Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-26 / 72. szám

1983. március 26. Tanácskozott a MÉSZÖV küldöttközgyűlése Tegnap délelőtt ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének 'küldöttközgyűlése. Előzőleg a három - az áfész, a laktasszö- vetkezeti és a takarékszövet­kezeti - választmány tanács­kozott. Az áfész-v álasztmány Csapó Jenő MESZÖV-elnök- helyettes előterjesztése alapján értékelte a hatékonyság« tar­talékok feltárása érdekében tett szövetkezeti intézkedéseket és meghatározta a további fel­adatokat. A lakásszövetkezeti választmány fő napirendi té­mája a lakásszövetkezetek sze­repe a lakáspolitikai elvek meg­valósításában volt, Buda« Jó­zsef titkárságvezető előadásá­ban, a takarékszövetkezeti vá­lasztmány — Triber Dezső tit­ka ns á gveze tő e I őterj észté s e alapján - az 1982. évii tervek teljesítését és az 1983. évi fel­adatokat Vitatta meg. A szövetség küldöttközgyűlé­sén dr. Kálmán Gyula adta elő az elnökség beszámolóját a megye fogyasztási szövetkeze­teinek 1982. évi munkájáról, az 1983-as év feladatairól. 'Mliin.t mondta, az általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek gazdasági tevékeny­ségét a lakosság ellátásában, az áruforgalomban és a terme­lésiben egyaránt a kiegyensú­lyozottság, a tervekben meg- fogallmazottak valóra váltása jellemezte. A gazdálkodás eredményessége ugyö'n'a’kkor mérsékeltebb az egy évvel ko­rábbinál. Romlott a hatékony­ság, erősödött az áfészek kö­zötti differenciáltság. A bolti kiskereskedelem 6,8, a vendég­látás 8,7 százalékkal forgalma­zott többet az egy évvel koráb­binál. 1979 óta a vendéglátá­son belül először haladta meg az étélforgalom növekedése az ilalfargalomét. Eredményes volt a 'felvásárló- tevékenység, 16 százalékkal nőtt az exportra értékesített ■ áruk mennyisége, miközben romlot­tak a termékértékesítésben a piaci körülmények. A nyereség 93,4 százaléka az előző évinek, almi Így is jobb, mint az orszá­gos átlóig. A szerződéses üze­meltetésre kiadott 116 egység tapasztalatai kedvezőek. Szerény fejlesztési lehetősé­gekkel rendelkeztek az áfészek. erejükhöz mérten azonban bő­vítették, korszerűsítették háló­zatukat. A közel 5000 szövet­kezeti dolgozó átlagbére 5,2 százalékkal növekedett, azon­ban a bérköltség növekedése ennél nagyobb ütemű, a dol­gozók 50 százalékát foglalkoz­tató bolti kiskereskedelemben mindössze 2 százalékkal nőitta termelékenység a folyó áron mért forgatóra mellett. lényeges hatékonyságnövelő forrás a készletgazdálkodás, az áfészék 6,8 százalékkal na­gyabb forgalmának csak 2,2 százalékkal magasabb állag- késZletvonZafa volt. A takarékszövetkezetek tevé­kenysége 1982-lben is tovább fejlődött, korszerűsítették üzlet­hálózatukat, bővítették pénz­ügyi szolgáltatásaikat, erősö­dött társadalmi jellegük. A mű­ködési területükön élő lakos­ság közel 30 százaléka - milnt- ► eqy 65 ezer fő - tagija a toká­ré ksz övetkez etn ek. Beté táHI omá - nyuik 9 százalékkal növekedett, 8,1 százalékkal több1 kölcsönt folyósítottak, mint az előző év­ben, csaknem félére csökkent a hátralékos állomány. Emelke­dett a gazdálkodás színvonala, 27 százalékkal nőtt o nyereség. A JaktaSszövetkezetek 1982- ben 234 lakást adtak át. to­vább folytatódott 166 és meg­kezdődött 130 lakás építése. A lakásszövetkezeti lakásállo­mány 673 lakással gyarapodott. Tovább erősödött a gondnoksá­gi szervezettel rendelkező szö­vetkezetek mankója. Szekszár- don megszervezték a házilagos javító-, kanban tar tó részleget és bevezették az ünnepi ügyeleti szolgáltót, Szekszándon és Dombóváron kiépítették az egész településre, városrészek­re kiterjedő vezetékes tv­antenin'arendszert. Nngyobb ará­nyú részleges lakásfelújítás kez­dődött Dombóváron, Tamási­ban és Szekszárdan. Tovább szélesedett 1982-foen a szövetkezetek társadalmi bá­zisa, nőtt a taglétszám, többek közt mintegy ezer iskolaszövet­kezeti taggal. Erödösött a szö­vetkezetek és tagjaik közötti kapcsolat, fokozódott a tagok anyagi áldozatvállalása. A részjegyállomány 17,3, a cél­részjegyek összege 19,1 .száza­lékkal. nőtt. A szövetkezeti ön­kormányzat betöltötte hivatá­sát. Kellően érvényesült a de­mokratizmus. Javult a válasz­tott testületek, bizottságok, a vezetés munkájának színvona­la. Hatékonyabbá, célszerűb­bé vált a tagsági érdekeltségi alap felihasználása. A szocia­lista brigádok - 224 kollektí­va 2100 taggal - erőfeszítései jelentősen hozzájárultak az el­múlt év gazdasági, mozgalmi felad ata'inák m eg-oídá s áh o z. Sokrétűbbé, több tagat, dolgo­zót érintővé vált a közművelő­dési és sporttevékenység. Szarosabbá vált a MÉSZÖV együttműködése a társszövetke­zeti ágazatokkal és azok me­gyei szövetségeivel. A kapcso­latok erősödése, a közös mun­ka színvonalának javulása jel­lemezte a Hazafias Népfront­tal, a KISZ megyei bizottságá­val, az SZMT-vel, a KPVDSZ- szel való együttműködési tevé­kenységet. „Külön köszönetét mondunk a megyei pártbizott­ságnak, a megyei tanácsnak, a helyi párt- és tanácsi szervek­nek, a SZÖVOSZ-nak a szövet­kezetek célkitűzéseit segítő ál- I á sfog'l alása ilkért, i n tézk édesei­kért.” Az ez évi feladatokról szólva dr. Kálmán Gyula hangsúlyoz­ta: a népgazdasági terv két alapvető célkitűzéséből szá­munkra meghatározó az élet- színvonal megőrzését, az élet- körülmények javítását elősegí­teni. Elsődleges feladat az áru­ellátás, az áruválbszték elért színvonalon való megteremté­se, különös tekintettel az alap­ellátásra. A szövetkezetek brut­tó árbevételüket és nyereségü­ket egyaránt 6,5 százalékkal kívánják növelni. Az ehhez szükséges árufedezet lényegé­ben biztosított. Van javítani való a boltok technikai felsze­reltsége, a környezet kulturált­sága terén. Változatlanul töre­kedni kell a fogyasztói keres­let differenciált kielégítésére. A szövetkezetek eredmény- tervüket csak akikor tudják tel­jesíteni, ha bátran élnek az új üzemelési formák elterjesz­tésével. Jelentős tartalékok rej­lenek a költséggazdálkodásban. Minden téren keresni kell a legolcsóbb, ugyanakkor a leg­eié ráv e z et öbb megoldásokat. Változatlan feladót a hálózat- irányítás korszerűsítése, az üzem- és munkaszervezés fo­lyamatos .racionalizálása. a meglévő eszközök még hatéko­nyabb kihasználása. Elébe kell menni a vásárlói keresletnek, bátrabban élni az akciók, vá­sárlóik, kitelepülések, árubemu­tatók, rendezvények lehetőse­gével. A takarékszövetkezeteknek ez évben is egyik ' legfontosabb feladatuk a takarékossági esz­me népszerűsítésével a lakos­sági pénzmegtakarítások betét­ben való gyűjtése. A tervezett 95 millió forintos betétállo­mány-növekedés eléréséhez fo­lyamatos felvilágosító, szervezd munkára van szükség. Tovább- rcr is ki kell elégíteni a tagság jogos kölcsönigényeit, tervsze­rűen gazdálkodva a kölcsön- k er etekkel, kői csőn al a po kk a I, szigorúan betartva a hitelpoli­tikai elveket, a céljelleget és a kö'lcránügyrend előírásait. A lakásépítő szövetkezetek­ben az idén 160 lakás építését kell megkezdeni, előkészíteni további 110 lakás felépítését és biztosítani 120 lakás jó mi­nőségben történő ótadását- ó.tvétefét. Indokolt Bonyihádon és Dombóváron is saját karban­tartó részleg létrehozása. Élje­nek a szövetkezetek a tartalék­ai ap-lkiépz és I eh e tőség elvei, hogy a váratlan költségnöveke­dést, bevételkieséseket el tud­ják hárítani. A gazdasági feladatok meg­oldásának egyik kulcskérdése a vezetés színvonalának javu­lása. Mindhárom szövetkezeti ágazatban egyre nyilvánvalóbb, hogy a hatékonyságban, a fej­lődés dinamizmusában megmu­tatkozó különbségek nagyban összefüggenek a vezetés álla­potával. A vezetői posztokon csak a követelményeknek meg­felelő, rátermett személyek dol­gozzanak. Ma már nem elég rUtinból irányítani. Az a jó ve­zető, akii* mer kadkázaltot vál­lát™, kezdeményezni és lépést tart a korszerű szervezési, ve­zetési elvekkel. A megye fogyasztási szövet­kezetei előtt álló feladatokat az 1983. évi szövetkezeti tervek jól ta rtalm azzák. M e g val ásító s u k szorgalmas, fegyelmezett mun­kát követel. Ebben számítunk a választott testületek céltuda­tos aktivitására, a szociálisba brigádok, dolgozóink tevékeny közreműködésére, tagságunk ál­dozatvállalására - mondta be­fejezésül a MÉSZÖV elnöke. EziUtán Szoboszla.i Jenő'titkár­ságvezető előterjesztette a me­gyei szövetség 1983. évi költ­ségvetésére vonatkozó javas­latot, majd Korsós István, a felügyelő bizottság elnöke tett jelentést a bizottság 1982. évi munkájáról és az 1983-as költ­ségvetési terv felülvizsgál áfá­ról. A napirend Utolsó pontja­ként Szoboszlai Jenő terjesztet­te elő az áfészekben és a ta­karékszövetkezetekben a tagsá­gii érdekeltség helyzetéről szóló jelentést és az Országos Ta­nács ajánlásából adódó fel­adatokra a javaslatot. A vita után - melyben fel­szólalt Tamás Istvánná megyei tanácselnök-helyettes és dr. Sza'szkó László, a SZÖVOSZ s zöv e tke z e t p oll i t ikb i főosztályá­nak vezetője — a küldöttköz­gyűlés elfogadta az előterjesz­téseket. Szekszárdon, Bonyhádon Minőségi körök alakulnak a vállalatoknál A KISZ Központi Bizottságá­nak kezdeményezésére 10 vál­lalat vesz részt abban a kísér­letbe™, amelynek során választ keresnek arra: lehetséges-e a minőségi körök rendszerének bevezetése, a fejlett ipari or­szágiakban mór jól bevált mód­szer alkalmazása hazánkban. A napi munka során a. dolgo­zók gyakran észlelnék olyan, fcüilön-külön apróinak minősít­hető hibákat, amelyek összessé­gükben jelentősebb vesztesége­ket okoznak az üzemeknek, vál­lalatoknak. Ezek — a tapaszta­latok szerint — közismert, eset­leg évek óta. fennálló gondok, de a. munkások általában nem tudják pontosa«' megmondani: egy-egy műszakban hányszor ismétlődnek a felesleges rész­ei unkák, m o zd u I a tok; meddig állnak a gépek szerelő hiányá­ban. apróbb hibák miatt, s mennyit veszít így a vállalat. Többnyire nem is gondolkoznak azon, hogyan lehetne ezeket a gondokat „házilag’’ megoldani. A minőségi körök elsősorban, a gazdaságosabb termeléshez nyújthatnak nagy segítséget, főként úgy, hogy feltárják és elemzik a> munka, során előfor­duló hibákat, javaslatokat dol­goznak ki azok elhárítására, a selejt csökkentésére, s így a veszteségforrások egy részének megszüntetésére. A résztvevő vállalatok: az Egyesült Izzó, a Sopianae Gép­gyár, a Baranya megyei Ál lat­forgalmi és Húsipari Vállalat; a Rábatext; a 'Medicor debre­ceni gyára — amely már ta­pasztalatokkal is szolgálhat —, a Mátravidéki Fémművek; a Gagarin Hőerőmű, Pest me­gyében az Ipari Műszergyár; Tolna megyében a. Budapesti Híradástechnikai Gépgyár 4. számú gyára és a Bonyhádi Ci- pőgyár.1 'A minőségi' körök munkájá­ban. elsősorban a termelésben közvetlenül részt vevő dolgo­zókra számítanak, de — ön kém- les jelentkezés alapján — a kö­röknek bárki tagja lehet, szá­muk nem korlátozott, ám a szakemberek a 10—15 tagú csoportok működését tartják optimálisnak. NÉPÚJSÁG 3 HÍRRŐL Esemlényjek az év 12. hőiéből, a asülllöig'áiszaiti tavasz első nOpjöilbái: Szombat: Szocilall'iista brigadvezetök ünnepli t!anácSkozása. Bonyhá'dan, a cipőgyárba*». Vasárnap: Miegyes zene dolgozataik a nagy- és kísgazdtarágoklbtan. Hétfő: Megemlékezések, koszorúzások már- (díüs 21. tiszteletére. Kliitürítették Gelencséi Jánost, akii 50 evfe párttag, KSZE-közgyűlést Hárították Szekszárdon. Kedd: :llfjósáig! diljbit köpött a Tolnia megyei Álltam! Épiföijpari Vátlalöt Egyetértés szo'cta- lísta brigádljla. Szerda: ülést tartott a Tölhla megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Szakszórd városi ílanóds V. B. Elküldték az első dobozoltsonkO- Száífíítlmónyt a Szekszárdi Húskombinátból az Egyesült Altómökb’a. Csütörtök: Az országgyűlés 'tavasz: ü'íésSza*- Srán a jpgállktalllmta'ztós helyzetéről tárgyaltak. 'Megyei szövetkezeti nöbkitivát tartottak Szak­szó rdon: Péntek: A liszt Pederne Társaság székSzóirdii cstaporíjh az evőd Utolsó klubestjét tartotta', Hat és fél ezer kiskert... Megdöbbentett a szóim, aynit a városi tanács műszlakli osztályának vezetőije, Füredi Fte«enc mondott a héten. Szekszá rdan és társközségei - bén - Öcsény, 'Szálkái, Sióa;gár(d, Harc - ez idő szerint 6500 k'iS'ke rtltu'la jdános von. Természete­sen a hét eseményeinek Összefoglalását o me- ■zögpzdpsággtoJ két kezldehii. Ilyenkor tavasz­ié j't megélénküli a hbltár, nincs őly’pn gazda­ság, ahof nőm o soron lévő mtezőgazdblsági munkával foglalkoznának. A taagygazdaságok- rá|l most nem ínunk részletesen. Ma már meg- szokottk hogy ezek a; gazdaságok 'időben és Ijól végzik munkájukat, nincs tevékenységükben Egyelik a palántát a faddi termelőszövetkezet­ben. Az idén 500 ezer tő palántát értékesít a szövetkezet a község lakói számára, pontosab­ban a kiskerttulajdonosok részére. semmiféle szenzáció. Elleniben szót kell ejteni erről o 6500 kiskertről. Szólt 'kéM ejteni azért Is, mert legiailöbb ennyi clsolládlnaik jelenti az la két-,, mégy-, Vagy nyolcszázölés teleik., hogy nem kell menta a pilacra és még jiut a kiskertekből a felvásárlóikhoz 'ils. Tlúll az tanyáig« btaszinom, nagytan fontos, högy ezekben o kiíslklerteklbtein t'ull'aíjdbnké’ppeo alkltlv pihenés is folyik. Pihe­nés oz irodái dolgozónak, alkli öz íróasztalitól eílsztabádlulllvla 'megmoZgdt/o az izmaiilt, ide pi­henés ainntalk ils, alkli egész héten füzükön miun­kát végzett. Ment a kiskertekben másfia jto' munka 'folyik és esténként azért összejönnek a barátok, a szomszédok. Ezt azért i's merem igy leírni, mért a Szakszó rd 'környéki jklislkerteklben 3200-ria tehető a tanyák, vagy HéltVégli házak, szerszáimoskO'nnrák számla lAz előbb 0' pihenésről ejtettünk sz'ót. 'Nem­eseik o Miislkertelklbein láttunk mozgolódást, Fadd- Djombbrilbdin takarítják az udvarokat, szépítik o nytalriallőkbt. A Njaigy-IDunán a Bogyfilszllöi -'név hél, a Báni-fokon imozgöládnak O horgászok, dé Ugyanezt láttáik Tamásiban a Ihorgászipora- diiiásambain is. r Egyébként szeretnénk új hírrel ils szolgálni. A Tolna megyei Idegeinforlgbillmíi Hivtaitlal ge- menldi WilsvIdsúltljáHdk az á lilamása ipár héten belliül elkészüli. Hát kíillo méterre llesz ezután Szekszárditól a'z ildégenlfárgblllmíitalk fogadőbází- Bfa. Könnyebb lesz megközelíteni, több látoga­tóra számíltháltlunk a nyáiroln, A Gsörge-ltó sze- rellmeseilnek pedlig azt tu,d(j|uk mondani, hogy a Szekszárdi Városgazdálkodási Váilllbtlblt ke­zelésében lévő terület ma már aifkáiimás kirán­dulásira FogiliollkOznak a tó Vizűid npótHásána'k megoldásává! és szeretnék 1984-lijg megoldó«» o vezetékes vízellátást is, akikor pedlig újból települhet ide vendéglátó egység Is .. , Visszatérve a kiskertekhez. A kedv nagy, hi­szen már az idiéta március végéiig a városi ta­nács 89 zártkerti területet adott ki tartós hlasz- há'látrá’, 'ezen íelüif Failúlhélyén 52, Gesztenyés­ben pedig 40 kiiíSkert kíöllakitása van folytaimat- bbta. Az építési engedélyekre váróknak elmond- hajtjuk, hogy folylalmatban vdtn 120 engedélye- zle'sl ugyíidf. H]pmo:raS!an kézbe kbpják őzök, totók tanyát szeretnének épülten! a „Ibiirtokro", Értelmes célokat... A héten sokszor szerepelt lapunkba« a szo- dialista brigádimozga’tom. A mozgalom 25 éves, létét, szükségességét és [jövöjiélt ezekből a1 'tu- tíósiiltá sokból érzékelhetjük. BonyháldOn a maz- g,alom;ban soktolt tett bríigádyezét'őket .kitüntet ték, A Parlamentben Vehette át a 'kitüntetést Fehér József, a Tolná megyéi AlBamli Építőipari Vállaltot Egyetértés szocialista brigádjának ve­zetője. Az Állilbimi Ifjúságii Bizbttság álltai adta mányozott 1983, évi ifjúsági díjtai't Ikapto a 'kol­lektíva.. A paksi Vörös Csillag HTSZ halászbrigádja a legjobbak közül való A szociallilstta tofigádimozgalombam — az ed di'g'i tapasztaltatok alapiján, és az eddigi meg­tett ú.t [értékelése után megállapítható - .folyik bz útkeresés. Menré hlaifadjOn a brigádímozga'- lom? Mi o feíadáta? És m'élg lehetne sorolni a kérdéseket. A Válaszok természetesen ott döf n.ek el. a'hbf dolgoznak á brigádok. Sokan őzt) mondják, hogy a közvetlen térmelésirányítók- naik kell a mozga'lommo.l fogllollkornii. A napok­ban beszélgettem a BIHG néhány brligádveze- lőjévél és gardlasági vezetőjével, Egyiértelmü p imondta'nlivállöj'ulk: értelmes célokat kell a bri­gádok élé tűzni. Wem lehet csak úgy áItala - bán a hármas jelszó alapiján meghatározói a célokat. Igenis, legyen egyetlen feladót eleg. Ha eigy 'brigád patronál egy iskolát, akkor azt fisztessegesier» téhéSse. Né kérjénék még szá­mon más dolgokat. Mért aminlalk felőlijén meg elsősorban a brigád, aimit uiá llKailrt. Nem szialbtoid a.zt kénní, hogy légyen á'ltallánios vállalást: tel- jésifjüik az évés tervét! Hlszén az éves terv tel'- jeSiltéSéért minden egyes dolgozó - az 'igozgla'- íőtől a portásiig — fizetést 'kap, az nem lehet pliulsz válltallás tárgya. Uigydnlalklkor elmondták, őzt is. hagy a briigádlmozgölimtat ott kell érte­kéin!, ah|ol vtanndk a brigádok. INem 150 kio- (néterről eldönteni, hogy egiy-égy kollektíva miillyéa kitüntetésiben részés'ülllj'ön, IHdmáirosata összeüli a szoáitall'iSta brigádve- zietők VI. onszágás tárnádsíktazásb. Ott dolgoz­zák 'ki majd a feladótokat. A brtigá'dvézetőkkei együtt. És ez a lényég: a brigád lógja« és Vezetői Vegyénék részt jobban o mozgattam jö­vőjének klidOlgözásáíbain. Ez érvényes az orszá­gos déliok megható rozálsábtan., de a helyii fel­adatok kidolgozásában is. A napokban a Fő­városi Óra- éS ÉkSzeripairli Vállaltat szekszárdi gyáraiban jártaim. Művezetőkkel beszélgettem. Mli'nt tudjuk, a közvetlen termelésliránylítlókoa vata manaipság |a „pillág szeme”, hliszén ők van­nak köziveltllérv ktolpdstolátlbain a termelő egysé- géklktell, Éis almii nagyon fontos: a brigádimoz- gtalom jirá n*yií!tásőlt ils nékik kellll ta Jkezülklbéa Itto'itoín.i". Ök fiudlnlalk értelllmes é's végrehajthatta céiloktoit és feliaidlatokat aldlnli. Természetesen aik- kior jobban be kél! vontai őkét Oz értékellléslbe (Is, mlvéll ök budljáik, miillyén felladlatot adtok 'és azt a 'bzigád millyen formáiban teljesítette. Az év eTejii brigádvezetői tldnócskazásPlcon klfŰn.ilk: nbgy szüksége van iminiden üzeminek a mozgatómra, A ttermdllésíi terveik télljéslítléséhez és természetesen az is fontos, hogy o brigád- bon dtolgozá embereik jobban raigolszlktodnlak a kb.lléktíváhaz. És ahol jó a miuinlkiaíhleilyli kolílék- tívö, ott o muinlkla i|s 'jobban htalldid. HAZAFI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom