Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

1983. április 2. ON KERDEZ Hol „mehet” a villanyvezeték? lBiá-!tlcitsz)é)lorőfl- özvegy Faiildt Jó- zsefné írta az alábbi sarakat: „A házunk mögött folytatóla­gosan van még egy ház, bejá­rata az utcáról nyílik, a mi ka­punk mellett van. A két udvart egy kerítés választja el. Eddig a hátsó lakás tulajdonosának villanyórája a mi udvarunkban volt elhelyezve. Tavaly közölték, hogy a villanyórát hátra vite­tik. Most a vezeték a mi udva­runkon megy végig, s annyira alacsonyan húzódik, hogy az udvarunkban lévő almafa koro­náját letörte, s jelenleg i£ ha fúj a szél, a huzalok miatt tö­redeznek a fák ágai. Nyáron szeretnénk fákat ültetni, de sajnos ebben is akadályoz ben­nünket a vezeték. A körzeti vil­lanyszerelő véleménye szerint mindez szabályos. Kiviterthe- tem-e a véleményem szerint szabálytalanul átvezetett veze­tékeket az udvaromból, mikor ott a szomszédon saját udva­ra, ahol igazán elfér?” Olivtaisánlki rnrolbllémá já maik megoldására dir. Deák Kamrád, a Tolnia megyeli Főügyészség osztóllyivezeitő ügyészle adtait ta­nácsot: „Az liiplaini imllnílszlter 1/1983. (I. t.) IPIM száimú nendélete szól a yülllbimos enleyglila közszőlgál- tatólsi isztalbá'lyizlatlpál szálló ren- délet módoslíltá sóinál» s e médo- síltatt jogisztaibály 4. pairtagrafu- sámlaik 4. 'bekezdése szerint: „IHia a ostalBWkozó berende­zésit idegien iingatóDainon kei' Pl- hellyteizinii, illetőleg átvezetni, to- vóbibá, ha va Ibiméi y fogyasztó­berendezés haszna Haltát, Hllefő- íeg a viilllaimos energiáinak va- ItaimtíPy célra Valló felhaszná ló - sót a jogiszábólly engedélyhez fcöW, az éhlhlez szükséges enge­délyt a fogyasztó köteles az igénybejelentés előtt megsze­rezni.”' Hla tehát o szomszédos in- gOitlbm tuilta(jdonosa az ön iiim- giartHlamá'n kívánja átvezetni a csatlllalkozá berendezést (a vil­lanyórához o vezetéket), köte­tes előzetesen az ön engedé­lyét beszerezni. Amennyiben ezt nem szerezte 'be, a vfillllainylsre- relő is helytelenül íjárt e'li, ami­kor a. tanácskérő leveliében sé­relmezett irmódan szemelte a ve­zetéket. finnák elltenéne sem ja- vtaistallijiulk, htogy önkényesein In- ítézlkádijék a (vezeték lebontása irrtitatlt, hlanierm közölje az elköve­tett sra'bályta kunságot a DlÉ- OÁ'SZ ‘(IDiéI-druinánltrúllii Anamszol­gáltató Válla Halt) Tátna megyei fgiazglaitólságávtaill (Szekszárd, tBezerédíj u. 9. szóim), amely a sérelmét — aimemnyilben azt jo­gosnál tálálja — onvosolni fog­ata.” A költségeket viselni kell íKöntlös Gyullálmétá.l Raksrál Iklalpturk az alálblbl tervétet: „Az OTP-től lakást vásárol­tunk. Sajnos a beköltözésre gyermdkem egészségügyi prob­lémái miatt nem kerülhet még most sor. Kérdésem, hogy a közös költségek viselése rám nézve milyen arányban kötelező ilyenkor? Itt gondolok például a viz, villany, szemétszállítási, felújítási költségekre.” A válfa&ztt az Országos Taka­rékpénztár Tolna megyei Igaz­gatóságán adták meg: Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 JKŐrítös Gyuláimé a szerző­déskötésikor aláírta üz épület - me Vo'naitlktozó aHblpító-takSinatot, vailbimíimt az adásvételi 'szerző­dést. A levélben feltett 'kérdést egyértéllrműén éltíöníli az allhpí- tó-oklimait 1. pontijában írt nen- dtellkézés, almi a következőket tlartdlllmnzzp: „A közös tullájdoinlban állő épiíOményrészék, felszerelések és egyéb 'benendlezések, vafamiint a közös használtatro szolgáló teleik '('ud.vair, parkterület) fel­újítási,, Ikbirbtanttairtásli, helyre­állítási, kezldllésli és üzemelteté­si költségeit; közterheit, köz­üzemi diljtíilt (adó, Vízdijbk, a közös héiyiislégék Világítási költ­ségéi, sttib.) a ttuJbljdonastá rsaík egymáls közötti viszonyukban a c) fejezetben megáliltapított tu- Ibljdlonli 'hányadrészek arányá­ban köteilésék Viselői." Az álltalpStó-oMnat a tűltaijdo- inosok egymás közti jogviszo­nyára nézve kötelező, ily mó­don a levélében féltett kérdés­re vá'ltaíszluinik, hogy a szabtam fcflgé ködtségéket viselnie keli Szükségesnek ttairtjék kiemelni, Ihogy a félék egymás íközöWi jog- vh'szonyát illetően az OTP-inek döntési joga nincs." A betegségi segélyről Bonbártdi Lajos Závodiróll ké­réséit 'meg bennünket kérdésé­vel: „Táppénzen voltam 1982, de­cember 20-tól 28-ig. Erre az időszakra azonban csak négy nap táppénzt folyósitottak, há­rom napot nem - mondván, hogy a két ünnep közti időben a termelőszövetkezetnél nem dolgoztak. Nem tudom jogos-e ez, milyen rendelet alapján járt el így a termelő- szövetkezet?” A Tevéiét a Tiollno megyei Mezőgazdtaságíi Szövetkezetek Tollno megyéi 'Szövetségiének to­vábbított uk, ahonnan Horváth József titkár váHtaszoít: „A 24/1982. (XII. 10.) MÉM számú rendé léttel módosított 12/H977. (Illil. i12.) 'MÉM. számú rendeltet 41. pattOgirafúsá nők él- ső békezdiése érteDmében kere­sőképtelenség címíén a termelő­szövetkezetnek Őzt a tagját kell betegségi segélyben (táp- pénzlben) részesíteni, aki az or­vos állttal igazolt Ibetegisége mi­att 'munkáját nem tudja élflát- nii. Annak a ftagmok, akinek a Ibétegségte ibekövetkezésekor a 'rá vontaltkozó munkarend sze­rint nem kéfl dolgoznia, erre az időre betegségi 'segély sem |jáir, miivei hla nem tennie beteg, sem Ikél'léne dalqozniia. A be­tegségi segély célja az elve­szett kereset ipőtlláisa. Miivel imuinkalvégzésii 'kötelezettség Ihiiányálban nincs keresetkiesés, a 'befeigSlégii segélyre való jo- gOSIullltság sem áll fenn. A termelőszövetkezet műnk la- iiendlje szerint decem'ber 24-tői kezdiődően nem volt miunktavég- zési kötélézeltlttség előírva, erre figyelemmel betegségi segély- íre ném jogosult." Telefonszámunk: 12-284 MI VÁLASZOLUNK Századunk nagy orvosi felfedezései A terhesség korai felismerése Az orvosokat már az ókorban is fogOa'ikozitalüta. a terhesség korai szakszóinak felismerése, így az i. e. 1350-ben íródott Papyrus Beratenes szerint az ókori Egyiptomban a> terhes nők vizeletével öntözött növények fejlődéséből vonták le következ­tetéseket. Az újkor hajnalán is több euráipaii orvos próbálkozott különböző 'korai terhességre jellemző eljárás kidolgozásával. Nagy halódást jelentett a, frei- burgli A. Hegar által 1895-ben leírt tapintási lelet, amelynek segítségével már elég biztonsá­gos diagnózist lehetett felál'lí- banli. E. Abderhalden biológiai próbájával olyan eljárást vezet­tek be, amely szeriét a terhesek vérében kimutatható egy ide­gen fehérjét lebontó fermentum, és ennek alapján vált közis­mertté a róla' elnevezett reakció. A terhesség koraii felismerésé­ben a forradalmi változást az Aschheim—Zo ndelk-reakció je­lentette. Ezt a reakciót mai már sehol sem végzik, de kiinduló­pontja lett a, korszerűbb eljárá­soknak. Lényege az volt, hogy egereknek kb 2 cm3 terhesvize- fetet fecskendezték be, két nap alatt hat adagra elosztva., és az álltatokat az első befecskende­zés utón 100 órával megölve megvizsgálták a petéié szikéi két. A mutatkozó elváltozásokból vontak le következfetésekét. Már a reakciót leíró S. Aschheim rá­mutatott arra, hogy a nem ter­hes nők Vizeletében nincs annyi hormon, mely elegendő lenne a reakció kiváltásához, így 98-100 százalékos arányba',t biztonsá­gosan alkalmazható. Viszont a legkritikusabb helyzetben, a mé­hen' kívüli terhesség gyónója esetén' rendkívül lassúnak bizo­nyult a négynapos vizsgálat, így minden körülményék között kor­szerűbb és gyorsabb eljárást keltett keresni. Az előbb említett kísérletet megpróbálták végrehajtani pat­kányokon, nyu lakon is, de a reakció idejét legfeljebb 24—48 órára lehetett leszorítani. Telje­sen háttérbe szorította' az ernií- tétt állatokat a béka. felhaszná­lása. Először egy dél-afrikéi zoo- lógusTsmerte fel egy afrikai bé- kafajban., hogy a nőstény alkal­mas ai terhességi reakcióra. B. A. HouSsáy Nobel-díjats argentin fiziolágu's leírta, hogy a hím békák is alkalmasak a gyors terhességi reakció elvégzésére. A jelenleg használatos béka- próbát Gall i-'Mái n:i ni dolgozta ki. Hazánkban elsőnék Bach Imre kimutatta', hogy a hazái béktafajok is alkalmasak a próba elvégzésére. A pozitív eredmény már három ára múlva bizton­ságosan leolvasható. Napjaink­ban már immunológiai reagen­sekkel végziik e fontos vizsgála­tot. Ki volt Aschiheim, akinek mun. kásságta új a'lbpolkra helyezte e fontos vizsgálatot? Berlinben született 1878. október 4-én, ahol orvosi tanulmányait is vé­gezte, azután ai berlini Gha.rité női klinikájára került, aho'l la­boratóriumi körülmények között kidolgozta a' róla elnevezett re­akciót. Ebben nagy támogatást kapott intézeti főnökétől, Georg August Wagner professzortól, aki e célra külön hormon'labo- ratániumot létesített az intézet­ben:. Aschheim 1931-ben klinikát kapott Berlinben'. A fbji törvé­nyeik miatt 1935-ben: kénytelen volt elmenekülni Németország­ból, kutatásait Franciaország­ban, a Frándia Tudományos Akadémia' Kutatási Központjá­ban, folytatta. Munkássága ki­terjedt oz endokrinológiára, á'l- tailábtan a belső szekréciós ku­tatásra. Az endo'krinológitai kutatáso­kat átformálta a biokémia1, majd a molekuláris biológia kiszorít­va a morfológiai és hisztológiiai vizsgálóitokat. Asdhheim vizsgá­lati módszerével, a szexuálhor- monok kutatásával azonbtan egészen új alapokra helyezte a terhesség, fölég annak korai szaikarszánalf felismerését. Nem véletlenül avatta számos aka­démia d'ísztagijávái. Kapronczay Károly dr. Emlékezések Körösi Csorna Sándorra Jövőre lesz 200 éve Körösi Csorna Sándor születésének, s a nemzetközi tudományos köz­véleményt máris o bicentená- rium megünneplése foglalkoz­tatja. Csorna Sándort 1784. áp- ri liis 4-én keresztelték a szé­kelyföldi Kőrös faluban, s mert a helybéli pap mindig csak va­sárnap vállalta a névadást, a gyermek bizonnyal a 4-ét meg­előző hét valamelyik napján 'született. Élete végéig 17 nyel­vet tanult meg, és létrehozott egy addig ismeretlen tudo­mányszakot, a ti'betisztikát. Bár élete nagy részét idegen kör­nyezetben töltötte, mégis a ,;h'azája iránti há'lád'atosság” maradt „vezérlő eszméje”. Az ünnepségek előkészítésére Budapesten a közelmúltban megalakult a Körösi Csorna emlékbizottság, amelynek elnö­ke Sarlós István, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, tagjai között van miniszter, tudós, pártmunkás, közigazgatási tiszt­ségviselő, író, szocialista bri­gádvezető, művész, pedagógus, diplomata. • A bicentenárium eseményso­rozata tudományos emlékülés­sel kezdődik. Körösi Csorna munkásságát elemezve tudo­mányos konferencia foglalkozik majd a magyar őstörténettel és nemzeti tudatta!, és nemzetközi tibetisztiikai konferenciát is rendeznek, ünnepségek lesznek ván d o r út já na'k állomáshelyein, emléktábláikat avatnak Alexand­riában, Aleppóban, Bagdad­ban, Teheránban, Bubára bán, Kabulbam, Lahore-ban, Új-Del­hiben, a tibeti Puktatbon, Kal­kuttában és Darjeelingben, ahol eltemették. Az erdők tűz elleni vé­delméről szól a bel­ügyminiszter és a me­zőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter 4/1983. (III. 16.) BM- MÉM. számú együttes rendele­té, amely szerint az erdők tűz elleni védelme az erdő tulaj­donosának, használójának, ke­zelőjének a feladata1, s a jog­szabály részletesen meghatá­rozza az e feladat végrehajtása körében teendő intézkedése­ket. Kimondja a jogszabály azt is — és ez volame nnyiőnfcre vonatkozik —, hogy az erdőben, és az erdőtől számított 200 mé­ter távolságon belül nyílt lán­got használni, tüzet gyújtani, égő dohányneműt, vagy gyufát eldobni — az e célra kijelölt helyek kivételével — nem sza­bad. Aki a kijelölt tűzrakó he­lyen, illetőleg az erdőben és az erdő szélétő'1 számított 200 mé­teren belül engedéllyel tüzet gyújt, köteles a tűz állandó fel­ügyeletéről és biztonságos el­oltásáról gondoskodni. Kibang- súílyozandána'k tartjuk, hogy: „Az erdőben kiránduló vagy ott táborozó csoport vezetője a résztvevőiket köteles kioktatni a tüzelésre, a dohányzásra és a nyílt láng használatára vonat­kozó tűzvédelmi szabályokra." Esetleges félreértések, kelle­metlenségék elkerülése érdeké­ben hívjufk fel a figyelmet a jogszabálynak arra a rendelke­zésére, amely szerint erdőtűz esetén — a tűzoltóság megér­kezéséig — az erdő őrzésével, védelmével megbízott személy jogosult a szükséges intézkedé­sek megtételére, jogosult arra is, hogy a veszélyeztetett terü­leten levő járművek vezetőit és más személyeket o közreműkö­désre felhívja, és hogy a jár­művel — a kár elhárítása érde­kében — rendelkezzen. A ren­delet kihirdetése napján — 1983. március 16-án — hatály­ba lépett. Az Arámi Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökének 1/1983. (111. 16.) ABMH számú rendel­kezése o munkaügyis munkakört betöltő dolgozók szakképesíté­séről szól, s kimondja, hogy gazdálkodó szervezet, költség- vetési szerv munkaügyi felada­tok ellátásával csak az e ren­deletben előirt munkaügyi szakképesítéssel rendelkező dol­gozót foglalkoztathat. A mun- káttató a szervezeti és műkö­dési szabályzatban határozza meg, hogy az egyes munkaügyi munkakörök betöltéséhez mi­lyen munkaügyi szakképesítés szükséges. Az alkalmazáskor — illetve o már munkaügyi mun­kakörben dolgozó esétében a rendelkezés hatályba lépése­kor - az előírt szakképesítéssel nem rendelkező dolgozó szá­mára a munkáltató szerv veze­tője a képesítési előírások alól a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamra, de leg­feljebb 5 évre felmentést ad­hat. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a 40. életévét be­töltött nőt és a 45. életévét be­töltött férfit iskolai rendszerű képzésben való részvételre nem lehet kötelezni. A rendelkezés 1983. április hó 1. napján lé­pett hatályba. A házfelügyelők munkaviszo­nyának egyes feltételeiről szóló, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 2/1983. (111. 16.) ABMH számú rendelkezé­séből itt csupán annyit idé­zünk, hogy: „A házfelügyelővel kötött munkaszerződést írásba kell foglalni. A házfelügyelő munkaköri feladatait — épüle­tenként részletezve - a munka- szerződés mellékletét képező .Tevékenység-jegyzék’-ben kell rögzíteni." Jó tudnunk azt is, hogy a házfelügyelő az épület­ben való jelenlétre annyiban kötelezhető, amennyiben ez fel­adatának ellátásához szüksé­ges. Egyébként 1983. jú'ius 1- től kezdődően a házfelügyelők is lakbért kötelesek fizetni a munkáltatónak. A rendelkezés a kihirdetése napján - 1983. III. 16-án — lé­pett hatályba, a rendelkezés­ben említett munkaszerződése­ket pedig 1983. december 31-ig kell megkötni. A fent írt valamennyi jogsza­bály a Magyar Közlöny 1983. évi 10. számában jelent meg. A SZÖVOSZ Tájékoztató idei 10. szómóibain közlemény je ént meg az egyes kölcsönigénylők személyazonosságának igazolá­sa tárgyában, s a közleményből osupán példálózva idézzük, hogy: „... a tanácsi költség- vetési szervek alkalmazottai ré­szére az elszámoló hivatalok adhatnak ki munkáltatói, illetve át'agkeresetre, átlagjövedelem­re vonatkozó igazolást. A tény­leges munkál tatók, mint bérkifi­zető helyek - pl. az iskola gondnoksága - az utolsó havi bérjegyzék alapján csak az áruvásárlási és a személyi köl­csönökhöz szükséges igazolást állíthatják ki.” DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész Könyvtár a „Nemzet Házában” Az Országgyűlési Könyvtár az ország jogi és politikai informá­ciós szakközpontja, az ENSZ letéti könyvtára. Fő gyűjtőköre az állam- és jogtudomány, a legújabbkori egyetemes történe­lem, a magyar és 'külföldi parlamenti kiadványok. A könyvtár olvasói 600 ezer kötet könyv és kétezer folyóirat között válo­gath atnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom