Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám

2 NÉPÚJSÁG 1983. március 15. Francia választások A második fordulóban javított a baloldal A községta'náosi választások második fordulójában a bal'oJ- dalnaJc sikerült korlátoznia az első fordullábtain a jobboldal ja­va na 'kilbointalkozott irányzatot, s több fontos városban, így Marseille-ben, megtartania az első forduló utóin veszélybe ke­rült polgármesteri pozícióit. A 30 000 lakosúnál nagyobb városok közül1 a baloldal a két fordulóban összesen 31 várost vesztett, egyet pedig elhódított a jotiboldaltót. Az 1977-ben tar­tott utolsó fcözsíégtlainácsi vá- ttosztóSO'kon a baloldal 61 várost 'hódított el a jolblboltíáltól a na­gyobb városok közüli, így a mostani váláisztások eredmé­nyeképpen megtartatta az el­CDU-győzelem Scltleswig­Holsteinben Vasáirnaip újabb választási győzelmet altatott a Keresztény­demokrata Unió. A 2 'miliő 600 ezer lakosú 'ScMesWig-Holistein- iben megtartott tartományi vá­lasztásokon a ODÚ abszolút többsége tett szert, s így újabb négy esztendőire egyedül ala­kíthat kormányt Uwe Barschel vezetésével. A szafobddemo'lora- táik és a zöldeki miivel nem ér­ték el az összes leadott szava­zatok 5 százlafáJkát, nem jutot­tak be a tartományi parlament­be. hódított városok felét. A kor­mánynak összesen tíz tagja, nyolc miniszter és kiét állom- tiiilkáir indult a málsodSIk forduló­iban, s egy álllíamtitikár kivételé­vel vallaimenmyiiein győztek. így Miauiroy * miniszterelnök Liille- ben, Defferre beliügyimimiszter Marseille-Iben, Edit Cresson rne- zőglazdlaisáigi miniszternek pedig egy eddig jobboldali többségű városban, OhbtellleraiuWbian si­került győzelmet aratnia. A jobboldali az első forduló eredményiéi utóin arra számí­tott, hagy a málsodlik fordulábán sikerül' majd kiszélesítenie si­kereit, s esetleg 40—50 várost is elhódít a baloldaltól Ez a számítás azoolbain nem vált be, Lyon város egykori geStóipo-fő- n'öke — akii néhány hete egy lyoni börtönben várja, hogy a írtam cila bíróság jelenlétében is ítéletet hözzoin ellene -, a hatvanas éveik végén és a het­venes éveik elején több f.egy- veribeszerző utazást tett az Egyesült Államokban és Nyu- giat-lEurápáibam - közölte Valsár- naip a The 'MiSaimi Héráid című amerikai laip. A fegyvereket o bolíviai had­sereg számába vásárolta és utazásaihoz bolíviai dipíomá­a baloldalnak a második for­dulóban jobban sikerült moz­gósítania választóit, mint az el­sőben, voltak városok, így Mar- 'seille, ahol a szavazók száma tíz százalékkal is növekedőt a múlt vasárnapihoz kéipest. A baloldali pártok vezetői, így Liánéi Jospin, a szocialista párt első titkára és Georges , iMlardhais, az FlKP főtitkára, a választások utáni első nyülatiko- zlataiiikblao hangisúlyoztólk, hogy a jobboldalntalk nem sikerült el­érnie célljdlit, de a1 választási eredmény flgyéllmeztetést jelent a 'kormány szalmára, s hibát IköVetne el,, ha ezt további poli­tikájában nem venné figyelem- 'be. oiai útlevelet kapott - írja az újság, „diplomáciai és 'fegy­verkereskedő körökből'' szer­zett értesülésékre hivatkozva. A The Miami Hertald szerint Barbie utazásainak akikor sza­kadt vége, amikor 1973-ibtan Bolíviában 241 napig letartóz­tatásban volt egy francia 'kiada­tási kérelem miatt,, amelyet ak­ikor végül is elutasítottak. Idén Bolívia új polgári kormánya ki­utasította Bárfaiét, s ezzel le­hetővé tette, hogy a volt ges- tapo-píarbinicanolkot végül is iFraneitaorsziágfaa szállítsák. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Rá’l, a> Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró^ Antal, az Or­szággyűlés elnöke búcsúlátoga­táson fogadtai Alessandro Car- tese de Bosiist, az Olasz Köztár­saság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetét, aki végleg el utazott Budapestről. * iPullaíi Árpád közlekedés, és postaögyi miniszter Szadolk Ben Dzsomaa tunéziai szállítás- és közlekedésügyi miniszter meghí­vására hétfőn háromnapos hiva­talos látogatásra Tunéziába uta­zott. Tárgyalásokat folytat ven­déglátójával és a tunéziai kor­mány több tagjával. A magyar küldöttség tunéziai tartózkodása idején Vállalatközi kooperációs megállapodó sok aláírására is sor Ikerül. LIPCSE Erich Honeoker, az NDK ál- lamta nálcsánalk elnöke vasárnap kinyilvánította' készségét, hogy még az idén ellátogasson az NSZK-ba. Ezt a lipcsei tavaszi vásár megnyitó napján nyilat­kozta, amikor egyebeik között megtekintette egy nyugatnémet cég kiállítását. Itt találkozott Hans Otto Bräutigam mal, az NSZK állandó berlini képvisele­tének vezetőjével. Karl Carstens nyugatnémet ál­lamfő és Helmuth Kohl szövet­ségi kancellár korábban meg­hívta Homeckert az NSZK-ba. LONDON Joshya Nikomo, a zimbabwei ellenzék vezére vasárnap Lon­donba érkezett. Mint ismeretes, Nlkamo a múlt hét elején titok­ban hagyta el hazáját azzal, hogy — szerinte — a Mugafae- kozmány az életére akar tömi. Nkomo Londonban közölte, hogy csak rövid időt akar 'tölteni Angliában, s nem akar szám­űzetésbe vonulni. Újabb leleplezés Barbie múltjáról Maus Bladbiie há'borús bűnös, Algéria Olaj — az ezredfordulóig... iEgy ősi amaib közmondásban így fohászkodnak a vi lá g terem- tőjéhez: „Ó, AliHalh! Minek i>s te­remtetted a túlvilágon a poklot, a>mli[kor évi lógón itt a Szaha­ra?!” A homoiklsliivatlag a 'ha­zánknál több mlint huszonötször nagyobb Algériá' területiének Ikii - lenotized résziét boidítja el. Ért­hető hát, hogy a lakosság nagy része, az ipair és a mezőgazdá­ság zöme a Földközi-tanger partvidékére, egy viszonylag keskeny, enylhe éghajlatú sáv­ra összpontosult. A sivatagot legfeljebb a SztalhairO „lovag­ijai", a tula'tegelk Halkjaik. Löistslati azonban ők ils felhagynak a noimád álfeittenyésztéssel,, hogy lletetapedjienek és szlaikimát ta­nulja na k, áiíllainidó munkahelyet, biztos megélhetést szerezzenek. A független Agónia 1962-lben a 130 éves gyarmati klizisáikmá- nyoláis 'következtében a nyomor szintjéről indult el. A kezdeti éveik hiaitailimáis lendületű ipar- teremtő munkája — a máig ér­zékelhető aránytalanságok, ne­gatív hlatáisok ellenére — lehe­tővé tette, hogy az ország meg­álljon a saját lábán, szilárd társadlalimi, gazdasági rendszert allalkítson 'kli.1 A másfél millió hektár álla­mosított földön gazdálkodó hat­ezernél több — különféle típu­Petróleumfeldolgozó állomás a sivatagban sú — mezőgazdaságii szövetke­zet, a kétmillió hektáron műkö­dő önirányiító (állami) gazdasá­gok * megvetették a nagyüzemi földművelés és állattenyésztés alapjait. A mostoha éghajlatú, állítandó vízhiánnyal küszködő ország mégsem képes fedezni az utóbbi húsz évben megkét­szereződött népesség szükség­leteit.' Algéria az élelmiszer csaknem kétharmadát kénytelen fím|portálni, aimi roppant terhe­ket ró a nemzetgazdlalsógra és jelentős külföldi adósság felhal­mozódásához vezetett. Az egyensúlyt egyedül a 'kő­olaj és a földgáz exportja biz­tosítja. Am az ollaijkitenmélés jelenlegi üteme — mintegy 50 millió tonna évente — mellett a készleték az ezredforduló táján iki merülnek. Mlairad a földgáz, amelyből a már feldéríltett kész­letek altapján Algéria a Szov­jetunió,, Irán és az Egyesült Ál­lamok útján a negyedik helyen áll a világon. A szénhidrogének eladásából száirmtazó bevételek jelenleg a,z összes jövíedelem 90 százalékát jelentik. Csökkenő világpiaci áruik nyilván Valóan nehezíti a távlati 'szociális cé­lok elérését. A kiút — minit ezt Algériában is világosan látják — a feldolgozó iparágak gyor­sított fejlesztése. Az állami szektor üzemei ma éppúgy gyár­tanak teherautót és traktort, mint motorkerékpárt, színes te­levíziót, szórakoztató elektroni­kai termékeket és más fogyasz­tási cikkeket. A jól képzett mun­kaerő számla egyre nő: az egy­kor szinte teljesen írástudalflián országban ma 85 ezer egyete­mista, 4,5 millió Iskolás tanul. Algéria gOiZda'ságr súlyát jó­val meghaladó viliág,poMiklaii te­kintélye józan, szélsőségeiktől mentes, gyakorlatiasságtól ve­zérelt külpolitikájának köszön­hető. Diplomáciájának alOpel- vei: szoillidOinítós a nemzeti fel­szabadító mozgalmakkal, aktív el nem kötetezéttiség és harc a békéért, kettős 'kötődés az arab viliághoz és Afrikáihoz. Algéria a Szilárdság Frontjának tagja­ként következetesen kiáll a pa­lesztin nép álltamlalapitásli joga mellbtt. A szocialista országok —köz­tük hazánk — jelentős mérték­ben hozzájárultak Algéria gaz­dasági fejlődésiéhez. Ennek el­lenére — résziben objektív okok miatt - jelenleg mindössze öt százalékkal részesülnek az or­szág külkereskedelméből, mély­nek négyötöde a fejlett tőkés államokkal bonyolódik. A kül­gazdasági kapcsolatok kiszéle­sítése ma az egyik legsürgő­sebb megoldásra váró feladata a fiatal köztársaságinak. Algéria jtelenleg hazánk har­madik legnagyobb exportpiaca a fejlődő országok között. A kétoldalú árucsere-forgalom ér­téke tavaly első Ízben haladta meg a 100 millió dollárt. Leg­jelentősebb kiviteli aikklelnlket a nlaprafo.rg óoldj, a keltetőtojás, a szakemberek által nyújtotta szolgáltatások, orvosi berende­zéseik és gépipari termékek je­lentették. Importunk zömét foszfát- és no rain osvásáflásaink tették ki. Az Algírban lévő 16 magyar külkereskedelmi iroda ebejelzése szeriint az Id'ei szám­adatok meghaladják majd az eddigi rekordokat — főleg, ha a magyar vásárlások is nőnék. Többek 'között a gazdasági e g yüttm űiködlés fej e szltésénék lehetőségeiről is tárgyalt a kö- zelmúütbain algériai látogatása során Havlasr Ferenc, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára. Hazánk egye­bek mellett 2700 ltakáis, négy takarmánykeverő-üzem, két bta- romfivágóhíd, tíz jéröemewelő, és egy vízügyi szakiskola építé­sét kezdi meg 1983-ban Algériá­ban. Mindez meggyőzőén bizo­nyítja, hogy hazáink politikai és gazdaságii 'kaipciso'lato’i az észak-afrikai országgal biztató irányban fejlődnek. HORVÁTH GÁfeOR Bendzsenid Sadli, az ország elnöke (balra) a Palesztinái Nem­zeti Tanács februári ülésén Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjé­re). Azon a napon Azon a napon, mármint 1848. március 15-én olyan ese­mények történtek Pesten és Budán, amelyek nemzeti ünne­pünkké avatták a dátumot. A magyar szabadságharc és a polgári forradalom kez­dete. A tisztelgő utókor persze egyszerűsít, amikor egyet­len napban véli felfedezni a történelmi fordulópontot, esz­mék, célok kristálytiszta megjelenését. Még a történészek által cáfolt mozzanatokhoz is ragaszkodunk, példának okáért, hogy Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről szavalta volna el a Nemzeti dalt, holott másként igaz. És az is bizonyos, hogy ennek a március tizenötödikének előz­ményei voltak, valamint, hogy a célokat illetően korántsem értett egyet minden márciusi ifjú és kevésbé ifjú, ahogy az az elkövetkező hetekben, hónapokban kiderült. És ahogy azt történelemből tanultuk is. Csakhogy erre a napra nem csupán azért emlékezünk, hogy történelmi ismereteinket felfrissítsük. Az sem árt persze. De talán fontosabb nála, hogy a szabadság, a haza, a hősök fogalmát — nemzedé­kek 1848—49. példájából tanulták meg. Ha kisdiákot bizta­tunk, mondjon nemzeti hősöket, beszéljen a hazaszere­tetről, a szabadságról, bizonyosan említi az 1848-at. Mert e fogalmak azonosultak Petőfi Sándorral, Kossuth Lajos­sal, Jókai Mór regényalakjaival. Honvédtábornokokkal és nemzetőrökkel. Azokkal, akik éltek és haltak a hazáért, a szabadságért. Példává és mércévé lettek. Lehet, hogy nem valljuk be, de mindannyiunkat megkísért a gondolat: tudnánk-e mél­tóvá válni hozzájuk? Megteszünk-e minden tőlünk telhetőt a haza üdvéért? Kicsinyes önzéseinkkel birkózva, olykor kötelességeink alól kibúvót keresve, a magunk sorsáért sem mindig felelősséget vállalva, nem egyszer közömbösen szem­lélve még a környezetünkben gondokkal küszködőket'is. Igen, az ünnep erre is alkalmat ad, sőt, voltaképpen a megemlékezés erre kötelezi az utódokat. A dicső múlt fi­gyelmeztet is: egyebek között mulasztásainkra. Képessé­günk elfecsérlésére, megalkuvásainkra; arra, hogy a ránk háruló feladatokat milyen eredménnyel oldjuk meg, milyen erőfeszítéssel, elszántsággal. Más feladatok és más körülmények között persze. Mások a tennivalóink. Nem meghalni, mindössze dolgozni a ha­záért. Ennyi a dolgunk. Kevés lenne? Nem kell hozzá meg­győződés, jobbító szándék, s olykor bátorság? Igazun­kért kiállni, közügyet szolgálni, oly könnyű? Az előrevivő újat képviselni, az utánunk következő nemzedéket fölne­velni, az írott és íratlan erkölcsi normákat betartani és be­tartatni? Egyszóval ma sem könnyű lecke úgy élni, hogy majdani utódaink, ha nem is a hőst, de a tiszteletükre méltó embert fölidézhessék bennünk. Milyen világot ha­gyunk örökül, tovább építhető, gazdagítható városokat, falvakat, megőrzésre méltó kultúrát, az emberi létezést megengedő természetet — íme néhány a nekünk címzett kérdések közül. Az ünnep, az' emlékezés lényege bennünk zajlik. A ka­báthajtókára kitűzött kokárda, a többkevesebb figyelem­mel végighallgatott ünnepi beszéd, a -"Koszorúk virágai, az ünneplés szép kellékei. Ezektől még nem vagyunk része­sei az ünnepnek, és puszta hivalkodás, ha eleinkkel büsz­kélkedünk, ha március örököseinek tituláljuk magunkat. Azok a márciusi ifjak szavak nélkül kérdeznek: megteszed-e amit tenned kell, amit tehetsz. És kevéssé patetikus vóIűt szunk lehet az elfogadható válasz. Mindennapi cselekede­teink összessége. M. D. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. március 15-től Devizanem Vételi * Közép árfolyam 100 egységre, Eladási forintban Angol font 6 031,04 6 037,08 6 043,12 Ausztrál dollár 3 499,35 3 502,85 3 506.35 Belga frank 85,13 85,22 85,31 Dán korona 464.54 465,00 465,47 Finn márka 741,79 742,53 743,27 Francia frank 582,45 583,03 583,61 Holland forint 1 516,64 1 518,16 1 519,68 Japán yen (1000) 168,51 168,68 168,85 Kanadai dollár 3 273,12 3 276,40 3 279,68 Kuvaiti dinár 13 686,61 13 700,31 13 714,01 Norvég korona 558,57 559,13 559.69 NSZK márka 1 676,95 1 678,63 1 680,31 Olasz líra (1000) 28,16 28,19 28,22 Osztrák Schilling 238,68 238,92 239,16 Portugál escudo 42,76 42,80 42,84 Spanyol peseta 30,35 30,38 30,41 Svájci frank 1 943,36 1 945,31 1 947,26 Svéd korona 539,90 540,44 540,98 Tr. es cl. rubel 2 597.40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 013,05 4 017,07 4 021,09 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat* lanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. március 15-től Pénznem Vételi árfolyam 100 Fladási egységre, forintban Angol font 5 855,97 6 218,19 Ausztrál dollár 3 397,76 3 607,94 Belga frank 82,66 87,78 Dán korona 451,05 478,95 Finn márka — a) 720,25 _ 764.81 Francia frank 565,54 » 600,52 Görög drachma — b) 44.78 47,56 Holland forint 1 472,62 1 563,70 Japán ven (1000) 163,62 1-73,74 Jugoszláv dinár — a) 50,67 53,81 Kanadai dollár 3 178,11 3 374,69 Kuvaiti dinár 13 289,30 14 111,32 Norvég korona 542,36 575.90 NSZK márka T 628,27 1 728,99 Olasz líra (1000) 27,34 29,04 Osztrák Schilling 231,75 246,09 Portugál escudo 41,52 44,08 Spanyol peseta Svájci frank 29,47 31,29 1 886,95 2 003,67 Svéd korona — a) 524,23 556,65 USA dollár 3 89<5,56 a) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 500-as. 4 137,58

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom