Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

1983. március 6.

Közelképek (IV.)

Suszter György Fadd

Könnyen letagadhatná, hogy tava'ly vo-lt 'negyvenéves. Azt is, hogy férjét 1974-ben elveszítve családfenntartóvá kellett^ előlépnie, megtartva azt a megnövekedett szerepet is, ami egy kétgyermekes csonka családban az édesanyának kijut. Fölnevelte a lányát, aki idén nyáron tölti be 19. évét, s nenv csak adminisztrátora a szekszárdi malomiparinak, hanem egy hároméves kisfiú édesanyja is. Vili, a fiú szobafestő lett, Pakson dolgozik, de itthon él Faddon az Új utca 11-ben, ahol kívülük ott él még a 70 éves anyai nagymama. Mintegy a tűzhely őrzőjeként. Többet kívánni tőle alig lehetne. Pedig az 1967-ben épült családi házhoz 500 négyszögöles kert tárr sül, s kihozni belőle a legszükségesebbeket nem egyszerű. Már csak azért sem az, meit Suszternét — aki 1969 óta dolgozik a faddi Lenin Mgtsz-ben^ és most éppen a gumi- és műanyagüzem művezető helyettese, egyben raktárosaként — a hetvenes évek derekán gerincsérvvel operálták. Tavaly, amikor érettségire készült a palán- ki mezőgazdasági szakközépiskola kertészeti tagozatán úgy tanult, hogy szabad idejében megkapált egy sort a kertben, aztán pihentetőül a tételek fölé hajolt.

— Könnyű neked Suszter! — mondogatták, mondják neki most is még a munkatársnői, szomszédai arra utalva, hogy aki özvegy, vagy elvált, az sza„Három éve nagymama vagyok!”

badon vállalhat sokféle dolgot a kenyérkereseten kívül.

„Suszter" ilyenkor mosolyog miegadóami. Már régóta nem magyarázza, hogy ő akkor se maradt volna meg csak a főzőkanálnál, ha történetesen nem veszíti el olyan korán a férjét. Amikor 1956-ban jelesrendűen végezte el az általános iskola Vili. osztályát, Dombóvárra szeretett volna menni a tanítóképzőbe. Elsősorban oda, hogy taníthasson, mert az gyönyörű. De a másodsorban megjelölt kereskedelmibe se sikerült bejutni Szekszárdra. Férjhez ment 16 évesen. Aztán dolgozni a

faddi konzervüzembe, ahol nem tudott megbékülni azzal, hogy csak szezonban van rá szükség. Ez hajtotta a téeszbe. És arra mi, hogy ne érje be a napi munkával és a kötelezőknél többet vállaljon?

— Nem jó, ha az ember túlságosan ráér azzal foglalkozni, hogy milyen hozzá az élet. Okosabb mások ügyeit, bajait kézije venni, arra fordítani a fölös időt.

— Suszter, te szólhatnál, hogy ... — ösztökéli a- környezete. És szólt Ha; nem azt tenné, előbb, utóbb kérdezgetni kezdenék tőle, hogy mi a baja. Se hallgatás, se bólintás nem jellemzője. Ha az lenne, nem lenne tagja a téesz vezetőségének, nőbizottságának, a téesz pártvezetőségének, a Fadd nagyközség párt vb-jének és bizottságának. „Amit a Susz- terné kézbe vesz, az jó kézben van" — mondják. Ezért választották meg szocialista brigádvezetőnek is, pedig a nap neki se áll 24-nél több órából. Vigyáznia is kellene magára. Pihenni és szórakozni.

Tanulni akar még. Nem azért, mert megkövetelik tőle. Adósságot törleszt — önmagával szemben. Szerényen és céltudatosan szolgálva közben a közösséget, mely erre érdemesítette.

Ő, azt állítja magáról, hogy egyszerű az egyszerűek közül. Én azt, hogy nagyszerű!- lászló i - Fotó: - ez A Minisztertanács tárgyalta

A Balaton védelméért

iKli vitatná, hogy hazánk egyik kiemelkedő természeti kincse a Balaton? A magyar állampolgárok számára tömeges üdülési lehetőségeit nyújt, s bár pénzben mérhetetlen az értéke, megjegyezhető, hogy az ország idtegenförgoflmli bevételének egyhOrmOdált adijla. Ezért is aggódunk sorsáért, soroljuk gylalkiori beszédtémáink közé vizének romló miln őrség ét, part- jtaii mentén a zsúfoltabb üdülési körüiliményeiket, a köztisztaság gyenge állapotát. A Balatonnak az ország életében betöltött szerepe mulatt a Minisztertanács az utóbbi éveikben többször ils napirendre tűzte a tó helyzetét, száimbs intézkedésit tett, aimelyék eredményeként a BalatonnáI a negatív folyamatok lelassultak. Miivél azt iis megállapították, hogy az eddig megtett intézkedések nem elegendőek a tó nagyobb meg- krímé léiéhez és a Védekezést, vallfcnmliint a BaJbtan tohenmen- tés'ítését gyorsítani kell, a kormány csütörtökön Határozatot hozott a Balaton vízminőségének javításával és a kiemelten védett üdülőkörzet fejlesztőiével kapcsolatos további feladatokról, elfogadta az üdülőkörzet regionális rendezési tervének 1983-^85 közötti végrehajtására kidolgozott központi intézkedési pnog.römot.

A VÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA

A Balaton szerelmeseit bizonyéira elégtétellel tölti el, hogy a kormány elsősorban a Vízminőség javítását*tűzte ki célul, azt, hogy a víz fürdőzésre való alkalmasságát - ez a döntő az ^elbírálásnál - mindenütt megőrizhessük. Nem egyszerű félaldhtnól van szó. Ebhez az eredetileg tervezettnél gyorsabban meg kell valósítani a Kis-iBblaton vízvédelmi rendszer TI. ütemét, meq kell oldani a tóval közvetlenül érintkező területek, a kisvizék torkolat előtti folyamatos tisztítását, az erősen szennyezett mederszdtószok felszíni kitermelésiét. A tóra veszélyes nagymértékű algásodás miatt mérsékelni kell foszforterheilést. (A vízgyűjtő területen példáiul lehetőleg 09alk elő kell segítem az alacsony foszfáfltartallmú mosászenék allklailmtaizáisát.) A pénz- és beruiházáisigényes feladatok sorát szaporítja a

csatornázás bővítése, az egyes szeminyvízitiszltiltó telepek kapacitásának növelése, az itt keletkező szennyvíziSzlap megnyugtató elhelyezése. Nem csoda, ha a jelen gazdaságii helyzet követélményeit figyélemlbe véve a kormány a lakosság, a helyi gazdbiságok támogbtá'sára is számit a program végrehajtásában: szorgalmazza, hogy

szeinnyví zcsato rn'a -társul áiso k álltaik ulljbmak. Szigorúbban kell eljárni viszont azokkal a gazdia ságökkbll, üzemekké! szemben, ame'lyék gandtatla óságból szennyezik a Btala.ton viizét és levegőjét. Persze, a bírságolás nem éllég, segíteni is kell az állattartó telepeket abban, hogy például a soklat vitatott és népszerűtlen hígtrágyás eljárást környezetkímélő technológiával váltsák fél.

Mint íáthbltó, a kormány mbst célul tűzte a hasznosítható Va- llam'en'nv# tudományos eredmény alkalmidzását, die szálmos igazig a t ásli, tervezési temmii.vta'ló jöblb elvégzését is. Megszaporodnak az ellenőrzések, felkutatják, miilyen" egyéb szennyező források veszélyeztetik a tó tisztaságát. Egyáltalán nem aikairja a szennyező váMailtato- kat, gazdbiságokat felmenteni az, aki a Hullámokon ringó szemléire, csomlqigo 1 óanya gok ra, a mosószerekkel1 terhelt víz szennyes habzására, vagyis a partnál pilhenő embenék fe- gyélmezetliénlségéne tesz megjegyzést. A Balatonra az emberek is jobbam Vigyázhatnának, s ez a parti sétányok tisztaságával kezdődik. Ez viszont nagyiban függ alttól, milyen a zsúfoltság a közikled veit üdülőhelyünkön.

TEHERMENTESÍTŐ

INTÉZKEDÉSEK

A kormány ezzel a kérdéssel Is foglalkozott, amikor szorgalmazta: élő kell segíteni a körzetein belüli üdülő- és klirám- dufóf ongOlom mérséklését, a július és augusztus hónapok balatoni hétvégi forgalmának csökkentését. Mindenki előtt Világos, hogy egy adott területű üdülőhely csak méretéhez Il'ő, ésszerűen megállapított keretek között képes funkciójának eleget tenniA zsúfoltság elviselhetetlenné teszi az ott-ta.rtózkodáiSt, csak bosszúságot szül. A legtöbb ember ezért megértéssel fogadja majd az intézkedést, amely átmenetileg megtiltja a partmemti településeken, illetőleg a más, túlterhelt településeken a közületi szerveknek, a magánszemélyeknek, a kereskedelmi, szooiáHtarilszltüitói szerveknek szálláshelyek létesítésiét, gazdasági építményék felállítását, vagy bővítését. Helyesli a zsúfoltság növekedését meg- gátló számos más gazdaságii jellegű intézkedést, am'leyek- kel téherménitesteni kívánják majd közös kiiodslünket, a Balatonit. A kormány kimondta, arról iis gondoskodni kell, hogy a balatoni üdíüllőkörzetékiben a települések belterülete ne növekedjék tovább, ne jelöljenek ki ülj zárt ke rteket és ne bővítsék a meglévőket. A korlátozás érinti az üdülők, gazdasági épületeik létesítését, nem alakíthatók kii ülj építési telkek. Hangsúlyozni kell, Hogy csak ezékkel a megoldásokkal együtt Hoz enyhülést a tervezett területrendezés, aimélynek során például megnövelik a vízpart, az állami tulajdonú üdülőik víziparti sávjának közcélú HaiszniasStálsát.

KEZÜNKBEN A TÓ SORSA

A Minisztertanács Határozata Hangsúlyozta, olyan kardinális feladat, miiint a Balaton sorsának bébiztasítáisa, elképzelhetetlen összefogás, a közösségi érdekek ti sztéléiben- tartása nélkül. Nagy feladatok várnak a „Ba látomás" mteqvék tanácsaira, hoav hatáskörükben javítsák a koordinálást, a tervezést az ellenőrzést. Számos környezetvédelmi beruházás is rájuk, Somogy, Veszprém, Zala tanácsára vár, nekik kell biztosítaniuk a parti településék általlálnlas rendezési tervénék elkészítésiét a többi között. Nem kétséges, a Mimiisztertanács határozatának következetes végrehajtása sokat lendít majd a Balaton - e kényes természeti képződmény — ügyének rendezésén, hozzájárul ahhoz, hogy világhírű tavunkat tisztán megőrizhessük a következő nemzedékek számára.

KOMORNIK FERENC

Képújság 3

Miért lesznek postások?

„Fillérig egyezik!”

A távirászok

A legtöbb falusi postát eleve úgy építették, hogy a1 hivatalhoz lakás is kapcsolódjon, amelyben leggyakrabban a postahivaital vezetője lakik. Egy ilye ni épületben történt meg ai következő kedves eset, s amelynek egyik — címben isidézett — mondatocskája azóta abban a hivatalban már-már szá l lóigévé lett:

A kezdő postai alkalmazottakat — csakúgy, mint más szakmákban — bizonyos időközönként máshova „ülteti be" a főműk, azaz szép sorjában m egtanú Itatja, begya koroltatja vele a1 különböző osztályokon adódó és adódható feladataik elvégzését. Úgy általában az utalványosztáiytó I „rettegnék" a fiatalok, ami érthető is, hiszen meglehetősen sok pénz megy o-tt át nap, mint nap a kezükön. Tehát a cserfes fiatal lányt is elérte a végzete, a felvétel, a- központ utón , .utalva- nyo's" lett. Rettenetesen izgult az első napom, 'hát még amikor a napi zárást, ai pénztárszámadást kellett megcsinálnia. Mi lesz, ha nem egyezik? — tűnődött Aztán elérkezett a zárás, Kiss Mairi pedig — többi kolléganője csendes szurkolása mellett és heves szívverés kíséretében. elkezdett számolni. Végre összeállt az--eredmény. A leány két hatalmasat szökkent Íróasztala mellett,#majd, mint akit puskából lőttek ki, rohant o főnöki lakásba, s a következőket kiáltozta ujjongva::

— Főnök szaktárs! Fillérig egyezek! Fillérig.., fillérig. (Kiss Mari azóta is szinte mindig fillérig egyezik, de ezen már .nem ujjong, Legalábbis hangosain nem. Azóta számára is olyan természetes a. fillérig egyezés, mint a fazekasnak a korongozás mozdulatainak el nem vetése.)

Hatalmas osztályterem. De eltér többi társától. Kettéválasztották, méghozzá részben üvegfallal. Az egyik részbe padokat tettek, a másikban pedig szabályos postahivatalt rendeztek be, az asztalokon működő 'telefonoktól, amelyeket a sarokban' álló központból lehet kapcsolni, de van felvétel, hírlaposztály, főpénztár, van bélyegző és bélyeg-, postautalvány és csomag mérleg, szóval minden, ami egy hivatalban szükségeltetik, A teremben, most negyedik osztályosok ülnek és pénztórszámadást csinálnak. De nem napit, hanem havit. A gyakorlat vezetője Nyárt Józsefivé.

— Dombóváron, az 1-es hivataliban dolgoztam korábban. Amikor — öt évvell ezelőtt — indult itt, az Apáczai Csere János Postaforgalmi Szakközépiskola-, szívesen változtattam pályát, hiszen szakmaváltással nem járt. Azóta tanítok itt postaforgalmi szolgálatot, ezenkívül gyakori átvezető vagyok.

Míg néhány szólt váltunk a tanárnővel, a lányok és az

egyetlen fiú a csoportban; — a többi negyedikes jelenleg szakmai gyakorlaton van a Pécsi Postaigazgatóság álltai! kijelölt és környékben levő hivattíl’ok- bain — márnám. dolgoznak, azaz számolnák.

— Egyebük? — kérdem egyiküktől.

— Úgy tűnik, igen. Most igen — majd nevetve hozzáteszi: — Előfordul, hogy az egészet ©lök ről kéül kezdeni. S ha az ember a saját munkájában keresi a hibáit, akkor az igen^ lassan megy és sokáig1 is tant.

Egy diák pedig „büntetésben’' van. Hogy 'mivel lehet megfenyíteni egy 17—18 éves diákot? Hát a postaforgailmi'sokat azzal, hogy nem mehetnek ki gyakorlatra S miént?

— Mert ai felméréskor nem tudta megcsinálni a' pénztár- számadást — hallik a tanárnő válasza. GTehát a; szakma sze- retlete, úgy tűnik, mégy év alatt kialakult a diákokban, még azokban, is, akik nem postásdinasztiából' származnak. És egy

sz ak máig yakorlalt-'me g vonás igen kellemetlenül érinti őket.)

— A postaforgalmi szakközépiskola öt éwél' ezelőtt indult itt, Dombóváron — kezdi a1 tájékoztatást Ková'CS'ik Attila iskolaigazgató. — Azóta tehát egy érettségizett osztály „ment ki". A tagozat beindulása, előtt két egészségügyis osztállyá' volt islkoíániknak. A tanévkezdést megelőző februárban születétt meg a döntés, hogy egy egészségügyi és egy postaforgalmi osztály indul. Meglepő volt, hogy mennyien jelentkeztek, Igaz jórészt 'lányok, de ezen nem csodálkoztunk, hiszen ez a szakma, is elnőiesedett. Jó, ha egy osztályban négy-öt f.iú van.

— Milyenék az elhelyezkedési lehetőségek?

— A végzettekről e tekintetben ai Pécsi Postaigazgatóság gondoskodik. Az intézménybe több megyéből' jönnek, de a környékben is vannak állások.

Viszont Budapestre is lehet menni. Négy — volt — diákunk dolgozik a fővárosban, a Helyközi Távközlési Igazgatóságon, mint telefonközpontos.

— Februárban egynapos szakmai ki ránduláson voltunk Budapesten. Jártunk a „helyköziben" is — mondja a. tanárnő.

— És találkoztunk volt isko- laltó'rsakkol1 is — teszi hozzá Puosli Erzsébet, akinék két nővére ugyancsak postás, és édesanyja, is sok éven át volt szakmabeli. — Az egyik 'lány azon a napon, kapott fizetést. Tudja mennyit vett föl? Négyezer-három síi óz forintot. Ötk egyébként Jeáinyszállá'som laknak, amiért havonta' 120 forintot kell csőik fizetniük. És nagyon szép helyen vannak, sok a szabad idejük, mivel „túr”-bon dolgoznak. És rengeteget járnak színházba.

— Csábító — mondom, ami- bem a lányok egyetértenék velem.

Csóka1 Mária Viszont jelemleg Dombóváron 'lakik kollégiumban, mivel ő kisszékelyi.

— Én a1 telefonközpontot szeretem a legjobban.. És olyan érdekes, 'hogy a központosok — korra és nemre való 'tekintet! nélkül — tegeződnék egymással. — Erre határozattam bólint rá Barta Csaba,, aki éppen egy tértivevényes (érték)kü'ldemény- nyel foglalatoskodik a felvételen.. Leméri a parányi csomagot, egyezteti a. kitöltött szelvényt ar levélre írtakkal, majd összeszámolja' o különféle díjaikat és közli osztálytársnőjével: *— Harminc forint. (A feladó — lévén hozzáértő — papírt, ve- ruzát fog és ő is. összead. Jó — mondja', amikor az összeg nála' Is pontosain annyi, mint Csabáná I.

'Közibeh megismerkedünk Reaslka Judittal, akiinek az édesanyja * hivatalvezető Egy- há Zais'ko zártban.

— Gyakorlataimat otthon töltöm. Dolgozni viszont Meké- nyesein szeretnék — a telefon- központban - mondja mosolyogva. A központos haingulb- tot én is szeretem.

Értéklevél-fölvétel

— És ebben otthon nem lehetne része?

— Sajnos nem. Miivel az otthoni hivatal egyszemélyes. Majd néhány kedves „posfás- sztori-t" mesélnék a diákok, váiltaisztott szakmájuk szépségeit ecsetelik. Egyik társuk — Bo- ezor Ferenc Győribe készül továbbtanulni a Közlekedési és Távközlési Főiskolára... Közben átmegyünk a telex, azaz a távgépíró terembe (A távgép'írást fakultatív szakiként tanulták tizenhatan az osztályból.) A lányok leülnék a gépek élé, és írják a megadott szöveget, természetesen „telexrnyeven",

vagyis oe-val, ue-val, ee-vel. Lénárd Róza pedig álmodozva megszólal:

— Én távírdára szeretnék kerülni. Ha az sikerül... és ír tovább.

V. HORVÁTH MARIA Fotó; CZAKÓ SÁNDOR

\