Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

1983. március 5. ^ifcPÜJSÄG 9 ahol a szibériai ananász táram ho­szibériai Nem legenda Ötmillió- kalapban Szovjetunió lányai színes tv A fogyasztási szint emelke­désiének egyik, kézzelfogható jeile a szovjet családok ellátott­sága tartós fogyasztási cikkek­kel!. Jelenleg például száz szov­jet családra' nyolcszorta több hűtőszekrény, három és félszer annyi televízió, mosógép jut, mint 15 évvel ezelőtt. Abszolút számaikban kifejez­ve 1965-ben 100 szovjet család­ra 319 órai, 59 rádióvevö-készü - lék, 24 televízió, 2 magnetofon, 24 fényiképezőgép, 11 hűtőszek­rény, 21 mosógép és 52 varró­gép jutott. 1981-ben már (szintén 100 családira, vonatkoztatva) 520 órát, 88 rádióvevő-készüléket, 88 televíziót, 28 magnetofont, 32 fényképezőgépet, 88 hűtő­szekrényt, 80 mosógépet és 65 varrógépet említ a statisztika. A háztartási műszaki cikkeknek nemcsak a mennyisége, de a minősége is javult. Ma már jó­val többen keresik a színes te­levíziókat, mint a fekete-fehé­ret. Éppen ezért a szovjet ipar az 1981—1985. közötti időszak­ban megkétszerezi a színes te­levíziók előállítását és eléri az évi 5 millió darabos termelést. A háztartási műszaki dikkek gyártását egészében keresleté­nek megfelelően 40 százalék­kal emelik, termelésük gyorsab­ban nő a gazdaság általános fejlesztési üteméhez képest. A (telítettség azonban, még a jövő feladata. Szociológiai fel­mérések szerint 1985-ben a, száz családra1 szálmitottt hűtószidk- rény-ellátottság 95 százalékos, a mosógépeikből 80, varrógé­peikből1 pedig 69 százalékos lesz. Libuse „Mi Libuse lányai vagyunk” - mondják a prágai nők, s a mondatnak mindig van valami öntudatos zöngéje. Libuse a cseh ősmondák világának her­cegnője, az államalapító Pre- mysl Oráchoz ment feleségül, de leányhadserege ezek után inkább meghalt, mintsem hogy a férfiak parancsának engedel­meskedjék. És később is: a Moldva mentén újra és újra hallattak magukról a nők. A huszita időkben kiharcolták, hogy istentiszteletet tarthassa­nak és prédikálhassanak, majd ismét a legendák világából: a Szgint Viitus-kátédról,is óriás harangját, a Zsigmondot, amely mindmáig a legnagyobb egész Csehországban, a fér­fiak képtelenek voltak a 99,6 méter magas toronyba beemel­ni, mert minden kötél elsza­kadt. Segített azonban, a ki­rály lányának esze. Levágatta a prágai lányok haját, külön­leges darut tervezett, beemel­tette a harangot, majd mielőtt a kíváncsi férfiszemek meg­ismerhették volna a gépezet fortélyát, összetörte a szerke­zetet... Algás fehérkenyér A Fehér-tenger part menti településein különösen fehér és foszlós bélű kenyeret sültnek a pékségekben.. Az ízes, ropogós kenyérnek az a titka, hogy a tésztájába, szárított Olgát ke­vernék. Az itteni lakosság rég ismeri a kenyérsütésnek ezt a1 módját, újabban azonban a szeverodvinszkl sütőipari kom­binátban is alkalmazzák. Az Olgát a tengerfenékről hozzák a felszínre. Az algaha­lászok fő munkaeszköze a ka­sza, amely csak nyelének hosz- ságábam különbözik az aratás­ra használt társáltól. A műszaki haladás az alga- airaltókat sem kerüli el. A ka­szát rövidesen fölváltja o kor­szerűbb tengeri kombájn. Ez a szerkezet voltaiképpen egy ka­tamarán — kéttestű hajó —, amely a víz alatt .széles fém pengét vontat magai után, s ez vág.jo az algát. A gépesítés a feldolgozás technológiájá­ban lis váiozást hoz. Az Altáj kertjeiben Nyugat-Szibéria hatalmas ipari, és kulturális központjá­nak, BarnauInak az elővárosá­ban találhatók az M. A. Lisza- venlkó szibériai tudományos-ku­tató intézet kertészetének cse­metekertjei, faiskolái. Itt fog­lalkoznak olyan új gyümölcs- fajták, cserjék, bogyótermő nö­vények kikísérletezésével, ame­lyek az Altáj rideg körülményei között is jó termést hoznak. En­nek a területnek az éghajlata erősen kontinentális — nyáron harmincfokos a, hőség, télen1 ö1 leghidegebb mért hőmérséklet mínusz 53 fok volt. Mihail Liszavenko 1933-ban Gorno-Altájszkban a helyi vad- allmaifálkait, amelyek nagyon ap­ró, piros almáikat termettek, olyan fajtáikkal keresztezte, amelyeket az ország más ré­sziből szállíttatott ide. Az így keresztezett almafák legtöbbje megfagyott, de az itteniek hit­tek abban, hogy Szibériában is lehet gyümölcsöt és zöldséget termelni. Ma1 az Altáj vidékén az intézet csemetekertjeiben megszületett fákból állá gyü­mölcsösök 18 ezer hektáron te­remnek. Ma már 250 munkatársa1 van az intézetnek, s közülük sokan kandidátusok vagy éppen a tu­dományok doktorai. Az intézet érdemének tekinthető, hogy a szibériai fagyálló gyümölcsfák és cserjék a Szovjetunió legkü­lönbözőbb szögleteiben akkli- matizáládtak. Az intézetben ne­mesített facsemetéiket a világ sök országába1 is elküldik. Az állomáson, jelenleg 124 új faj­tát vizsgálnák. Különösen nagy figyelmet ér­demelnék az ollyan egyedülálló növények, mint például a moktövis. A helybéliek ananásznak nevezik, a gyümöl­csök íze ugyanis erre a trópusi növényre emlékeztet. A bogyó magjából olajat készítenék, s ezt széleskörűen a Ikal.mazzák a korszerű gyógyászatban. Ezt a.z értékes bogyót eddig kézzel szedték. Néhány esztendővel ezelőtt sikerült Ikitermeszteni o homoktövisek új .fajtáját, ame­lyen nincs tövis, mint a vadon terme cserjéken, a gyümölcse pedig kétszer-háromszor na*' gyobb. Most a termés szürete­lésének gépesítésén dolgoznak. Az intézetnek Barnaiulban és Gonno-Altájszlkban vannak be­mutatókertjei. Ezekben egye­dülálló kollekciót gyűjtöttek össze, jó néhány száz fa- és cserjefajtát. A gyönyörű szibé­riai lucfenyő mellett megtalál­ható itt a mongol tölgyfa, és a Homoktövisek — a szibériai ananasz ■sudár növésű cédrus. Sok nö­vényt hoztak ide Európa, Ázsia és Amerika különböző orszá­gaiból és ma már ezeket is ki­ültetik a városok körüli zöld­övezetek, az alltáji falvak par­kosításakor. Az intézet kísérleti gazdasága, évente mintegy 4,5 —5 millió különféle facsemetét termeszt. Ez 2,5 ezer hektár te­rületű új kert ültetésére elegen­dő. Szépek, kecsesek - és öntudatosak Mezőgazdasági gépek a háztájiban EZ MÉG NEM VÁLÁS... A mai nők öntudata nem legenda. És nemcsak a mon­dákra épül, hanem a jelen tör­vényeire (ámbár nyilvánvaló, hogy a törvények nem véletle­nül szüléinek!). Tavaly Cseh­szlovákia 15 millió 369 ezer fő­nyi lakosságának 51,2 százalé­ka volt nő. A nők számbeli „többsége" megszokott, szinte valamennyi európai országban. Itt inkább néhány csehszlová­kiai sajátosságot említenénk. Kezdjük mindjárt a családjogi törvénnyel. Ez nem kevesebbet ír elő, mint .hogy a házasság­ban „a partnerek kötelesek hű­ségesek lenni egymáshoz”. És ugyancsak kötelezi a törvény mindkét felet, hogy a családi ügyekben közösen határozza­nak. A csehszlovák jogrend­szerben soha nem szerepelt a „családfő” fogalma. A férfi te­hát - a nő akarata ellenére - nem határozhat a család életé­nek egyetlen lényeges ügyé­ben sem. Természetes, hogy a nő sem dönthet a férfi nélkül. És ha végképp nem tudnak megegyezni? Akkor a családi óvódásban. — bármelyikük kéré­sére — a bíróság dönt, s ez nem válóper! Ám van egyet­lenegy kivétel. Sem a nőnek, sem a férfiaknak nincs szüksé­ge párjának beleegyezésére ahhoz, hogy milyen foglalko­zást űzzön, s a munkában ho­gyan érvényesüljön. Érdekes, hogy a házastársak kötelesek kölcsönösen eltartani egymást, még akkor is, ha nem élnek együtt. Ha a bíróságnak kell ebben döntenie, az elv az, hogy a két házasfél anyagi és kulturális színvonala elvben egyenlő legyen, s egyenlő ma­radjon. És más családi viták? A fon­tos ügyekben ismét mindkét fél beleegyezése, aláírása szüksé­ges, különben a döntés érvény­telen. Mennyire? A férj például — de a feleség sem! — nem adhat el, nem vásárglhat in­gatlant, autót, s más drága holmikat. És ilyenkor, ha nincs összhang, bármelyikük kérésé­re ismét a bíróság dönt. ...DE EZ MÁR IGEN! Azt jelentené ez, hogy Cseh­szlovákiában eszményi minden házasság, válás talán nincs is? Semmiképp. Sok a válás. 1981- ben 116 ezer 581 pair lépett frigyre egymással, de 34 ezer 595 házasságot felbontottak. Hogy kik akarnak válni első­sorban? A nők. A válóperek 64 százalékát ők adták be. De mi történik a válás után? Ha valamelyik házastárs nem tud­ja fenntartani a válás után a korábbi életszínvonalát, kéri, hogy volt házastársa segítse ebben. Ha nem hajlandó, ak­kor a bíróságtól kér döntést. Érdekes, eddig a válástól szá­mított öt éven át fizették az ilyen hozzájárulást, de most ősszel a parlament kiegészítet­te a törvényt: a határidőt el­törölte. A nő életében természetesen kulcskérdés a gyerek. Ha szül, 26 hetes szülési szabadság il­leti meg; de ha egyedül él, mert özvegy, elvált, vagy leány, akkor 35 hét a szülési szabad­ság. Ez idő alatt a fizetés 90 százalékát kapja. Gyes ugyan nincs, csak fizetetten szabad­ság a gyerek kétéves koráig, viszont minden gyerek érkezte- kor a mama kétezer korona segélyt kap, majd pedig ter­mészetesen családi pótlékot: egy gyerek után havi 180, ket­tő után 610, három után 1150 korona családi pótlék jár, és így, arányosan, tovább. ERŐS TORVÉNY Ilyen erősek a nők? A szo­kás, a törvény erős. A 7,4 mil­lió munkavállaló közül 1981- ben 3,4 millió nő volt, de bizo­nyos dolgokat tilt számukra a törvény. Nem szabad föld alat­ti munkahelyen, alágútfúrás- ban, nem szabad semmiféle rezgéssel járó munkában részt venniök, nem emelhetnek 15 kilónál többet és negyvenéves koruk alatt tilos éjszaka dol- gozniok (kivéve a kórházakat, gondozóotthonokat, telefon­központokat). Kemény törvények? Feltétle­nül. De a törvényhozásban — a parlamentben - a képvise­lők 28 százaléka, tanácsoknál 34—35 százaléka nő. S aki azt gondolná, hogy mindezek túl elvont, általános ügyekben dön­tenek, nos, a szakszervezetek vezető szerveiben gyakorlatilag minden második tisztségviselő szoknyát visel. Szoknyát, de kalapot is. A szovjet traktor és mezőgaz­dasági gépgyártási minisztéri­umhoz tartozó vállalatok nem­csak nagy teljesítményi trakto­rokat, takarmány-, cukorrépa*, kukorica- és burgonyabetakarí- tó kombájnokat, ekékét, vető- gépeket és más mezőgazdasági kisgépeket és. szerszámokat is a háztáji gazdaságok, gyümöl­csösök gondozásához. A talaj megmunkáló kerti szerszám, a virágok, a meleg­házaki, a palántáik műveléséhez szükségies szerszámok, létráik, kis kocsik, öntöző berendezé­sek, vízporiasztók, .kis traktorok — mindez csak egy része a háztáji gazdaságok számára készülő eszközöknek. — A tizedik ötéves tervidő­szakban (1976—1980) ezeknek a termékeiknek az előállítása megkétszereződött — mondja Viktor Csiiláp, a minisztérium termelési osztályának vezetője. — Gyártásukat tovább növel­jük. Míg 1981-ben o háztáji kertek és gyümölcsösök számá­ra készült termékeink összérté­ke alig haladta meg a 22 mil­lió rubelt, addig 1983-ban 40 millió rubel értékű mezőgazda­sági kisgépet és berendezést állítunk elő. Az elmúlt 'két év során, vállalataink 60-féle ki­sebb típusit terveztek. Például metszőoHóval és más, cserélhe­tő szerszámokkal ellátott pneu­matikus berendezést. A minszki traktorgyár több kistraktort ál­lít elő. A „Gruzszeímash" olyan típusú kistraiktorok kifejleszté­sén dolgozik, amelyekhez a leg­különfélébb függeszthető és vontatható segédeszközök tar­toznak. Az első darabok 1983- bam1 kerülnek le a- szerelősza­lagról. Megkezdődött az alu­mínium tartóvázais polietilén fóliasátraik gyártása is. A háztáji gazdaságok műsza­ki cikkekkel, való ellátásával je­lenleg a Szovjetunióban több mint 460 vállalat foglalkozik — folytatja V. Csilap. — Egysé­ges műszaki fejlesztési irányvo­nal- alapján gyártjuk a kisgépe­ket, szerszámokat és mais ház­tartási mezőgazdasági eszközö­ket; évente mintegy 300 új tí­pus műszaki dokumentációit egyeztetik a vállalatokkal. A minőség további javítását szol­gálják az új állami szabványok is. Az utóbbi tíz év során újabb 90 típus szabványát korszerűsí­tettük. A minisztérium egyik konst­ruktőri irodáján belül piacku­tatási csoportot hoztunk létre. A piackutatók a fogyasztási szövetkezetekkel és a külkeres­kedelmi minisztériummal közö­sen dolgozzák ki a termékská­lát és rend szeres kiállító sokat szerveznek az előállított árufé­leségekből. Ez segíti az igé­nyék jobb felmérését és az el­avult gépek gyártásának gyor­sabb megszüntetését. A pályaválasztásba nincs más nak beleszólása

Next

/
Oldalképek
Tartalom