Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

1983. március 5. Képújság 7 ______________________ _____________________ ________________ ■ ■■ ■■ -- — ■ * V Bérvita három tételben Hány százalék a száz százalék ? Szigorúbb követelményekhez igazodó bérrendszer ... — Megítélésem szerint a vállalatnál egységesen 1983. március 31-ig ideiglenes jelleg­gel bevezetett bérrendszerek, a szükséges korrekciók után véglegesítve segíteni fogják a vállalat és a népgazdaság ér­dekeinek megvalósítását. Meg­győződésem, hogy a gazdasági vezetés és a társadalmi - első­sorban a szakszervezeti - szer­vek segítségével, a tájékoztatás alapján a dolgozók többsége megérti és el is fogadja a szi­gorúbb követelményekhez iga­zodó, igazságosabb bérrend­szert. HARMADIK TÉTEL Horváth Endre gyárigazgatót kérdezzük: — Miért „szaladtak” el Szek- szárdon a bérekkel? — A múlt évben nagyobb igény jelentkezett a hegesztő­termékek iránt. Ez alkatrészigé­nyes gyártmány. Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk, több túlórát és mozgóbért használtunk fel. Ezenfelül érzékelhető volt már évekkel ezelőtt, hogy az alkat­részgyártásban több bért hasz­náltunk fel, mint szabadott vol­na, de akkor még volt erre pén­zünk. Szükség is volt a maga­sabb bérek tartására, mert a környezetben - szekszárdi vál­lalatok - nagy konkurrencia alakul ki. Sikerült elérnünk, hogy az alkatrészgyártásban ál­landósult a létszám. — Közben megfeledkeztek más üzemrészekről ... Az ősz­szel több szerszámkészítő és magasan kvalifikált szakmun­kás ment át a BHG-ba. — Ez így igaz. A január 1-gyel ideiglenesen bevezetett bérezési formák kettős célt szolgálnak. Egyrészt olyan keretek között kell tartani a kiáramló jövedel­(TUDOSiTONKTOL) Dombóváron közel 2000 csa­lád lakik többszintes tórsasház- bain. Mivel és mennyit tudnak egymáson segíteni az együtt la­kók, és mi leihet összetairtó erő? Erre mutatnak példát a Mol­nár György út 22—24. szám alatti társia's'ház lakói. A házat, amelyben két lép­csőház és 12 lakás van, 1973. március 1-én adták át. A jelen­legi lakóik közül a legtöbb csa­lád — főleg fiatol házaspárok — kezdettől fogva tulajdonosai a lakásoknak. Mikor egyik este az alagsori klubszobában be­szélgettem velük a jo lakókö­zösség titkáról, szinte egymás szavába' vágva- apró epizódokat meséltek a HÁZ mindennapi életéről. Említették a kezdeti Időszakot is. Az első titkuk az, hogy már a beköltözés előtt 5—6 család tagjai a -munkai- helyről, vagy az ifjúsági moz­galomból ismerték egymást, örültek, hogy egy házban fog­nak lakni, s nyomban elha-tá- rozltálk azt is, hogy egymáson mindig segítenek. Mos már, 10 év után, élvezik akkori elhatározásuk eredmé­nyei. A legnagyobb összetartó erő közöttük ma is a barátság, no meg az az alig 12 négy­zetméter alapterületű alagsori klubszoba, amit közösen hoztak rendbe egy használaton kívüli szárítóhelyiségből. A klubszo­bán meglátszik, hogy nem az idegeneknek kívánják mutogat­ni, hanem maguknak készítették, hogy benne időnként összejö­hessenek. Az éveik folyamán szaporod­tak a családok, s a kisgyere­keknek is nagyon sokat jelent ez a- helyiség. Kora- este szíve­sen játszanak, meséfiJméket néz­nek, és a koréinak, Laci bácsi segítségével nemrég megtanul­ták a ma- oly divatos „kacsa- táncot". Mutattak fényképeket is a 12 család közös vacsorái­ról-, s azt is elmondták, hogy „ebbe a- házba nem kell mes­terembert hívni, ha- valahol csőrepedés van”, mert -maguk végzik el az összes kisebb ja­vításokat. Változatlanul egy­más segítése, környezetük szé­pítése a céljuk. Öröm volt közöttük tölteni pár óráit. MAGYARSZÉKI ENDRE Ha az emberinek üres a- mar­ka, akikor akárhányszor megné­zi!, üres mlairald. Hiába a leg­jobb szándiék, akkor sem tud a-bból a marokból kivenni sem­mit. Olyan lehetséges, hogy kö­zösen segítjük megtölteni és utánd megpróbáljuk együtte­sen elosztani, ami benne van. Tudom, kicsit fura képzet­társítás, de az bizonyos, hogy manapság egyetlen jó út lehet­séges : sokat kell dolgoznunk és akkor lesz mit felosztani. A váHallótoknak nagyon kevés le­hetőségűik van prra, hogy a dolgozóikat jobban dotálják, sőt előfordul, hogy több mun­káért kevesebbet tudnak fizet­ni. Ez következhet a ro-sisz gaz­dasági helyzetből, a nem meg­felelő üzem- és munkaszerve­zésből, a gazdaságijaién termé­keidből és még ezernyi másból. Egy bizonyos: az üres ma­rok csak akkor telik meg, ha telerakjuk. Az üres pénztár is csak akkor, ha mindannyian többet teszünk. Az MMG-AM bérvitájáról esik a következők-ben szó, há­rom '„tétéiben". Először hely­zetképet rajzolu-nk fel a szek­szárdi üzemről, a dolgozók vé­leményéről-, majd meghallgat­juk Fekete Rudolf vezérigaz­gatót, végül Horváth Endrét, a szekszárdi gyár igazgatóját kéráézéük meg. ELSŐ TÉTEL Messzemenően megértik azt az MMG-AM szekszárdi gyárá­nak dolgozói, hogy nehéz gaz­dasági helyzetben van az or­szág, s ezért mindenkinek töb­bet és jobban kell dolgozni. Azt i-s tudják, hogy a vállalat­ra ugyanilyen gondok jellem­zőek. Ezért várják él, hogy ezékről időben és teljes miér­tekben tájékoztassák őket. Az MMG Automatikai Mű­vekben 1983. január 1-től új bérezési rendszert vezették be.-Az új rendszer vitát kavart, pedig csak ideiglenesen vezet­ték be.-Először a bevált szokásról... Az üzemekben az év elején fe­lülvizsgálják a normá-kat. Meg­állapítják a begyakorlás mérté­két, majd felmérik, hogy milyen műszáki intézkedéseik történtek, ■végiül kiilszálmiJtják: szervezési i-n- téZkedásekkél mit le-het meg­takarítani. Ezek alapján álla­pítják meg a normákat. Szek­meket, hogy az ne veszélyeztes­se sem a vállalat, sem a gyár bérhelyzetét. „Erre” az elmúlt években, sajnos, volt példa. Másrészt biztosítani kell, hogy gyáron belül, az egyes üzemek dolgozói között meglevő bér­aránytalanságok mérséklődje­nek. Mindezt úgy kell megol­dani, hogy a szigorúbb feltéte­lekhez kötött kereseti lehetősé­gek jól szolgálják a gyár ered­ményes tevékenységét.- A szereidében már na­gyobb bajt észleltünk. Szigorí­tották a követelményeket, ugyanakkor január volt olyan eset, hogy megkérték az asz- szonyokat, vegyenek ki szabad­ságot vagy csúsztassanak . .. — A múlt év végén nagy „hajtás” volt a gyárban. No­vemberben, decemberben fel­használtuk az alkatrészeket, így januárban nehezen kezd­tünk. Vannak szervezési és koo­perációs gondjaink is. Ezért kí­ván több figyelmet a szerelde helyzete. Különösen a közel kétszáz nőt foglalkoztató sze­relde I. Itt ugyanis viszonylag alacsonyak a személyi bérek, s a kisebb szigorítás is relatíve magasabb keresetcsökkenést eredményez. Ebben az üzemben 100-200 forint jövedelemcsök­kenés nagyobb gondot jelent, mint az alkatrészgyártó üzem­ben. Mindenesetre az a célunk, hogy a háromhónapos tapasz­talatok alapján olyan bérrend­szert hagyunk jóvá, ami jól szolgálja a vállalat céljait. Min­den emberre szükségünk van, s mindenki megkapja munkája után a megérdemelt bérét... Szigorúbb követelmények mel­lett. HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY szárdon évenként 30-40 ezer óra a natlmbimegtalkarítás. Ez 1982-iben, az ötnapos munka­hét bevezetésével 72 ezer óra lett- Az idei évben a tervek szerint 40 ezer óra a norma- karbantartás „összege". Ezen a teljesítményiben dolgozók nem vitatkoznak, fegyelmezet­ten tudomálsul veszlilk, hagy töb­bet kell dolgozói. A notmöíkanbanitartáis meg­történt januárban, ezenfelül pedig meglszünteítlték a minő­ségi prémiumot. Ez 10 százalék keresetcsökkenést jelent, -a nommbikoríbaintairtáis pedig ötöt. A minőségi prémium megszün­tetése jogos. Ezt az élső be­szélgetőpartnerünk, Lőrlincz Bé­la esztergályos is elismeri: ,,A minőségi munka mindenkinek kötelessége, azért nem jár többltetbér". Gsük az a bök­kenő, hogy ezt a 10 százalé­kot pár évvel ezelőtt azért „ta­lálták ki", hogy tudjanak a gyárban bért emelni. Máskép­pen nem tudtak volna áttérni nagyobb felháborodás nélkül o darabbérről a jelenlegi telje­sítményrendszerre. A 10 száza­lékot, am;i az alkatrészgyártás­ban átlagban két forintot tett ki órámként, megszüntették, de helyette adták az egész egy- harmadát, azaz 60 fillért. Az új bérrendszerben maximálták az elérhető százalékokat. Az ailkátrészgyártáiSban 115 szá­zalékban, a szerelésben pedig 107,5 százalékban. Véner Lajos főmérnök mond­ja: — Ahhoz, hogy valaki 1983- ban ugyanannyi bért vigyen hazla, mint tavaly, több mint tir százalékkal kell nagyobb teljesítményt elérni. iLohner Ede, az alkatrész­gyártó üzem vezetője: — Fegyelmezetten vették tu­domásul a műhélybeliek az új bénrendíszért. Többet dolgoznak az emberek és így nem csök­kent 1982-ihöz képest a januári bérük. iCse'ke Sándor esztergályos: — Várakozó áilláisponton va­gyunk. Ideiglenesen vezették be a bérrendszert. Addig nem tu­dunk róla semmit sem mon­dani, .míg le nem telik ez a három hónap. iEzek szerint az alkatrészgyár­tásban nincs különösebben baj. A szereidében már más a helyzet. Teljesíthetnek 110 szá­zalékot az asszonyok, de csak 107,5 százalékot fizetnek ki szá­mukra. A szereidében csoportos el­számolás van. Az új bérezési rendszteríben a csoport tagjai a 100 százalékos bért kapják meg. Amennyiben többet tel­jesítenék, akikor a többletjöve­delmet a művezetőnek kell el­osztania differenciálton. Már mást elnevezték „pof a pénznek", pedlig januáriban miég nem volt ilyen, miivel több esetben kellett korrigálni a teljesítmé­nyéket, mert volt olyan szalag, ahol csak' hetvenszázalékos bért vihettek válna haza. iKántás József főbizalmi, szak­szervezeti blzlottisá'gíi tag: — Véleményem szerint a vál­lalat mate matikoi szempontok alapján döntött. Tavaly fél évig túlóráztak az emberek a mű- szergy árban. A százalékok és a keresetek megnőttek, de en­nek örült mindenki, mert telje­síteni kellett a tervet. Most le­faragták az egészet, szerintem ez nem egészséges dolog... MÁSODIK TÉTEL Az írás eddigi résrét elküld­tük Fekete Rudolf vezérigazga­tónak. A következő válasz ér­ke z eitt Búd alpesiről: — Vállalatunk 1982-es fel­adatait eredményesen teljesí­tette, ugyanígy a szekszárdi műszergyár is. A csökkenő lét­szám pótlása az eayéb mun­kaügyi eszközök - túlóra, moz- göblét — a tervezettnél na­gyobb mértékű bétfel.haszná- lást eredményezett. A vállalati szintű tervezett 106,1 százalé­kos fizikái átlagbér-növekedés ténylegesen 106,9 százalék volt, amelyen bélül a szekszár­di műszergyár bérnövekedése a vállalat egyéb területeinek ter­hére indokolatlanul magas, 109,5 százalék volt. — Az 1983. jOnuár 1-től mó­dosított bér- és ikenesetszabá- lyozási 'rendszer a korábbinál sokkal szigorúbb követelménye­ket támaszt, korlátozza a tarta­lékok felhasználását és arra kényszeríti a vállalatot, hogy a kifizetett béreik és keresetek a szabályozás álltai megengedett keretek között maradjanak. — Vállalatunk pontosan fel­mérte, hogy az 1983-ra megsza­bott 8—10 százalékos termelés­felfutás mellett — amellyel azo­nos a szekszárdi is —, megvaló­sítható 1,9-2 százalékos bér­színvonalemelés. Figyelembe kell venni az 1982-ben megva­lósított, de az 1983-ra is kiha­tó bérintézkedéseket is. Ezeket a megfelelő fórumo­kon a társadalmi szervek bevo­násával és egyetértésével meg is fogalmazta a vállalat és a júliusi tanácsülésen az alábbi feladatokat határoztuk meg: — A termelés, a folyamatos munkaellátás feltételeinek meg­teremtése; a munkaerő hatéko­nyabb felhasználása; a munka­idő kihasználása; az alkalma­zott bérrendszerek és a belső anyagi ösztönzőrendszer felül­vizsgálata és korszerűsítése. Cseke Sándor és lőrincz Béla esztergályosok Véner Lajos főmérnök és Kántás József főbizalmi Rögtönzött műsor a vetítővászon előtt Négy család képviselői Laci bácsi és a „kacsatáncosok"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom