Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

A NÉPÚJSÁG 1983. március 13. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Buszmegálló Zolltaí Józistefné Hta.nc,, Aflkot- imólny u. 190. szóim alltattli olva­sónk tevéiéiből' idézünk: „Sajnos 3-4 évvel ezelőtt a buszmegállót ide tették a há­zunk elé. .Még járda sincs. Ahogy kilépünk a kapun már a buszmegállóban vagyunk. Eddig még váróterem sem volt, ha fújt, ha esett, a mi házunk oldalához húzódtak az embe­rek. Most van váróterem, de hol? (Nem ott, ahol a megálló van, mert oda képtelenség lett volna elhelyezni, hanem a mi kocsibejárónk alatt. Mindenki azt mondja: tudják, mennyire kellemetlen lehet ez nekünk, naponta huszonöt-huszonhat autóbusz áll meg előttünk reg­gel fél öttől este kilencig. Azt mondják, a falu érdeke, hogy igy legyen. A mi érdekünket ki nézi? Miért nem teszi el a KPM a buszmegállót a kölesdivel szembe? Ott senkit sem zavar­na. A két buszmegálló közé ott lehetne gyalogátkelőhelyet _ is festeni. A mostani buszmegálló nemcsak azért van rossz helyen, mert előttünk van, hanem azért is, mert balesetveszélyes ...” .Kovács János, a szekszáirdii Városi Tanács él nőiké válla .szolt a kérdésire: — Az illetékes hatóságok be­vonásával 1983. március 1-én megtartott helyszíni szemlén wa- Sümeoinyli résztvevő egyetértett Obiban, h'ogv a jelenlegi busz­megálló-öböl kijelölése nem Volt szemeoasés. Az Alkotmány u. 190. szóim előtt létesített buszmegálló kővetkezőében sok kelfemetlenísléget ’ketl elviseilnie a Zo'IHoli osaládmialk. — A bizottság javasolta a KPM Közúti Iglazgátosóginálk - o köziséq rendezési terveivel öslszhanaban - a buszmegálló- öböl áthelyezését. A csomó­pontot néhány éve korszerűsí­tették, akkor a KPM Közúti Iqazqtatósá'qta a buszmegállót öbőllben helyezte el. Az új meg­álló kiépítése 150—200 ezer fo­T elefonszámunk: 12-284 ríiintbo kerülne. Ez az összeg a jámddéóítléSsel együtt megdup­lázódna. Bk'kota összeggel sem a KPM, sem a siátagáirdli Köz­ségi Tanács o közeljövőiben nem rendelkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy Zol'ldliélk panasza egyelőre nem orvosolható. Árammérőcsere Sárközi KáirOly BáttaisZélk, Ta­viasz u. 17. sz. alatti olvasónk ügy kezdte a levelét: „1982 őszén bekötötték a csa­ládi házamba a villanyt. A be­kötés után a második napon arra lettem figyelmes, hogy az óra akkor is mér, ha semmiféle áramfogyasztó nincs használat­ban. Ezt jelentettem a körzeti szerelőnek és két esetben a szekszárdi, kirendeltségen a hi­babejelentőnek. Intézkedés az­óta sem történt.” A Dél-dunántúli Áraimszol gól­totó Vállaltait szekszárdi űztem- igiazgtatáságia az ügyet megvizs­gálta és a következő választ küldte: „A bojelfentés állapján Intézkedtünk, hogy a viHalmos fogyasztásmérőt rövlid időn be­lül lecseréljék. A fogyasztó.simié- .rőt a hliteilesitő állomálslna küíd- ijülk. A hitelesítő áltól kiállított IbizonyHait allaipján 'kerülhet sor az esetleges pénzügyi j óvói pás- ira. Miegljegytezinii kívánjuk, hogy aimennylilben a hlteleslítő állo­más a mérőt hlilbáfItanmialk mi- nőisIM, akikor a költséget ’kliszáím- Itázzulk.'' Sorompólezárás Balogh József szekszárdi ol­vasónk tette szóvá: „Szekszárdon, a Keselyüsi úton sokat veszteigeinek a gép­kocsik a vonattolatások miatt. Mivel én is naponta erre já­rok, tapasztalom, hogy a tola­tásokat munkaidő befejezése utáni időszakokban fél kettő és fél három, négy és fél öt kö- zöttre „tervezik”. Tudom, hogy ott a felüljáró, azt is lehet használni. De mi, jó néhányon, akik a Keselyüsi út környékén lakunk, ha a felüljárót hasz­náljuk, jó kis kerülőre kénysze­rülünk." Baka György, a szekszárdi vasútállomás főnöke válaszolt. — Megállapítottam, hogy az útsorompó a váltókezelők a F/2 forgalmi utasítás, valamint a kezelési szabályzat szerint működtetik. Tolatások alkal­mával tíz percnél hosszabb ideig nincs zárva a vasúti so­rompó. A tolatásokat úgy szer­vezzük, hogy egy időben a Ke­selyüsi úti és a Mátyás király úti vasúti sorompó nincs zárva. A levélben línt 13.30—14.30 óra közötti időben személyszállító vonatok, valamint iparmenetek közlekednek menetrend szerint. '16 óra és 16.30 közötti időben tolatás csak ritkán fordul elő. Ez csak akkor következik be, ■amikor a menetrend szerint közlekedő tehervonat késve ér­kezik.- Tehervonat késlekedése esetén előfordul az is, hogy a 400-500 méter hosszú vonatot, amely az állomáson csak két vágányon fér el, össze kell zár­ni, légfékpróbát kell tartani, és csak ezután indulhat el a vo­nat. Ilyen esetben néha hosz- szabb ideig, tíz percnél tovább is zárva van a sorompó. A le­vélíró említette a közúti felül­járót. Én is csak arra tudom biztatni a gépkocsi-tulajdonoso­kat, hogy éljenek jobban ez­zel a lehetőséggel. Nemcsak időt, energiát is megtakaríta­nak, ha aki csak teheti, a több millió forintért építetett felül­járón közlekedik. Átírási illeték utánfutóra „1982 márciusában rendeltem egy személygépkocsi-utánfutót egy fóti kisiparostól. 1982. no­vember 19-én a kisiparos az utánfutót nevemre levizsgáztat­va 25 000 forint ellenében át­adta. Azt mondta nekem, hogy r az adatlappal az illetékes rend­őrkapitányságnál ötvenforintos illetékbélyeg ellenében megka­pom a rendszámot az utánfutó­ra. Ez nem így történt. 1982. november 22-én jelentkeztem Szekszárdon a közlekedésrendé­szeti osztályon. Itt közölték, hogy az illetékbélyeg nem elég. Tölt­sék ki egy újabb adatlapot és fizessem ki az utánfutó értéke után az illetéket, három száza­lékot, azaz 750 (forintot. Először tiltakoztam, utána kifizettem, majd felhívtam a kisiparost te­lefonon. Ő (azt válaszolta, hogy jogtalan volt a 750 forint .kifi­zetése. A közlekedésrendészet­nél panaszt tettem. A válasz az volt, hogy a 750 forint kifizetése jogos volt. Azóta is nyugtalan­kodom. (Nem tudom, hogy mi az igazság” - tette fel a kérdést Tózeír György, 'Fa dd-Dombon, Gáitárház 46. szóim alatti olva- Isánlk.1 Benedek Ferenc rendőr alez­redesit, a Tolnia megyeli Rendőr- fakaplitáinyság közilé kedéisii al- otsztólyánalk veztetójlét kiértük meg, váltaiszolljoin a kérdésre. — Tózer Gyöirgy 1982. novem­ber 22-én megyéién,í hivatalunk­nál ázzál!, hogy egy miagánsze- imély (ikiisliiptairos) állta! összeépí­tett és eladott személygépkocsi- utón,futót alkar fomgtalomiba he­lyezni és anria kér Haiti ósági jel­zésieket. A kiíspta'nos által adott számlával elküldtük a Tolnia me­gyei IWetélkWiis zabáéi Hivataliba lazztall, hogy oz utánfutó utó-n a vételár hámom száztalékát átírá­si Illetékként meg kell fizetnie. Az illetékhivatal a hárem szá­zalék Illetéket le Is rovatta, az illeték fizetésére a 11/1966. (VI. 29.} PM sz. rendelet 43. § (1) bekezdés f) pontja alapján ke­rült sor, amely szeriint: három százlaltók illeték alá esik a ,.vál­lalkozási szerződésről kiállított okimat”. — A kisiparos tehát a vevőjét helytelenül! tájékoztatta az ille­tékről Ml VÁLASZOLUNK Negyvennyolcas honvédeink csákója 'Vásári ajándékként, a, farsan­gi jelmezek kiegészítő darabjai­ként még ma1. is fel-fel tűnik a csákó, ez a jellegzetesen, csú­csos, elöl szemel len,zővel ellá­tott fejfedői, amely egykor elő­írásos hadiiviiisélete volt több or­szág katonáinak. Mi, magyarok különös szere­tettel emlékezhetünk a csákóra, hiszen éppen alkkor vált jelké­pesen szép viseletté, amikor nemzeti történelmünk egyik teg­[ 48-as huszárok. Benczúr Gyu­la festményrészlete emlékezetesebb korszaka érke­zett eh nevezetesen, a'z 1848— 49-es forradalom és szabadság- harc időjén. A csákó o hegyes magyar parasztsüvegből alakult ki. Ere­detileg nemezből vagy fekete posztóból készült, mégpedig két főbb formában. Egyrészt meg­tartotta összefüggő, hengeres alakját, másrészt nyújtott há­romszögletű anyagból sodorva varrták össze. (Ez utóbbinak a csücske vagy lecsüngött vaigy „csókásán” — ferdén — elállt. Nos, eme „ferdeség" miatt lett a csákó — csákó. Ismereteink szerint már az 1700-ais évékben, csákót hord­tak többek között a Győrött ál­lomásozó katonáik, s azok a magyar példára megalakult hu­szárezredek ,is, amelyéket fran­cia', svéd, hannoveri, porosz stb. zászlók állott állítottak fel. A franciák síhako néven is emle­gették ezt a magyar származá­sú hadi ruhadarabot. Azt, hogy a csákóból a mai értelemben, vett csákó lett, szin^ tén a franciáiknak köszönhetjük. Mégpedig azért, mert a koráb­ban, ellenző nőikül használt hengerféleségre ők szerkesztet­ték először egy 'kis szemellen­zőt. Pontosain, azért, amiért az efféle kiegészítéseiket imáig al­kalmazza a kallaiposmesterség meg a, sapkaipar: védjenek aiz esőitől, takarják el a szemkáp­ráztató oalpot. Az 1800-as évek eleijén még tovább egyszerűsödött a csákó. Lelffentyűjét posztóból való tes­téhez szorították, a, felső pere­mén pedig erős drótot futtat­tak körbe, hogy felfoqjo a kard- csaoásokat. Homloki részére pedig különféle díszék kerültek — aszerint, hogy mely hadnem katonái! számára készült. (Ezt o formáját elnyervén, va­lóságos diadalutait járt be a Honvéd zászlótartó őrmester csákó. Elsősorban azért, mert könnyebb volt a korábban hasz­nált borsi sokaknál, másodsor­ban meg. azért, mert a maga hetykeségében igen mutatós, katonás volt. A Monarchia hadseregében 1805-től rendelték el a csákó viselését, természetesen, úgy, hogy a hadnemelk mindegyüké­ben, megkülönböztető jelzést kapott. A huszárok például fe­kete-sárga rózsát raktak csákó­juk csúcsára,, a fejfedő jobb ol­dalán' pedig díszes zsinór lógott le. Mindemél'lett még egy úgy­nevezett forgó is. félmagasodott a huszárcsákó legelején, amely ékes szép tolláikból készült. Amikor 1848. március 15-én kitört a forradalom, a Habs- burg-birodalomhoz tartozó né­pék katonáinak túlnyomó több­sége már csákót hordott. A fel­kelő magyar seregbe tömörülő katonáik is ezt hordták a fejü­kön. Igaz, nem egészen úgy, mint korábban, mert előbb ma­gyar címer lett a csákók ékes­sége, később pedig egy babér- koszorún átszűrt kard. (Akkor­tól! h°gy o császári családot megfosztották a magyar trón­tól.) A szabadságharc csákói az­tán megannyi különféle díszt, megkülönböztető jelzést kaptak. A nemzetőrök szemellenzője fö­lé például egy föl'iratos bádog- szalag került; a tüzérék szintén bádog szalaggal tudatták hova­tartozásukat. A huszárok — ez- redeik szerint — más és más, különösen élénk színű csákókat hordtak. A csákó — ez a magyar szár­mazású, és a magyar történe­lem (különösen szép napjaiban oly fontos szerepet’ játszó kato­nai viselet — okkor kezdett el­tünedezni, amikor a toborzást felváltotta a sorozás. Az ékes fejrevaló ugyanis egykor a ha­di élet önkéntes vállalását jel­képezte. Aztán pedig jöttek a mind nagyobb és mind gyilko­sabb fegyvereik, amelyeknek a a Ikezélőllhez immár semmiképp sem illett a, (könnyed, légé nyes csákó. Az 1'900-tas (éveik ©lejé­től Monairchia-szerte kényszerű katonai ruházattá lett a sokat emlegetett csiulkbszíWke. A tar­ka,, mutatós csákók múzeumi tárgyakká nemesedték .. . A. L. A gyámhatósági el­járásról szóló koráb­bi jogszabályt módo­sítja a művelődési miniszter 1/1983. (II. 23.) MM számú ren­deleté, amely szerint ha a gondozási díj fizetésére kötele­zett személy keresete, illetőleg jövedelme nem állapítható meg, a gondozási díj megálla­pításának alapjául a minden­kori — külön jogszabályban meghatározott — legkisebb ösz- szegű havi munkabért kell fi­gyelembe venni. Az iskolai ta­nulók ösztöndíjából, valamint a szakmunkástanulók tanulóbéré­ből gondozási díjat nem sza­bad igénybe venni. A kiskorú jövedelméről átlagjövedelem­igazolást kell beszerezni. Ren­delkezést tartalmaz a jogsza­bály arra az esetre is, ha az állami gondozott kiskorú árva­ellátásban részesül, mely eset­ben az árvaellátás 33 százalé­kát kell ■ gondozási díjként igénybe venni, a fennmaradó 67 százalékot a gyámhatóság a kiskorú részére gyámhatósá­gi fenntartásos takarékbetét­könyvre helyezi el. Itt tartjuk szükségesnek fel­hívni a figyelmet arra, hogyha* a gondozási díj fizetésére kö­telezett személy ennek a köte­lezettségének nem tesz eleget, büntetőjogi úton is felelősségre vonható, hiszen ezzel nem tesz elegetrtartási kötelezettségének. A pénzügyminiszter 4/1983. (II. 23.) PM számú rendefete a magánszemélyek által mások részére folytatható számviteli és ügyvitelszervezési tevékeny­ség szakképesítési feltételeit ha­tározza meg, megjelöli, hogy mely munkák tartoznak a szak- képesítéshez kötött számviteli és melyek az ügyvitelszervezé­si tevékenység körébe, s mig oz előíblbieik végzésiéhez oklteve- les könyvvizsgálói, az utóbbiak végzéséhez ügyvitelszervezői vagy ügyvitelgépesítés-szerve- zői szakképesítés szükséges. A fenti mindkét jogszabály a Magyar Közlöny 1983. évi 7. számában jelent meg, s kihir­detése napján — 1983. február 23-án — hatályba lépett. A SZÖVOSZ Tájékoztató idei 6. számában útmutató ol­vasható a társadalmi ösztöndí­jas hallgatók 60 forintos ösz­töndíj-kiegészítéséről. Az útmu­tató rögzíti, hogy a hallgatók a felsőoktatási intézményektől a 60 Ft-os ösztöndíj-kiegészí­tésben nem részesülnek, így a társadalmi ösztöndíj havi ősz- szegét a szerződést kötő válla­lat, intézmény tartozik 60 fo^ rinttal kiegészíteni. Külön fel­hívjuk a figyelmet arra, hogy a hallgatók a felsőoktatási intéz­ménytől ezt a kiegészítést 1982. február hó 1-től kezdődően nem kapják meg, a társadal­mi ösztöndíjas hallgató részé­re a szerződést kötő vállalat, intézmény ettől az időponttól kezdődően köteles azt folyósí­tani. A mezőgazdasági szakszövet­kezetek tagjai társadalombizto­sítási járulékfizetési kötelezett­séggel járó jövedelem-megálla­pításáról szóló tájékozta- t ó jelent meg a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 5. számában, s a tájékoz­tatóból kiemelendőnek tartjuk, hogy a társadalombiztosítási járulék fizetése szempontjából a közös munkavégzésből és• a kistermelésből származó együt­tes jövedelmet kell figyelembe venni. Végül utalunk az Ipari Köz­löny idei 4. számában megje- jelent arra a közlemény­re, amely a vállalati vezetők külföldi kiküldetésének engedé­lyezéséről szól, s amely szerint a vezléríigtazglató ((igáizgtató) egy­idejűleg ne utazzon azzal kül­földre, aki általában helyette­síti, a ténylegesen megvalósult utazásokról pedig a közlemény­ben megjelölt határidőre jelen­tést kell készíteni. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke. Régi népi hangszerek kiállítása Miskolcon Miskolcon, a Borsod-Miskolci Múzeum kiállítótermében „Régi népi hangszerek” címmel kiállítás nyilt. A tárlaton bemutatott hangszereket az ország különböző gyűjteményeiből válogatták össze. A kecskeduda egy részlete.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom