Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-16 / 39. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 39. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. február 16., szerda Mai számunkból KÖRÚT UTÁN KÉRDŐJELEK (2. old.) SZEDRESI EMBEREK (3. old.) A VILAGCSALÓ KÉPSZAKÉRTŐ (4. old.) MAGUKRA HAGYOTT VIDÉKI SZAKOSZTÁLYOK (6. old.) NÉPMŰVELŐ KERESKEDŐK (3. old.) Mindennapi örömeink Figyeljék csaik meg! Találkozik két ember, és az ér­deklődés szokványos szavai után csakhamar megta­lálják a közös témát: panaszkodnak. Baj vám a mun­kahelyen; vagy a munka nem ízlik vagy a főnök vagy a 'munkatársak. Gond van a családban, nem akar ta­nulni a gyerek, nem lehet szerelőt kapni az elromlott vízcsaphoz, aztán megint megtámadta valami a kert­ben a gyümölcsfákat, hetekig kell várni a kocsi javí­tására, nem lehet automata mosógépet venni és így tovább. S ha már más panasz nem jut az ember eszé­be, szidja a televíziót, milyen rossz volt a műsor. Rászoktunk bizony a panaszkodásra. S már észre se vesszük néha, hogy panaszkodásunk csupa dicsek­vés, hiszen panaszaink forrása a legtöbb esetben nem az élet primer jelenségeihez kapcsolódik, ha­nem jobbára az általunk hőn szeretett tárgyakhoz. Arról meg különösen könnyen elfeledkezünk, hogy napról napra, óráról órára .megjelennek életünkben apró, látszólag jelentéktelen, de mégis tartalmas, me­leg, kedves örömök. Bizony, bizony, lassan alig vesz- szük észre őket. Mindezt egyik barátom juttatta az eszembe. Ko­moly, súlyos műtét és ágyban töltött hosszú hetek után néhány nappal ezelőtt ment ki először az utcára. Mintha idegen világban járt volna — mesélte. Meg­állt az utcasarkon, nézte a várost, és rájött, hogy gyö­nyörű. És tetszettek neki a kirakatok, és örült az ap­rócska hóesésnek, örült, ha Valaki megismerte az ut­cán, és megkérdezte tőle: „Hogy vagy?” Még ha for­mális volt is a kérdés, még ha nem takart is különö­sebben meleg érdeklődést, örült mégis, mert úgy érez­te, hogy kötődik vailakihez, valakikhez, vannak emberi kapcsolatai. Ö mondta: rájött, hogy mennyi csodála­tos kis örömmel vannak télé a mi mindennapjaink. Betegség kellene hozzá tényleg, hogy észrevegyük? Tragédia súlyos emberi helyzet teremtené meg csak­ugyan a lehetőségét annak, hogy merjünk örülni a bennünket körülvevő világ szépségeinek? Valami ne­héznek, szomorúnak — valóban súlyos gondnak — kell bekövetkeznie ahhoz, hogy saját életünk, csele­kedeteink mögött észrevegyük a szépséget, az örüíni- valát? Nem hiszem. Azt mondják, a jóhoz könnyű hozzá­szokni az embérnék, a rosszat pedig sose lehet meg­szokni. Túlságosan hozzászoktunk volna a jóhoz? Ez lenne panaszkodó szertartásainknak a forrása? Mindennapos panaszaink már megvannak. Mikor ismerjük fel — mert vannak — mindennapos örö­meinket? Mikor merjük vállalni azokat igazán magun­kénak? Nem lehet, nem szabad megengedni, hogy a panaszkodás keserű hullámai annyira belepjék figyel­münket, hogy eltűnjön a képességünk: ráérezni a mindennapok örömeire. Hogy is írta Illyés Gyula? „Ragyognak a tárgyak, nyald meg a ceruzád.” Az írók-kőltők üzenete mintha nekünk, hétköznapi em­bereknek is szólna: vegyük észre a világban felragyc. gó tárgyakat. — A „kis csodák”-at, ahogyan egy másik költő, Garai Gábor megfogalmazta. Ilyen kis csoda a léte­zés maga, teljességével, tartalmával, s igen: kudar­caival és keserűségeivel együtt. Hogy vannak a világ­ban emberek, akikkel közös a sorsunk, a gondolatunk, az érzéseink, akikhez tartozhatunk, kapcsolódhatunk. ,. .. . a legemberibb sz ü ség I etünk — a másik ember” — írta Marx, de ez akkor is Igaz lenne, ha nem ő írta volna. És ilyen kis csoda, hogy mindennap, az élet minden órájában tehetünk valamit, létrehozhatunk tárgyakat, fogalmazhatunk gondolatokat, s munkánk­nak látszata, eredménye van, amelyekkel mi magunk, a közösség is gazdagabbá válik. Barátommal még sokáig beszélgettem a téli hideg­ben az utcasarkon. Nem mertem néki mondani, most hát leírom: egy boldog emberrel beszélgettem, aki fel tudta fedezni saját maga számára az őt körülvevő világból az örömök forrásait. Mindennapi örömök érnek bennünket peroről perc­re. Ha mindegyiket nem is tudjuk észrevenni, legalább azokra figyeljünk, amelyeknek mi magunk vagyunk a forrásai, amelyek belőlünk, munkánkból, érzelmeink­ből, gondolatainkból fakadnak. S ha ráismerünk ar­ra, hogy képesek vagyunk alkotói lenni az örömnek, talán befogadására is nyitottabb lesz a szívünk. Ta­lán meg tudunk állni egy-egy pillanatra, rácsodálkoz­ni életünk egyik fontos tartalmára: a mindennapi örömökre. BÉNYEI JÓZSEF BT-ülés Teljes ülés Madridban Va-rg-a- -István magyar nagy­követ elnökletével kedden tel­jes üléssel folytatta munkáját az európai 'béke és biztonság kérdésiével foglalkozó madridi találkozó. Az ülés éliső szóno­ka a höllánd küldöttség veze­tője volt. A. Groin nagykövet kiemelte, hogy országa kész együtfmű- ködoii itántalllmas és kiegyensú­lyozott záródokumentum végle­gesítéséiben. A hofflarod küldött De Cuellar genfi beszéde A viliágon fokozódik az atom­háború veszélye, és mindin­kább nő aiz a felismerés, hogy egy ilyen konfliktusban nem lennének nyertteslék. A nagyha­talmiakra különleges és igen nagy felélőslslég 'hárul — mon­dotta Javier Perez de Guélllair kedden Genf bein az ENSZ l-e- szerélési bizottságának vitájó­iban. Javier Pérez de Guelilair f-él- szóllailt az iEN'SZ emberi -jogok bizottságának ugyancsak Géni­ben folyó ülésszakéin Is. A vi- lágszerviezet Vezetője, aki nyolc afnilkai országot ériinítő körútját befejezve érkezett a svájci Ikotn- ferem-oiavá-raslba, szólt a namí- bia'i helyzetről. Ennék kapcsán kijelentette: fokozni kell az erő­feszítéseket azért, hogy a nalmí- bia-i nép elnyerje a független­ségét, és hogy mülhaimairafob megiszűaljön üz apartheid poli­tikája Dél-Afrikáiban. (De Guel- lair afniikaii körútjáról szól kedd esti kamlmentáruinik talpunk 2. óldalüln.) kifejezte készségét a kbmaly, érdemi munkára-, ugyanakkor továbbra iis kita-r-tott a nyugati országok már koraibban beter­jesztett módosító jlavasllatoi mellett. iPeter Steg lieh, az NDK kül­döttségének vezie-tője kiemelte az enyhülés megőrzésének, a katonai szembenállás Csökken­tésének jelentőségét, majd ki­fejezte reményét, -hogy „még ebben az évben létrejön az ész­szerű kompromisszum a szem­,,-Ném a harc kedvéért har­colunk és -n-em az elutasítás kedvéért vagyunk éliutasíítóak - szabadságunkért és békénkért küzdünk" - e szpvtalkkü'1 feje-z-te kii Jaisszer Arafat, a PFSZ VB elnöke hétfőn-, -a Palesztina i 'Nemzeti Tanács 16. ülés szálka- maik megnyitóján a v-ilág min­den irészlérőll érkezett, mintegy 360 palesztin képviselő előtt a száműzetésben, illetve izraeli megszállás alatt élő -nép állta- János hangulatát. Az Algírtól 25 kilométerre -nyugatra lévő -nemzetközi kon- ferenáitalközpontbain mondott -beszédében -a iRF-SZ vezetője „az egész világihoz" fordult -tá­mogatásért az íizra-élii agresszió elleni harcban. JNém llesz bé­ke, -nem lesz egyensúly és nem -lesz mególdá-s, Na semmibe ve­szik a palesztin népet, ha mém -vesznek tudomást elidegeniifhe- tetlen jogainál” - mondotta Arafat. Hbnlg Súlyozta a fegy­be-náíló félék közö-tt”. Az INDK delegátusa- különösen fontos­nak mii-nősí-tette az eu-rópa-i le­szerelési kanférenaio összehívá­sában, a-nmOk feladatköréiben való megá'llo-podá-st. Kijelentet­te: „Az NŐK - a svéd kormány a-zon javaSltatárá, hogy a két szövetségi rendszer érintkezési vonalábán hözza-nak létre -atom­fegyver men'tes övezetet — kész arra-, hogy egész területét en­nek az övezetnék a rendélke- zéséne bocsássa." veres ha-rc jelentőségét, Vilá­gossá főve, hogy az -agresszió éll-eni küzdelem és a békeszeire- tet egységes fogalom a palesz­tin nép számá-ro-. A Ij-ardáinlai ura lkad óval fo ly­tatott tárgyaláslaliira utalva ki­jelentette, hoigy a jordáin-iai— Palesztinái konföderáció elkép­zelését -az aiha-b -egységbe ve­tett hite kifejeződésén'ék tártja, d-e ezzel össz-éfüggéslben is Ihang-súllyozíta, hogy ,,a -békét a -palesztin nép független döntés­ihozatalával-, a minden szinten -politikai h'onooal kiegészített fegywere-s harccal -Lelhet csak élénnli”. ,,Életbevágó a PFSZ szá-mára,' Nagy mindenféle gyámkodástól, Ih-eg-emániától és alka-dályoztá,fástól mentesen -ren­delkezzék a független döntés­hozatal képességevéi” - mon­dotta a PFSZ vezetőije, a „szer­vezethez 'közel és távol álló erőkhöz” intézve -szavait. Az ENSZ 'Biztonsági Tanácsa hétfőin mára na-pollta el a-m-eg- szállt -arab területeken folyta­tott Izraeli -politika féletti vi­tát. A BT tavaly novemberiben függesztette fel és a múlt-pén­teken újította- fel a, vitát az arab országok 22 ta-giú ENSZ- osopo-rtjának k-érellmét tolmá­csoló Jordánia előterjesztésére. Az arab országok aggodalmu­kat fejezték ki amiatt, hogy Iz­rael fokozza a palesztinok elíe- -nii -megtorló alkdióit, s kísérle­teiket tesz -u-ralrná-nlalk megszi­lárdítására a meg szállít arab területeken. Az el nem kötelezett orszá­gok csoportja olyan h-atá-rozat- tervezete-n dolgozik, amely kö­veteli, hogy ílzra-el ihd-gyjon 'fel törvénytelen tevékenységévéi,, a palesztinok üldözésével és szün­tesse meg újalb'b települések -létrehozását o -megszállt Gi-sz- jordá-niá-bain, a Gaza-övezetben és a Gol-a-n-fennsíkom. iL-albib Zéh-di T-enazi, a PFSZ E N S,Z-m-egfiigyelőjé tájékozta tta az ül-éls résztvevőit a paleszti­nokkal szémlbeni legutóbbi iz­raeli önkényes akcióikról és rá­mutatott: a megszálló hatósá­gaik egyre gyakir-albbain folya­modnak az egyes falvaik lakos­sága éllen-i kollektív büntető in­tézkedés-ékhez. 'Noel Sinclair, Guyana áll'ain- -dó ENSZ-lképVisélőj-e olyan Iz­rael elleni szankciók életbe -lép­tetését követelte, amelyek a megszállt aira-b terül-etek kiürí­tésére -kényszerítenék az ag-resz- szort. Kína küldötte támogatta a PFSZ és az arab országok a-ma követelését, hogy Izrael vonuljon ki az 1967 óta -meg­szállva tartott -aralb területek­ről, Arafat beszéde a palesztin parlament ülésén Kereskedők a gyárban Teiies termékskála - Sfáger az Universal Tegnap délelőtt Bonyhádon, a zománcárugyárban termék- bemutatót tartottak nagykeres­kedelmi vállalatok képviselői részére. Ez a bemutató hagyo­mányosnak mondható, miivel már harmadik éve hívják meg a kereskedőket a gyárba, néz­zenek körül, lismerkedjenek a zománcárugyár -termékeivel, hogy minél nagyobb Informá­cióval ren-déllkezzienék, azdka-t-a gyártmányokat tudják kiválasz­tani, amelyek a vásárlóknak szükségesek, i Bonyhádon az idén érett be a két évvel ezelőtt kezdett ter- 'méfetnutú'ita -wálltá s. iBermjtaltíá'k ■a téljjes Universal edénycsallá- dot, amely már az osztrák EMAIL cégtől vásárolt technoló­giával készült. A család alaptí­pusai; lábas, fazék, magasfa­zék. tejforralóedény és gulyás­lábas, omlettsütő többféle mé­retben. Ez az edénycsalád ‘tipi­kusom a 'német ízlés szeriint ké­szült, ami annyit jelent, hogy vastagabb falú edények készül­nek ebben a kategóriában. Bemutatták a kereskedőknek az limporttakarékos edényeket is. A romhányii csempegyár fes­tékeiből, vagyis oxidjaiból ké­szítették el a zománcozást. Bő­vítették az acélteflon edények választékát is. Új formákkal és szerelvényekkel is javították a választékot. A tegnapi termékbemutatón természetesen értékelték az el­múlt évi munkát'is. Elmondották a gyár képviselői, hogy nagy gondot jelent a festékek és a jó minőségű alapanyagok be­szerzése, A bemutatón részt vett a Belkereskedelmi Minisz­térium főosztályvezetője, Dr. Gábor Pál 'is. A kereskedelem képviselőinek elmondta Dr. Va. sas István gyárigazgató, hogy az 1983-ra eddig beérkezett Igények 10 millió forinttal na­gyobbak min-t az elmúlt évben, de ennék ellenére 250 imiiM-i-ó fo­rint értékben kívánnak értékesí­teni a bonyhádiak a belkeres­kedelem részére, az igényeket kielégítik a teljes termékskálá­ból. H. J. — G. K. Universal edénycsalád A kereskedők szemügyre veszik a választékot ■■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom