Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

1983. január 5. NÉPÚJSÁG 5 Dunaföldvár és Bölcske Egyesült ÁFÉSZ Székesfehérvár, és Dunaújváros, Kecskemét Paks között „Programozott” virágok Nem véletlenül sikeredett ilyen hosszúra ez a cím, Hiszen amikor a beszélgetés elején arra kértem Steinbach Antal igazgatósági elnököt, hogy jel­lemezze szövetkezetüket, ezzel kezdte: Ha még egy kissé a földrajzi jellemzőknél maradunk, arról se feledkezzünk meg, hogy Du- naföldvárt kettészeli a 6-os út, itt ível át a Dunán a híd, amely összekapcsolja a Dunántúl kö­zépső felét a Duna-»Tisza köze hasonló fertályával. Mindezekből egyként követ­kezik, hogy a már-már város nagyközségnek nagy a vonzás- körzete és rendkívül nagy itt az áruforgalom. Azt már nem Steinbach Antal mondta, hogy a boltok árukész­lete bőséges, a választék nagy s Dunaföldvárott olyan hiány­cikkeket is meg lehet kapni, ál­talában, amelyeket messze vi­déken nem. Ezt én mondom, az elnöktől viszont megtudjuk, hogy az áfész forgalma - nem kis mértékben sajátos földrajzi fekvése következtében — a me­gyei jellemzőtől eltérően alakul immár évek óta. Az iparcikkek — ide számít­juk természetesen a ruházatot is - forgalma az áfész forgal­mának évek óta 73-75 száza­lékát adja, csak a többi az élel­miszer. (Persze most a bolti for­galomról van szó, a felvásárlás az más terület.) Az egy lakosra vetített forgalom szerint ez az áfész tavaly az országban a ti­zedik volt. Ez a szám is érzék­letesen utal az átmenő forga­lom és a szívóhatás jelentősé­gére. A Dunántúlon Fejér megye alsó csücskét, a Duna-Tisza- közén a hídtól Soltig eső részt a dunaföldvár-bölcskei áfész uralja, de iparcikkeket vásá­rolni még Szekszárdról is jár­nak ide. Paks nem jelent kon­kurenciát. A két községet mindössze 14 ezer ember lakja, a forgalom sok tízezret érint. A 450 dolgozóval működő áfész 65 egységet üzemeltet. A kereskedelemben működési te­rületén „egyeduralkodó”, a ven­déglátásban Dunaföldvárott csak kiegészítő szerepe van. A forgalmi arány ebben 65-35 százalék a vendéglátó vállalat javára. A felvásárlás teljes egé­szében a szövetkezet dolga, de végeznek ipari tevékenységet is és szállítást szintén. Új egységek létrehozását egy­előre nem tervezik, a korszerű­sítés azonban folyamatosan megy. És ez nemcsak a meg­nehezedett gazdasági viszo­nyok miatt van így, hanem man az állattenyésztési kuta­tások sok olyan eredményt hoz­tak, amelyeket a gyakorlati ál­lattenyésztés részben már fel­használ munkájában, részben a jövő útját jelenítik. A szerzők három fő témakör köré csoportosítva számolnak be a gyakorlatban is alkalmaz­ható kutatási eredményeikről. Az állattenyésztés távlati fej­lődésének tudományos alapjai c. fejezet a genetika, az öko­lógia, az etológia, a szaporo­Szenkesztette: dr. Gönczi A vállalatok, vezetőinek akkor is dönteni kell, ha nem áll ren­delkezésükre döntésmegalapozó szakapparátus és számítógép. Ezért ebben a könyvben olyan döntési kalkulációkat válogattok össze a szerzők, amelyeket a gyakorlatban dolgozó vállalati szakember matematikai felké­szültség és bonyolultabb szá­mítógépes háttér nélkül is hasz­nosítani tud. A könyv első része a dönté­sek megalapozását módszertani azért is, mert a meglévő üzle­tek, akár a forgalmat, akár a színvonalat nézzük — az áfész vezetése szerint - megfelelően képesek kielégíteni az igénye­ket. Tavaly három új egységet nyi­tottak, Dunaföldvárott egy autósboltot és egy villamossági szaküzletet - ezzel tulajdon­képpen az áruház műszaki osz­tályát szakosították; Bölcskén pedig megszüntettek egy kor­szerűtlen egységet és helyette egy korszerűt hoztak létre. Az állagmegőrzésre, illetve korsze­rűsítésre évente egymillió forin­tot fordítottak, és fordítanak a jövőben is. A felvásárlással érdemes egy kicsit bővebben foglalkozni. Évente 150-250 vagon a felvá­sárolt termék. Ennek zöme a gyümölcs és szőlő. Szőlőnél a nemes fajtákkal nincs gond, annál inkább az otellóval, amelybőr pedig elég sokat ter­melnek a környéken. Ez az Izsáki Állami Gazdaság gesztor­ságával működő termelési rend­szernek, amellyel kapcsolatban állnak, nem kell. Megpróbálják hát befolyásolni a -termelőket, hogy olyasmivel foglalkozza­nak, akár gyümölcsről, akár sző­lőről van szó, amelynek biztos a piaca és jó az átvételi ára. Gyümölcsfa- és szőlőoltvány- lerakatot működtet a szövetke­zet és mindennemű vetőmag­gal ellátja a kistermelőket. Lé­tesítettek egy egyhektáros be­mutatókertet, ahol a kertbarát- körrel bemutatókat szerveznek. A zöldség-gyümölcstermesztő szakcsoporton kívül még hatot működtetnek. Már szó esett az áfész ipari tevékenységéről, most elmond­juk, hogy az ipari tevékeny­gia területién az öt év folyamán elért eredményeket mutatja be. A hústermelés fejlesztése c. fe­jezet a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, és a baromfihús-terme­lés ötéves kutatási eredményeit foglalja össze. A takarmányozás korszerűsí­tése c. fejezet ugyancsak a ku­tatás legújabb eredményeit ösz- szegzi. A könyv közreadása azt a célt szolgálja, hogy a tudomány eredményei mielőbb általános gyakorlattá váljanak a termelés­ben. Iván. oldalról tárgyalja. A második rész a mezőgazdasági vállalat egy-egy tevékenységi területé­nek (szántóföldi növénytermelés, ültetvényes termelés, állatte­nyésztés, öntözés) döntési prob­lémáit tárgyalja gyakorlati fel­fogásban. E fejezetek azt is be­mutatják, hogy az egyes terü­letek sajátosságaihoz hogyan lehet hozzá igazítani a döntési logikát, s a kalkulációs mód­szereket ségben legnagyobb termelési értékkel - több mint évi 30 mil­lió forinttal - a lakatosüzem a Kertészet A nyugat-európai országok­ban 120—130 kiló zöldséget fo- gya'sztanak fejenként, évente 70—80 féle zöldségből. A mi zöld ségfogya sztá sunk ennél lé­nyegesen alacsonyabb, és a vá­laszték is jóval szerényebb. Ter­mészetesen van imód a válasz­ték bővítésére és a mennyiség fokozására, csak ki kéne hasz­nálnunk a lehetőségeket — írja a Kertészet és Szőlészet idei első száma. Az Ikebana szó jelentése: vízben virág. Ennél azonban sokkal többet jelent. A japán virágkötészekről Jámboráé Ben­czúr Erzsébet írt érdekes cikket a hetilapban. Magyarországon az ezredfor­duló előtt 17 esztendővel aligha Új, mesterségesen, kiépített torkolaton keresztül ömlik a Ve­lencei tóba a Császár-patak, a tó legnagyobb vízszállítója. A régitől néhány száz méterre ala­kították ki a hármas torkolatot, s odavezették a patak vízét. A természetes viszonyok megvál­toztatására azért volt szükség, szerepel. Fő termékük a kerítés és a kapu, de az Autóipari Ku­tató Intézettől vásárolt licenc alapján autó-kipufogódobokat is gyártanak. A betonáruüzem évente két­millió forint értékű árut állít elő, ennek közel felét közvetlen lakossági szükségletre. Visszatérve még egy mondat erejéig a kereskedelemre: 19 egységet szerződéses üzemelte­tésre adtak ki, köztük vala­mennyi vendéglátó egységet - az áruházi büfé kivételével. Hogy teljes legyen a kép, a szövetkezetnek 3600 tagja van. Az alaprészjegy ötszáz forint. Célrészjegyre 4,5-5 millió fo­rintot jegyzett a tagság. Ezt teljes egészében hálózatfejlesz­tésre fordították. Azt mondani se kell, hogy mind a tagok, mind az áfész alkalmazottai részt vesznek a községek közéletében. LETENYEI GYÖRGY Fotó: Kapfinger András és Szőlészet? beszélhetünk tudatos környezet- formálásról, tájépítésről. Ennek oka a rassz szemlélet mellett a kerttervezők nem kellő megbe­csülése. Erről az érdekes prob­lémáról szól Tamás Enikő inter­júja­Mi az oka a kajszitermesztés hanyatlásának? Mit ér a jó termőhely és a későn fakadó fajták telepítése éppen nálunk, ahol gyakran a tavaszi fagyok döntik el a kajszi sorsát. Erről ír Gergely István a lap hasáb­jain. Mire jó a feketeretek, ho­gyan bánjanak takarékosan a tüzelővél, hogy a meleg meg ne szökjön a kéményen át. Erről is olvashatunk az így csinálom rovatban. mert annak a területnek a ná­dasai, ahol a patak eddig a tóba jutott, már nem tudták kel­lően megtisztítani', megszűrni a vizet, ami pedig igen fontos, mert a1 patak a vízgyűjtő terű-, let vizeinek kétharmadát gyűjti össze, s viszi a Velencei tóba. Újabban egyre többet hal­lunk a nagyüzemi „irányított" vagy „programozott" dísznö­vénynevelésről. Milyen termesz­tésmódot jelent és miért van rá szükség? — kérdezzük dr. Szántó Matildot, a Kertészeti Egyetem Dísznövénytermesztési Tanszékének adjunktusát.- A virágos cserepes dísznö­vényeket az üzemekben meg­határozott időpontra kell elő­állítani. Egész Európában szin­te csak nálunk jelent problé­mát, mert mindenütt a szüle­tésnapokat ünnepük, a névna­pot egyedül nálunk, ily módon a virágpiacon nem egyenletes a kereslet; csúcsnapok jelent­keznek. A cserepes dísznövé­nyeket is ezekre az időpontokra kell időzíteni —, ha nem tudunk Mária-, Erzsébet-, Katalin-nap- ra előállítani virágzó növénye­ket, két nappal később már nem lehet a tömeges állományt értékesíteni. A névnapok mellett a nem­zeti ünnepek és „neves” ünne­pek is szerepelnek: nőnap, hús­vét, anyák napja, ballagás. Ezekre is az előbbiek vonatkoz­nak; ha az adott- időpontban nem áll rendelkezésre a ki- virágoztatott állomány, azt az üzem később már nem tudja megfelelő áron értékesíteni. A rövidnappalos dísznövényeket, amelyek nálunk főleg tavasz- szal virágoznak, nagyon jól le­het időzítve nevelni.- Hogyan lehet a növénye­ket adott időpontra „virágoz­ta thi”?- A növények élettani adott­ságai határozzák meg, hogy milyen hő-, illetve fényviszonyok között virágozzanak. A dísznö­vények eredeti származási he­lyükön sok ezer év alatt alkal­mazkodtak azokhoz a megvilá­gítási időtartamokhoz, amelyek a virágzás, a fajfenntartás szempontjából a legmegfele­lőbbek. A rövidnappalos növé­nyek napi 12 óránál rövidebb ideig tartó megvilágítás hatá­sára hozzák virágaikat. Itt a tanszéken saját Kalanchoe blossfeldiana (Korallvirág) faj­tánk, az Arany időzített neve­lésével foglalkozunk. Ennek az az elvi alapja, hogy a korall­virág akkor képzi virágrügyét, ha a megvilágítás 12 és fél óra alá esik. Kb. szeptember köze­pétől számíthatjuk ezt az idő­szakot. Az időzítés úgy törté­nik, hogy ha pl. Mária-napra, szeptember 12-re akarunk Ka- lanchoét virágoztatni, akkor — fajtától függően - 80 nappal korábban el kell kezdeni a gyökeres dugványok elsötétíté­sét. Nyáron 30 napig, nyár vé­gén 20 napig kell és érdemes az elsötétítést folytatni. Reggel 7-től délután 5 óráig kapnak fényt, a többit sötétben töltik (fekete fóliával vagy fekete anyaggal — vászonnal, molinó­val — takarjuk le a növényeket.) Nem szabad egészen a növé­nyek fölé tenni a takarót, meg­felelő légteret kell bitzosítani, mert ha az állomány hőmér­séklete 30 C-fok fölé emelke­dik, a virágrügyek képződése nem indul meg. Ezek a megvilágítási irány­adatok természetesen csak op­timális hőmérsékleti viszonyok mellett érvényesek, a Kalan­choe esetében pl. 30 C-fok fö­lötti hőmérsékleten nem diffe­renciálódnak a virágrügyek. Az optimálisnál alacsonyabb hő­mérséklet 15 C-fok alatt pedig késlelteti a virágzást. A legnagyobb probléma az, hogy a vásárló a virágzó álla­potban megvett növényt otthon újra szeretné virágoztatni, de nem ismeri a fentebb részlete­A favágá's, szállítás szervezé­sének korszerűsítésére dolgo­zott ki különleges rendszert az Erdészeti Tudományos Intézet. Számítógépes adatfeldolgozás­sal összeállított munkaprogram szerint beruházás nélkül 20—30 százalékkal növelhető a fakiter­melés azzal, hogy javul a gépek kihasználása. Az új rendszer a gyakorlatban sikerre:! vizsgázott, zett hő- és fényigényeket. Ezt oly módon lehet megoldani, hogy elvirágzása után a töve­ket vissza kell vágni és kitenni a szabadba, félárnyékos hely­re, fák vagy bokrok alá, hogy minél jobb legyen a hajtásnö­vekedés. Ősszel, ha bevisszük a lakásba, ahol ég a villany, nem fognak virágozni, mert a világítás gyenge, szórt fénye is elég ahhoz, hogy hosszúnappa­los körülményeket biztosítson, és gátolja a virágrügyek kiala­kulását. Kistermetű növényeket, pl. a korallvirágot lehet papír­zacskóval vagy fekete fügöny- nyel elsötétíteni, de nagyobb növényeket, mint a mikulásvirág, nehéz így elkülöníteni, és ezért nem virágoznak.- Kérem, szóljon a cserepes dísznövényeknél oly gyakori problémát jelentő tápanyag­utánpótlásról.- Az üzletekben jelenleg kapható cserepes dísznövények tőzegkeverékbe vannak ültet­ve. A tőzeges földkeverékben történő termesztés előnye, hogy a tőzeg — szerkezeténél fogva — a vizet és a tápanyagot is jól megköti. A dísznövényterme­lő üzemek számára előnyös, ha a növényeknek nevelés közben hosszabb időn át ható táp­anyagokat tudnak adagolni. Ilyenek a tartós hatású nitro­génműtrágyák; ezek érvénye­sülésének hatásmechanizmusát is vizsgálta tanszékünk. Hazai és küföldi tűzegalapanyagú földkeveréket tartós hatású nit­rogénműtrágyákkal töltünk fel, alaptrágyaként adagolva.- Úgy tudom, hogy a növé­nyeket a tenyészidőszak folya­mán többször is átültetik, hogy a helykihasználás a fűtött nö­vényházban minél hatékonyabb legyen. Két átültetés között ho­gyan lehet biztosítani a folya­matos tápanyagellátást?- Mostanában nagyon meg­változott a dísznövénytermesz­tési technológia. Egyes növény­fajok dugványait gyökereztetés nélkül közvetlenül a „vég- csérépbe”, tehát abba a cse­répbe ültetjük, amiben értéke­síteni fogják. Ki kell számítani, hogy megéri-e dugványcserép­be ültetni és egyszer átültetni, vagy nincs munkaerő, és akkor — tetszik, nem tetszik — a vég­cserépbe kell ültetni. A csere­peket a gyökereztetés idején még emeletesen is el lehet he­lyezni, hiszen ebben az időben a növénynek nincs fényigénye. Gyakran a növényasztalon, mi­niatűr fóliasátor alatt neveljük a növényeket. így gyökeresed­nek meg, tőzegbe süllyesztve, két hétiq le sem vesszük a fó­liát.- Mit tehet a vásárló, ha so­káig akar szép növényben gyö­nyörködni?- Jó, ha tudja, hogy nem le­het tápanyag-utánpótlás nélkül tartani a növényt, mert a föld­jében lévő tartós hatású mű­trágya csak 3-5 hónapra elég, de utána kimerül. Nyáron he­tente, télen kéthetente végzett rendszeres tápoldatozás (Wo- pil, Wuxal, Niphoka) feltétle­nül szükséges ahhoz, hogy a növények jól érezzék magukat. Újabban terjedőben van, hogy a termesztőüzem kis műanyag­táblát szúr a növény cserepé­be, amin rajta van a növény kezelési utasítása, mikor kell tápanyag-utánpótlást adni, mi a hő- és fényigénye, stb. Ezt nagyon fontos lenne általános­sá tenni, mert ha nem adunk tápanyagot, lakásban nem le­het tartósan fenntartani a tő­zegkeverékbe ültetett növénye- köt. ■ B. GEGES MARIA alkalmazásával a Somogy me­gyei Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daságban tavaly mintegy 30 ezer köbméterrel több fát ter­melhettek ki, mint a korábbi években. Az új rendszer (iránt — éppen a Somogy megyei fafeldolgozó gazdaság kedvező tapasztala­tain felbuzdulva — más erdő- gazdaságok is érdeklődnek. Szerződésesen üzemel Dunaföldvár központjában a presszó A Mezőgazdasági Kiadó újdonságai ÁLLATTENYÉSZTÉSÜNK FEJLESZTÉSÉNEK LEHEJŐSÉGEI Szerkesztette: dr. Horn Artúr—Keserű János—dr. Szentmi- hályi Sándor. Az ötödik ötéves terv folya­Miről ír dásb'iollógia, a növekedésbio ló­GYAKORLATI KALKULÁCIÓK A MEZŐGAZDASÁGBAN Uj torkolat a Császár-pataknak Számítógépes favágók Részlet a dunaföldvári áruházból I Mindent egy helyen. Bölcskén egy épületben három bolt és az udvarban, hátul, a Tüzép-telep

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom