Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-13 / 61. szám
A NÉPÚJSÁG 1983. március 13. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Buszmegálló Zolltaí Józistefné Hta.nc,, Aflkot- imólny u. 190. szóim alltattli olvasónk tevéiéiből' idézünk: „Sajnos 3-4 évvel ezelőtt a buszmegállót ide tették a házunk elé. .Még járda sincs. Ahogy kilépünk a kapun már a buszmegállóban vagyunk. Eddig még váróterem sem volt, ha fújt, ha esett, a mi házunk oldalához húzódtak az emberek. Most van váróterem, de hol? (Nem ott, ahol a megálló van, mert oda képtelenség lett volna elhelyezni, hanem a mi kocsibejárónk alatt. Mindenki azt mondja: tudják, mennyire kellemetlen lehet ez nekünk, naponta huszonöt-huszonhat autóbusz áll meg előttünk reggel fél öttől este kilencig. Azt mondják, a falu érdeke, hogy igy legyen. A mi érdekünket ki nézi? Miért nem teszi el a KPM a buszmegállót a kölesdivel szembe? Ott senkit sem zavarna. A két buszmegálló közé ott lehetne gyalogátkelőhelyet _ is festeni. A mostani buszmegálló nemcsak azért van rossz helyen, mert előttünk van, hanem azért is, mert balesetveszélyes ...” .Kovács János, a szekszáirdii Városi Tanács él nőiké válla .szolt a kérdésire: — Az illetékes hatóságok bevonásával 1983. március 1-én megtartott helyszíni szemlén wa- Sümeoinyli résztvevő egyetértett Obiban, h'ogv a jelenlegi buszmegálló-öböl kijelölése nem Volt szemeoasés. Az Alkotmány u. 190. szóim előtt létesített buszmegálló kővetkezőében sok kelfemetlenísléget ’ketl elviseilnie a Zo'IHoli osaládmialk. — A bizottság javasolta a KPM Közúti Iglazgátosóginálk - o köziséq rendezési terveivel öslszhanaban - a buszmegálló- öböl áthelyezését. A csomópontot néhány éve korszerűsítették, akkor a KPM Közúti Iqazqtatósá'qta a buszmegállót öbőllben helyezte el. Az új megálló kiépítése 150—200 ezer foT elefonszámunk: 12-284 ríiintbo kerülne. Ez az összeg a jámddéóítléSsel együtt megduplázódna. Bk'kota összeggel sem a KPM, sem a siátagáirdli Községi Tanács o közeljövőiben nem rendelkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy Zol'ldliélk panasza egyelőre nem orvosolható. Árammérőcsere Sárközi KáirOly BáttaisZélk, Taviasz u. 17. sz. alatti olvasónk ügy kezdte a levelét: „1982 őszén bekötötték a családi házamba a villanyt. A bekötés után a második napon arra lettem figyelmes, hogy az óra akkor is mér, ha semmiféle áramfogyasztó nincs használatban. Ezt jelentettem a körzeti szerelőnek és két esetben a szekszárdi, kirendeltségen a hibabejelentőnek. Intézkedés azóta sem történt.” A Dél-dunántúli Áraimszol góltotó Vállaltait szekszárdi űztem- igiazgtatáságia az ügyet megvizsgálta és a következő választ küldte: „A bojelfentés állapján Intézkedtünk, hogy a viHalmos fogyasztásmérőt rövlid időn belül lecseréljék. A fogyasztó.simié- .rőt a hliteilesitő állomálslna küíd- ijülk. A hitelesítő áltól kiállított IbizonyHait allaipján 'kerülhet sor az esetleges pénzügyi j óvói pás- ira. Miegljegytezinii kívánjuk, hogy aimennylilben a hlteleslítő állomás a mérőt hlilbáfItanmialk mi- nőisIM, akikor a költséget ’kliszáím- Itázzulk.'' Sorompólezárás Balogh József szekszárdi olvasónk tette szóvá: „Szekszárdon, a Keselyüsi úton sokat veszteigeinek a gépkocsik a vonattolatások miatt. Mivel én is naponta erre járok, tapasztalom, hogy a tolatásokat munkaidő befejezése utáni időszakokban fél kettő és fél három, négy és fél öt kö- zöttre „tervezik”. Tudom, hogy ott a felüljáró, azt is lehet használni. De mi, jó néhányon, akik a Keselyüsi út környékén lakunk, ha a felüljárót használjuk, jó kis kerülőre kényszerülünk." Baka György, a szekszárdi vasútállomás főnöke válaszolt. — Megállapítottam, hogy az útsorompó a váltókezelők a F/2 forgalmi utasítás, valamint a kezelési szabályzat szerint működtetik. Tolatások alkalmával tíz percnél hosszabb ideig nincs zárva a vasúti sorompó. A tolatásokat úgy szervezzük, hogy egy időben a Keselyüsi úti és a Mátyás király úti vasúti sorompó nincs zárva. A levélben línt 13.30—14.30 óra közötti időben személyszállító vonatok, valamint iparmenetek közlekednek menetrend szerint. '16 óra és 16.30 közötti időben tolatás csak ritkán fordul elő. Ez csak akkor következik be, ■amikor a menetrend szerint közlekedő tehervonat késve érkezik.- Tehervonat késlekedése esetén előfordul az is, hogy a 400-500 méter hosszú vonatot, amely az állomáson csak két vágányon fér el, össze kell zárni, légfékpróbát kell tartani, és csak ezután indulhat el a vonat. Ilyen esetben néha hosz- szabb ideig, tíz percnél tovább is zárva van a sorompó. A levélíró említette a közúti felüljárót. Én is csak arra tudom biztatni a gépkocsi-tulajdonosokat, hogy éljenek jobban ezzel a lehetőséggel. Nemcsak időt, energiát is megtakarítanak, ha aki csak teheti, a több millió forintért építetett felüljárón közlekedik. Átírási illeték utánfutóra „1982 márciusában rendeltem egy személygépkocsi-utánfutót egy fóti kisiparostól. 1982. november 19-én a kisiparos az utánfutót nevemre levizsgáztatva 25 000 forint ellenében átadta. Azt mondta nekem, hogy r az adatlappal az illetékes rendőrkapitányságnál ötvenforintos illetékbélyeg ellenében megkapom a rendszámot az utánfutóra. Ez nem így történt. 1982. november 22-én jelentkeztem Szekszárdon a közlekedésrendészeti osztályon. Itt közölték, hogy az illetékbélyeg nem elég. Töltsék ki egy újabb adatlapot és fizessem ki az utánfutó értéke után az illetéket, három százalékot, azaz 750 (forintot. Először tiltakoztam, utána kifizettem, majd felhívtam a kisiparost telefonon. Ő (azt válaszolta, hogy jogtalan volt a 750 forint .kifizetése. A közlekedésrendészetnél panaszt tettem. A válasz az volt, hogy a 750 forint kifizetése jogos volt. Azóta is nyugtalankodom. (Nem tudom, hogy mi az igazság” - tette fel a kérdést Tózeír György, 'Fa dd-Dombon, Gáitárház 46. szóim alatti olva- Isánlk.1 Benedek Ferenc rendőr alezredesit, a Tolnia megyeli Rendőr- fakaplitáinyság közilé kedéisii al- otsztólyánalk veztetójlét kiértük meg, váltaiszolljoin a kérdésre. — Tózer Gyöirgy 1982. november 22-én megyéién,í hivatalunknál ázzál!, hogy egy miagánsze- imély (ikiisliiptairos) állta! összeépített és eladott személygépkocsi- utón,futót alkar fomgtalomiba helyezni és anria kér Haiti ósági jelzésieket. A kiíspta'nos által adott számlával elküldtük a Tolnia megyei IWetélkWiis zabáéi Hivataliba lazztall, hogy oz utánfutó utó-n a vételár hámom száztalékát átírási Illetékként meg kell fizetnie. Az illetékhivatal a hárem százalék Illetéket le Is rovatta, az illeték fizetésére a 11/1966. (VI. 29.} PM sz. rendelet 43. § (1) bekezdés f) pontja alapján került sor, amely szeriint: három százlaltók illeték alá esik a ,.vállalkozási szerződésről kiállított okimat”. — A kisiparos tehát a vevőjét helytelenül! tájékoztatta az illetékről Ml VÁLASZOLUNK Negyvennyolcas honvédeink csákója 'Vásári ajándékként, a, farsangi jelmezek kiegészítő darabjaiként még ma1. is fel-fel tűnik a csákó, ez a jellegzetesen, csúcsos, elöl szemel len,zővel ellátott fejfedői, amely egykor előírásos hadiiviiisélete volt több ország katonáinak. Mi, magyarok különös szeretettel emlékezhetünk a csákóra, hiszen éppen alkkor vált jelképesen szép viseletté, amikor nemzeti történelmünk egyik teg[ 48-as huszárok. Benczúr Gyula festményrészlete emlékezetesebb korszaka érkezett eh nevezetesen, a'z 1848— 49-es forradalom és szabadság- harc időjén. A csákó o hegyes magyar parasztsüvegből alakult ki. Eredetileg nemezből vagy fekete posztóból készült, mégpedig két főbb formában. Egyrészt megtartotta összefüggő, hengeres alakját, másrészt nyújtott háromszögletű anyagból sodorva varrták össze. (Ez utóbbinak a csücske vagy lecsüngött vaigy „csókásán” — ferdén — elállt. Nos, eme „ferdeség" miatt lett a csákó — csákó. Ismereteink szerint már az 1700-ais évékben, csákót hordtak többek között a Győrött állomásozó katonáik, s azok a magyar példára megalakult huszárezredek ,is, amelyéket francia', svéd, hannoveri, porosz stb. zászlók állott állítottak fel. A franciák síhako néven is emlegették ezt a magyar származású hadi ruhadarabot. Azt, hogy a csákóból a mai értelemben, vett csákó lett, szin^ tén a franciáiknak köszönhetjük. Mégpedig azért, mert a korábban, ellenző nőikül használt hengerféleségre ők szerkesztették először egy 'kis szemellenzőt. Pontosain, azért, amiért az efféle kiegészítéseiket imáig alkalmazza a kallaiposmesterség meg a, sapkaipar: védjenek aiz esőitől, takarják el a szemkápráztató oalpot. Az 1800-as évek eleijén még tovább egyszerűsödött a csákó. Lelffentyűjét posztóból való testéhez szorították, a, felső peremén pedig erős drótot futtattak körbe, hogy felfoqjo a kard- csaoásokat. Homloki részére pedig különféle díszék kerültek — aszerint, hogy mely hadnem katonái! számára készült. (Ezt o formáját elnyervén, valóságos diadalutait járt be a Honvéd zászlótartó őrmester csákó. Elsősorban azért, mert könnyebb volt a korábban használt borsi sokaknál, másodsorban meg. azért, mert a maga hetykeségében igen mutatós, katonás volt. A Monarchia hadseregében 1805-től rendelték el a csákó viselését, természetesen, úgy, hogy a hadnemelk mindegyükében, megkülönböztető jelzést kapott. A huszárok például fekete-sárga rózsát raktak csákójuk csúcsára,, a fejfedő jobb oldalán' pedig díszes zsinór lógott le. Mindemél'lett még egy úgynevezett forgó is. félmagasodott a huszárcsákó legelején, amely ékes szép tolláikból készült. Amikor 1848. március 15-én kitört a forradalom, a Habs- burg-birodalomhoz tartozó népék katonáinak túlnyomó többsége már csákót hordott. A felkelő magyar seregbe tömörülő katonáik is ezt hordták a fejükön. Igaz, nem egészen úgy, mint korábban, mert előbb magyar címer lett a csákók ékessége, később pedig egy babér- koszorún átszűrt kard. (Akkortól! h°gy o császári családot megfosztották a magyar tróntól.) A szabadságharc csákói aztán megannyi különféle díszt, megkülönböztető jelzést kaptak. A nemzetőrök szemellenzője fölé például egy föl'iratos bádog- szalag került; a tüzérék szintén bádog szalaggal tudatták hovatartozásukat. A huszárok — ez- redeik szerint — más és más, különösen élénk színű csákókat hordtak. A csákó — ez a magyar származású, és a magyar történelem (különösen szép napjaiban oly fontos szerepet’ játszó katonai viselet — okkor kezdett eltünedezni, amikor a toborzást felváltotta a sorozás. Az ékes fejrevaló ugyanis egykor a hadi élet önkéntes vállalását jelképezte. Aztán pedig jöttek a mind nagyobb és mind gyilkosabb fegyvereik, amelyeknek a a Ikezélőllhez immár semmiképp sem illett a, (könnyed, légé nyes csákó. Az 1'900-tas (éveik ©lejétől Monairchia-szerte kényszerű katonai ruházattá lett a sokat emlegetett csiulkbszíWke. A tarka,, mutatós csákók múzeumi tárgyakká nemesedték .. . A. L. A gyámhatósági eljárásról szóló korábbi jogszabályt módosítja a művelődési miniszter 1/1983. (II. 23.) MM számú rendeleté, amely szerint ha a gondozási díj fizetésére kötelezett személy keresete, illetőleg jövedelme nem állapítható meg, a gondozási díj megállapításának alapjául a mindenkori — külön jogszabályban meghatározott — legkisebb ösz- szegű havi munkabért kell figyelembe venni. Az iskolai tanulók ösztöndíjából, valamint a szakmunkástanulók tanulóbéréből gondozási díjat nem szabad igénybe venni. A kiskorú jövedelméről átlagjövedelemigazolást kell beszerezni. Rendelkezést tartalmaz a jogszabály arra az esetre is, ha az állami gondozott kiskorú árvaellátásban részesül, mely esetben az árvaellátás 33 százalékát kell ■ gondozási díjként igénybe venni, a fennmaradó 67 százalékot a gyámhatóság a kiskorú részére gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyvre helyezi el. Itt tartjuk szükségesnek felhívni a figyelmet arra, hogyha* a gondozási díj fizetésére kötelezett személy ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, büntetőjogi úton is felelősségre vonható, hiszen ezzel nem tesz elegetrtartási kötelezettségének. A pénzügyminiszter 4/1983. (II. 23.) PM számú rendefete a magánszemélyek által mások részére folytatható számviteli és ügyvitelszervezési tevékenység szakképesítési feltételeit határozza meg, megjelöli, hogy mely munkák tartoznak a szak- képesítéshez kötött számviteli és melyek az ügyvitelszervezési tevékenység körébe, s mig oz előíblbieik végzésiéhez oklteve- les könyvvizsgálói, az utóbbiak végzéséhez ügyvitelszervezői vagy ügyvitelgépesítés-szerve- zői szakképesítés szükséges. A fenti mindkét jogszabály a Magyar Közlöny 1983. évi 7. számában jelent meg, s kihirdetése napján — 1983. február 23-án — hatályba lépett. A SZÖVOSZ Tájékoztató idei 6. számában útmutató olvasható a társadalmi ösztöndíjas hallgatók 60 forintos ösztöndíj-kiegészítéséről. Az útmutató rögzíti, hogy a hallgatók a felsőoktatási intézményektől a 60 Ft-os ösztöndíj-kiegészítésben nem részesülnek, így a társadalmi ösztöndíj havi ősz- szegét a szerződést kötő vállalat, intézmény tartozik 60 fo^ rinttal kiegészíteni. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hallgatók a felsőoktatási intézménytől ezt a kiegészítést 1982. február hó 1-től kezdődően nem kapják meg, a társadalmi ösztöndíjas hallgató részére a szerződést kötő vállalat, intézmény ettől az időponttól kezdődően köteles azt folyósítani. A mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjai társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel járó jövedelem-megállapításáról szóló tájékozta- t ó jelent meg a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 5. számában, s a tájékoztatóból kiemelendőnek tartjuk, hogy a társadalombiztosítási járulék fizetése szempontjából a közös munkavégzésből és• a kistermelésből származó együttes jövedelmet kell figyelembe venni. Végül utalunk az Ipari Közlöny idei 4. számában megje- jelent arra a közleményre, amely a vállalati vezetők külföldi kiküldetésének engedélyezéséről szól, s amely szerint a vezléríigtazglató ((igáizgtató) egyidejűleg ne utazzon azzal külföldre, aki általában helyettesíti, a ténylegesen megvalósult utazásokról pedig a közleményben megjelölt határidőre jelentést kell készíteni. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke. Régi népi hangszerek kiállítása Miskolcon Miskolcon, a Borsod-Miskolci Múzeum kiállítótermében „Régi népi hangszerek” címmel kiállítás nyilt. A tárlaton bemutatott hangszereket az ország különböző gyűjteményeiből válogatták össze. A kecskeduda egy részlete.