Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

8 IvÉPÜJSÁG 1983. március 5. Lengyelország Munkások írják A mag« nemiében egyedülál­ló pályázatot hirdetett meg ta­valy a póznáin! Adom Mickie- wicz Tudományegyetem Szocio­lógia! Intézette. A kiírással em­lékeik papírra vetésére kívánták ösztönözni a munkásságot. A 'kezdeményezés életrevalóságát a mintegy ezer beérkezett mű igazolta. A pályamunkáik több­nyire a valóság kendőzetlen, kritikus szemléletéről tanúsko­dó, eredeti értékítéleteket tar­talmazó műveik voltok. A pályázat jó alkalom volt arra, hogy a mu-n'kásművészek ismlét a figyelem és az érdeklő­dés középpontjába kerülhesse­nek. A lengyel városokban ma­napság sorra alakulnak a Mun- kósö'lkaták Kulturális Társasá­gai Ezéknek az amatőr egye­sületeiknek a fő célikitűzése, hogy a tagságukat alkotó mun­kára serkentsék és megmentsék műveiket a feledéstől. A nem­régiben létrejött póznáira társa­ság pedig már egyenesen ar­ra törekszik, hogy megteremtse tagifali fejlődésének feltételéit, s munkásságaikat elismertetve bekapcsolja őket a nemzeti kultúra áramába. A kiemelke­dő tehetségek pénzügyi támo­gatását is megszervezik. Északi-tengeri út Fél évszázada határozták el a Szovjetunióban az Északi­tengeri útvonal létrehozását. A feladat során a Fehér­tengert és a Bering-szorost összekötő, jól felszerelt, bizton­ságos hajózási útvonalat kellett kialakítani. Az Északi-ten­geren az év nagyobb részében vastag jégpáncél boritja a vízfelületet, s ezért a rendszeres hajózást korábban szinte lehetetlennek tartották. 1932-ben ezen az útvonalon indult el először V. Voronyin parancsnoksága alatt a „Szibirja- kov" jégtörő gőzhajó. Az expedíciót O. Smidt, ismert sark­kutató vezette. Az azóta legendássá vált út ugyanez év októberében sikerrel ért véget a Bering-szorostól északra. Ez volt a történelemben az első eset, hogy az Északi­tengeri útvonalat egyhuzamban tették meg. Az elmúlt tíz év során jelentős változások mentek végbe az északon élő népek életében. Új városok és települések születtek, fejlődött az ipar és a mezőgazdaság. Ezért évről évre fokozódott a tengeri szállítás iránti igény is. Északon van a Szovjetunió legnagyobb jégtörőflottája, amelynek alapját a ma már a sarkvidéki hajózásban nélkülözhetet­len atomjégtörők alkotják. A téli hónapokban a hajózás a nyugati szektorban folyik Murmanszk és a Jenyiszej alsó folyásánál fekvő Dudinka között. Gépkocsik, hengereltáruk, konténerek, toronydaruk, élelmiszerek és különféle iparcikk - mindez csak egy töre­déke a hajókkal szállított áruknak. A nyenyec autonóm területen működő sarki kutatóállomás dolgozói jelzik az időjárási és a jégviszonyok alakulását. Bulgária Korszerűsítés és rekonstrukció Bulgáriában a jelenlegi, 8. ötéves terv folyamán az egyes vállalatok korszerűsítésével és újjáépítésével alapozzák meg a termelés jövőjét. 1981 és 1985 között a beruházások mintegy 70 százalékát az anya­gi szféra céljaira fordítják. Fő­leg azokban az iparágakban folyik rekonstrukció, amelyek a technikai haladás és a külke­reskedelem szempontjából fon­tosak és jövedelmezőek. Ilyen ágazatok: az energiagazdálko­dás, a fémkohászat, a gépgyár­tás és a vegyipar. Jelenleg új, tökéletesebb gőz­turbinákkal szerelik fel az erő­műveket. Így növelik teljesít­ményüket, annak ellenére, hogy alacsonyabb kalóriájú hazai szénkészletet használnak , fel. Emellett olcsóbban állíthatják elő az energiát. A fémkohászatban nemcsak új gépeket állítanak munká­ba, de Bulgáriában eddig ki­terjedten nem alkalmazott el­járásokat is bevezetnek acél- és vasötvözetek új fajtáinak előállítására. Több helyütt be­vezetik a vákuumos eljárást, a folyamatos acélöntést. A korszerű módszerek egyéb haszna mellett a fűtőanyag­szükséglet 10 százalékát is meg tudják takarítani a vaskohá­szatban. Termelési és környezetvédel­mi célokat szolgál az az eljá­rás is, amellyel a levegőszeny- nyező rézport leülepítik és a benne lévő értékes alkotórésze­ket hasznosítják. A kohászati technológiák korszerűsítésével a vas- és fémkohászati üze­mek a korábbinál több fémet nyerhetnek ki az ércekből. Sok hasznát veszi a kikísér­letezett új technológiáknak a gépgyártás is. Az úgynevezett porkohászati eljárás bevezeté­se 30—40 százalékkal csökken­ti a fémfelhasználást és a gép­alkatrész-gyártás egyes terüle­tein 2-4-szeresére növeli a ter­melékenységet. Az elektronikában, az elekt­rotechnikában és a gépgyár­tásban 120 lézerrendszert állí­tanak a termelési technológiák szolgálatába. Ezek segítségé­vel növelhetik a feldolgozás gyorsaságát, fokozhatják az automatizálást és csökkenthetik az energia-felhasználást. Új utakon jár az egyik leg­fiatalabb bolgár iparág, az elektronika is. Ebben az ága­zatban az egyes gépalkatré­szek, berendezések gyártásáról fokozatosan áttérnek a speciá­lis rendszerek és irányítóköz­pontok előállítására. A jelenlegi tervidőszak folya­mán a gépgyártásban 22, az elektronikában és az elektro­technikában pedig 20 százalék­ban újul meg a termelés éven­te. Hasonló arányú rekonstruk­ciót hajtanak végre a vegy­iparban is. A korszerűsítési és rekonst­rukciós program a bolgár ipar szerkezetében alapvető válto­zást hoz létre, ami együttjár majd a továbbiakban a munka- feltételek jelentős javulásával is. A társaság neves íróikat, kép­zőművészeiket, felkészült nép­művelőket, ismert főt ásóikat és filmeséket is egyesit soraiban. Alapszóból yzra ta szériát tagja lehet mindenki, akii magáénak vallja a miuníkáiskultúra értékeit és alkotó mádon hozzájárul an­nak fejlesztéséhez. A társaság ifigyeimé valamennyi művészeti ágra kiterjed. így az egyesület­ben jelenleg öt alkotócsoport működűik. Az irodalmi csoport­ban költőik, íróik, drámaírók és a tényirodalom művelői tevé­ken ylkednek. A zene-, az ének­és a kórusművészet népszerűsí­tését a lakótelepi és az üzemi kultúrházaik népművélőiilből ala­kult csoport végzli. A többi al­kotócsoportban a fotó-, a film-, a képzőművészetté! és a test­kultúrával foglalkoznak. A póznám! M unkása lkotok Kulturális Társasága tevékeny­ségét kiterjeszti az üzemekre is. Elvük: a munkásságnak aktívan részt kell vennie a nemzet kul­turális életének alakításában. Vietnam Fellendülőben a könnyűipar ÍToválbb fejlődött ü könnyű­ipar tavaly a WettnOlmli Szocia­lista Köztársaságban. Az ága­zat 19 százalékkal termelt töb­bet, mint az előző évben. A oénnagyártás 14,5, a textiilter- meíés 40, a papírkíilbacsátás 20, a parcélóaáfiu gyáirtása pedig 36 százalékká:! növékedett a ko­rábbihoz képest. A Textilipari Egyesülés üze­mei az 1982-re előirányzott mennyiségnél 20 .millió méter­rel .többet, összesen 220 millió méternyi kél'mét szőtték. Ezek a gyárak adták a könnyűipar össztermelésének 60 százalé­kát. A belföldi szüikségleték ki­elégítése mellett a könnyűipari termékék kivitele 19 százalék­kal növekedett. A textilipar ex­portteljesítménye még ennél is többel, 24 százalékkal nőt.. Távoli városok — közeli barátok A tyumeni olaj magyar végállomásán Százhalombatta - az olaljvá­ros. Szerte Magyarországon így emlegetik ezt a Budaipesttől alig 30 kilométerre, a Duna partján fékvő vadonatúj települést. öllajváros, hiszen itt található a Barátság II. kőolajvezeték egyik végállomása, s az évi több mlint hatmillió tonna szén- hidrogént feldolgozó óriás, a Dunai Kőolajiipami Vállalat. Húszegynéhány éve még csak girbe-görbe utcás kis falu és soík-solk kulkotiicalíöl'd volt ezen a helyen. Most húszezer lakosú, egyre terjeszkedő, felnőttebbé váló város. Iskolákkal, üzletek­ké!, sportpályáikkal, sétányok­kal. S a képhez még ma is hozzátartozik a daruk, az egy­re magasabbra törő fallak, az épíltkezésék látványa. A tyumeni kőolajra épített ipar évről évre fejlődik, gyarapodik, s több hasznot hoz az országnak, a városnak. AZ ELSŐ KAPAVÁGÁSTÓL _ 'Miközben Őri Józseffel, a Du­nai Kőolajipari Váltakat párt­bizottságának titkárával fel­idéztük az üzem és a város tör­ténetét, az első, majd az őket kővető építők arcát, nevét, a szovjet vállalatok, tervezőinté­zetek munkatársai is eszünkbe jutottak. Mert nemcsak a feldolgozott olaj, de az épületek tervei, és a berendelések jelentős része is a Szovjetunióból származik, így volt ez két évtizeddel ez­előtt, s most sincs másképp. Friss példa is van rá: tavaly szovjet tervek alapján láttak hozzá a repülőgép -hajtóanyag - gyártó üzem építéséhez. Szov­jet eredetűek az eljárások, a különböző műszaki dokumentá­ciók; szovjet szakemberek ta­nácsadóként részt vettek a sze­relésben. Az idén februártól segítették a berendezések sze­relését. így n:i:ncs már szükség ebből a termékből sem import­ra, sőt gazdia'ságas exportra is nyílik lehetőség, hiszen a kül­földi repülőgépek Budapesten is vásárolhatnak hajtóanyagot. MEGBÍZHATÓ PARTNEREK- Fennállásunk két évtizede alatt megtanulhattuk — mondja a pártbizottság titkára -, milyen segítőkész, korrekt a szovjet partner. Húsz éve mindig az előzetes szerződés szerinti mennyiségiben és határidőre kapjuk Tyumenből a nyersola­jait, s a többi kőólbjterméket. Ez látszólag természetes, a kor­rekt üzleti kapcsolat velejáró­ja ; a mai. világgazdasági hely­zetben mégis különös jelentő­ségű. 'Az egyik legszorosabb ka­pocs, amely a százhalombattai- a'kat szovjet barátaikhoz köti: a szakma szeretete. Ez az oka, hogy szovjetunióbelli tesitvérvál- lOlOtuk, az Omszki Petrolkémiai Kombinát szintén a kőolajfino. miié szakma reprezentánsa. E gyümölbsöző kapcsolat több mlint tíz éves. Qmszk testvér­megyéje Pest megyének, a polgárháború idején magyar internacionalistáik harcoltak a környéken a Vörös Hadsereg Szerelik a hulladékgázt hasznosító üzem berendezését oldalán. A testvérmegyei kap­csolataik mü azonban már nem csupán a múlt haladó hagyo- nyainak ápolására szorítkoznak. A százhalamlbattal DKV és az Omszki Petrolkémiai Kombinát vezetői is azt határozták el 1973-baln, hogy a pöliitiküi, a 'kulturális együttműködés mel­lett a találkozóknak a techni­kai, a gazdasági tapasztalat- cserét iS kéll szolgájának. Erre imár csak azért is lehetőség nyílik, mert Omszkiban a száz- ihaltambatUdiiná! háromszor ria- igydbb kombinátban is nyugat- szibériai olajat alakítanák át. Hasonlók a technológiáik, a szakembereik is könnyen meg­értik egymást. Nem csupán azért, mert itt is, ott iis hasonló a feladat, hanem azért is, ment a százhalombattai műszakiak, olaljiménnökök köziül maljd hú­szam a Szovjetunióban végez­ték az egyetemeit. SZAKMAI TAPASZTALATCSERE A tapasztalatok kölcsönös 'hasznosítása mellett egymás jobb megismerését is szolgál­ják az évenkénti találkozók. Kiállító'sókról, művészeti cso­portok vendégjátékáról számol be az a dolkulmentumgyűjte- mány, amelyet Őri Józseffel együtt lapoztunk végiig. Példá­ul a szovjet testyérgyár művész- együttesének nagy sikerű tava­lyi koncertjéről, kiállításáról, m űszaki ta náCsíkoz álsokról. Ilyen előzményék után már szinte természetes, hogy. a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjai nemcsak a vá­rosban, de a megyében is a legblk'tívabbok közé tartoznak. Tavaly több kiállításit, baráti ta­lálkozót szerveztek, szovjet köl­tőket láttak vendégül, művész- együtteseket fogadtak, s móso- dlikők lettek az MSZBT és a Szakszerveretek Országos Ta­nácsa „Távoli vázasok — közeli báróitok" országos vetélkedő- sorozatán. Lepárlótornyok a gyáróriás bán iNőgy érdeklődés kísérte a szovjet műsziakli napók rendez­vénysorozatát, amelyen a száz­halombattai mérnökök előadá­sókon, kiállításaikon ismerked­hettek meg a szovjet kőolaj­ipar legfrissebb műszaki újdon­ságaival. — Ahol álylan magától érte­tődően szövődnék a magyar- szovjet barátság szálai, mint itt Százhalombattám, nehéz leltárt készíteni a kapcsolataik ered­ményeiről. Nem szóltunk példá­ul árokról a közmeg becsű Ies­nek örvendő szovjet szakembe- , rekről, akik szakértőként segí­tették az olajfinomító újabb és újabb üzemeinek építését. S ment ő nem említette, el­mondja a krónikás, hogy Őri József szobájának falán ott áll a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségénék díszes kitüntető oklevele, melyet az orosz nyel­vű szöveg szeriint a két nép Tneg.bonfhatatlan barátságának erősítéséért ítélt oda a gyár kollektívájának az adományozó. CSULÁK ANDRÁS Helikopterek segítik a jég­viszonyok felderítését A világ legnagyobb atomjégtörője a „Lenin". Több mint 20 éve kíséri a szovjet sarkvidéki hajókaravánokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom