időtartamban. Legalábbis ennyi ideig tartott a hétmillió font sterling költséggel készült film első vetítése. A részben Magyarországon forgatott film főszerepét az amerikai Richard Burton játsz- sza. Rajta kívül is sok híresség szerepel a monstre filmben, például Vanessa Redgrave alakítja Cosima Wagnert, Sir Lawrence Olivier pedig bajor politikusként tűnik fel a vásznon. A filmben jelentős szerep jutott a magyar Gálffi Lászlónak: ő'll. Ludvig, a bajorok királya Wagner idejében. A film zenei vezetője Sir George Solti. Pulitzer-díjak A The New York Times és a Washington Post osztozott a legtöbb Pulitzer-díjon, amely a legtekintélyesebb az amerikai újságírás, az irodalom és a zene számtalan kisebb-nagyobb alapítványa között. A New York-i és'a washingtoni napilap munkatársai idén két-két díjat nyertek ef. Loren Jenkins, a Washington Post és Thomas L. Friedman, a The New York Times riportere a libanoni háborúról, különösen pedig a nyugat-bejrúti mészárlásról küldött első tudósításaiért kapott díjat. A magyar származású amerikai újságíró, kiadó és politikus — Pulitzer József által a század elején alapított díjak egyikét, a legjobb belpolitikai írásért járó díjat a Boston Globe című lap nyerte el. Méghozzá egy vasárnapi mellékletéért, amely „Háború és béke az atomkorszakban” címmel próbált eligazodást nyújtani olvasóinak az amerikai politikai és közélet minden szintjén folytatódó katonapolitikai vitákban. Hívószámunk: 05 A terményszárítás tűzvédelme Meg lehetett volna előzni a tüzeket Ha az idősebb tűzoltókat valaki megkérdezi, hogy vajon milyen anyagféleség tüzét a legnehezebb, legfáradságosabb oftani, kettőt említenek: a hideg levegős szénakazlakét és a lucernaliszt-tárolóét. Sajnos, e vélemény hangoztatására jó okuk van, saját tapasztalataikat csak alátámaszthatjuk Statisztikai adatokkal: az utóbbi 10 évben hideg levegős szénakazlakban keletkezett tüzek effektiv oltási idejének átlaga megközelíti a 12 órát, s nem sokkal kevesebb a raktárba betárolt, zsákolt, és meggyulladt lucernaliszt eloltási ideje. E két anyagfajta oltási mutatói azért ilyen rendkívül kedvezőtlenek, mert a kárfelszámoláshoz igen nagy tűzoltói erőket, kiegészítő felszereléseket (erőgépeket, markolókat, kézi szerszámokat tehergépkocsikat stb.) kell biztosítani, nem beszélve az igen tekintélyes mennyiségű vízről, amely az oltáshoz szükséges. Ezek a tűzesetek szinte kivétel nélkül igen nagy anyagi kárral jártak, a járulékos kihatásokról nem is beszélve. 1973. és 1982. között eltelt időben 15 alkalommal keletkezett tűzeset lucernakazlakban, míg lucernaliszt 6 esetben égett. (Csak ösz- szehasonlításképpen: az összes mezőgazdasági terményszárítót megyénkben az említett időszak alatt 55 esetben érte tűzkár, a kárérték pedig 11 rpilliő forintot tett ki!) A tüzek vizsgálatánál egyértelmű volt a megállapításunk: Valamennyi tűzesetet meg lehetett volna előzni, ha a berendezések kezelői nagyobb lelkiismerettel végzik munkájukat, a kárérték pedig, a ténylegesen bekövetkezett alatt marad, ha rendelkezésünkre allnak a tűzoltást, kárelhárítást szolgáló vízforrások, illetve a tüzet hamarabb fedezik fel! A tűzesetek arra ösztönöznek bennünket, hogy tegyük közzé a tapasztalatokat. A levont tanulság intő lehet azok számára, akik e berendezésekkel foglalkoznak. Elsősorban azt kell kiemelnünk, hogy a keletkezési okok közül a legtöbb tüzet a késztermékbe került felizzott fém, valamint az öngyulladás okozta, de sok gondot jelentett a gépek meghibásodása, s ez arra figyelmeztet: nem éppen úgy sikerült a tervszerű megelőző karbantartás, mint az elvárható lett volna vagy a hiba felismeréséhez szükséges szakértelem hiányzott. Az öngyulladás mint keletkezési ok főleg a szá- lastakarmány-kazlaknál a legjellemzőbb. Ha a kazal beázik - nem készítenek megfelelő vastagságú takarást -, nem alkalmaznak súlyelosztó pallót a kazalrakók lába alatt, a takarmányt a megengedettnél magasabb nedvességtartalommal rakják kazalba, a kürtőcsövet nem távolítják el az utolsó réteg befejezését követően, a ventillátor teljesítménye kisebb, mint azt a kazal mérete megkövetelné — mind-mind tűz keletkezéséhez vezethet. A kazal belső hőmérsékletének állandó és folyamatos ellenőrzése, a ventillátor technológiai utasítás szerinti indítása, illetve beállítása döntő jelentőségű a tűzesetek megelőzésében. A kazal hőmérsékletét célszerű, sőt szükséges ún. Dankó-féle lándzsás hőmérővel ellenőrizni mert a kazalba döfött vaspálcás módszer nem a valós belső hőmérsékletet adja. A lucernaliszt-készítő üzemeknél a legtöbb tűzesetet a lisztbe került, felizzott fémdarabkák (csavarok, lemezdarabok, kaszadarab, drót stb.) idézik elő. A szálas, zöld lucernát a szárítást követőén kalapácsos darálóval megőrlik. A rendkívül nagy sebességgel forgó kalapács szinte átlövi a rostán a fémdarabot, amely így felizzotton a zsákolt lucernalisztbe jutva, a pihentetés fázisában tűz formájában jelentkezik. Nagyon nehéz időben felfedezni e tűzfajtát, mivel a lucernaliszt izzással ég, s csak akkor válik láthatóvá, ha az izzás a papírzsákhoz ér. A pihentetőben lévő, zsákolt lucernaliszt folyamatos ellenőrzése legalább 48 óráig tartson, utána már veszély nélkül lehet a raktárba szállítani. A fémdarab okozta tüzet meg lehet előzni azzal, hogy a kalapácsos daráló utáni lisztcsőbe állandó mágnest építenek be, amely a fekete, meleg vastárgyakat kivonja a lisztből, megakadályozva ezzel a fém lucernalisztbe való jutását. Ellenőrzéseink bizonyítják; de ez a lucernaliszt-készítő üzemben dolgozók tapasztalata is, hogy egy-egy szezonban több kilogrammra rúghat a kivont vas mennyisége! Kísérleteztek már azzal is — sikerrel — hogy a zöld szecskát tisztítják meg a vasdaraboktól (pl. a decsi Sárközi Egyetértés Mgtsz-ben). Hangsúlyozzuk, csak a lucernalisztnél fordulhat elő az előzőekben leírt eset, a granuláló berendezéseknél nem! Itt a betárolt „pellet” esetleges beázása okozhat öngyulladást (legutóbb Bogyiszlón), ezért az ellenőrzést itt sem lehet elhanyagolni, sőt rendszeressé kell tenni! Megye/ T űzoltóparancsnokság Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ A folyóirat áprilisi számának A nagy északi hajózóút című terjedelmes összeállítása olyan tájakra kalauzol el, amelyek birtokba vétele döntően fontos a nyers- és alapanyagkészletek feltárása céljából, és amelyek meghódításáért több nép felfedezői fáradoztak, áldozták életüket is a múltban. A Kaszpi-tenger melletti Da- gesztánban a kemény, Inostoha természeti viszonyoknál jobban csak a múltból öröklött elmaradottság nehezítette a fejlődést. Most a Mit kutatnak Da- gesztánban? című beszélgetésben Hibibulla Amirhanov, a Szovjet Tudományos Akadémia dagesztáni tagozatának elnöke húsznál több kutatóintézetről és mintegy háromezer tudományos munkatárs tevékenységéről adhat számot. Azokat a témaköröket is felsorolja, amelyek kidolgozásában az autonóm köztársaság tudósai országos, de nemzetközi viszonylatban is tekintélyes szerepet játszanak. Szép tájai és nevezetes gyógyfürdői miatt többekben romantikus képzeteket ébreszt Sztavropol említése. Valójában ez az országrész - főként a csatornaépítés eredményeként - jelentős mezőgazdasági és iparvidék. Miért tartanak a finom gyapjas sztavropoli juhok konkurenciájától még az ausztrál üzletemberek is? — egyebek között erről szól a Víz a hegyekből című képes riport. Jóllehet a világ egyik legnagyobb részecskegyorsítója tette messze földön híressé Szerpu- hov nevét, az itteni kutatók legújabb, nagy horderejű felfedezése csak másodsorban atomfizikai jellegű. A nukleáris reakciók során elszabaduló elemi részecskék útvonala pontos kiderítésének igénye vezette el őket olyan számítógépes rendszerek megalkotásához, melyék „látási élményeiket" közvetlenül használható adatokká alakítják. Erről és az ember és számítógép közvetlen párbeszédének közelebb kerülő lehetőségéről szól A komputer szeme című izgalmas képes anyag. Elragadtatásában az „űrkor- szak első csodájának” nevezte egy kanadai állampolgár a Szputnyik-1383 számú szovjet mesterséges holdat, amelynek jelzései lehetővé tették egy lezuhant kanadai repülőgép utasainak megmentését. A szput- nyi.k a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Kanada részvételével megalakított COSPAS-SARSAT rendszer részeként rója köreit az égbolton. E rendszer a hajótöröttek és a lakott területektől távol balesetet szenvedők megsegítésére használja fel az űrtechnikát - derül ki a Mentő- szputnyik című cikkből. , Mind nagyobb részt vállal a Szovjetunió tömegközlekedéséből a magyar ipar által eddig szállított 80 ezer Ikarus. Riga már a harmadik olyan helység szovjet földön, ahol Ikarus- vezetőképző és tájékoztató központot létesítettek. Jó kiegészítés A baltikumi Ikarus-vezető- képző című riporthoz a Partnerek című összeállítás, melyben a Mogürt, a Budavox, a Hungarotex és a Medimpex külkereskedelmi vállalatok moszkvai képviselői tájékoztatnak szovjet partnereikhez fűződő kapcsolataik újabb fejleményeiről. Ebben a számban is gazdag kulturális összeállítást találunk. A képzőművészeti reprodukciók kedvelői Murillo-festmények fényképeit láthatják, sőt, azt is megtudhatják, hogy a madridi Pradán kívül a leningrádi Er- miiíázsban található a legtöbb spanyol remekmű. A be nem avatottaknak semmit sem mondó üzgeni mauzóleumok cím mögött szakmai szenzáció rejlik. A néhány reménytelennek látszó állapotban fennmaradt XI—XII. századi kirgíziai műemlék helyreállítósóra helybeli szakemberek olyan módszert dolgoztak ki, melyet most az UNESCO más országoknak is javasol. Nyikolaj Rerih, az egzotikus képeit hihetetlen termékenységgel ontó híres festő tevékenységét idézi fel A harmadik Rerih-emlékezés című információ. Az életmű ma is időszerű, s nemcsak sokoldalúsága miatt. Rerih javaslatára kötött 1954-ben több állam nemzetközi megállapodást a kulturális értékeknek háborúk idején való védelméről. LÁNYOK, ASSZONYOK A Lányok, asszonyok áprilisi száma közli N. Babinnak Rózsa Andrással, az IBUSZ moszkvai képviseletének vezetőjével készített interjúját arról, milyen új turistautakat kínál idén az érdeklődőknek az IBUSZ és az Inturiszt. A Szovjet-Magyar Baráti Társaság megalakulásának 25. évfordulója kapcsán a lap beszámol az 5ZMBT kárpáton- túli területi tagozatának munkájáról. A Hagyományok, ünnepek, népszokások című rovat ezúttal a Navruzt, a tad- zsikok hagyományos tavaszköszöntő ünnepét mutatja be sok képpel. A Szovjetunióban rendkívül nagy gondot fordítanak a természetvédelemre, a természeti kincsek ésszerű felhasználásának kérdéseire. A Fontos állami feladat című írás a Szovjetunióban alkalmazott természet- védelmi intézkedésekről ad átfogó képet. A Bezborodova Színes karperecek című cikke egy olyan kozák család meglátogatására invitál, amelyben öt kislány növekedik, köztük négyen ikrek. M. Zagot Tarjáin Györgyi izgalmas szerepe című cikke arról szól, hogyan készült a Sonja jelenti című NDK—szovjet koprodukoiós film, amelynek főszerepét az ismert és népszerű magyar színésznő játssza. Színes, 'sok képpel illusztrált írás ismerteti a mordvin népművészetet. Az áprilisi számban ismét jelentkezik a megszokott divatrovat, a mese, az orosz nyelvlecke, valamint Julián Szemjonov Szemtől szembe című dokumentumregényének következő folytatása. _ A melléklet ezúttal is új kézimunka-leírásokat, ételrecepteket és rejtvényeket tartalmaz. szputnyik Közös otthonunk címmel a folyóirat nyitóanyaga szemügyre veszi, mi mindenre képes az ember. Elméletileg már az időjárást is képes irányítani. Bámulatra méltó az az elképzelés, hogy majd űrreflektorok segítségével — szükség esetén meghosszabbítják a napokat. Ám ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, az ember kötelessége, hogy megvédje a természetet és mindazt, amit az emberiség történetében a műszaki-tudományos haladás révén megvalósított. Ehhez viszont békére és fegyvermentes világra van szükség. A szakembereken és az érdeklődőkön kívül talán csak kevesek előtt ismertek a szovjet diplomácia első világháború utáni történetének egyes fejezetei. Az imperialista hatalmak katonai intervenciója a fiatal Szovjet-Oroszország ellen kudarcba fulladt. Akkor a Nyugat áttért a diplomáciai bojkottra és a gazdasági blokádra. Tény, hogy ez komoly gondokat okozott a még fiatal munkás—paraszt államnak. Az imperialisták abban reménykedtek, hogy a nélkülözés és az elégedetlenség belső robbanáshoz vezethet. Nem így történt, a szovjet hatalom szilárdan kitartott. A téma iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk Zinovij Sej'nyisz A blokád áttörése egyetlen puskalövés nélkül című tanulmányát. A számok és a gazdasági mutatók világában az átlagolvasó nehezen ismeri ki magát, ám a párhuzamok és az összehasonlítások megkönnyíthetik az eligazodást. A Gyarapodó Szovjetunió — 1983. című cikkben ezt olvashatjuk: „Két a'dat, amely meggyőzően mutatja a Szovjetunió gazdasági fejlődésének gyors ütemét: míg hatvan esztendővel ezelőtt a Szovjetunió részesedése a világ ipari termeléséből mindössze egy százalék volt, jelenleg ez az arány meghaladja a húsz százalékot. Napjainkban a Szovjetunió ugyanannyi ipari terméket állít élőt, mint a nyugat-európai országok együttvéve.” Vajon léteztk-e kimeríthetetlen éléskamra? Dmitrlj Rasa véleménye szerint igen. írásának címe: A világóceán kontinentális talapzata - kimeríthetetlen éléskamra. A tudósok szerint Földünkön van egy termény, amely véget vethet az elégtelen táplálkozásnak, sőt, segíthet legyőzni egy esetleges XXI. századbeli élelmezési krízist, és ez a burgonya, olvashatjuk a Fontos táplálékunk: a burgonya című írásban. A nagyvárosok közelében elhatalmasodó szemétlerakóhelyek (ahol évente 40 és 170 millió tonna közötti hulladék gyűlik össze) egyre nagyobb gondot okoznak az emberiségnek. Van-e kiút? Van-e megoldási Ha igen, mi? Ezeket az égető kérdéseket igyekszik megválaszolni Alekszandr Ma- li.nav A felhasználás második ciklusa című cikkében. Köznevelés című rovatában ismét izgalmas és közérdekű témákat kínól a Szputnyik. Az egyik publikáció címe: Az emberi agy, az emlékezet és a nyelvtudás, míg a másiké: Családi konfliktus és a gyerek. A folyóirat folytatja a lenin- grádi orosz múzeumról szóló sorozatát. Az e havi rész címe: A lázadók. A Könyvespolc rovatban ezúttal Jevgenyij Mariszajev A vadállatok című írását találja az olvasó. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom negyedik száma izgalmas dokumentumregényt közöl: Zinovij Sejnisz az első diplomatanő, Kallontaj asszony életét dolgozza fel. Paul Kuusberg és Vladimir Beekman elbeszélését találjuk még a prózai rovatban. A lírai 'rovat ezúttal Vlagyimir Szo- kolov verseiből ad Ízelítőt. Az eddig figyelmünk körén kívül maradt rangos szovjet költőt Veress Miklós mutatja be. David Szamojlov verseit és Va- szilij Belov elbeszélését két nyelven olvashatjuk a Szovjet Irodalom új számában. Az Egy igaz ember című regény szerzőjének, Borisz Pole- vojnak az emlékezetét két írás és Polevoj Hidas Antalhoz és Kun Ágneshez írott levelei elevenítik fel. Anatolij Horcsev szociológus írása — A család és alternatívái — a szovjet társadalom mai problémáiból elemez néhányat. Érdekes interjú olvasható a folyóiratban Galgóczi Erzsébettel, Rab Zsuzsával és a nagy sikerű „Nehéz homok" című regény szerzőjével, Anatolij Ribakovval. A lap áprilisi száma — immár hagyományosan - közli az előző évben magyarul megjelent szovjet szépirodalmi művek bibliográfiáját.
