Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-16 / 39. szám

2 InÉPÜJSÁG 1983. február 16. Cheysson moszkvai útja előtt Rakétavita Párizsban Sajátos viito fol'yiilk immár he­Körit a fekete kontinensen Kedd esti kommentárunk. Véget ért az ENSZ-fő'tlitkár afrikai körútja. Bérez de Cuellar nyolc országot keresett fel az elmúlt hapcidban, s találkozóin meg­győződhetett, milyen rendkívül súlyos örölkséggel küszködnek a fe­kete kontinens államai. Érthető - lélektanilag is és políitilkblilag is —, hogy ez a sokát szenvedett földrész, amelynek páriáival be­népesítették Dél1- és Közép-Amerika, valamint az Egyesült Álla­mok déli részének hatalmas térségeit, vérlázító múltjának folya­matosságát látja mindabban, ami a Dél-afrikai Köztársaság bán és az általa megszállt Namíbiában történik. És abban is, ami nem. Hisz Namíbiában egyelőre a számtalan világszervezet! erőfeszítés ellenére sem következett 'be lényeges előrehaladás és ugyanez vonatkozik magára, az apartheid-rezsimre is, amely Namíbia tar­tás megszállásánál épp úgy megkeseríti szomszédai, az úgyneve­zett fromtáiiamok életét, mint az ellenük intézett gazdasági, nem ritkán katonái támadásaival. Mivel1 a főtitkár által meglátogatott országok közül nem ke­vesebb, mint hat éppen ilyen frontállaim volt, a világ érthető ér­deklődéssel várta, körútja után hogyan foglal állást a Világszer­vezet első embere. Javier Perez de Cuellar választhatta volna az aggályoson semmitmondó centizgetést, ügyelhetett volna arra, hogy senkinek (így az Egyesült Államoknak és a kérdéssel inten­zívebben foglalkozó másik négy nyugati hatalomnak) ne legyen kellemetlen, amit mond. A világ elégtétellel állapíthatja meg, hogy a főtitkár nem erre ügyeit — hanem a tényékre, az igazság­ra. Körútja utáini első állásfoglalásában félreérthetetlenné tette több, ai kontinens helyzetére és Namibia jövőjére vonatkozó alap­vető nézetét. Kijelentette például, hogy a dél-Ofriikai csapatok ál­tal évtizedek óta megszállt Namíbia jövőjét nem. lehet összekap­csolni a törvényes kormány kérésére éppen a dél-afrikai agresszió veszélyével Angolában szembenéző kubai csapatok kivonásával. De Cuellar körútja során is, 'körútja után is világossá tette, hogy az ENSZ vezetése, és ő maga személysen „osztja Afrika né­peinek egészséges türelmetlenséglét". Egy olyan időszakban, ami­kor a nemzetközi recesszió a világátlagnál is jobban sújtja a fe­kete kontinenst (elég a glh'ahai vendégmunkások kiutasítására gondolnunk Nigériából), a növekvő türelmetlenség teljesen érthető. HARMAT ENDRE Vendég Budapesten Arne Berner, a Finn Köztársaság külkereskedelmi minisztere Budapesten magyar kollégájával, Veress Péterrel tárgyal az együttműködés fejlesztéséről. (Telefotó) Varsói sajtóértekezlet a szakszervezetekről tek óta a francia, sajtóban!, a politikai vi-Iáígban. A téma az euroiralkéták ügye. iNem titok: Mitterrand elnök megválasztásai, 1981. május' óta- (de imáir élőbb Ss), többször hallata szavált ebbein. a 'kérdés­ben. 'Elődje, Giscará d'Estaing elnök úgy nyilatkozott, hogy mi­vel Franciaország nem tagja a NATO integrált katonai, szerve­zetének és földjére nem kerül­nének sem at Persblimig—2 raké­tákból, sem a robotrepülőgé- pelkből, Párizsnak nem kell ál­lást foglalnia az erről szóló 1979. decemberi brüsszeli NATO-dönésssI kapcsolatodéi A szociailisiliai politikus viszont úgy vélekedett, hogy C' szovjet közép-haitótóvolsógú rakétákat — az SS—20-asokat — az amerikai rakéták telepítésével kell ellensúlyozni. Ha vollt fo­lyamatosság Párizs álláspontjá­ban az 1981-es fordulatot kö­vetően, az abban nyilvánult meg, hogy Mitterrand Iis eluta­sítja' a hivatalos katonai doktrí­na szerint „elriasztásul" szol­gáló francia' aitomerők bevoná­sát a szovjet—amerikai tárgya­lások körébe. ■Bár a két megközelítés csak a nemzetközi politikai hatást il­letően' tér el, s a konkrét fran­cia magalfamtásban nincs válto­zás (Párizs sem (több, sem ke­vesebb atomfegyvert nem állít most rendszerbe, mint amire a' korábbi tervek szóltak), ez az új párizsi megítélés kétségkívül hozzájárult — az aifgán és a lengyel kérdéskör mellett — a szovjet—francia kapcsolatok bi­zonyos foikú lehűléséhez. Most a témának fokozott időszerűsé­get ad egyrészt Jurij Andropov december 15-i ajánlatai, misze­rint a Szovjetunió kész saját közép-hatótávolságá rakétáknak számát az angol' és ai franciig. A békeharc lehetőségeiről ír keddi vezércikkében' a Pravda, s megállapítja': az imperialista propaganda állításaival ellen­tétben nem igaz, hogy a' há­ború elkerülhetetlen. Az impe­rializmus kalandor erőinek há­borús szándékai, s valódi lehe­tőségeik között nagy a- távolság. A béke üövéit hatalmas erők védelmezik, amelyek 'képesek a nemzetközi eseményeket az eny­hülés, s az általános béke meg­őrzése és megszilárdítása irá­nyába fordítani. Napjainkban a nemzetközi élet menetét nem Bush amerikai alelnök tízna­pos európai „villálmoirkólása" utóin Londonból Visszatért Wa­shingtonba. Az volt a feladata, hogy a látszólag egységes, de a vallójában vívódó NATO-szö­vetség eseket meggyőzze a ra- Ikétaiíplffegyvarzés ügyében el­foglalt aimeríilkali álláspont ki- záróllagos helyességéről. Ez onináil különösebb volt, 'mert a Realgain által pilláin at- nyiilag képviselt úgynevezett „nullá-megoldást” Valóságban jóformán egyetlen nyugat-euró­pai ország sóm tartja reális­nak. Ismeretes: ennék a javas­latnak a lényege az, hogy a Szovjetunió serrtmisítse meg összes közép-Ihatósiugárú raké­táit. Ennék leijében az Egyesült Államok ném hajtja végire a maga naikétatéltepíitésí program­ját. Miután ébben az esetiben az európai színtéren Franciaor­szág és Aníglliiia egyértelműen keletre „bedélzott” rakétaiarze- nálija megmaradna — a Rea- g an - javaslat a Szovjetunió egyoldalú leszerelését célozza. Ennek egyik változatát je­lentette az egész Bush -körút „drámai középpantjómák” ne­vezhető aktus. Erre Nyugat-'Ber­a'toimrakéták összesített számára csökkenteni földrészünkön, más­részt pedig, az, hogy az új fran­cia. vezetés beiktatásai óta1 szer­dától először tesz hivatalós lá­togatást Moszkváiban Claüde Gheysson francia külügyminisz­ter (nem számítva a Brezsnyev temetésén való részvételt). Igaz, Párizs o decemberi szov­jet javaslattal kapcsolatban rögtön leszögezte, hogy nem hajlandó erőit a szovjet SS—20- asokkal összehasonlítva szám­ba venni, m éghozzá azzal az i n ­dákkal, hogy másfajta' fegyve­rekről van- szó. Ezzel kapesolat­ban nincs iis vita' a francia po­litikai erőik között, ám az ame­rikai ralkétafelepítés perspektí­vája! a legkülönbözőbb körök­ben (és nemcsak a kommunis­ták között) kelt aggodalmat. Nagy feltűnést keltő cikket írt a: Le Monde-ba Gábriel Ro>bin> aki Giscard elnök egyik tanácsadója, volt. „A Pershinge- ken kívül nincs üdvösség?” — kérdezte és kétségbe vonta az amerikai, rakétatelepítéssel kap­csolatos tézisek egész sorát, így például azt a beállítást, hogy az SS—20-asok valamiféle mi­nőségileg új veszélyt jelentené­nek, vagy hogy segítségükkel el­képzelhető lenne egy kizárólag katonai célpontokra' mért csa-» pás és a Nyugat meglepetés- szerű „lefegyverzése". 'A szocialista Antoine Sang.ui- ne'tti tengernagy érveket hoz fél magával az államfővel szem­ben is. Nem, mintha taigadná Mitterrand téziseit, miszerint a nukleáris egyensúly megköve­teli, hogy Nyugat-Európa ne maradjon válasz nélkül' a szov­jet fegyvereikkel szemben, továb­bá azt, -hogy Nyugait-'Európát ne válasszák el az Egyesült Ál­lomok védelmi rendszerétől. Sanguiin.eti tengernagy azonban rámutat, hogy a NATO atom­hato rázzák még. A világban ma egészen mások az erővszooyok, miiint azt az imperialista' agresz- szorák szeretnék. A békeszerető államaik és népek élégendő erővel és lehetőséggel rendel­keznek ahhoz, hogy túl tehessen jutni a nemzetközi 'kapcsolatok mai veszélyes szakaszán. A béke legifő'bb támaszát a Szovjetunió és szövetségesei je­lentik — 'hangsúlyozza a Prav­da. — A lenini békepolitikához hű S2KP és a szovjet állam mindent megtesz azért, hogy lé­pésről lépésre előbbre lehessen tinben Ikerült sor, amikor az ál­éinak váratlanul felolvasott egy Reagan-llévelet. Ebben az ame­rikai elnök a szárazföldi tele­pítésű közóp-lható'ságiuarú raké­táik teljes kiiktatását javasolta az európai arzenálokból. Mi­után a fölUitaíjzi sajátosságok­nál fogva a Szovjetunió rakéta- fegyverzete szárazföldi telepíté­sű — ez a drámai módon elő­adott indítvány nem vólt egyéb a inull'la-megaldás egyik válto­zatánál.' Ennék megfelél ően Andropov a Szovjetunió nevé­ben szinte órá'kkdíl a levél fel­olvasása után jelezte: az aján­lat elfogddlhatatllan a Szovjet­unió számára. Mindezek alapján a látszat szerint Bush egy 'rendkívül szimpla üzenettel érkezett Nyu- gat-Európóba: „Legyetek egy­ségeseik a Szovjetunióval szem­ben és tanítsatok ki Reagan 'nul­la-megoldásai mellett." A hiva­talos válasz látszólag éppen ilyen egyszerű volt. A meglá­togatott országok (NSZK, Hol­landia, Belgium, Olaszország, Franciaország, Anglia) kormá­nyai nyillotkozatdilkiban az amerikai álláspontot „az elkép­zelhető legjobb megoldásnak" töltetű rakétáikkal felszerelt Po­láris-tengeralattjáróin lévő fegy­verek számban és pontosságban' felérnék az SS—20-asókkal, rá­adásul' kevésbé sebezhetőek. (Vagyis a rakétaegyensúly meg­van, éppen a Pershingeik bontai- ná'k meg — mutat rá Sangui- netti.) A polémia' tart — Gábriel Robin, és Antoine Sasnguinetti e nézeteire valóságos pergőtűz zúdult. Tény azonban, hogy a franciáik földjén is mind erőtel­jesebb a tudata annak, hogy a most születő döntések hosszú időre meghatározzák Európa légkörét. Ehhez a vitához különben szovjet résztől .is hozzászóltak: A Le Monde közölte az APN kommentátorának, Eduard Ar- szenyevntek az írását, amely a témának konkrétan Franciaor­szágot érintő részére visszatérve emlékeztet arra, hogy Jurij And­ropov december 21-i javaslatai fii nyelembe veszik Fra nciaország atomerőinek független jellegét, nem1 irányozzák elő azok lesze­relését, vagy csökkentését. A szovjet kommentátor azonban rámutat: nyilvánvaló tény, hogy a francia atomrakéták a Szov­jetunióra irányulnak, tehát lehe­tetlen figyelmen kívül hagyni őket az erőviszonyok számbavé­telekor. Arszenyev emlékeztet azonban arra is, hogy ez európai nemzetek koncertjében a francia—szovjet kettős min­dig iis különleges szerepet ját­szott. Párizs és Moszlkva pár­beszéde- sokszor utat tört az európai együttműködésnek. S a cikk címe, akárcsak a gondolat- menet végki csengése egyaránt azt a véleményt fogalmazza meg, amellyel várhatóan a francia külügyminisztert fogad­ják majd Moszkvában: „Az eny­hülés sókban Franciaországtól függ". jutni az európai biztonság meg- sziílárd ításámaik, a nemzetközi légkör egészségesebbé tételé­nek útján v A Pravda cikke kitér a há- bofúeílenes népi mozgalmak jelentőségére is. Megállapítja, hogy a szovjet nép változatlanul a békéért vívott harc első so­raiban' küzd, készen arra, hogy minden' békeszerető erővel szo­ros egységben mindent megte­gyem a1 háborús veszély elhárí­tása érdekében. „Elégendő erőnk van ahhoz, hogy szembe­szálljunk az imperializmus há­borús fenyegetésével. minősítették. Természetesen ön­magáiban ezérlt nem kellett vol­na Bushnaik ellhtagyinital Wa­shingtonit. A látszólag egyszerű felszín alatt íigen bonyolult ösz- szefüggésék húzódnak meg. Miközben az összes meglá­togatott ország kormányai hi­vatalosain támogatták a nuHfa- megölidást - ugyanezéknék az országoknak a külügyminiszte­rei tucatnyi ínyillialtkozaítbaa han­goztatták: előbb-utóbb valábii- féle „közbeeső megoldásra” valn szükség a szovjet állás­pont és a Bush álltai most rek­lámozott Reiagtan-félé nuia- variáció Időzött Különböző je­lekből úgy tűnik, hogy Bush útjálnlak ez vollt az iglazi célja. Tehát a 'NATO-szövetségések véleményét meglhallllgiatVa élő- 'k'észiítenli egy 'másfajta, közbe­eső javaslatot 'Miért kellett Bushn'alk zászlót ‘lobogtatni miégíis a nulllla-meg­oldás mellett és Washington szövetségeséit Hlyen kétértelmű álilásfogltallásokra kényszeríte­nie? A választ alighanem az NSZK-faaml lehet megtalálni, 'amely egyértelműen a Bush- Ikörút stratégiai súlypontja volt. PANORÁMA BUDAPEST íLosonczl Pál, az Elnöki Ta­nács Elnöke táviratban üdvözöl­te Szpirasz Kiprlianut, a Ciprusi [Köztársaság elnökét, űjjává- Jasztása alkalmából. * A miagyair--szoVj'et barátsági .együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés aláíró- sálnlalk 35. és a Szovjet—Miagyar Baráti Társaság megalakulásá­nak 25. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre ked­den Budapestre étkezett a Szovjet—'Magyar Baráti Társa­ság küldöttsége Nyiilkóllaj Fjodo- rovics Oanyiliníniaik, a Szovjet­unió orvosi -műszeripari minisz­terhelyettesének, a társaság el­nökhelyettesének vezetésével. A két évforduló moszkvai rendez­vényeire MSZBT-küJ'dö'ttség is utazott a Szovjeten)óba; a de­legációt iDosoheik iLajosníé, az MSZMP KB tagja,, o Magyar— Szovjet Biará'ti Társaság atelhö- ke vezeti. KABUL Az afgán kormány szóvivője a ß'AKHTAR afgán hírügynök­ségnek áldott nyil'atkozaitáibam meg,erősítette: kormánya Irán és 'Paki sztán kormányképvi selői - vei bármely szinten,, bármely előre egyeztetett helyen kész közvetlen tárgyalásokat kezdeni az Afganisztán körül kialakult helyzettel klaipcsolatos kérdések komoly és építő jellegű megvi­tatására. Az afgán kormány meggyőződése, hogy az ilyen közvetlen tárgyalások segítenék elő leginkább a helyzet mielőb­bi rendezését. HANOI Tűzijátékokkal, fülsiketítő pe- tá rd'a so rozatdkkal, virá gváisá r- ral, kiáll'itásolklklal,1 köszön­tötték Vietnaim-iszerte a Ihal'd- új-'esztendőt, a disznó évét, tamélly a néphit szerint szerencsés, gazdag időszak­nak ígérkezik. Le Duón és a többi vietnami veze­tő a hagyomáinyóklhoz híven falvakat, városokat keresett föl 'az új esztendő első óráiban', hogy köszöntsék a népet. GENF Kedden Géniben teljes ülést tartott az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról tár­gyaló szovjet és amerikai kül­döttség. Ugyancsak kedden tel­jes ülést tartott a hadászati fegyverrendszerek korlátozásá­ról és csökkentéséről folyó tár­gyalásodon részt vevő szovjet és amerikai 'küldöttség is. MOSZKVA Nyikolalj Plrjubim szovjet kül- lügymimisZter-ihelyettes, kiemel­kedő szovjet diplomata 75* éves koráiban elhunyt. Az SZKP és a szovjet kormány vezetői ál­tal aláirt .nekrológ megállapít­ja, hogy Fiirjubin halála a szov­jet diplomáciai szolgálat súlyos vesztesége. (Nemcsak azért, mert a tele­pítendő 108 Pershing—2 rakéta ott kapna ihélyet és csak a 464 církáíáralkétát osztanák el az európai NATO-'szövetlsége- sék között.) Stratégiai súlypont volt az NSZK azért is, mert Washington minden jel szerint óriási jelentőséget tulajdonít a március 6-áin tartandó nyugat­német választáisolkalak. Az ame­rikai politika csúcsain úgy ér­tékelik, hogy a NATO szövet­ségi rendszerének megszilárdí­tásához elengedhetetlen ü l szükség van a pillanatnyi Pag kormányon lévő (ám választó- sók nélküli hatalomra' került) íjobböWallli koalíció győzelmére. 'A szooiáldemókráták győzelmé­vel ugyanis egész Nyuglat-Euró- ipábairt megerősödnének az 'amerikai felfegyverzési kurzust bíráló politikai erők, ami to­vább bamlaszthatjla a NATO már most is rendkívül miegter- ‘hélf szervezetét. Ily módon a Bush-körút' iga­zi következményéi majd csak a nyugatnémet választások után válnak láthatóvá. Addig az EgyeSült Államok allelnökiénék misszióját a nyugatnémet jobb­oldalit támogató nagyszabású taktikai húzásnálk kell miiinősíte- inli. Tényleges értéket és tartós Ihatáíst ósdik akkor lélhet ennek a körútnak tulajdonítani, ha legalább március 6-a után (a nyugatnémet választási ered­ményektől függetlenül) egy új, a jelenleg inéi reálisabb ame­rikai rakéta javaslat körvonallal íbantakoznalk !ki. -i -e Stanislaw Ciosek, a lengyel kormány szakszervezeti ügyek­kel foglalkozó minisztere ked­di varsói sajtóértekezletén kö­zölte: a vajdasági bíróságok eddig több mint 5600 munka­helyi szakszervezetet jegyeztek be, amelyek jelenleg körülbe­lül egymillió taggal rendelkez­nek. Ez art jelenti, hogy a szakszervezet alakítására jogo­sult üzemek, vállalatok dolgo­zóinak mintegy 10 százaléké csatlakozott eddig a munkahe­lyi szakmai szervezetekhez. Ciosek hangsúlyozta', hogy bonyolult folyamatról van szó, és természetesnek nevezte, (hogy az emberek jelentős része tar­tózkodó magatartást tanúsít. Az 1980-bs válság kirobbaná'sá előtti szakszervezetek nem kel­lően töltötték be a funkcióju­kat, a válság nyomán létrejött „Szolidaritásról” pedig idővel kiderült, hogy nem szakszerve­zet, hanem politikai ellenzéki mozgalom. Ezek utón érthető, hogy a dolgozók a többszöri csalódás után óvatosak a kér­désben — hangoztatta a minisz­ter. Ozoirw-Székszá rd között menet- 'rend szerint közlekedő Volán- autóbussza! Btaininlauer György 36 (éves gépkocsivezető, ozorai lakos áttért az úttest ball olda- lárá és ott összeütközött a nagydorogi mgtsz véle szem­ben haladó autóbuszával. A ibailieset következtében B.nam- nouer György és a másik busz vezetőije, Berta Sándor, 35 éves Ciosek elmondotta: egyelőre nem tudni, hogy az országban egy vagy több szakszervezeti központ alakul-e majd. A mos­tani jelzések alapján ágazati jellegű törekvéseket lehet ta­pasztalni, ám — hangsúlyozta a miniszter — semmi sincs felülről eleve eldöntve. Hozzátette: a vezetés semmiképpen sem sze­retné a szakszervezeti mozgal­mat hosszú távon széttagolni. Jerzy Úrban,, a lengyel kor­mány szóvivője, aki szintén részt vett a sajtóértekezleten, egyéb kérdésekről szólva megerősítet­te, hogy februá'r 13-án Varsó­ban, Gdanskban és Wroclaw- ban voltak kisebbfajta politikai megmozdulások. Ugyanakkor határozottan cáfolta egyes nyu­gati hírügynökségek* jelentését, amely szerint a három említett városban több ezer ember vo­nult volna az utcákra, s hogy a rendfenntartó erők könnygáz­zal oszlatták volna szét őket. Varsóban és a két másik város­ban legfeljebb ötszáz ember gyűlt össze, s ai rendőrök fel­hívására maguktól szétoszlottak — mondotta. gépkocsivezető, oagydorog! la­kos 'éietvesziélyes sérülést szen­vedett. Könnyen sérült a Volán­busz egy uta'sá és a másik jár­művön lévőik körül négy sze­mély súlyos, Ihlait 'pedig könnyű (Sérülést szenvedett. A vizsgálat eddigi adatai szerint Brain- nauer György nem az út- és forgalmi viszonyökinlalk megfele­lő sebességgel vezetett. A rend­őrség á 'baleset vizsgá,látót to­vább folytatja. A Pravda vezércikke A háború nem elkerülhetetlen a konfrontó'ciós politika' hívei USA és Nyugat-Európa Körút után - kérdőjelek Autóbusz-karambol Cece község belltetlületén az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom