Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

Áz árellenőrzések tapasztalatai 1983. április 2. Javult összességében a válla- atok, szövetkezetek ármunkája, ; a korábbi évekhez képest na- jyobb oíz árfegyelem, bár még :ak kisebb szabálytalanság for- Jut elő - állapította meg az Drszágos Anyag- és Áfhivatal- vak az 1982. évi árellenőrzések a paszta látóiról szóló jelentése, »melyet a Minisztertanács csü- öntöki ülésén tárgyalt meg és ;l is fogadott. Az árhivatal, az ágazati rni- íisztériumok, az országos ha- áskörű szervek és a helyi árha- óságok, valamint az országos ereskedelmi felügyelőség a núit évben több mint 85 ezer irellenőrzést tartottak a válla- atoknál, szövetkezeteknél, a ereskedelemben és a szolgál- atáhelyeken. A vizsgálatok 16 ■zer esetben tártak fel szabály- aiianságot, ezek egy része szi- lorúbb felelősségre vonással árt, a hatósáqak több esetben lűnvád'i eljárást kezdeményez­ek, illetve gazdasági bírságot ótta-k ki. Az ellenőrzések sok ►lyan kisebb szabálytalanságot s feltártak, amelyek nem hoz­ok ugyan tisztességtelen hasz- lot, de hibás árpolitikáról, ossz árkéozési gyakorlatról, s idminisztrációs tévedésekről ta- lúsfcodtak. Az ellenőrzések a libák feltárása után tett vál- alati intézkedéseket is figye- emmel kísérték. Az árellenőrzések azt igazol- ák, hogy a vállalatok, és egyéb lazdálkodó szervezetek döntő öbbségénél az ármunka meg­élte1! az 1980-ban bevezett ár- nechanizmus követeimén veinek, ’avaly — az árreform első két esztendeiéhez képest — ritkáb­ban módosultak a termelői írok, a termelők naavobb elő- elátással alakították ki áraikat. I központi intézkedéseket álta- ában betartották, s feilődés aoaszfal'ható a minőséginek negfelelő áralkalmazásban is. A külkereskedelmi árakhoz gazodva úgynevezett kompeti- ív árképzéssel dolgozó 663 pari vállalatnak mintegy 60 záza lékánál 378 ellenőrzést tartottak, ezek (legfontosabb te-- pa-sztalata: az árfegyelem e te­rületem az átlagosnál jobb. Sú­lyosabb szabálytalanság a vál­lalatoknak csak 5 százalékánál fordult elő, az árképzési szabá­lyok kisebb súlyú megsértését azonban tizennyolc százalékuk­nál derítették fel. Az esetek többségében ezek az új ár­rendszer alkalmazásának kez­deti nehézségeiből adódtak. Az árellenőrzések kiterjedtek a nem kopetitív, a hagyomá­nyos árképzést alkalmzó ipari termelővállalatokra és szövet­kezetékre is. Ezek 32 százaféká- nál az ármunka belső szabá­lyozottságában, 20 százalékánál állapították meg a jogszabá­lyok megsértését. Megállapítot­ták azt is, hogy bár ezeknek a váfiolátoknak erre a korábbi­aknál nagyobb lehetőségük len­ne, áraik kialakításánál még nem elég széles körben veszik figyelembe a piac értékítéletét, a kerestet-kiméi lat alakulását. Az építőiparban — főként a kisebb építőipari szövetkezetek­nél - tartott árellenőrzések vi­szonylag nagy számban mutat­nak ki szabálytalanságokat, ad- mimisztárciós hibákat. A mező- gazdasági nagyüzemekben — összesen 951-et ellenőriztek - 102 esetben akadt kifogásolni való, a hibák több mint fele az ármunka belső szabályozásának hiányosságaira utalt. Kedvező tapasztalatokat von­tak le az árhatóságok a fo- qya sz táscikk - ke resked e lm i e I ­lenőrzésekből, itt a fogyasztói árak, árarányok az eddigieknél jobban igazodnak a termelői árakhoz és megfelelően követik ezek változásait. Kedvező az is, hogy mindez sem az iparban, sem a kereskedelemben nem járt együtt a gyakori árváltozá­sokkal. A kereskedelmi vállalatok többsége szolid árpolitikát foly­tatott. A kiskereskedelem álta­lában még a szabad árformá­ba tartozó cikkeket is a lehet­ségesnél kisebb áron forgal­mazta. Nem találtak viszont mindenütt összhangot az ellen­őrök az árak és a minőség kö­zött, egyebek közt némely bú­tornál és ruházati terméknél. Szabálytalanságot e vállalatok körében 82-nél tártak fel az el­lenőrök. Az árképzési jogszabá­lyok megsértése miatt mintegy 13 millió forint értékű kártala­nítást rendeltek el, és öt eset­ben indítványozták gazdasági bírság kirovását. A 47 termelőeszköz-kereske­delmi vállalatból tavaly tíznél tartottak á re He n őrzést, örvende­tes, hogy a jogszabályok meg­sértésével, aránytalanul magas árak kialakításával e területen nem találkoztak. A külkereske­delmi és az önálló export-im­port joggal rendelkező vállala­tok egy része rugalmas árpoli­tikát folyitaltött, ám miég min­dig gyakoriak a minőséggel, a szállítási határidőkkel, a cso­magolással kapcsolatos problé­mák, amelyek az elérhető árak­ra kedvezőtlenül, hatnak. A kis­üzemi gazdaságokban — köztük a szerződéses üzemeltetésű ke­reskedelmi és vendéglátóhelye­ken - 38 823 ellenőrzést tartot­tak. A legtöbb szabálytalanság az átalakításnál, az árkalkuláció­nál mutatkozott. A szerződéses üzemeltetésű vendéglátóhelyek­nél tapasztalták, hogy gyakran indokolatlanul magas beszer­zési árakat alkalmaztak, és la­za a bizonylati fegyelem. Az Országos Anyag- és Ár hi­vatal az új ármechanizmus első három esztendei tapasztalatai­nak alapján szükségesnek tart­ja az árelienőrzés szervezeti, személyi és tárgyi feltételeinek javítását. Az árképzés bonyo­lult szakmai feladata az ellen­őrzésben is megköveteli a köz- gazdasági szellem fokozott ér­vényesülését, ez alapfeltétele ugyanis annak, hogy a vizsgá­latok során megállapított sza­bálytalanságok és az azt köve­tő sraokciók a gazdasági cé­loknak megfelelően, összhang­ban legyenek. Hatékonyabb munka - számítógéppel Az 1971-ben meghirdetett zámítástecbnikai központi fej- esztési program végrehajtása arán hazánkban széles körben neghonosodott a számííástech- ti'ka, létrejöttek az alapvető ejlesztő, értékesítő, oktatási és zolgáltató kapacitások, kor- zerű gyártástechnológián ala- luló számítástechnikai iparág ifaikult ki. Az új műszaki és al­ól ma z á st e ahnika i m e go Id ásó - at — nem egyszer a gazdasá- ji kényszer hatására - mind öbben veszik igénybe. A fel- tasználók száma 1982-ben negihalladta a 3000-et, ez az isszes gazdálkodó szervezetnek öbb mint a felét jelenti. Ked- ező, hogy a termelés- és fo- yamatírányitásra, a mérnöki nunkák automatizálására nö- pkvő arányban használnak szá­rítógépeket. A szervezetek mintegy egyharmada igénye- ebb, átfogó feladatok megál­lását kezdte el, kétharmaduk egyelőre egyszerűbb, rutinjelie- ’ű, de a számítógép igénybe- étele nélkül ma már elvégez- letetlen munkák feldolgozását égzi. A gazdálkodó egységeknél a zámítógépesiítés üteme a nehe- ebb gazdasági körülmények illemére sem csökkent. A gé- >elk száma a program 12 éve flott nyolcszorosára nőtt — mintegy 2000 van jelenleg - jazdaságunk fejlettségi szintjé- íez képest azonban ez még ke­vés, kihasználása eléri a nem­zetközi szintet. A hatékony al­kalmazást gyakran gátolja a felhasználó környezet nem meg- fe elő munkakultúrája. A számítástechnika terjedé­sével kialakult az oktatás há­lóztától, eddig több imlint 2500- an kaptak számítástechnikai szakképzést, de ennél jóval többen készültek fel az alkal­mazásra. A felsőoktatási intéz­ményekben a végzős hallgatók­nak több mint 80 százaléka kap számítástechnikai kiképzést és a középiskolákban is meg­kezdődött az általános számí­tástechnikai ismeretek oktatása. Az elmúlt év végén mintegy 200 isko .aszó mitógép műk öd ött, 1983-ban újabb ezernek az al­kalmazását tervezik. Kiemelt célkitűzés az alkal­mazói programok szoftver ké­szítése és a forgalmazás fel­lendítése. Ebben fontos szere­pet játszanak a kutató és a szolgáltató szervezetek, ame­lyek a hazai ellátáson túl ex­portra is készítenek programo­kat. 1982-ben a szoftver és az ehhez kapcsolódó szolgáltatá­sok konvertibilis exportja csak­nem 200 millió forint volt, mely­nek zöme Nyugat-Eurápában kelt el. A hazai számítástechni­kai ipar belföldre az elmúlt két évben közvetlenül alkalmazási célokra mintegy másfél milliárd forintért értékesített számítás­technikai eszközöket. A számítástechnikai kutatás, fejlesztés és gyártás, valamint a hazai alkalmazás szempontjá­ból alapvető jelentőségű a nemzetközi együttműködés. A szocialista országok sok-, illet­ve kétoldalú kapcsolatai egyre erősödnek. A számítástechnikai kormányközi bizottság munkája elősegíti a nagyobb sorozatú, tehát gazdaságosabb gyártást. Fontos együttműködési terület az expoirt fokozásig a imiilkiro pro­cesszoros technika és az ipari robotok fejlesztése is. A központi fejlesztési program végrehajtásával szerzett tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy a számítástechnika a gazdaság megújulásának fontos tényező­je. Az elkövetkező évek fejlesz­téseinél nagy figyelmet keli for­dítani az információkat „keze­lő” eljárások és kapcsolatok ésszerű egységesítésére. Figye­lembe kell venni, hogy a mik­roszámítógépek a tervezettnél is jelentősebb szerepet játsza­nak a kis- és közepes méretű szervezetek információellátásá­ban, a termelő és szolgáltató tevékenység segítésében. Éppen ezért erre a területre nagyobb figyelmet fordítanak. A jövőben nagyobb mértékben kell tá­maszkodni az eszköz- és rend­szerfejlesztésben a hazai kuta­tási-féjlleszltlésli eineidményékre és a szocialista országokkal foly­tatott műszaki-tudományos és gazdasági e g y ü ttm ű k öd és r e. tanktámogatás az exportfejlesztéshez A Magyar Külkereskedelmi iánk értékelte az elmúlt évii te- ékenységét. A népgazdaság jénzügyi helyzete, a nemzetkö- i pénzügyi kapcsolatokban megnyilvánuló válságjelensé­gek erőpróba elé állították a >ankot; ennek ellenére a ma- jyar külkereskedelmi bank kö- elezettségeinek - a partnerek által is elismert pontossággal - mindenkor eléget tett. Hitelképességének tóvá bbi növelésére és üzleti tevékeny­ségének bővítésére a bank ta­valy 300 millió forinttal növel­te alaptőkéjét, amelynek össze­ge jelenleg 1,3 milliárd forint. Tovább folytatta a konvertibilis fizetési mérleget javító export- bővítő vállalati fejlesztések fi­nanszírozását. Lehetőségeihez viszonyítva jelentős összegeket juttatott mezőgazdasági fejlesz­tésekre. Termelési rendszerrel (KITE) társulást hozott létre modern technológiájú gabona- és szálastakarmány-termeléshez szükséges géprendszer beszer­zésére. Az élelmiszeriparban exportképes húskonzervek gyár­tásához biztosított eszközöket. KÉPÚJSÁG 3 Kultúrával is a termelésért Az (alábbi szöveget a szek­szárdi Húsipari Vállalatnál sok­szorosították: „A munkahelyi művelődés te­rén széles körű véleménykuta­tást indítunk. Érdekelne ben­nünket, hogy milyen témakör­ben mit szeretnének látni, hal­lani ebben az évben. Részünk­ről író-olvasó találkozóra, gyer­meknapra készülünk. Kirándu­lásokat szervezünk Szegedre a szabadtéri játékokra, Budapest­re a Parlamentbe, és a színész- múzeumba. N y u g dí ja stalálllk o ­zót, tél apó ünnepséget is szeret­nénk» Kliülllíltálsokaf .terve­zünk fazekasmunkákból, tapé­tákból. Találkozókat szervezünk brigádok részére, meg család- tagaknak. Az oktatási vonalon a munkák menetét segítő tan­folyamokra való beiskolázások szerepelnek elképzeléseinkben. Kérjük, hogy igényeiket juttas­sák el az szb-irodára. Köszön­jük. Aláírás: Közművelődési Bi­zottság.” ♦ A Szekszárdi Húsipari Válla­latról sok szó esett az elmúlt években. Helyéről, szerepéről a gazdasági szakemberek több­ször nyilatkoztaik. Ezúttal olyan munkáról esik szó, és olyan brigádról amely a kulisszák mö­gül segíti a termelés magas színtű biztosítását. Kővári Józseféé a közművelő­dési bizottság titkára, Valentin Ferlemcné munktavterseny-fetelős, és Temesi Engelbertné szocia­lista brigádvezető a beszélgető ipáirtheirteim. MUTATOM A STENCILEZETT SZÖVEGET- Minden évben kiadunk egy ilyen ívet, a bizalmiak részére, és a beérkezett igényeket ösz- szesítve készítjük el az egész éves programot. Amíg a fiókból Kőváriné a művelődési munkatervet veszi elő, Valentin Fsrencné a mun- kaverseny-felelős így folytatja:- A vállalatnál negyvennégy szocialista brigád van. A hár­mas jelszó alapján állítják ösz- sze vállalásaikat. Szocialista emberhez méltóan élni, dolgoz­ni, tanulni - számolja ujjain is Valtemtlinnié. — A kollektívák o brigádtagok képességének, egyéni érdeklődésének megfe­lelően, a már elért művelődési színvonal alapján készülnek az évi versenyekre. Természetesen meghatározott irányelvek is vannak a munkaversenyekhez, hiszen ezek a vállalati célkitű­zéseink megvalósítását is jelen­tik. A gazdasági munkát, az ok­tatást, művelőd st, a közössé­gi életet egybefonódva szabad csak értékelni. A kiszélesedő, nagyobb lendülettel mozgó munkaverseny alapvetően a vállalat érdekeit is előbbre vi­szi. Temesiné: Ot évig vezettem a brigádot- Maradjunk most a műve­lődés területén.- Vállalatunk körművelődé­si bizottságának tevékenysége körülbelül három évre tekint vissza, lapoz a munkatervbe Kőváriné — a bizottságunk cél­ja, hogy tanult, munkáját sze­rető, kultúrált embereket adjon a termelésnek, valamint hogy ráirányítsa a figyelmet a váro­si művelődési lehetőségekre. A Babits Mihály Megyei Művelő­dési Központtal alakítottunk ki kapcsolatot, ők gyakorlati se­gítséget is adnak például a ki­állítások rendezéséhez.- A váraljai népi együttessel - mivel néhány tagja- a dolgo­zónk is - megállapodást kötöt­tünk a megyei és az országos szintű fellépéseikhez mi térítés­mentesen biztosítunk autóbuszt, ők pedig az ünnepségeinket szí­nesítik.- önálló szakszervezeti könyvtárunk van évi 20 ezer fo­rintos váisóirlliásíi kerettel. Az ér­deklődésnek megfelelően válo­gatunk műszaki, szépirodalmi könyveket. A beiratkozott olva­sóink száma 180. Egyhónapos határidőre lehet könyvet köl­csönözni. A könyvtár nyitva tar­tás a műszakváltás idején van, csak úgy, mint az ismeretter­jesztő előadások. Ezek közül legnépszerűbbek az egészség- ügyiek voltak. De a Rózsa Györggyel, Novatni Zoltánnal, Baczakó Péterrel, Gedó György- gyel, vagy Marosán Györggyel való találkozót is nagy érdek­lődés és főleg jó hangulat kí­sérte. Többféle programot kell kínálni, hiszen a 2300 dolgozó­inak az (Igénye iils többféle.- A Képcsarnok Vállalattal a második alkalommal rendezünk kiállítást. Legutóbb két napig volt egy ahol festmények és grafikák mellett, egy sor ipar- művészeti terméket is felsora­koztattunk. Kerámiától a textí­liáig, esztergályozott fa-munkák­tól az ötvöstárgyakig szinte mindent. KIVÁLÓ BRIGÁD, KIVÁLÓ NAPLÓ Temesi Engelbertné, „Marika néni” — így mindenki ismeri a vállalatnál. Nincs olyan ren­dezvény, ahol ő ne jelenne meg. A Hazafias Népfront, a Vöröskeresztes alapszervezet, a szakszervezet legmegbízhatóbb aktivistájaként tartják számon. A vállalat nyugdíjasainak ál­landó látogatója, rendezvények szervezője.- Talán más pályára kellett volna mennem — mondja a nyugdíj előtt álló Marika néni. - Nagyon szeretek segíteni az embereken. Azt, hogy minden­hova elmegyek azért teszem, mert talán fölmentem azokat a fiatalasszonyokat akik családi elfoglaltság miatt nehezebben mozdulnak. Amit pedig hallok és látok azt úgyis elmondom a brigáldbam. Ez Viíszo-nt (Js így van, mindent megbeszélünk. Tudja ahol 15 asszony van együtt. .. Kezében piros brigádnaplót szorongat. Átadja.- Garay János nevét visel­jük. Brigádunk munkaterülete: a számviteli osztály. Fogyó- és állóeszköz-nyilvántartó, anyag-, főikönyvi- és folyószámla köny­velő a munkaköri beosztásunk. Tán szépén hangzana, hogy a kiváló brigád az első perctől kezdve mind'ig együtt mozdul a közös célokért. Ez ma sincs így, de nem jelent ünneprontást, hi­szen a brigád valamennyi tagja nő, háziasszony, anya. így meg­egyeztünk, hogy amit egyénileg látunk, színházban, moziban vagy kirándulásokon arról be­számolunk és rögzítjük a nap­lóba. Oklevél, brigádzászló, bronz, két ezüst- és négy ara-nykoszo- rús brigádérem jelzi részvéte­lük eredményét a munkaver­senyben. A brigád a kiváló cí­met 1980-ban kapta meg, amit a következő évben meg is vé­dett. Temesiné, Marika néni öt éve vezeti a brigádot, amelynek tagjai véradások és vállalati szaválóve rsen yek, ho bbiki ál l'ítá - sok, társadalmi munkaakciók állandó résztvevői. Ö maga egy hónap múlva megy nyugdíjba. ♦ A három asszony, Kőváriné, Valentinné és Temesiné bőbe­szédűek. Munkájukról hittel és meggyőződéssel beszélnek. Olyan szeretettel és örömmel végzik, hogy nyomukban min­dig több ember lép. DECSI KISS JÁNOS A képcsarnok alkalmai kiállításán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom