Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

1983. április 2. NÉPÚJSÁG 3 Húsvéti tojásdíszítő Fülespaj‘tás A hagyományos főtt tojásra', Bussolt fi'ícitlo'Hlial »rcformát fes­tünk . A nyüszHibaijaszt ha^z'náfa- fon kíyüli. inuhplkeféből szárma­zó SBŐrszálibál Vagy keményebb fonailis rá libái ragasztjuk az ara- középre. Az ábra á'tmó'so látó­val Ikairjfonplaipííriból ifüíKes tojás- tairtó nyakpántot kiétóítüink. A félig bevágott vágásifelüHetnél a iklét végződést ö'sszéilifezltjük. A nyakpánt, b (föleik 'felüle­tére szintes 'papírból, tempera - festékkel nyakkendőt, fülbetötet rogaszltíunk, festünk. Nyugalomba vonult? A KSH (adatai szerint 1983. január 1-lén Magyairoiriszáig összlakossága 10 700 00 fő vált, aim'eiyből 2170 000 ifő ínyugdiij- han élt. A demiográifta!i adato­kon túl nölpráll nlaipra tppdsz- tplllhpltljiuk — különösem p na­gyabb ívó hosokban — bizonyos Időstfatalklban az 'utaáton, jáir- mű veken ifúlinyo'm'ő részit az idő­sebb üöoroszltáiPy jelenlétét, öreg­szünk, s ez a folyamat - re­mélhetően — imtimdmyájunlklat utlolér. A jetentegS gyakorlbitlban az aktív időszak üteméhez képest Hirtelen', áHménfet nélkül köveit- kezillo ibte a nyulgldíjiais állápot. Az á'ltamipölgór„ aki különböző Sz*erVezélték fontos 'résziének lils* meílte önlmagát, legtöbbször minden átmenet niéIkiüll elveszíti személyisége 'nmeglhtatárazó ke­reteit, miiköziben — a gy-aik ortet szerint — elő Síem készülhetett, s elő sem készítetitek nyugdíjas létét. Megtűrniük legfontosabb, tudtaltát megható rozó funkciója: a szervezetten végzett munka, s eDveszítí a különböző mérték­ben megszokottá vált pőzídio- nálitság érzetlét. Kikerül a tö­meg- és tánsialdlailmli szervezetek életéből 'is, melyek addig több szállal kapcsPléditlaik tevékeny­ségéhez. Jelentős társadalmi rétegekben az érntudoit is Csor­bát szeníved, (miivel az eigyén „nyugdíjas”-tó válik, bár 40 évén ót kőműives, kohász vagy Pütaflényező voilit. Az általános érvényű nyugdíjas két nem je­lent olyan forsadlalmi Ikaltegp- riát, amely alkailmlas volna az aktív tatban megszokott diffe­renciálásra. A szervezetit tévé­ken ységlben vaiíá részvétel meg­szűnése nemcsak 'pszfohiikaii- 1ag, de fizikailag is károsan hat. lEzzel magyarázható — kü­llő nősen d férfiak esetébten — hogy az, akii egy életen át 'táp­pénzes állományiban nem volt, nyugdíjazása ültöm Hirtelen be- tegesjkedini kezd, vagy váratla­nul meglh|alb 'Hogyan lehetne segíteni ezen az állapoton? — Ikülönösén fon­tos ez o kérdés mai, amikor ,az ország lakosságának .mintegy 23 'százaléka myugidíjais, s 0'Z élőnejefeé'sek szerint számuk az ezredfordulóra eléri a 3 imlffiát. Nagyobb gondo'sságglall le­hetne előkészíteni egy-egy mun­káltató szervezetnél a nyugdíj­ból kerülő dolgozókkal való foglalkozást. Felmérésieket ke1- liene készíteni o nyugdíjba ke- dülő dolgozók körében', továb­bi terveikről. A nyugdíjasak búCsúztatásá- ro alig lebet kielégítő példákat találni. Sóik esetben a munka­helyen elit öltött 20—40 év után is oSalk a Bzlakiszervezeti IblzáiT- mli fog kezet a 'búcsúzává!, esetleg lléglklözivettaniebb imun- kaltárlsali mondlanak közhelye­két. A n.yugtílí|alStallálkiozók is évente egy alltallomimdll — 'in­kább a formalitás jegyében zOljltainlak te: ipörlkölllivadsora, egy-egy üveg sör, Vagy Itala — s b sztereotip 'ünnepi beszéd. A találkozó legtöbbször airró tjó, bogy „letudják" a nyugdí­ja so kklal valló fogíllaíllkiozás gond­ját. Feltétlenül szükséges volna a nyugdiljba kerülőik 'sízömé« az élő- és utógondbskodás felté­teleinek szervezett 'megteremté­se. Annál lils inkább sürgető a feladat, mivel egyes ágazatok­ban, szakmákban goindot okoz nemcsak az utánpótlást de az új miunkoerá megszerzése, mun­kába állítató is, a munkaerá­helyzet kedveződen alakulása mibtltt küllonölsien a. fizikai ótlfo- mónybtan. Jellemzésül': a nagy- beruházások', 0' hatlalmals Ita- kásép'íltésl program, az ú'j tech­nológiák! Ibevezetése újfajta munká'sá'l'lbmány kíneveléséne késztették az építőipart. Több ifjú generáció o szakmunkás- képző intézetekben semt a gyakorlati 'képzés ‘sarán sem lOnullta még o hagyományos épíltlőiipla'ri imunkbímiádszerekét. nem szerzett ohyagiSmeretet. Jelenleg azonban országos vi­szonylatiban is előtérbe kerül­tek a felWjítá'sii, épületfenntar­tás» 'munkák, alho'l felfcétlllenül szükségest volnla a hbgybmá- nyos építési technológiák, anyagok és Imunkjaesizközők te- mentetlése, s ezek 'a fiattal ge­neráció előtt istméretíemek. Nagy szükség volna azokra az idős,1 nyugdíjbls munkásakra» taklilk filaltlal körűiktől kezdve mű­vészi sziinvonbllbm isajáfífotlták el a kőfo'riaígáislt, festésit, ,a Ibádö­gös- és taváosmiuinkákat. A nyugdíjjodtailbltazókat fel lelhetne ihblszná Imii az idősebb korosztály megnyerésére, hogy az egészséges, imunlklabírá és dolgozni kívánó emberek .mun­káival!, tamá'casbil hasznosíthas­sák mOgukalt. 'Kisebb szervezeti módosításit igénylő intézkedé­sekkel', egyéni és társadádmí (méretekben is hasznos ered­ményt hozináaíalk. iNem engedhetjük meg ma­gunknak — a kedvezőtlen dé- mográfibi bdatoktat tekintve —, hogy végleges búűsát vegyünk olyan emberektőli, akik miég hosszú ideig gazdagítani tud­ják társadalmunkat. Az első barátság Egyre több szülő osztja meg a kisgyermekkori nevelés fel­adatkörét a bölcsődei nevelők­kel, a gondozónőkkel. Mind a saját tapasztalataik, mind a gondozónők beszámolói arra hívják fel a szülők figyelmét, hogy gyermekeik sokszor más­ként viselkednek a bölcsődei csoportban, mint otthon, szűk családi körben, másként visel­kednek kortársaik között, mint szüleik - különösen édesanyjuk - mellett. A fejlődéslélektan így fogalmaz: a tánsaskapcso­latok fejlődésének útja az édesanyától vezet el a többi ember - az apa, a testvérek, az idegen felnőttek, a gyer­mekid rsak felé. Az újszüíöttkort követően, ha a csecsemő édesanyja fölébe hajló arcát látja, hangját hall­ja vagy érzékeli érintését, si- mogatását, felélénkül, izmai megfeszülnek, egész testével mozogni kezd, tarjó,va'l, lábá­val hevesen kalimpál, arca mo­solyra derül, összetett felélén­külési reakciónak nevezték a pszichológusok ezt a jelensé­get, amely a felnőtt hatására jelenik meg. Eleinte csak az anya, az ismerős, megszokott felnőtt - apa, nagyszülő — közvetlen közelsége váltja ki ezt a viselkedésformát. Később már a távolabbról feltűnő alak­jának láttán, vagy a hangjának puszta hallatára is izgalmi ál­lapotot, örömöt múltat. Az első élethónapokban ilyen sajátos összetett viselkedésfor­mát osalk a felnőttek váltanak ki, úgy tűnik, mintha a csecse­mő csak az ő jelenlétüket ér­zékelné. Hiába helyezzük ugyan­is őt közös kis ágyba vagy hempergőbe egy másik, ha­sonló korú kisbabával', figye­lemre sem méltatja a társát. A kisgyermek érdeklődése ekkor elsősorban szükségletei kielégí­tésére korlátozódik, s azokra a személyekre, akik szükségleteit nap-nap után kielégítik. A harmadik hónapot köve­tően a kisgyermek figyelmét a felnőtteken kívül, saját teste mellett már a környezet jelen­ségei, változásai, a körülötte lévő tárgyak is kezdik lekötni. De a közelébe kerülő kisgyer­mekkel még csak úgy ismerke­dik, mint valami tárggyal, úgy nyúl utána, hadonászik felé, akár egy mellé helyezett csör­gőhöz, mackóhoz. A hatodik hónaptól kezdve a csecsemők mind gyakrabban kezdenek egymásra figyelni: a gyerméktárs többé nem csupán tárgy a számukra. Ritkán bár, de meg is érintik, meg is fog­ják egymást. Közös játékuk még főként abban merül ki, hogy egyazon tárggyal foglala­toskodnak. Az első életév vége felé, ahogy a gyermek észlelése, mozgása, érzelmei fejlődnek, a külvilág iránti érdeklődése mindinkább fokozódik. Egyre nagyabb jelentőségre tesznek szert életében a tárgyak. Moz­gása egyre összetettebb, így mind kitartóbban törekszik ar­ra, hogy elérje, megfogja, meg­szerezze őket, játsszék velük. Ami csak a keze ügyébe kerül, mindent maga köré akar gyűj­teni. Törekvései azonban gyak­ran akadályba ütköznek, s ez az akadály legtöbbször a má­sik gyerek, aki szintén mindent magának akar megszerezni. Megindul a harc a tárgyak bir­toklásáért. Amint egyikük vala­mi új, feltűnő tárgyat megkapa­rint, a másikuk tüstént a helyé­re akar furakodni, és meg akarja szerezni magának. A játékokért való küzdelem már személy és személy között zaj­lik. A kisgyermek szemében a társ ekkor már nem egy tárgy a tárgyak sorában, hanem ele­ven akadály a tárgyaik meg­szerzésében ! A másfél éves kortól kezdő­dően már sokkal fontosabb és érdekesebb szómára a játszó­társ, mint a játékszer, egy táirgy; ami a társas kapcsolatok fejlődésének új szakaszát jel­zi. Egymáshoz már nem csupán azért közelednek, hogy elra­gadják a másik játékát, vagy visszaszerezzék azt. Kapcsola­tuk nem merül ki csupán a tárgyakon át történő érintkezé­sekben. Mind gyakrabban for­dulnak egymáshoz barátságos mosollyal, a partner jelenlét miatt érzett örömüknek han­gokkal, gesztusokkal is jelét adva. Mind erőteljesebbé válik nemcsak a felnőttek, hanem egymás utánzása, a másiknál megfigyelt mozdulatok, cselek­vések, a hallott szavak lemá­solása, ismétlése. A második életév táján a gyerekek már hosszabb időn keresztül játszanak olyan játé­kokkal, amelyekben több társ is részt vehet. A magányos fog­lalatosság, egymás passzív szemlélése egyre kevésbé elégí­ti ki őket. Közös tevékenységük főként abban merül ki, hogy a közösségben, egymás mellett, esetenként ugyanazokkal a já­tékokkal, tárgyakkal játszanak. TársaSkapcsolatuk még nem az adás-kapás kölcsönösségén alapszik, maga a társas együtt- lét is elegendő számukra. Mégis, már ez idő tájt is feltűnik, hogy vannak párok, aikiík a csoportban majdnem mindig együtt találhatók, együtt kezdenek játékba — úgy tűnik, szeretetten érzések fűzik őket egymáshoz. Bár ezek a kapcso­latok helyzethez kötöttek, és már egy viszonylag rövid ideig tartó távoliét elég ahhoz, hogy megszakadjanak, ezek a kis­gyermekkor vége felé kialaku­ló, társat előnyben részesítő társkapcsolati formák mégis a barátságok kezdeteinek tekint­hetők már, a baráti érzések alapélményét nyújtják á gyer­mekeknek. Az életkor előrehaladtával mindinkább részt kívánnak ven­ni egymás iátékában, aktívan bekapcsolódni a társ tevékeny­ségébe. Ez az együttes játék vezet tovább a szervezett, közös tevékenykedésig, s kooperá­cióig. A bölcsődés életszak végére a kölosönsségen alapuló, együt­tes játék, tevékenykedés alap­formái a későbbi életszakok­ban is mintául szolgálnak a fej­lődő gyermek társoskapcsola- tai számára. Bélyeggyűjtőknek Újdonságok A 'nemsíe|tközli nőnapot éven­te egyre tölbb ország örökíti meg bélyegen. Az idén Fran­ciaország 'postajb is jelentke­zett. Hóromfrankös bélyegén Döntette Casanova aráké pét miutlatták be. Ez a Jdommunlislta asszony részt Vett a spöinytol pollgálrhábonúlbian és o fiatalö- kiait képMséllte az eted béke-vf- ilágkongriésszulson. Részt vett az éllenálllálSbain, 34 évesten vesztette életlét o nácik Ihta'lál- tá bóráiban: Az éléllmiiszeriiplair legrégebbi és ma is élő szabályzata a sör­főzésről iszlóT. 450 éve bajor her­cegek szlalbá'lyo'zitóik a főzést, a (tisztaságii élőírásakatt. A j'úbi- lleuim allikallmábóT a német pos­ta 80 iplf névértékű bélyeget adott kS» oiméliy a Sörgyártók felladfatáit 'szlabályozó könyv fe­dőlapját ismét® ímeg. lEgy fésltőnő, Rita Angius ké­péi alllabjáln négy bélyegen ál- lliitjjta éllénk a honli természeti 'Szépségéket Új-Zéltand postájb. A Csendes-óceán déli részén fekvő Toketeu a tengeri közle­kedés fejlődéséről» a sziget onegtózeíítésének imtótíjairál számol be 'hat bélyegen. \ A kosztüm és a tavasz A kosztüm és a tavasz szin­te elválaszthatatlan egymástól, de miután a kosztüm egyes darabjainak váltogatása meleg vagy hűvös idő szerint alakul, így egész évben a legtöbbet viselhető ruhadarab. Az idén klasszikus hatású, de moderni­zált formában. Elegáns és min­den korosztálynak és típusnak való. A kiegészítők közül a blúz adja meg a kosztüm k&- rakterét. így például a sportos blúz nappalivá varázsolja a kosztümöt, a „franciás-nőies” blúz „alkalmivá" alakítja. Rajzainkon divatos kosztü­mök láthatók különböző blú­zokkal1. 1. modell: piros guvrie szok­nya, a kosztüm felső része pe­dig türkizkék szövet. Matróz (esetleg arany) sajtossal; ja­pán ujjakkal és pettyes, meg­kötött nyakú blúzzal. Szinte ál­landóan hordható, ha a piros szövetből készül még egy egye­nes vonalú szoknya is a kabát­kához. Ez a modell még sokfé­le színösszeállítással (például fekete-fehér, napsárgc- búzákék, piros és fehér stb.) készülhet. 2. modell: a kosztümre ki­hajtható gallér - elütő színű pántozással és a vállpántra feig ómból ható rövid ujjakkal — valamint a csípőre szabott szok­nyaderék is nagyon divatos. 3. modell: kétgombos, elütő színű, vastag szállal díszített kosztüm. Mélyen letűzött és le­vasalt rakásokkal készül a szok­nya. A fehér csipkeblúz és o felső zsebbe helyezett csipkés zsebkendő vagy virág (piros muskátli) igen dékoratívvá ala­kija a modellt. 4. modell: csíkos szövetből készült a kétsoros, négy gom­bos, kissé bővített vonalat mu­tató kosztüm. Rátett zsebek és hosszú, nyújtott kihajtó a jel­lemzői. A csíkos anyagiból ké­szült szoknya úgynevezett par­kett szabású, csípőn kifekszik, és lefelé erősen bővül. A hosz- sza éppen a térdet takarja. Kámzsás nyakú, sötétebb színű selyem jersey blúzt terveztünk hozzá. NÁDOR VERA MELEGSZENDVICS 2 fő részére. 4 zsemlét félbe­vágunk úgy, hogy egyik szélén ne vágjuk át teljesen. 8 dkg vajat, 8 evőkanál reszelt sajt­tal és 4 evőkanál tejszínnel el­keverünk, és a zsemléket meg­kenjük vele. Egy-egy szelet főtt sonkát is teszünk a zsemlék kö­zé és előmelegített sütőben vagy grillsütőben 1/4 óráig süt­jük. HAWAI FASlRT Hozzávalók 2 személynek: 1/4 kg darálthús, 1 evőkanál zsemlemorzsa. 1 tojás, fél hagy­ma, só, bors, 2 szelet ananász­befőtt, 2 szelet eidáml sajt, 1 kávéskanál mustár. A húst a zsemlemorzsával, tojással, mustárral, apróra vá­gott hagymával, sóval, borssal összekeverjük. Két nagy pogá­csát formázunk belőle. Forró olajban 6 percig sütjük, majd tetejére egy-egy ananász- és sa'jtsz eletet teszünk. Lefedjük és lassú tűznél további 5 per­cig sütjük. HÜSSALATA Hozzávalók 2 személynek: 15 dkg sülthús (sertés), 5 dkg főtt kolbász, 2 d1' céklasaláta, 2 db uborka, 1 fej hagyma» 2 keménytojás, 4 evőkanál tejfel, só, bors, petrezselyem. A húst, a kolbászt felszele­teljük, a céklát az uborkát és a hagymát feldaraboljuk. A tejfelhez keverjük a cékla levét (körülbelül 3 evőkanállal), sóz­zuk és borsozzuk. A feldarabolt hozzávalókat tálra tesszük, a fűszeres tejfellel leöntjük. Te­tejére rátesszük a kockákra vá­gott keménytojás-darabókat és petrezselymet szórunk rá. AMERIKAI SZENDVICSEK 1. -20 dkg ementáli sajtot lereszelünk és 6 evőkanál sör­rel elkeverjük. Közepes lángon feliorrostijuk és keverés közben felolvasztjuk. Kevés mustárral és paprikával fűszerezzük. Pirí­tott kenyérre kenve tálaljuk. 2. -2 szelet rozskenyeret megpirítunk, megkenjük kevés vajjal és mustárral. Kukorica­szemeket szórunk rá, paradi­csomszeleteket, reszelt sajtot. Sütőbe tesszük és átsütjük. SÜLT PONTY A pontyot megtisztítjuk, bő­rét lehúzzuk és szeleteikre vág­juk. Szálkáját eltávolítjuk. Liszt­tel elkevert tojásba mártjuk a szeleteket. Majd reszelt man­dulába forgatjuk. Forró olaj­ban aranybarnára sütjük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom