Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

2 ^PÜJSÄG 1983. február 1. Spanyolország Elnapolták a döntést a NATO-tagságról Gerardo Iglesias, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára új­ságíróknak nyilatkozva leszö­gezte: „Pártunk követeli, hogy minél gyorsabban kerüljön sor a népszavazásra, ahol világo­san fel kell tenni a népnek a kérdést: akarja-e, hogy az or­szág a NATO tagja legyen, vagy nem". Iglesias szerint a kormány megkezdte a népsza­vazás előkészítését arról, hogy az ország a NATO tagja le­gyen-e. Fernando Mórán külügymi­niszter ugyaniakkor az MTI tu­dósítójának kérdésére válaszol­va azt mondotta: „ígéretünkhöz híven megtartjuk a népszava­zást, de hogy miikor és milyen formában, erre még nem szüle­tett döntés”. Mórán szerint „a téma sokkal bonyolultabb an­nál, mint hogy egy népszava­záson igennel vagy nemmel le­Magyar—szovjet áruszállítási tervegyeztető tárgyalás kezdő­dőt hétfőn. Záhonyban. A két ország vasúti és külkereskedel­mi szakemberei o hét végéig tartó tanácskozáson megvitatják a legfontosabb idei közös tenni­valókat, egyeztetik szállítási te­vékenységüket és intézkedési tervet fogadnak el a vasúti szállítások ütemezéséről. A plenáris megnyitót köve­tően négy szekcióban tanács­koztak. A tavalyi szállítási terv teljesítését áttekintő bizottság többek között megállapította, heíne rá felelni. A NATO poli­tikai szervezetéből kilépni, vagy elutasítani a katonai szervezet­be való integrálódást, nem olyan egyszerű dolog. Figyelem­be kell venni az ország, a nyu­gati védelmi rendszer, valamint barátaink érdekeit”. A spanyol külügyminiszter — újságírókkal beszélgetve — ki­fejtette azt is, Hogy a népsza­vazás időpontjának kitűzését befolyásolhatja a nemzetiközi helyzet alakulása, a spanyol- amerikai katonai szerződés új­ratárgyalásának eredménye, és olyan, az ország jövőjét érintő kérdések tisztázása, mint a Kö- ■zös Piachoz való csatlakozás, vaav Gibraltár. „Esetleges NATO-tagságunk esetén — mondotta Mórán — felvetődik az a kérdés, hogyan tudnánk érvényesíteni a nemzeti érdekeinket, joggal igényelt hogy az eredeti és közösen ki­tűzött célok megvalósítását az elmúlt esztendőben számos té­nyező hátráltatta. A kocsiellátás nem tartott lépést a megnöve­kedett szállítási igényekkel, és ez mindkét, a határforgalom­ban érintett ország vasutasainak teljesítményén is érződött. En­nek ellenére, 1982-ben 12 millió tonna áru étkezett Záhonyba1 a Szovjetunióból, s hazánk terü­letéről négymillió tonna áru in­dult szovjeté nióbeli rendeltetési helyére, örvendetes eredmény, mozgásszabadságunkat. Termé­szetesen az ország védelme úgy is elképzelhető, hogy nem lesz taqja semmilyen katonai tömb- nék," A kormányhoz közelálló for­rások azon a véleményen van­nak, hogy az ország NATO-csat- lakozásának kérdését nem ítélik meg egyértelműen a. hadsereg körében sem. Amíg a haditen­gerészet és a légierő tábornokai inkább a NATO-belépés mellett vannak, addig a' szárazföldi egységeknél nagyobb az ellen­állás, egyebek között azért is, mert nem kívánnak más hatal­maik katonai parancsnoksága alá tartozni. A madridi kormány egyébként — többek között — ragaszko­dik ahhoz, hogy az ország terü­letén nem tárolhatnak nukleáris fegyvereket. hogy több mint másfél millió tonnányi árut már a magyar szakszolgálati helyeken, raktak á,t széles nyomtávú kocsikba. A záhonyi áruszállítási tár­gyalásokba szerdán bekapcso­lódnak a jugoszláv szakemberek is, akikkel a hazánkon át tör­ténő és a Szovjetunióba irányu­ló tranzitszállítások legfonto­sabb tennivalóit vitatják meg. A tárgyalások pénteken a ha­tározatokat és a feladatterve­ket rögzítő okmányok aláírásá­val fejeződnek be. PANORÁMA BUDAPEST Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével vasár­nap szakszervezeti küldöttség utazott Lengyelországba, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghí­vására. * Méhes Lajos ipari miniszter meghívására hétfőn hazánkba érkezett Edward Lukosz, a Len­gyel Népköztársaság kohászati és gépipari minisztere. A tár­gyalásokon a .miniszterek átte­kintik a két tárca kapcsolatai­nak alakulását, az együttműkö­dés fejlesztésének kérdéseit. HAJDÚSZOBOSZLÓ Vasárnap reggel gázkitörés történt a Nagyalíöldi Kőolaj- és Gázszolgáltató Vállaltit hajdú- szaboszíói üzeméinek 77. számú kútjánál, Nagyhegyes határá­ban. A feltörő gáz a kútnál nem lobbant be, nem ég. A kút el­zárására tett erőfeszítéseket to­vább folytatják. TRIPOLI iHöllai Imre, az ENSZ-(közgyű­lés 37. ülésszülkánlaik elnöke, magyar külügyminiszter-helyet­tes a líbiai kormány meghívá­sára látogatást tett a Líbiai Arab Szodiailisita Népi Dzsama- hiirijóiban. Fogadta őt Moaimer el-Kadhafi ezredes, a líbiai for­radalom vezetője. Megbeszélést folytatott Abdeloti el-Obeidi- vel, a legfelsőbb népi bizottság külkapcsölatokka! foglalkozó irodájának titkárával egyes nemzetközi kérdésekről, vala­mint a magyar-líbiai kapcsola­tokról. A találkozókon jelen volt Gál Bálint, a Magyar Népköz­társaság tripoli nagyikövete. VARSÓ Stefan Olszowski külügymi­niszter, a lengyel külpolitika időszerű kérdéseiről szóló kor­mánybeszámolót terjesztett elő a szejim hétfőn kezdődött két­napos üléslén. BONN Az országos választási elnökség közleménye az időközi választások eredményéről Magyar-szovjet áruszállítási tárgyalások Záhonyban Január 29-én az időközi vá­lasztások törvényesen, rendben megtörténtek. Budapesten a 41. számú országgyűlési választá- ketületben 19 396-an voltak jo­gosultak az országgyűlési kép­viselő időközi választására. 82,4 százalékuk vett részt a szava­zásban. Érvényesen szavazott 15 841, érvénytelenül 136 vá­lasztópolgár. Az érvényes szava­zatokból a jelölt 99,2 százalé­kot kapott, ellenszavazat 0,8 százalék volt Ily módon a1 je­löltet, PozSgay Imrét megvá­lasztották képviselőnek. Az 1333 hetyi tanácstagi vá­lasztókerületben a tanácstagok megválasztásában 218 766 vá­lasztó jogosult, állampolgár kö­zül 193 097 (88,3 százalék) vett részt. Szavazataikból érvényes 192 044 (99,5 százalék), ér­vénytelen 1053 (0,5 százalék). Az érvényes szavazatokból a ta n á cstag -<je I ö iték re 191 141-et (99,5 százalék), ellenük 903-at (0,5 százalék) adtak le. 72 ta­nácstagi választókerületben két illetve több jelölt közül válasz­tottak. Mind az 1333 helyi ta­nácstagi választókerületben megválasztották a tanácstagot. George Bush amerikai del­nők, aki vasárnap este érkezett Bannba, hétfőn reggél megtar­totta. első megbeszélését Hans- Dietriah Genscher nyugatnémet külügy miniszterrel. Ezt követően Helmut Kohl kancellár és Kari Garstems öllat mfő fogadta az amerikai afélnököt. Ciprus Az elnökválasztás tétié Elnökválasztásra készüllődnek Cipruson, a Földközi-tenger ki­csiny, ám stratégiailag annál fontosabb szigetén. Helyeseb­ben szólva — s kifejezve rögtön az ország alapproblémáját, tra­gikus megosztottságát —, csak a lakosság mintegy 80 százalé­kát kitevő görög népesség járul február 13-án az urnákhoz. A vöksolás tétje: megerősítik-e tisztségében az eddigi államfőt, Szpirosz Kiprianut. ÉVSZÁZADOS KONFLIKTUS Cipruson a helyzet 1974 óta szinte semmit sem változott. Akikor, a görög fasiszta junta ál­tal bátorított jobboldali áilam- csínykísérletre válaszul foglalta el török katonaság a sziget északi részét, ahol aztán 1975 / A török ciprióták vezetője, Rauf Denktas elején egyoldalúan kikiáltották az úgynevezett „Ciprusi Török Szövetségi Államot”. Jelenleg is a terület több mint egyharmada tartozik fennhatóságuk alá, bár a török népközösség csak a la­kosság körülbelül 18 százalékát teszi ki. (Az egyenlőtlenségen egyébként Ankara betelepíté­sekkel igyekszik javítani.) Ciprus a nemzetközi jog sze­rint ma is egységes állam, tag­ja az ENSZ-nek, s a török mini­államot az anyaországon kívül sehol nem ismerték el. Ám az egységnek csak a látszata ma­radt fent. 1981 közepén a par­lamenti választásokat is külön rendezték, s az azóta eltelt idő sem hozott előrehaladást. A hosszú évszázadokra visszanyú­ló nemzeti, etnikai és vallási konfliktusa,k, valamint Athén és Ankara háttérben meghúzódó ellentétei — nem is szólva a NATO érdekeltségéről, a tá­maszpontokról — eleve megne­hezítették a két népcsoport megegyezését. Az ENSZ égisze alatt évek óta folyó közösség­közi tárgyalások sem vezettek eredményre. A résztvevők köl­csönösen elutasították egymás javaslatait, hisz a görög ciprió­ták célja az egység megőrzése, a központi kormány szerepének erősítése, míg a törökök a két tartomány önállóságát növel­nék a létrehozandó föderáció­ban Nicosia rovására. A KIBONTAKOZÁS KÖRVONALAI A veszélyes holtpontról a kö­zelmúltban két kísérlet igyeke­zett kimozdítani a ciprusi válság ügyét. Először a Görögország­ban (hatalomra került szocialis­ta kormányfő, Papandreu jelen­tette be, hogy „világméretű diplomáciai offenzívát” indít s elfogadta a Szovjetunió által már régen javasolt .nemzetközi konferencia gondolatát. Új esélyt hozott a kialakult reali­tásokat messzemenően elfoga­dó Waldheim-terv is. Ennek alapelveit — igaz fenntartások­kal - mindkét népközösség ve­zetői elfogadták. A tárgyalások alapján tavaly lassan körvonalazódni kezdett a meg egyezés. A kiszivá rogta- tott tervezet szerint a leendő független, szuverén és el nem kötelezett Ciprus két, kiterjedt önkormáinyzattal rendelkező tartományból állna, de a szö­vetségi nemzetgyűlés törvényei egyaránt érvényesek lennének. A központi kormány kezében a kül - és katonapolitika intézése maradna. A tartományok külön kép visel őh á zza I, re n d ő rség g e I és zászlóval rendelkeznének, megtartanák saját nemzeti ün­nepüket. A hivatalos nyelv a görög, török és az angol lenne. VETÉLYTARSAK ÉS ESÉLYEK A tervezet - bár valószínűleg tartalmazza az elengedhetetle­nül szükséges kompromisszum elemeit — mégsem vezetett frontáttöréshez. A szigeten ma Is ENSZ-erők állomásoznak, a fegyverszüneti vonalak szinte határrá merevedtek, nincs kilá­Az újraválasztásért küzdő Kiprianu elnök tás a területi engedmények, s a menekülitek ügyében sem. Ezért nagy jelentőségű, ki győz a mostani választáson. Az el­nök személye ugyanis messze­menően befolyásolhatja a to­vábbi kibontakozást. A legna-' gyobb párt, a kommunista AKEL úgy döntött, hogy nem indít sa­ját jelöltet, hanem Kiprianu mellett áll ki, támogatva a szu­verenitásért, a demokratikus, el nem kötelezett Ciprusért foly­tatott tevékenységét. Hasonló célkitűzésekkel indul Lisszdri- desz, az Egyeséges Demokrati­kus Szövetség elnöke. Kiprianu fő vetélytársa rajta kívül Glav- kosz Kleridesz, a jobboldali Demokratikus Tömörülés Ameri­ka-barátságáról ismert elnöke. Az ő elképzelései jóval közelebb állnak a nyugati rendezési ter­vekhez, így valószínűleg új irányt hozna a sziget kül- és belpolitikájában egyaránt. A megfigyelők azonban egyetér­tenek abban, hogy a voksolá­son Kiprianu indul a legna­gyobb eséllyel. SZEGŐ GÁBOR KBT A megelőző munkát helyezték előtérbe Tanácskoznak a közlekedési szakemberek A Tolna megyei Közlekedés- biztonsági Tanács elnöksége ülésre hívta össze Tolna me­gyéből azon intézmények, szer­vék vezetőit, képviselőit, akik vadaimilképpen részesei a közle­kedésbiztonságért folyó küzde­lemnek. A szekszárdi Városi Ta­nács nagytermében tartották az értekezlet ef január 30-án dél­után. Évről évire egyre szívósabb, követk ezetesebb propaganda- munka folyik amnalk érdekében, hogy minél kevesebb embert ér­jen a közúton szerencsétlenség. A megyei KBT testületi ülésén ■közel száz megyei szakember vett részt, jelé n vol t G ríme Ha Sándor rendőr ezredes, az OiKBT ügyvezető elnöke, Csá­szár József, a megyei tanács elnöke, dr. Adrián Zsigmond ez­redes, megyei rendőr-fökapi- tány. Az MSZMP megyei bi­zottságát dr. Böröcz József, az adminisztratív osztály munka­társa képviselte. 'Rübling Ferenc, a megyei KBT élinöke örömmel jelentette, hogy a több éve folyó céltudatos munka eredlményeként csökkent a balesetek száma. A számok­kal alátámasztott értékelést Eigner György rendőr őrnagy mondta el. Megálllapította, hogy 1982uben 593 személyt ért szerencsétlenség a közúton, 1981-ben pedig 683-at. A bal­eseti okok legtöbbje emberi ha­nyagságra vezethető vissza. így az elsőbbségi jog meg nem adása, ittas, vezetés, relatív gyorshajtás stb. Tavaly ötvenegy gyermeket ért baleset, miig ötvenhat hat­van éven felüli idős ember is áldozat volt Ez adja meg a további tennivalóikat is, fokozni a kiskorúak és az idősék köz­lekedési balesetektől való vé­delmiét felvilágosító szóval, rendőri intézkedésekkel. Ez utóbbiakat a megelőző évinél többször kellett' alkalmazni 1982-ben. 19151 alkalommal bírságoltak helyszínen járműve­zetőt, míg gyalogosokat csak 2500 esetben. Félezernél több jogosítványt vettek el, és 95 jár­mű jelzését vonták be. A múlt évben lefolytatott büntetőeljá­rások szálma 651 volt, ezek kö­zött 405 eset ittas vezetéshez vezethető vissza. A KBT ülésén az QKBT, a megyei tanács, a rendőr-főkapi­tányság és a közlekedési válla­latok, a városi tanácsok képvi­selői is véleményt mondtak a helyi közlekedésbiztonsági taná­csok, illetve rendőri szervek megelőző munkájáról. Grimella Sándor, az OKBT el­nöksége nevében Császár Jó­zsefnek sok éven át végzett tár­sadalmi munkájáért emlékpla­kettet adott át, ezzel is elis­merve a megyei tanács elnöké­nek a közlekedés biztonságának fokozása érdekében végzett munkáját. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatája HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. február 1-től Devizanem Vételi Közép árfolyam 100 egységre, Eladási forintban Angol font 6 113,65 6 119,77 6 125,89 Ausztrál dollár 3 883.89 3 887,78 3 891,67 Belga frank 83,19 83,27 83,35 Dán korona 464,76 465,23 465,70 Finn márka 735,35 736,09 736,83 Francia frarik 575,08 575,66 576,24 Holland forint 1 487,04 1 488,53 1 499,02 Japán yen (1000) 166,65 166,82 166,99 Kanadai dollár 3,222.52 3 225,75 3 228,98 Kuvaiti dinár 13 642,28 13 655,94 13 669,60 Norvég korona 558,87 559,43 559,99 NSZK márka 1 629,06 1 630,69 1 632,32 Olasz líra (1000) 28,41 28,44 28,47 Osztrák Schilling 232,07 232,30 232,53 Portugál escudo 41,99 42,03 42,07 Spanyol peseta 30,88 30,91 30,94 Svájci frank 1 981.62 1 983,60 1 985,58 Svéd korona 535.78 536,32 536,86 Tr. es cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 983,04 3 987,03 3 991,02 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. február 1-től Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 5 936.18 6 303,36 Ausztrál dollár 3 771,15 4 004,41 Belga frank 80,77 85,77 Dán korona 451,27 479,19 Finn márka — a) 714,01 758,17 Francia frank 558,39 592,93 Görög drachma — b) 43,25 45,93 Holland forint 1 443,87 1 533,19 Japán yen (1000) 161,82 171,82 Jugoszláv dinár — a) 50,67 53,81 Kanadai dollár 3 128,98 3 322,52 Kuvaiti dinár 13 246,26 14 065,62 Norvég korona 542,65 576,21 NSZK márka 1 581,77 1 679,61 Olasz líra (1000) 27,59 29,29 Osztrák Schilling 225,33 239,27 Portugál escudo 40,77 43,29 Spanyol peseta 29,98 31,84 Svájci frank 1 924,09 2 043,11 Svéd korona — a) 520,23 552,41 USA dollár 3 867,42 4 106,64 a) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 500-as.

Next

/
Oldalképek
Tartalom