Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

1983. március 13. IvEPÜJSÄG 3 6 Milyen lakásokat értékesítenek? **» A vásárlás feltételei A felméréskor sokan érdeklődtek: hogyan vásárolhatnák meg azt a lakást, amelyben főbérlők, vagy hogyan juthatnának más, olyan otthonhoz, amely a tulajdonuk lehetne? A városi, a nagyközségi és községi tanácsok végrehajtó b;- zottságai legkésőbb 1983. június 30-ig alakítják ki településük lakáspolitikai elképzeléseit. Nem könnyű feladat ez. Lakáspoliti­kai elképzeléseiket úgy kell kialakítaniuk, hogy azok minden te­kintetben megfeleljenek a jogszabályok előírásainak. Dönteniük kell abban is, hogy melyek lesznek azok az állami kezelésben lévő házingatlanok, amelyeket értékesíteni kívánnak. Az állami tulajdonban álló házingatlanok közül a rendeletek értelmében nem adhatók el azok a községi szolgálati lakások, amelyek valamely állami szerv (községi tanács) részére szolgálati lakás céljára épültek. E körbe tartoznak: a községi tanács elnöke, vb-titkára, a körzeti orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, a védőnő, a körzeti ápolónő, a népművelési intézmény igazgatója, a rend­őrség körzeti megbízottja, valamint a községi közérdekű felada­tok ellátása szempontjából fontos más személyek szolgálati la­kása. A végrehajtó bizottság az ÉVM lakás- és kommunálisügyi főosztálya elvi útmutatása alapján mérlegelheti az értékesítést. Az egyedi, családias jellegű községi szolgálati lakások elidege­nítésére is sor kerülhet, kizárólag abban az esetben, ha a szol­gálati lakás (lakóház) műszaki állapota, fenntartása, kezelése... a bérbeadó tanácsnak nem gazdaságos, ha a községi tanács és intézményeinek konkrét távlati fejlesztési, korszerűsítési, körzete- sítési terve szerint az adott szolgálati lakás meglétére előrelát­hatóan nincs szükség. E döntést megfontoltan és körültekintően kell meghozni, mert később, ha netalóntán kiderülne, hogy mégis szükség lett volna a szolgálati lakásra, új építésére nem lesz lehetőség. A községi szolgálati lakások értékesítése csak lehetőség, inkább kivétel, mint szabály. Ha mégis eladnak egy-egy ilyen községi szolgálati lakást, akkor kizárólag a bent lakó bérlők vehetik meg, kívül­állók nem. Az egyedi (családias jellegű) többlakásos, illetve többszintes épületben lévő tanácsi bérlakások eladását is jogszabályok hatá­rozzák meg. Vannak lakások, amelyek nem adhatók el. A városi, nagyközségi és községi tanácsoknak tehát először abban kell dön­teniük: mely lakóépületekre (tanácsi bérlakásokra) nem kívánnak eladási lehetőséget biztosítani. Ezt követően jelölheti ki az ille­tékes végrehajtó bizottság azokat a tanácsi bérlakásokat, ame­lyek később megvásárolhatók. E döntés előtt alaposan meg kell vizsgálni a végrehajtó bizottságnak, hogy az e lakások eladásra történő kijelölése megfelel-e a jogszabályok előírásainak, a te­lepülés lakásgazdálkodási, lakáspolitikai elképzeléseknek, alkal­mat nyújt-e a legalapvetőbb cél — a lakásgazdálkodás, a minő­ségi és lépcsőzetes lakáscserék, a vagyoni, a jövedelmi és szo­ciális körülmények, az úgynevezett első (átmeneti) lakások jutta­tása megvalósítására. Figyelemmel kell lenni a magánlakásépítés iránti érdeklődésre, az eladható lakások méreteire, a minőségi és lépcsőzetes lakás­cserét igénylők számára, a jelenlegi és a későbbi olyan szaná­lásokra, amelyek összefüggenek tanácsi bérlakással. A lakások eladása nem cél, csak lehetőség. Lakásgazdálko­dási, lakáspolitikai érdekek miatt például nem célszerű kijelölni elidegenítésre a panelszerkezetű lakóházakat. Ugyancsak nem ajánlatos értékesíteni a liftrendszerrel, önálló hőközponttal ellá­tott lakóházakat, tekintet nélkül építési szerkezetükre. Az elidegenítésnél szabály, hogy nem lehet úgynevezett vegyes tulajcfbnú helyzetet teremteni. A rendeletek egyértelműen ki­mondják, hogy a 10 éven belül épült bérlakások nem értékesít­hetők. Hogy végül is milyen lakásokat értékesítenek — azok körére az eddig leírtakból következtetni lehet. Konkrét adatok csak a már említett lakásgazdálkodási, lakáspolitikai tervek elkészülte, vagyis 1983. június 30-a után állnak rendelkezésre. A kijelölt lakásokat az OTP-n keresztül lehet majd meg­vásárolni. Varga István, az OTP Tolna megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese a hitelfeltételekről a következőket mondta la­punk munkatársának: — Mi értékesítjük azokat az állami tulajdonban lévő ház­ingatlanokat — családi házakat, öröklakásokat — amelyek eladá­sával az állami (tanácsi, vállalati) szervek megbíznak bennünket. Az ingatlanok megvásárlására a bentlakó bérlőnek, hozzátarto­zóinak és a társtulajdonosnak elővásárlási joga van. Amennyiben az elővásárlásra jogosultak nem kívánják az ingatlant megvenni, bárki más kívülálló is jelentkezhet vásárlóként. Ha a házingat­lant a bérlő vásárolja meg, a vételár a helyi forgalmi érték teljes összegének öröklakás esetében 30, egylakásos ingatlan esetében pedig ötven százaléka. Ha kívülálló vásárolja meg a lakást, ak­kor a teljes száz százalékot kell kifizetnie. — A vevőnek — amennyiben bentlakó bérlő — az adásvételi Szerződés megkötésekor előlegként az eladási ár tíz százalékát kell készpénzben megfizetnie. A fennmaradó vételárhátralékot évi háromszázalékos kamattal, havi egyenlő részletekben, legfeljebb 25 év alatt fizetheti ki. Ha a vevő nem lakik az ingatlanban a vételárhátralék megfizetésére legfeljebb tizenöt évre kaphat le­hetőséget. A minimális törlesztőrészlet a szerződéskötés időpont­jában érvényes teljes lakbér összege lehet. — Ha a vevő a szerződés megkötésekor a kötelező tízszáza­lékos készpénzelőlegnél magasabb összeget fizet, a többletfizetés után 25 százalékos engedményt kap. Ugyancsak árengedmény il­leti meg (évi egy százalék), ha a vételárhátralékot a visszafizetési határidőnél korábban, egyenlíti ki. Közgyűlések (Folytatás az 1. oldalról.) dálkodott a; szövetkezet. Az éves termelési érték — benne a jelentőé hányadú exportbér­munkái — 104 millió forint volt. Főből az export 91 millió forint. A külpiaci körülmények — tő­kés viszonylatban — rosszab­bodtak, számos, intézkedést tett év közben a szövetkezet vezető­sége e hatások következményei­nek mérséklésére, ám ez csak részbeni sikerült, a nem rubel elszámolású exporttervét nem tudta ai kollektíva teljes egészé­ben teljesíteni. A szabad — fő­ként bedogozói — 'kapacitás kitötésére húszmillió forint érté­kű gyermefcruha gyártására szovjet megrendelést kaptak. Kritikusan és önkritikusan tár­ta fel o beszámoló ai termelés­ben-, o gazdálkodásban lévő hiányosságokat. Főiként a költ­séggazdálkodás terén van még tennivaló. A termelési költségek ugyanis -nagyobb mértékben nö­vekedtek, mint a termelés. A nyereség 20 millió forint e-z ala­csonyabb az előző évinél, ám nem rosszabb az országos ipari szövetkezeti átlagnál. Tavaly 4 százalékos bérfejlesztést való­sítottak -meg, a- nyereségből képzett alapok fedezetet nyúj­tottak az összes esedékes beru­házási hitel törlesztésére, meg­valósították mindazt a: fejlesz­tést, amit tervezték. Az ez évii tervek között szere­pei ötmillió forintos tőkésex­port--nővelés,, amit a jobb piaci munkával1 szándékoznak elérni. Az ez évi exportterv nagy része már rendelésekkel le van köt­ve, -sőt a Triumph-gyártásnál si­kerűit áremelést is elérni. Ugyanalkkbr olyian munkaszerve­zési - technoi ó g i a i intézkedése­ket tettek, amelyek eredménye­képpen a három Triumph-üzem- részben 5—10 százalékkal nő a hatékonyság. Dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára- felszólalá­sában! a népgazdaság helyzeté­vel, a- külpiaci nehézségekből adódó gondokkal foglalkozott. Hangsúlyozta, -hogy csak jobb munkával és gazdái kodással, a veszteségidők csökkentésével, a céltudatosabb piaci munkával lehet a Központi Bizottság által kitűzött célt, a-z adóiig élért élet- színvonal megőrzését elérni. Fo­dor Tibor KISZÖV-el-n'ök töb­bek közt a megyei és az orszá­gos eredményekről szólt, össze­hasonlítva: azokat a szövetkeze- / téve-l. Nagydorog és Vidéke ÁFÉSZ Kevesebb lett a nyereség (TUDÓSÍTÓNKTÓL) IFénteken tartotta külüdätt- gyülését a nagyközségi pártbi­zottság nagytermében a Nagy­dorog és Viiidéke Általiéin os Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet. A megjelent 110 küldött megháiígiatta az igazgatóság beszáimo lóját az 1982. évi tevé­kenységiről1 éis az 1983. évi ü zlet- po'IIMIklaí oéilkliltűzlé-sekirői. Az ii-gazglatáság beszálmolójált Mol­nár István igíazgatósági elnök iterje-szttette elő. Beszámol ójó- lba-n Mért airrja!, hogy -annak el- llerté-re, hogy a szövetkezet for­galmi célkitűzéséi megválásu l - itaik, a nyereség nem érte el a teryez-ett szintet. Bn-n-eík oklaiit vizsgálva megáIlapítható, hogy az 1982-es évben a szövetkezet erejéhez miérten túlzott mérték - íben fordította eszközeit fenn­tartásokra, amellett, hogy az lanyag- és energiaköltségeik is in-öveklédt-elk. Az 1982. évi áéiklitűzéseik-nél ímegfagálm'azátsta került, hogy a gazdálkodás minden -terüle­tén mágáisfolkú Hatékonyság lkél-1, hogy érvényesüljön, mely- inék eszköze a miuiníkta termelé­kenységiének jáwítáisla és a ta­karékosság. A szövetkezet évek éta jelentős Súlyt fektet a dol­gozók élet- és mu-nkálkörütmé- ínyéinek javítására. A szooiáil- -pollMlkaí célkitűzésiek megVaió- isításla ei-sőirendű feladatai a társáidia-limi é-s gazdásági veze­tésnek. A szövetkezet felügytelö- Ibizottságáinbk beszámolóját Vairgia István elnök terjesztet­te a küldöttgyűlés elé. Elmond­ta, hogy a fel'üigyelobüzottság az 1982-es az elllen-őrzésli ütem- tenvn-elk megfelelően végezte te­vékenységét, üléseit rendszere- 'iSen megtartotta. Szóimét adott az 1982. évi meregfelülvizsga- iáítrói és a mérleget az ered­ményfelosztással együtt elfoga­dásra jávtasolta a küldättgyü- lésnék. A n-ő'tíizottság beszálmoJájá- Iban arról adtak számot, hogy a szövetkezetnél, ahol a keres­kedelmi miunlkla jellegéből fa­kadóan a dolgozók töblb, miint kétharmad része nő, ténylege­sén sokat tettek a nőpolitikái határozat végrehajtása erdőké­ben. Az ifjúságii bizottság beszá­molóija tanúskodott arról,, hogy a szövetkezetnél a fiatalok ér­dekvédelmiét, dz életkori sajá­tosság-okiból faikjaldá Igényeinék Ikiellégifléslét egy jói működő if­júságii bizottság a szövetkezet KiSZ-0llaipszerVezetéve1 együtt ol'djia meg. A kiüilldölttgyűliés elfogadta a Szövetkezet altapszldbíályáinaik módosítását, almi tártaimé zza azokat az irányelveket, amelyek a testületi munka. ‘korszerűsíté­sét, a gyorsan változó körülmé­nyekhez valló rugalmas alkal­mazkodás feltételeit és a szö­vetkezet, valllamlimlt a szövetke­zeti tagság káipesolatánük erő­sítését célozzák. A b-e-számolót követő vitában a küldötteik elmondták vé lte - menyüket a szövetkezet gazdál­kodásává! klaiposo-liafbain, és fel­vetették azókat a sajátos prob­lémáikat, aimelyék a szövetkezet körzetéihez tartozó 1-1 k-i'stelepü- iés szövetkezeti tag-ságánlaik 'ke­reskedelmi, vendíéglátáiipbiri,, terme Itetésli -fe Ivá-sá-r-lási és egyéb szolgáltatási igényeinek imlég magasabb szinten történő kielégítését -szolgálják. Szendy László Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ A megyében a legnagyobb árbevétel A megye egyik 'legnagyobb általános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezete a Sárköz és Vidéké ÁFÉSZ, március 11-én, pénteken tartotta 'küldöttköz­gyűlését. Az ünnepi tanácsko­záson. részit vett K. Pa-pp József, az -MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának első titkárai, vala­mim dr. Kálmán Gyula, a- MÉ­SZÖV elnöke. A küldötteket Izsák Gyula, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a szövetkezet elmúlt évben vég­zett munkájáról. Mint elmon­dotta, a' -múlt év decemberében megtartott küldöttgyűlésen el­hangzott észrevételeket, javas­latokat az azóta eltelt időben o-rvoso-lták, -megvalósították. Az elmúlt évben a -szövetkezet üzleteiben- megközelítőleg 700 vagon tápot adtok el, ami a háztáji gazdaságokban tartott sertés, baromfi, nyúl és más kisállatok nevelését -segítette telő. Közel 3,5 millió forint érté­kű naposcsibét, napo-Skacsát és tenyész-nyulOt értékesítettek. A k i-s-ga-zdaiságokban f el haszná l-t iparcikkek — műtrágya', nö­vényvédő szer, permetezőgép — értéke mintegy 1,5 millió fo­rintot tett klii A felvásá;rlás ár­bevétele megközelítette a 70 megyeszerte A közgyűlés résztvevői millió forintot, s ez a megy-e fo­gyasztási szövetkezetei közül a legnagyobb nagyságrendű. Az összes árbevételből kereken- 15 millió forintot tett ki a-z az ár­bevétel, amely külkereskedelmi vállalatokon keresztül dollár el­számolású exportra ment. Az árbevétel kétharmad ré­sze a- mezőgazdaságii nagyüze­mekből, egyharmad része pe­dig a1 háztáji gazdaságokból származik. Tavaly közeli 80 vai- go-n zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel. A méhész szak­csoportok 14 vagon akác- és vegyes mézet ad-tak á't a felvá- sárlóteiepeken. Új vonás, hogy a -nagyobb boltegységek veze­tőinek önálló ármegá-l-laipítási jogot adtak, -alküik a kínálattól függően állapítják meg egy- egy áru felvásárlási, illetve fo­gyasztói órát. A jó termés miatt nagyon- sok áruféleségből túlkí­nálat jelentkezett, ami sok eset­ben 'raktározási gondokat oko­zott. A bolti és a. vendéglátó- ipari kereskedelem árbevétele összesen 960 millió forintot tett ki. A bolti kereskedelemből a forgalom mintegy 53 százalékát a Skála- Áruház bonyolítja, amelynek nemcsak Szekszárdon, hanem a- város- konyákén is meghatározó szerepe van aiz áruellátásban. Növekvő ipari tevékenység (TUDÓSÍTÓNKTÓL) 7200 szövetkezeti tag képvi­seletéiben 160 küldött tanács­kozott pénteken délelőtt a Dombóvári Általános Fogyasz­tási és Értékeis'íitő Szövetkezet küldöttgyűlésén, amit a városi művelődési otthoniban tartottak meg. A Oomibávárt Áflész hlivöto-tt ellátni Dombóvár váro-s és vá­roskörnyéki községek lakossá­gát, de igen nagy vonzó hatá­sa van a más megyéikhez tarto­zó, de Dombóvárihoz közel eső települések vásárlóira is. A küldöttgyűlés vendégei 'kö­zött volt Váróid! baljós, a S2ö- VOSZ nemzetközi osztályának vezetőije. A szlövetkezet igaz­gatóságának beszámolóiját Ber- ituis Ferenc elnök terjesztette a küldöttek elé. Beszáimolótjáblan elemezte az elmúlt évi munkát, a,miit kiegyensúlyozott áruellá­tás, kulturá Itaibb vendéglátás és növekvő ipari tevékenység jel­lemzett. A kiiske-reislkedeillmli for­galom növekedésiét nagyban se­gítették a jól szervezett keres­kedelmi akciók és rendkívüli mértékben javította a terüle­ten lévő kistelepüléseik ellátását a mOzgó-ABiC autóbusz üze­meltetése. Szükségességét ered­ményessége is bizonyítja, hisz havi forgö|m|a felülmúlta a fél­millió forintot, ami országosan iíis kiemelkedő eredmény. Az el­múlt évben hálózatfejlesztésire Sis sor került, többek között új bolt nyílt a kertvárosiban, a vá­ros közponitijálbta-n virágüzlet, és cukrászda,, a régi eHaMU.lt 9. szá­mú bolt helyién, a Tanácsköz­társaság téren új önkiszolgáló boltot nyitottak, A szövetkezet nyeresége meghaladta a 20 millió forintot. MAGYARSZÉKI ENDRE Bonyhád és Vidéke ÁFÉSZ Kiemelkedő eredmények Péntek este tartotta küldött- gyűlését a városi művelődési központ nagytermében a Bony­hád és Vidéke ÁFÉSZ. Részt vett a tanácskozáson és felszólalt János Jeromos, a városi párt- bizottság első titkára és Csapó Jenő, a MÉSZÖV elnökhelyet­tese. A szövetkezet nem tartozik a kedvező adottságúak közé, lé­vén a városkörnyéken sok kis­település és ezekben is kell biz­tosítani az alapellátást, ami nem mindig nyereséges. Ám az elmúlt évben mégis kiemel­kedő eredményeket ért el a szövetkezet. Kiskereskedelmi forgalma 10,5 százalékkal nőtt 1981-hez képest - ez kétszere­se o megyei állagnak —, nye­resége lényegében az előző évi szinten maradt. Ám ez több, költségnövelő — és csak ez évtől ikezdve megtérülő—be­fektetés miatt történt. A tégla­gyár korszerűsítése a beruhá­zási költségeken felül 1,2 mil­lió forint átszervezési költsé­get igényelt, 700 ezret „vitt el” az újtelepi, rekord idő alatt lé­tesített bolt beindítási költség- többlete, négyszázezret a két konyha korszerűsítése. A vendéglátó üzemág forgal­ma 12,1 százalékkal Yőtt, ezen belül az ételforgalom 25 szá­zalékkal. Az előfizetéses köz- étkeztetés keretében 225 ezer adag ételt értékesítettek az 1981. évi 149 ezerrel szemben. Nagymértékben javította az el­látást - a kisebb településeken is —, hogy szinte ugrásszerűen nőtt a kistermelőktől való bur­gonya-, gyümölcs- és zöldség­felvásárlás. Ez 1981-ben 7,5, tavaly 11 vagont tett ki. A munka hatékonysága je­lentősen nőtt, a megnövekedett forgalmat változatlan létszám­mal bonyolították le. Számot­tevő eredmények születtek a takarékosság terén, az egysé­gek felében az olajtüzelésről áttértek a szénfűtésre, ez 340 ezer forint megtakarítást „ho­zott". Jelentősen csökkentette a költségeket az, hogy a gép­kocsiállományt eggyel csökken­tették, a megmaradtokkal — jobb szervezéssel - sikerült a boltokat áruval ellátni. A szövetkezet ez évre is di­namikus forgalomnövekedést tervez — ennek feltételeit rész­ben már 1982-ben megterem­tették —, »nyereségét pedig a ta­valyi 10,3-ról 12,6 millió forint­ra szándékozik növelni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom