Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

1983. március 3. Képújság 3 Közelképek (I.) Két termelőszövelkezeti elnök Két termelőszövetkezeti elnö­köt kérdeztünk meg arról, hogy milyen is a náluk dolgozó nők helyzete, hogyan változott az utóbbi években. Az szinte ter­mészetes, hogy mint első szá­mú vezetők, a nőpolitikái ha­tározat végrehatjásáért sokat tesznek, hiszen ezért felelősek is, de mint férjek és apák ho­gyan élnek, kiveszik-e a részü­ket a családi munkamegosztás­ból, egyáltalán, van-e erre egy mezőgazdasági vezetőnek ide­je? A két gazdaságban az első kérdéskörre hasonló választ kaptunk. Tulajdonképpen a számok, adatok térnek el egy­mástól, a lényeg, hogy sokat változott, vagyis javult a nők helyzete, az tény. A bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet elnöke Solymosi József, Mő- csényben, a Völgység Népe ve­zetője Sikabonyi Miklós. Az utóbbi 10 évben szinte teljes egészében megszűnt mindkét gazdaságban a nők úgynevezett gyalogmunkája, vagy legalábbis átalakult. Bonyhádon egy asszonybrigád végez gyalogmunkát, de a ka­pálást már a növényvédő sze­rek végzik mindkét helyen. Mő- csényben nagyarányú szőlőtele­Solymosi József pítés folyik, itt» számítanak a nőkre, éppúgy, mint az erdé­szetben, de lényegesen javultak a munkakörülmények, például az üzemi étkeztetés bevezeté­sével. Bonyhádról, a zománc- árugyárból szállítják ki az ebé­det, fürdő és öltöző épült, a szőlészeti ágazathoz szintén tervezik a létesítését. Mindkét gazdaságban az ál­lattenyésztésbe került a lá- nyok-asszonyok többsége, akik­nek a száma a nyugdíjazások­kal fogy, az utánpótlás pedig úgyszólván megszűnt, illetve most már csak a szakmunkás- képzőből várható. A mellék­üzemágak is foglalkoztatni tud­ják a „kapálás alól" felszaba­dult munkaerőt. Az adminisztrációban jó az iskolai végzettség aránya és a továbbtanulási kedv is, nem így a fizikai munkaterületeken. Bonyhádon volt és van szak­munkástanfolyam, illetve to­vábbképzés, ebben nők is részt vesznek. Mőcsényben erre ke­vesebb a hajlandóság, szövet­kezeten belül akarták megszer­vezni a szakmai továbbképzést, a tehenészetben. Mindezt nem könnyíti a hajnali és délutáni osztott műszak. Mindkét helyen jól működik a nőbizottság, kitüntetések, ju­talmak ismerik el a nők szorgal­mát, fegyelmezett munkáját. Bonyhádról és Mőcsényből is öten vesznek részt az idén a hagyományos nőnapi úton a Szovjetunióban. A termelőszö­vetkezeti vezetőségi ülésen évente számolnak be a nők helyzetéről, rendszeresen fog­lalkozik a témával a pártveze­tőség is. És mit csinál az elnök otthon? Solymosi József: Itt dolgo­zunk mind a ketten a szövetke­zetben. A feleségem törzsállat­tenyésztő, illetve takarmánygaz­dálkodással foglalkozik. Nem kimondottan gazdászmunka, de az az igazság, hogy neki kellett áldozatot hoznia a családért. Két lányunk van, mellettük nem lehetett volna másként össze­egyeztetni a munkát és a csa­ládot. Ilyen szempontból álta­lában a feleség az, akinek sok mindenről le kell mondania. Sikabonyi Miklós nálunk neki csak egy-két to­vábbképzésre jutott ideje. Fia­talon, 1974-ben lettem termelé­si főmérnök, két éve elnök, a feleségem mentesített a ház­tartási teendők alól, azt is tu­dom, hogy talán több időt kel­lett volna fordítani a gyerekek- , re, mint amennyi jutott. . . Sikabonyi Miklós: Mindent csinálok otthon, amit kell. Még mosogatok is, ha nagyon kell, persze nem mondom, hogy ez mindennapos, de valóban min­dent közösen csinálunk. Két cserépkályhával fűtünk, ez ter­mészetesen az én dolgom. A feleségem a TAÉV-nál jogtaná­csos, ha hazahoz munkát, ak­kor csak én foglalkozom a kis­fiúnkkal. A kertet egyedül én művelem, hiszen ez a szakmám. Szerencsénk, hogy nem bölcső- dés a gyerek, a feleségem vi­szi minden reggel kocsival a nagymamához és ő is hozza haza. Ez a második házassá­gom, az elsőből származó két fiammal is megőriztük a jó kap­csolatot, ők is sokat vannak ve­lünk. Az igaz, hogy a mezőgaz­daságban változó a munkaidő, de ha az ember jól osztja be, jut a családra is. Gyiimölcslévonal Görögországnak Napirenden a fogyasztási szövetkezetek 1982. évi szocialista mnnkaversenyének értékelése Tegnap a Fogyasztási Szövet­kezeteik Tolno megyei Szövetsé­giének széklházábao' együttes ülést tartott ai KPVDSZ megye- bizottságai és a MÉSZÖV elnök­sége. Az ülésre a KPVDSZ közgaz­dasági bizottsága és a M ÉSZÖV általános szöve tség i titkárság a készített előterjesztést az áfé- szek, takarék- és lakásszövet­kezetek elmúlt évben, szervezett szocialista1 m unka1ver senyének értéke léséről. Mint az előterjesztésből ki­tűnt, a 'szövetkezeteik .igazgató­ságai, szakszervezeti bizottsá­gai egész évben, nagy gondot fordítottak a munka verseny szer­vezésére. A versenyben az el­múlt évben.is a. szocialista brigá­dok já rtak az élen.. Az álfészek- nél és a ZÖLDÉRT Vállalatinál 214 szocialista brigád több miiint 2000 fővel, a takarékszövet­kezeteknél 10 brigád 51 fővel vett .részt e nemes vetélkedő­ben. Emellett számos kereske­delmi, vendég látói pari és fel ­vásárlási kollektíva vállalta a „Kiváló Egység" kitüntető cím feltételeinek teljesítését. A vállalások a termékek mi­nőségének javítására., a.nyag- és energiatakarékosságra, a költségek csökkentésére irá­nyultak. A szooiálistai brigádok tagjainak egyre nagyobb há­nyada 'ismerte fél a szakmai, politikai ismereteik bővítésének szükségességét, ami előfeltétele az eredményes munkának. A verseny során előtérbe ke­rült az újítás is. 134 dolgozó közel kétszer annyi újítást nyúj­tott be a. szövetkezetek nél, miint 1981-ben. A vezető testületek megálla­pították, hogy a. fogyasztási szövetkezetek az elmúlt évben nehéz gazdasági körülményeik között végezték felelősségteljes munkájukat. A munlküverseny szervezése jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy a lakosság eb látásának színvonala nem csök­kent, számos kistelepülésen emelkedett. Az önvizsgálat alap­ján pályázó szövetkezetek kö­züli a legjobbakat az együttes ülés „Kiváló Szövetkezeit" ám elnyerésére terjesztette fel. Az együttes ülés után a MiESZÖV elnöksége folytatta munkáját dir. Kálmán Gyula el­nökletével. Jóváhagyta a lejárt határidejű határozatok végre­hajtásáról' és a legutóbbi ülés óta. tett fontosabb intézkedé­sekről készített jelentést, majd megtárgyalta és jóváhagyta az Ellenőrzési Iroda 1982. évi mun­kájáról készített beszámolót és az 1983. évi munkatervét. Tudomásul vette a lakásszö­vetkezetek számviteli munkájá­nak helyzetéről készített jelen­tést, döntött a lakásszövetkeze­tek személyzeti munkájával és képesítési követelményeivel kap­csolatban. elhatározta, hogy a szövetség küldöttközgyűlését március 25-re hívja össze. SZOBOSZLAI JENŐ Alapos piaci munka eredmé­nyéként a Komplex Külkeres­kedelmi Vá Halat első ízben adott el sáingd- és őszíilbarack- gyüímölcslét gyártó gépsort egy görög cégnek. A gyiümölCsllé- wonblat az öntödéi Vállalat gyáraiban állítják elő. Annak érdekében, hogy a dél-euró­pai országiban már az idei sze- zonlban is alkalmazhassák a imágyör gépsort, a ‘szállítók 'rendkívül rövid, alig négylhána- pos határidőre vállalták annak átadását és felszerelését. Az üzembe helyezést is magyar szakemberekre bízták. 'Ehhez hasonló gyümölcslé- .gyáirtó vonófejt a magyar ipar önállóan még nem exportált, korábban néhány nyuigot-'euró­pai, elsősorban spanyolországi ex partvállalkozá S keretében azonban már. üzembe helyez­ték ilyen magyar berendezése­ket is. A Komplexnek Görögor­szág viszonylag új piac, az utóbbi egy-két évben néhány húsipari egyedi gépet már szál­lítottak, de a magyar élelmi­szer-feldolgozó berendezések iránt csak most kezdenék ér­deklődni a görög gyárak. A külkereikedélími és az ipari szakémlberék egyaránt ígéretes ipiiacnok tartják Görögországot, s máris tárigya Inaik további ex­po rtlehetőségekről. Atomerőmű-építkezés Szigorú válogatás a jelentkezők között Manapság a hirdetések ára élég borsos. Ezért is feltűnő, hogy a Paksi Atomerőmű Vál­lalat országos napilapokban iniagy és terjedelmes hirdetések­kel hívja Paksira azokat, akik kedvet éreznek az atomnerőmű- ves munkáira. Természetesen Ikiözliilk a kereseti lehetőségeket — elég magasak -, valamint azt, hogy iakáskéndés is napi­rendre kerülhet a tárgyailá'sok sorain. Héték óta - a hiirdfeltések nyomán — özönlőnek az életraj­zok Paksra. Jelentkező van, va­jon kit vesznek fél? Ezt kér­deztük Gallyas Vilmostól, a PAV terv- és munkaügyi osztá- llyánblk vezetőjétől. — Szigorú követelményeket állítottunk fél. Ezt minden esetiben közöljük is a jelent­kezőkké!. Szükséges szakmai képesítés és megfelelő gyakor­lat, orvosi aikálmtaslság. Ez inem is olyan egyszerű, majd­hogynem pályád IlkblmOssági vizsgálaton kell átesnie a je­le nlkezőinök. Ezenfelül, az er­kölcsi alkalmasság is szüksé­ges. A felvételi módja: elemez­zük az öníéletraljiziokat, s azután értesítjük a jelöltet. — Életrajzból léhet dönteni? — Nagy valószínűség szerint igen. Ez csak az első rosta. Ez­után hlívj ük be, s az adott te­rület vezetője beszélget a je­lölttel és végül ő dönt, hogy azán a területen alkailmas-e a jelentkező. Minden egyes embernél köldsönö's a tárgya­lás. Megmuitatj.uk neki a mun­katerületet, tehát választhat, hogy tárgyal-e tovább. — Úgy tudom, hogy szigorú­ak. — Tavaly 380 embert vettünk fél. A jelentkezők száma pedig 8—10-szereS volt. — Milyen szakembereket ke­resnek ? — Folyamatirányító szakem- Iberéket. Érettségizett eléktro- m ű s zenészeket. Fo I y amnatiráin y í- tó szálmiíitáglépes üzémlmémö- Ikö'kiet. Kaiiblamtairtó szakimunká­sokat nagyüzemi gyakorlattal. — Elég magos bért ígérnek. Tudják ezt b/iztösítaníi is? — Bérezlésli rendszerünk más, taint a többi üzemben. Az alap­béren kívül — az alapbér szak- imumkásöknál 4500-6000 forint között va.n — még 1983. január 1-től jár sugá.rveSzélyes munka­körökben harminc százalék bér­pótlék. Ebben mintegy ezer dolgozó részesül. Eddig is volt ilyen, de csak az ahyagvfizs- gólóknak. Ezenfelül, mivel folyamatos munkarendiben dol­gozunk, jár 30 százalék mű­szakpótlék. A szakmunkások­nak pedig 15 százfailék fizikai pótlék. Ha mindezt összeszá­molják, akikor a folyamatos üzemiben dolgozók miniden százforintos alapbér után kap­nak 75 forint pótlékot. — A jelentkezők bannet jön­nek? — A többség az ország más tájairól. Érdekesség, hogy meg­indult a hélyli mozgás. Akik évekig éltek az erőmű szom­szédságában, most jelentkez­nek. Sokan jötték Paksról és Szdkszárdrál is. Ennék örülünk is, mert a Tolna megyei ember Gallyas Vilmos kötődik a megyéhez, könnyebb számára a beilleszkedés. NAGYOBB LÉTSZÁM: -IMIÉRT? Ezek után joggal vetődik fel az emberben a kérdés: Miért szükséges Pakson nagyobb lét­számot fogila Ikozttatni ? Az ere­detileg megihOtározott vállala­ti keretet már betöltötték. A szovjet műszaki tervek alapján határozták meg a vállalót lét­számát, ezt a biztonsági köve­telmények növekedése miatt 1609 főre ömölték. A Paksi Atomerőmű Vá Hálát szeri nt még több emberre van szük­ség. Több okbál, de hogy mi­lyen mértékben, azt ma még nem lehet kiszámítani, erről a későbbiek folyamán illetékes szervek döntenek. Tehát vegyük sorra az oko­kat : — A PAV az eredeti tervek­kel ellentétben vállalta, hogy az egy-kettes bloiklkot üzembe 'helyezi. Az egyes blokknál 'ren­delkezésre állt a szükséges lét­szám. A tervekben az szere­pelt, hogy az üzemibe helyezők (automatikusan vonulnak át a kettes blokkra, de ez nem le­hetséges, mivél a számítások szerint, s most ezt már a gya­korlat is bizonyítja, nagyobb Ikezél-ölétszám kell az egyes blokkhoz. — Ahhoz, hogy a feladatun­kat továbbra is alyán szinten oldjuk meg, miint eddig, szük­séges új létszámmal feltölteni az üzembe helyezőket — mondv ja GalílyaS Vilmos osztályveze­tő. — Azt is él kéll mondanunk, hogy többen kiléptek a válla­lattól az üzemibe helyezés után. — Mi ennek az oká? — Rengeteg bkot tudunk. Családi problémáik, sokán nem tudtak beilleszkedni a paksi Ikönnyezétbe, máshol több fize­tést kaiptaik és természetesen a lakásprobléma is. — A felélőisség nem játszik közre? — Van ilyen gyanúnk is:nem okolják vállalni a felelősséget sokan, olyan is előfordul, hogy erriberek lebecsülik magukat és inkább kevesebb pénzért vál­lalnák könnyebb munkát. — Az új emberekkel meg tud­ják oldani feladataikat? Ez azért is fontos, mert a kettes blokkot egy év múlva már be kell kapcsolni az országos vil­la mos hálózatba.... — Van már egy működő blok­kunk és vannak begyakorlott szakembereink. így a kiképzés már sókkal gyorsabb, mint az egyes blokknál vált. AZ HELYEZZEN ÜZEMBE, AKI KEZELI... Szabó Benjámin kormánybiz­tostól kérdeztük: — Mennyiben különbözik a paksi atomerőmű üzembe he­lyezése más erőműtől? — Hosszú évítiz'edék tapasz­talata alapjain alakult kii az a módszer, hogy az Erőmű Beru­házó Vállalat koordinálásával maguk a gyártó vállalatok he­lyeztek üzemibe berendezése­ket. Az atomerőmű-'építésnél ezék a föladatok elválnak egy­mástól. A gyártó és a szerelő vállalatok itt maisképpen dol- ogzinlak. A szerelővállailotok níncsenék és nem is lehetnek felkészülve az üzemibe helye­zésre.' Ugyanakkor az itteni berendezéseket a KGST-arSzá - goktól vásároltuk. Tehát egy új rendszert kellett kidbIgoznli, és úgy döntöttünk: az első Makk­nál az üzemibe helyezés legyen a Paksi Atomerőmű Vállalat föladata. Ök rendelkeztek ato­mos ismerétekkel és külföldi erőművökben szerzett tapaszta­ltatokkal. Náluk volt és van megfelelő szakembergárda er­re. A második blokkinál már a tapasztalatok alapján változ­tatni kellett. Együttesen fölada­ta az üzembe helyezés a PAV- na'k, az ERBÉ-o'ek és a VER- TESZ-nek. De ebben a kanst- rUkOiában továbbra iis nagy szerep hárul az Atomerőmű Vállalatra. Máirá kialakult az a szemlélet: az helyezzen üzemibe, akii később kezeli a berendezéséket. — A létszámnövelésnek van­nak mais ökoi is? — Az még nem tisztázott, hogy mekkora létszámra van szükslég. Annyi biztos, hogy a paksi atomerőmű más, mint a többi szocialista országbeli erőmű. Több a berendezésék mennyisége, 'ez a biztonsági filozófiából is ered, meg termé­szetesen abból is, hágy ez kor­szerűbb és egyben bonyolul­tabb is. Ebből kitűnik: ha több a berendezés, akkor nagyobb a .karbantartási igény, és több szerelő, kezelő kell. Minden­esetre ma már van egy olyan blokk, amely dolgozik. A me­net köziben szerzett tapasztala­tok alapján kell a létszámhely- ztetet is elemeznünk és ameny- nyiben szükséges, új meg áldó- sokát keresnünk. Új iparágiról lévén szó, még sok tapaszta­latra van síütóég. Az már ma biztos, hogy ahogy az első blokk építő-szerelő munkájának tapasztalatait hasznosítottuk a további Makkoknál, ugyanígy kell eljárnunk az üzembe helye­zésnél is és az üzemelésnél is. Jó szakemlberékre pedig mindig szükség lesz Pakson. H. J.-G. K. Változatlan ütemben készül a 3-4. blokk is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom