Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-06 / 55. szám
ANÉPÜJSAG 1983. március 6. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Egy évvel a nyugdíj előtt Forray Gáspár kétyi olvasónk nyugdíjba készül, s előtte szeretné tudni, hogy egy korábbi munkahelyén, az azóta már megszűnt termelőszövetkezetnél eltöltött éveit hogyan tudná majd igazolni? A szolgáltató idő elszámolásával kapcsolásban a SZOT Társadafombiztositóisii Főigazgatóság Toilina megyei Igtarga- táságáíál Nagy Zoítón igazgató adott felvilágosítást — egyben minden öregségi nyugdíj előtt áll l ő érdekel tnek: — A nyugdíjazást megelőző egy évvel lehet kénnii a nyugdíjba beszáimWható szolgálati idő elismerésiét. Minden ilyen kérelemnél igénybejelentőt küll- dünlk ki, melyet minél előbb igazgatóság unk nyugellátási osztályára kell vissiza'kűldenii pontosan kilCölitve, aláírná. Itt azt is közölni kell, hrogy melyük termelőszövetkezetnél vagy más eseteikben milyen munkálta táknál mikortól-meddig dolgozott. Ez alapiján igazgatóságunk gondoskodik a szálgálatí időik igazolitaltásáirál, a szükséges eljárás lefolytatásáról. Az i gén /bejelentésire z csatálái keli o menltóTttotó által kiálliíltbtt munlka'könyvi kivonatot, születési Vagy házassági anyakönyvi kivonatot, személyi számot is, valamint olyan régi okmányokat, mlfnt például segédlevelet, régi munkakönyvét, katona- könyvet, hadifoqoly elbocsátó igazdláist. Az igénybejelentés elbírólásárál határozatot küldünk a leendő nyugdíjasnak. Miért?! Naponta fcölbb panasz, Mlet- vs tanácsUcénő levél éHkezük Telefonszámunk: 12-284 szerkesztőségünkhöz - többségében jogos sérelmeikre kérnek orvoslást olvasóink. Bottyán Jánasné Szeiksznrdrál érkezett levele meglepett bennünket, s nem kis szó maiimat érezve iránta adtuk meg a jogi szakértői választ kérdésére február 13.-Í számiunkban Fontosabb a malac ára? oímvmel. Ugyanis mint írta: elváltak, férje rendszertelepül fizeti a tartásdíjat, s legutóbbi munkahelyén, a Högye- szj Állami Gazdaságnál inkább az ott vásárolt malacok árát vonták le a fizetéséből, mint a tartásdíjat, amikor itt is felmondott. (Nem volt nehéz átérezni a történtek jelentőségét, s megrökönyödtünk azon, hogy ma még az is előfordulhat: vannak olyan „hivatalok", ahol fontosabb a malac ára, mint a gyermektartásdíj. Olyankor mindig megnyugszik a panaszügyékkel foglalkozó, almikor érni: valakinek segíthetett, eljárt. intézkedett ügyében, vagy olyan tanácsot adott, mély kivezető utat mutat a bajból. Ebben az esetben is így volt. Ám az elvégzett munka utáni jóleső nyugaíom- érzés csak addig tartott, amíg a • Flőigyészli Állami Gazdaság kerületvezietőjénék, Fritz Antalnak a levelét kézibe nem vette. S mindjárt megakad a szeme a számokon: melyik hónapiban mennyi tairtősdíjat fizették ki a panaszosnak, sőt, még azt az összeget is közli, melyet a férj felmond ásókor, 1982. november 30-án, mint tartozást a mMopna vezettek. Sőt, még arról sem tudnak — lévén, hogy „nyomoztak" utána —, hagy báirioitől is felvilágosítást kértek válna ez ügyben a gazdaságnál. lám, most már nemcsak az olvasónak van kérdése, hanem az ügyek kiivizsgálájának is, s ez csupán egy szó: miiért? Miért íródott meg a panaszoslevél, miért hivatkozott meg nem történt beszélgetésre a levélíró, miért szerepeltek benne téves adatok...? S egyáltalán, miért gondolllháWa báiritei is, hogy netalán mégegyszer kliHizetók neki az egyszer már postázott járandóságát?-he Katonáknak teljes árú menetjegy Fbiíkas Jánosáétól Benyílódról érkeznek az alábbi kérdések: „Két kérdés tisztázásában kérem a szerkesztőség segítségét. lAz egyik, hogy tényleges szolgálatot teljesítő katona részesül-e menetdíjkedvezményben, ha autóbuszon utazik, s mi alapján állapítják meg a dijat? Másik kérdésem, hogy a nyugdíjasok hogyan vehetik igénybe a kedvezményes utazást?" A válaszokat a Volán 11. számú Vállalatának igazgatójától, Piegll Ferenctöl kértük: „Tényleges katonai szolgálatot teljesítő katona autóbusz- szol történő utazása esetén a teljes áirú menetjegy váltására kötelezett, menetdíjlkedvez- ményrs nem jogosult. Az alkalmazott menetdíljökat a vonalanként elkészített menetdíj- tálblázat segítségével határozzák meg, melyek öt kilométeres övezetenként változnak. A nyugdíjasak — ideértve a külföldről Mag yamansz ágra települt és külföldiről nyugellátásban részesülő magyar állam- polgázokat is — a részűkre évente nyolc alkalommal a vasúin utazással biztosított öt- venszáziatékOs vasúti kedvezményt, 1983. január elsejétől — választásuk szerint — vonaton vagy belföldi helyközi autóbuszjáratokon vehetik igénybe. A kedvezmény igénybevételekor a Nyugdíjfolyósító Intézet által kiadott „utazási- igazolványt" — ez 1983. január 1-lig osak vonaton történt Utazásra volt érvényes — kell átadni menet- jegyváltáislkor. A fel nem használt utak autóbuszán történő utazásra 1983. máiraíus 31-ig fellitasznállhatók. Külön utazásnak minősüli az autóbusszal és a vonaton történő utazás. Nem minősül külön utazásnak az autóbusszal történő utazás, ha az utazás megkezdésétől számított negyvennyolc órán belül a csatlakozó helyről autóbusz- szol folytatja utazását." Helyesbítés Lappunk február 27-i számában megjelent a Szabad szombaton túlmunka című anyagunkban az egyik mondat egy része kimaradt. A túlmunkák díjazásaira vona tkozóan tehát a helyes adatok így hangzanak a 17/1979. (XII. 1.) MüM. számú rendelet 28. paragrafusának 2. bekezdése alapiján: „A dolgozót az ugyanazon a napon teljesített túlmunka első két órájára huszonöt százalékos, a további két órájára ötvenszázalékos, az ezt meghaladó időtartamra pedig százszázalékos pótlék illeti meg." Cikkünk azon fejezetében, amikor a szabad szombaton végzett munka ellenértékéről írtunk a számadatók hlasonfáképipen alakulnak, tehát az első két óráira nem 20, hanem 25 százalékos pótlék jár. A hibákért elnézést kérünk. Ml VÁLASZOLUNK Az automobilizmus fejlődése hazánkban Az elmúlt húsz évben Magyarország is belépett azon országok sorába, amelyben a mozgás, az utazás fő eszköze a gépkocsi lett Ez eddig is nagy változással járt, s az energiaválság következtében talán még többel fog járni a következő húsz esztendőben'. Ennek hatásait vizsgálta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által készített tanulmány, amelynek címe: „Az automobilizmus fejlődése, ónnak társadalmi- gazdasági következményei és az abból adódó feladatok". Ma már o személygépkocsi használata — áüOpítjai meg bevezetőjében o tanulmány — a lakosság eg/harmadát érinti. És ennek a KGST-országok termelésével alátámasztott tömegméretű igénynek ai jövőben mindenképpen további növekedésével kell számolni. Fia a lakossági fogyasztási alap húsz év alatti növekedését is vizsgáljuk, amely ez idő alatt másfél- egy és háromnegyedszeresére emelkedhet, az csak alátámasztja oz igényt, persze, vásárlóerőben. Talán újnak hat a tanulmány egyik megállapítása1, de sokan régen tudják, hogy kétségtelenül igaz: „Sok esetben o városi, elővárosi és környéki közlekedésben is a személygépkocsi a legalkalmasabb eszköz ..." Természetesen akkor és ott. ahol az autóközlekedést forgalmi helyzet (dugók, csúcsforgalom), időjárás (tél) akadályozzák, szükséges a tömegközlekedés fokozott fejlesztésével, forgalmi elsőbbségével is számolni. Ma egymillió személyautó van az országban,, ebből 970 erer lakossági tulajdonban. A* prognózisok szerint tíz év múlva 1,9—2,25 millió, az ezredfordulóra pedig 2,1—2,7 millió kocsival lehet számolni. (Ugyanezen idő alatt a motorkerékpárok száma némileg csökken.) De azit sem szabad elfelejteni, hogy a járműállomány zöme 1975—80 közötti gyártású, amelyek legkésőbb 12—13 év után kiselej- tezendők, mert tál sók javítást igényelnék, nem lesz már hozzájuk alkatrész és így tovább. Viszont aki „eldobja" autóját, újat is akar helyette venni — így a jelenlegi évi százezer da- raioos beszerzési igény 220—230 ezerre nővekszi, és ha. ez nem teljesül, a javítási igény túlzottam, növekszik, a leromlott kocsik a közlekedés biztonságát is veszélyeztetik majd . .. iMa 94 autó jut ezer Idkosra. 2000-re 200—260. Ma a tőkés országokhoz képest gépkocsi- elíátattságunk 61 százalékos. Ez húsz év múlva' legfeljebb 64 százalékig nő. A szocialista országaikhoz képest viszont előnyben vagyunk: ott ma 50, a jövőben maximum 55 százalékos ellátottsággal számolnak. Ami a jórműhasznóldtii teljesítményt illeti : Budapesten' a jelenlegi 84 százalékos itömegközlekedéshez képest (16 százalék egyéni közlekedés arányai, 72 százalék tömegközlekedés) 28 százalékos egyéni közlekedés módosulására számítanák o tanulmány szerzői. Országosan azzal számolnak', hogy az egy jármű álltai évente megtett kilométerek száma csökken, 12 850-ről: 10 600 kilométerre, viszont az utaskilo- méteriteljesítmény esetleg a jobb kiihaszinálás, a kevesebb egyéni és a több csoportos utai- zás alapján közel 'kétszeresére is nőhet. Az ezredfordulóra járművezetőként vagy utasként a lakosság háromnegyed részét érinti az automobilizmus. Ezzel egyidejűleg a lakossági jövedelem 8-10 százalékát költik majd járművásárlásra és -fenntartásra, elérve az iparilag legfejlettebb országok szintjét. De az automobilizmus nemcsak a kocsivásárlást és a -fenntartást foglalja magában: ahhoz, hogy a jármű közlekedjék, háttérre, elsősorban úthálózatra van szükség. 30 ezer kilométer állami út van az országban. Ezeken az autópályák építése mellett elsősorban az új hidak és a városokon belüli több átmenő sáv építése indokolt, míg az 58 ezer kilométernyi tanácsi úthálózaton a csomópont-korszerűsítéseké és a lakótelepi úthálózatok kiépítéséé oz elsőség. A fővárosban 150, a vidéki városokban 100 ezer új közterületi parkolóhely létesítése szükséges. Mindez, valamint az útkorszerűsítések 2000-ig (1980-as árakon számolva) 340—400 milliárd forintos népgazdasági ráfordítást igényel ! A javítókapacitást 20 év alatt i,8-szeresére kell növelni. Ugyanezen idő alatt 1,7-2,7 millió új jogosítvány megszerzésére kell ugyanennyi embert kiképezni; az ezredfordulóig be kell szerezni 42-43 milliárd forint értékű alkatrészt a javításokhoz, hogy csak a lényegesebb feladatokat említsük. Az energiafogyasztást tekintve: ma a közúti közlekedés az ország teljes energiaigényének 7 százalékát fogyasztja el, ezen belül a folyékony szénhidrogénszükséglet 20 százalékát. A jelenlegi technikai eredmények ismeretében ez az arány nemigen módosul. Tehát az olaj- és benzinfogyasztást másutt kell más energiahordozóval helyettesíteni, mert itt legfeljebb a fogyasztást lehet takarékossággal csökkenteni. A gyártásfejlődés a gépkocsiállomány zömét adó KGST-országokban 10 -15 százalékos fogyasztás-csökkentést irányoz elő, s a kiskocsik részarányának növekedése további 10 százalékot takaríthat meg az összes energia- fogyasztáson belül, a jobb forgalomszervezés és -irányítás újabb 5 százalékot. Ilyen alapon számolnak a tanulmány szerzői azzal, hogy az autóállomány jelentős növekedése mellett is csak 1,2—1,5 millió tonnára nő a benzinigény a mai egymillió tonna évi fogyasztáshoz képest az ezredfordulóra. A környezetvédelemben is számolni kell az automobilizmussal, például a légszennyezést illetően. A szénmonoxid- kibocsátás a műszaki változásoknak köszönhetően az ezredfordulóig várhatóan 15-17 százalékkal csökken majd. A kőolajszármazék és fémhulladék mennyisége ugyan a mai kétszeresére nőhet, de megfelelő hulladék-újrafelhasználási módok segítségével (amilyen a gumiabroncs-hulladéknál már most is látható), ennek környezetszennyező hatása még csökkenthető is. A kocsik zajszintje nálunk ma az átlagosnál magasabb. Új, szigorúbb előírások érvényesítésével, az úthálózat javításával tompítható. A tanulmány szerzői azt is kimutatták, hogy az automobilizmus fejlődése a népgazdaság számára is hasznos, mert egybevetve minden ráfordítást, az állami bevétel mintegy 100 milliárd forint, azaz, járművenként 1000 forint az évi átlagos nép- gazdasági haszon, amely az .ezredfordulóra elérheti a járművenként! 3500 forintot is. Szatmári Jenő István Á közületi gépjármű- vek 1983. évi üzem- anyag-felhasználásá- ; nak korlátozásáról szól a közlekedés- és ' " postaügyi miniszter 2/1983. (II. 16.) KPM. számú rendelete, amelynek hatálya az állami költségvetési szervekre, a gazdálkodó szervezetekre és az egyesületekre terjed ki, és amely szerint az üzemi és szolgáltató gépjárművek 1983. évi üzemanyag-felhasználását az 1982. évi felhasználáshoz viszonyítva közületi szervenként 5'Vokal csökkenteni kell. Az üzemanyag-megtakarítást az alapvető termelési, ellátási, szolgáltatási feladatok sérelme nélkül, elsősorban szállítás-szervezési és közlekedéstechnikai ésszerűsítések alkalmazásával, a felesleges futásteljesítmény megakadályozásával, a fajlagos üzemanyag-felhasználás csökkentésével kell elérni. A jogszabály részletesen felsorolja, hogy annak rendelkezései mely gépjárművekre nem vonatkoznak (pl. a mentőszolgálat és az egészségügyi készenlét gépjárműveire, a mező- gazdasági nagyüzem által üzemben tartott üzemközbeni hibaelhárításra felszerelt műhelykocsikra), kimondja azonban, hogy ezeknél a gépjárműveknél is törekedni kell az üzemanyag-felhasználás csökkentésére. A Minisztertanács elnökhe- helyettesének 2/1983. (11.6.) ME. számú rendelete módosítja a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hallgatók helyzetének rendezéséről szóló korábbi szabályokat és akként rendelkezik, hogy a hallgatók az állami támogatás keretében a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói részére juttatható kedvezményes természetbeni szolgáltatásokat vehetik igénybe, továbbá — egyéni elbírálás alapján — pénzbeli szociális támogatósban és rendkívüli segélyben is részesíthetők. A játék- és pénznyerő automaták működtetéséről, a szórakoztató játékokról és a zeneszolgáltatásról szól a belkereskedelmi miniszter 1/1983. (Illő.) Bk. M. számú rendelete, amelynek hatálya a belkereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyekre és a magán- személyekre terjed ki. Tudni kell, hogy játék- és pénznyerő automata, kártyajáték, valamint egyéb szórakoztató játék az illetékes tanács vb kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének engedélyével folytatható. Nem adható engedély, ha a tevékenység folytatásának kulturált feltételei nem biztosítottak, továbbá pénznyerő automata és kártyajátékra IV. osztályú vendéglátó üzletekben, ifjúsági klubokban és ifjúsági parkokban, valamint pénznyerő automata működtetésére magánszemély részére. Külön is felhívjuk a figyelmet a jogszabálynak arra a rendelkezésére, amely szerint a pénznyerő automata és a kártyajátékban való részvétel csak 18 éven felüliek részére engedhető meg. Kimondja a jogszabály azt is, hogy vendéglátó üzlet lakóterületi kertheíyiségében 22 óra után hangerősítő nem használható, s hogy a szakigazgatási szerv a vendéglátó üzlet 22 óra utáni zeneszolgáltatását megtilthatja, ha egy éven belül ismételten megállapítja, hogv az a lakosság nyugalmát zavarja. A fenti valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny 1983. évi 6. számában jelent meg, s kihirdetése napján — 1983. február 16-án - hatályba lépett. Az Építésügyi Értesítő idei 4. számában ágazati irányelvek olvashatók a vállalati kollektív szerződések 1983—1985. évekre történő módosítására, kiegészítésére. Az irányelvek szempontokat adnak a kollektív szerződések előző évi végrehajtásáról szóló beszámolóval, a munkaruha, a saját oépkocsi használat, a szabadságrendszer korszerűsítésével, a törzsgárda- tagság anyagi elismerésével kapcsolatos szabályoknak mikénti módosításához. Ez utóbbi körben megjegyezzük, hogy magasabb vezető állású dolgozók és a vállalatok igazgatóhelyettesei részére a törzsgárda tagsággal kapcsolatban anyagi elismerés nem adható. Felhívjuk a figyelmet, hogy az irányelvek szerint is a kisüzemi szervezeti formáknál létesíthető főálláson kívüli mellékfoglalkozásokkal, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokkal kapcsolatban szükséges az ösz- szeférhetetlenség eseteinek felülvizsgálata és meg kell határozni az összeférhetetlenség körének konkrét eseteit. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Összecsukható babakocsi Praktikus, összecsukható babakocsik készülnek a Győri Lakatosipari Szövetkezetben. Az elsősorban hazai apróságoknak szánt termékből- néhány száz darabot külföldön is értékesítenek a kishatármenti árucsere keretében.
