Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám

1983. március 15. NÉPÚJSÁG 3 Közgyűlések Tolna és Vidéke ÁFÉSZ A lakosság ellátása fontos politikai kérdés Megtartotta küldöttgyűlését a több mint 2500 tagot szó irritáló Tolnia és Vidéke Általános Fo­gyasztási és lÉrtékesitő Szövet­kezeit. Az igazgatóság beszá- imoilóját az áfész 1982. évii 'mun­kájáról és az ez évi feladtatok - ról :Hlonvát)h llisltváin elnök terjesz­tette elő. Szólít arról, 'Hogy a nehezebbé vált gazdálkodási körülményeik között is 9„6 szá­zalékká I növelték árbevétel ü - két, eredményük pedig megha­tódta a megyei átlagot. Haté­konysági mutatójuk — bár nem érte el az 1981. éviit — a 6. leg­jobb a megyében. Több mmimit 10 százalékkal ináét a bolti íkiske- reskedlelmi forgalom, a vendég­látó sZalkma pedig 7,5 százalék­kal több árbevételt reafatalt. Javult a készletgazdálkodás, két mappái asökkenlt az áruk forgási <sébesisiége. A szövetke­zet évek óta tervszerűen:, át­gondoltan fejleszti hálózatát, korszerűsíti, csúnosiHja egysége­it. Sonyben részesíti az olcsóbb átalakításokat, reite nStrukci ó ­kait, -moderlnlizál|ja a boltok tech- Wilkaii felszereltségét. A beszá­moló örömmel állapította meg, hogy 1982-lben tovább erősö­dött a tagságii kötődés, 300 ezer forinttal nőtt a irészijegy- álllomány. Az 1 főre eső részjegy értéke 304 'Fit. Az elnök kritikusain elemezte a hibáikat, hiányosságokat is. Utalt arra, hogy bár az elért eredménnyel nem kell szégyen- kezníiöfc, de adottságaikhoz mérten jobb is lehetett volna. 1983-lbain előre kell lépni a költséggazdálkodás terén. Ta­karékosabban Ikell bánni az energiával, eszközökkel, anya­gokkal és növelni szükséges az élőmunka hatékonyságát. Bát­rabban kell élni az új üzeme­lési formák bevezetésével, a szerződéses üzemeltetés elter­jesztésével, a költségtérítéses rendszer meghonosításával. Je­lentős tartalékok rejlenek a vagyonvédelemben, a hiányok asölkikentiésébea, az ellenőrzé­seik javításában. Ez utóbbiakat jelentésében a felügyélőbizott- ság elnöke liis megerősítette. Hozzászólásában Pintér János, a nagyközségi pártbizottság tit­kára értékelte a szövetkezet el­múlt évi munkáját, a működé­si körzetben ólő lakosság ellá­tása érdekében tett erőfeszíté­seket. Hangsúlyozta, hogy az áruellátás szinten tartása, tehe­tőség szeriinti javítása fontos politikai kérdés. A küldöttgyűlésen föllépett és hangulatos műsort adott a bo­gyiszlói hagyományőrző népi együttes. LEMLE ZOLTÁN Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet Nyereséges az építkezés is Az egy évvel ezelőtti mérleg- záró közgyűlésen 72, a mosta- min — amit szombaton délelőtt tartottak az Atomerőmű lakóte­lepen lévő üepike presszóban — közel 80 millió forint értékű ter­melésről -szoligá Itatásról ad ott számot a Paksi 'Körzeti Épíitő- lipair.l Szövetkezet vezetősége. Miivel a létszám csőikként, O ter­melésnövekedés teljes egészé­ben a hatékonyság növelésé­nek az eredménye. Egy évé „fá­jó pont” volt az építőipari te­vékenység — közel két és fél mílllliás veszteséggel zárta az 1981-es évet, most a tervezett 300 ezer forinttal szemben egy­millió ki lemaszá zn egyvenihó rom - ezer forint nyereséget ért el. A szövetkezet össznyereséae 530 ezer foninttall mogaistabfo, mlint laz előző éviben volt. Mint azt a vezetőség beszámolóját- Ismer­tető SaZai bajos elnök elmond­ta, a szövetkezet összeredmé- nyének Hlyen alakulása lehető­vé teszi, h-oay a belőle képzett fejlesztési és részesedési álláp biztosítani túdlia a 'szövetkezet eqyenletes fejlődésiét és fede­zetet nyújt a dolgozók szemé­lyi jövedelmének1 megfelelő ütemben történő növelésére. Az 1981. évi 9,4-irő! 16 mil­lióra nőtt a szolgáltatás érté­ke. Számos gonddal kellett — és kell ez évben is — megküz­deni a szövetkezetnek, mivel a beruházások vi'sszafogáisa kö­vetkeztében csökkenitek az ér­tékesítési lehetőségek az áru­termelésben, nevezetesen a be- tonelőregyórtásbam. Itt egyéb­ként (javulnak a termélési és munkakörülmények, épülőben van a betonüzemcsa-rnok, el­készültével — a ‘közgyűlésen is több -szódialista brigád ajánlott fel társadalmimunikb-végzést - megszűnik a -betonetemgyártás szezonális jellege. A szövetke­zet vezetősége növeli aktivitá­sát a piackutató munkában, van már néhány konkrét elkép­zelés, folynak -tárgyalások az üzem ka'plaoltásának kitöltésé­re. A bérszínvonal 5,6 százalék­kal nőtt 1982-lben. ‘Ez évre nem tervezik a termelés növelését, óm hatékonyabb munkával, gazdálkodással a nyereséget növelik. Számítások szerint 2,7 szó za lék os bérszí nvo na I -nőve ­lésre lesz lehetőség az idén. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Tamás Adóm, a -me­gver pártbizottság osztályveze­tő-helyettese. Bátaszék és Vidéke ÁFÉSZ Nőtt a kereskedelmi és a vendéglátóipari tevékenység A múlt hét végén tartotta kül­döttközgyűlését a Bátaszék és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet is. A kül­dötteiknek Bod-ony bajos elnök számolt be a múlt évi munkáiról, ismertette a 'szövetkezet idei terveit. 'Mint mondotta', a szö­vetkezet célja', hogy a fogyasz­tók igényeit sokaldlalúlam és előnyösen kielégítsék, hozzájá­ruljon a helyi ellátás jó színvo­nalához. Ennek biztosítása ér­diekében korszerű kereskedelmi és vendéglátó-hálózat létreho­zására törekszenek, fejlesztik és bővítik a szolgáltató tevékeny­séget. Nagy gondot fordítanak arra, hogy oz áruválaszték ímeq- fele'ő, a kiszolgálás figyelmes és kultúrált legyen. Továbbra is célul tűzitek ki, -hoav segítsék a flaaok életviszo­nyainak sokoldalú javítását, meqkönmvit-sék a háztartási muníkát és kielégítsék a fiata­lok sajátos faqyasztói és szóra­kozási igényeit. Feladatuk a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztése, előnyös hasznosítá­sa', s szervezik azok minél na­gyobb arányú részvételét o he­lyi ellátás jó megoldálsá'bOn. Báltaiszéken, Bárón, Alsóná- nám, Alsónyéken, Sárpi'liisen és Várdombon méhész-, baromfi- kisállattenyésztő és hizlaló, zöldség-1 és gyümölcstermelő, szőlőtermesztő és borértékesítő szakcsoport működik, de vön iskolaszövetkezet, és foglalkoz­nak Ipari szolgáltató tevékeny­séggel is. Az elmúlt évben a vendéglő tóipari forgalom, és a kereskedelmi tevékenység nö­vekedése 6,6 százalékos volt. A kereskedelmen belül a ruházat és a vegyesiiiparcilklk növekedé­se meghatódja az átlagot, míg az élteim#:zenek forgalma 4,4 százalékkal volt több. Jelentősen, 33,2 százalékkal nőtt a felvásárlás. Az árbevé­telt számottevően növelte a Zöldért vállalatnak véqzett ser­tésfelvásárlás. Az ipari árbevé­tel csökken*, elsősorban a há­zi építőbiiigád beruházási jellegű munkája miatt. A legnagyobb mértékben — 43,3 százalékkal — a szikvízgyáirrós árbevétele növekedett. Takarékoskodni, de hogyan? Importanyag-felhasználás a zománcár úgy árban Ki tudná megmondani, hogy miért szeretjük mi magyarok a piros lábasokat? 'Pedig igen­csak 'borsos áron tudunk hoz­zájutni a megfelelő zománcozó anyagokhoz. 'Európában két or­szág — Anglia és az 'NSZK - gyárt ilyen piros színtestet és Magyarország ia legnagyobb vásárlójuk, ezután következik csOík Spanyolország. iPár éve Lengyelországiból hoztak ibe a ikereskedők zöld színű, kifogás­talan imiimőS'égű edényt. iNem te'Utett, a színe imliatt. 'Még több­szöri árengedménnyel Sem tud­ták értékesíteni. A Bonyhádi Zoimáncárugyár- ban sok inmiinidennel próbálkoz­nak. Szeretnék 'ha közikedvelt lenne o domborított edénycsla- llád. (Ezeket több variációban mutatták Ibe, 'barna, sárga és omlbrés (árnyalt) színiben. (Ez a szerzőnek tetszik, a kereskedőik­nek lis, de majd a vevők dön­tenek). Fontos lenne élfogadtatása, mert 'hazai gyáirtmámyú szín. A Romhá-nyi iKeráimlilagyár készíti. Jelenleg éves szinten kétmillió forint értékben használnak ro-m- háinyii alapanyagot 'Bonyhádon. Külföldön keresettek a nyeles edények. IMdinadljuinlk még a 'színeknél. A bonyhádi gyár lilmipoirtainyag- felhO'szná'láisáinalk nyolcvan -szá­zoilékO a 'különféle oxl dokiból és színező anyagolkbál áll, vala­mint teflonból. Ez utóöbilt nem lehet helyettesíteni,, de a színe­zőanyag okkal lehetne valamit kezdeni. Eddig importból szerezték be □ Pannon és az Univerzál edénycsalád műanyag szerelvényeit. Jovánczay Gyula az árnyalt színű edényt mutatja. Ezzel szeret­nének a hazai piacra is betörni. 'Egy dolgot azonban hangsú­lyozni ikell. Hazánkban soha sem volt 'komoly zománcatóip- anyög-előállítás, amelyet az edénygyáintáisibain 'használni le­hetne. Tehát nem is olyan egy­szerű most felkészülni a gyár­tásra. Kecskeméten, O' zománc- és ká'dgyárfoom több éve foly­tatnak kísérleteiket, de jelenleg még nincs 'megfelelő eredmény. Jovánczay Gyula, a zomán- oozóüzem vezetője mondja: — Nagyon jó a ikaposolatunk a Itecslkemlétiékltel. 'Kapunk tő­lük zománcfrliittet Caltóipzoimáinc), amelyet kipróbálunk. Az ered­ményt minden esetben közöljük velük. Eddig mintegy 5—8 ton­na kecskeméti anyagot 'hasz­náltunk fel. Sajnos, nem meg­felelő la színistabiHitósO és a szimezlhéfősége iis nehéz. Ha teljesen kiváltható llén-ne kecs­keméti allapzománoaaI az liim- port, akkor hárommillió forint ér­tékű va lutáit ltokat irthatunk ímeg. — Sajnos, az a ibaij — mond­ja dr. Spielmainn János anyag- és áruforgalmi főosztályvezető —, hogy piros, korálllsáirga és krémszínű anyagokból imég kí­sérletek sem .indultak az or­szágiban, továbbra lis importál­ni Ikell az alapanyagot, és az ilyen színű edények keresettek. A zomámcátugyár egy évben 240 millió forint értékben hasz­nál fel anyagot. Ebből1 mintegy 13 imiilHiió forint az import. A számok tükröben nem sok, alig öt százaléknyi. iDe, manapság minden forintot meg Ikell fogni, a valutáról meg ne lis ibeszél- jünk. A zománcalapanyagoikból ne­héz 'kiváltani a nem rúbel el- Számóiású importot. De mégis Va'n tehetőség a 'Csökkentésére, pontosabban a gyár edényki- bocsátá-sánaik növelése 'mellett Oz Import szinten tartásaira. 'Ezt a nomhánylí lés a kecskeméti anyagaikból tudják résziben már mást is, de későbbiekben biz­tosain pótolni. Sőt... Amennyi­ben sikerül a hazali 'ízlést be­folyásolni, akkor az eredmény kedvezőbb lis lehet. Jelentős mennyiséget jelen­tett a műanyag szerelvények im­portja is a gyárban. Az idei év­ben a bonyihádliblk által vásá­rolt gépen a Viítamossziigetelő Művek megkezdi a műOnya-g- szerelvények gyártását. Ezeket eddig iaz NSZÍK-lbeli Dliingeikus cégtől szerezték be. Jelenleg a iminróteszfbés folyik, az első negyedévben még kell 'impor­tálni, ezt követően a villtaimOs- SZigetelő gyár 4—6 millió forint értékben gyárt a bonyhádiak­nak műanyag edényfütetet és egyéb szerelvényeket. Ezzel a nem rubel elszámolású piacom is elfogadott gyártmánycsalá­dot — Uaiiverzál -család — tud­nak a hazai piacon bevezetni. Ezeket az edényeket is bemu­tatták a múlt-, hónapban a 'ke­reskedőknek. Az első reagálás jó volt 'Végül itt is a vevők döntenek majd. Angol ptaero jelentős meny- nyiségű nyeles szeletsütőt szál­lítottak és szállítanak Bony- hádról. Az idei évben szin­tén -megmutatják a- ha­zai vevőkinék ezeket a'termé- kéket. Azonban ehhez import­ból szerezték be a nyélhüvelyt. A pécsi vasipari szövetkezet fel­készült a nyélhüvely gyártására és 1983-ban már 1,2 millió fo­rint értékben szállít a bonyhá­diaknak. A nyeles szeletsütők ezt kö­vetően — a zomámicatáipOmya- gon kívül — teljes egészében hazai ató'panyagokiból készül­nek, ez pediig komoly ered­mény. Ez egyben lehetővé teszi, hogy hlazai piacon -is szélesítsék az áruválasztékot. H. J.-G. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom