Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-23 / 19. szám

a Képújság 1983. január 23. ON KERDEZ Az ötödik napon Mór-mór a teljes tehetetlen, ség miatt fordulok végül önök­höz — kezdte levelét Szabó Zoltán Szekszárd, Gemenc u. 2. szám alaíti olvasónk — A problémám nagyon egyszerű. Egy hete bejelentettem a Gel- kának, hogy a BlO-Super auto­mata mosógép szivattyúját le kellene cserélni. Ők a követke­ző Ígéretet tették: másnap tar­tózkodjak otthon, mert jön a műszerész. Azóta sem jelent meg. Többször szerettem volna velük telefonon beszélni, de egyszerűen nem vette fel senki a telefont. A postát is felhív­tam, megkérdeztem, mi az oka, hogy nem veszik fel a Gelká- nál a telefont. A Posta azt vá­laszolta: régi probléma ez. Évek óta kapnak olyan panaszt, hogy a Gelkánál nem veszik fel a telefont. A kérdésem: miért van akkor telefonjuk, miért ígérik, hogy iksz időben jönnek, és miért nem jönnek az igéit idő­ben?" A kérdésre a Geíka jogutód­ja, az Elekltromosgép-javító Vál­lalat, személy szerint Varga János műszaki ellenőr adta a következő választ: — Szabó Zoltán automata mosógépéit műszerészünk 1983. január 11-én megjavította. A készülék javításához szükséges alkatrész az eredetileg ígért naoon (7-én) még nem állít ren­delkezésre. ügyfelünk 1983. ja­nuár 6-án jelienteltte be készü­lékének meghibásodását. A le­vél írásakor nem telhetett el egy hét, mert a javítást az ötödik napon elvégeztük. — Szervizünk teléfongandjai valóban fennállnak. A posta meqyei távközlést üzemének 1982. július 7-én jeleztük prob­lémánkat, és megrendeltük a srükséges munkált Intézkedés, sajnos, még nem történt Belátható Cilkórol kaptuk a levelet: „A Bonyhádról Cikóra vezető úton van egy probléma. Ezen az úton van egy sorompó, amely előtt a legrosszabbak a látási viszonyok. Egyrészt a növény­zet, másrészt az őrbódé és a vele szemben lévő magánla­kás miatt. Van-e mód, hogy ezektől mentesüljön ez a te­rület?" A kérdésre a következő vá­laszt kaptuk Bakrai Ervintől, a KPM Közúti Igazgatóság igaz­gatójától :- Az ügyet a helyszínen m egvi zsgáltam. Megá i lapítot­ta m, hogy a kifogásolt lakóhá­zat már két éve lebontották, a látást akadályozó növényzetet az igazgatóság szekszárdi üzemmérnöksége 1982. novem­ber hónapban eltávolította. Kifizették Levelet kaputok özvegy Val- kai Józseféé, Szekszárd, Szőlő­hegy 40. szám alatti olvasónk­tól. Ezt írta: „1982. december elején kéréssel fordultam a Népújság szerkesztőségéhez. A férjem vállalatához hiába for­dultam kérésemmel, csak kité­rő válaszokat kaptam. Kérésem az volt, hogy megkaphatom-e 1982. júliusában elhunyt fér­jem 25 éves jubileumi jutalmát, mivel az már három évvel ko­rábban is esedékes lett volna. 1983. január 4-én megkaptam a jubileumi összeget..." Az utóbbi időben többen is írtak szerkesztőségünknek azért, mert nem kapták meg jubileu­mi jutalmukat, a munlkabélyük ahélyett, hogy figyelemmel kí­sérte volna: ki, mikor éri él a jubileumihoz szükséges éveket, még akikor sem intézkedett, a miikor a dólgozá többször i s kérte: fizessék már ki végire! E levél azt bizonyítja: lehet gyor­san is intézkedni. Gsak egy hi­ba van: ókkor intézikedték gyor­san, amikor az özvegy 'kényte­len volt más fórumhoz, történe­tesen a Népújság szerkesztő­ségéhez fordulni. Nem léhetne ezeket az ügy-éket mindenütt, minden külliső beavatkozás nél­kül gyorsan élintézni? Paks nagysága nem indokolja PállfallW Erika paksi olvasónk a maga és negyven társa ne­vében írta a levelet. Tudomá­suk szerint a Volán megszün­teti a paksi atamlakótelepre a járatait. „Ez bennünket nagyon lesújt, mert mindannyian a la­kótelepen lakunk. Naponta uta- zünk be Szekszárdra és vissza: ki dolgozni, ki tanulni. A csa­ládanyáknak ötkor kell kelni, a gyerekeket fél hatkor felrázni, hogy hat órakor óvodában le­Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 hessenek és rohanás, mert 6 óra tíz perckor indul a busz Szekszárdra. Hét óra után érünk Szekszárdra, fél nyolckor kezdődik a munka. Utána ugyanilyen rohanás az élet. És másnap kezdődik elölről. ...Sze­retnénk, ha legalább egy busz a munkába induláskor és a dél­után, háromnegyed négyes busz továbbra is feljönne a lakóte­lepre..." iPiegl Ferenc, a Volán 11. sz. Váll Halat igazgatója válaszolt: — A paksi autóbusz-állomás elkészültével a lakótelepi hely­közi a utóbusz-végállomá st vég­legesen megszüntettük. Ennek feladatát most az új autóbusz- állomás látja el. Az autóbusz­járatok előírásszerű közlékedte- tését, (indítás, érkeztetés, me­netlevél-igazoltatás stb) csak itt tudjuk biztosítani, mivel a for­galomirányító személyzetet is áthelyeztük a lakótelepi végál­lomás megszüntetésévéi párhu­zamosan. — Paks város nagysága nem indokolja két 'helyiközi végál­lomás üzem-éltetését. Két hely­közi végállomás Magyarország egyetlen városálban simas, ki­véve Budaipestet. — A lakótelep és az autó­busz-állomás kielégítő közleke­dés! kapcsolatát biztosítottuk. A helyi járattal az autőbusz- állomásról a Székszárdra in­dúló és az onnan érkező jára­tokhoz a csatlakozást megol­dottuk. Csapadékvíz Fáth Ádámné mözsi, Kossuth u. 25. szám alatti olvasónk pa­naszolta: amióta megszüntették az utcában a vízelnyelő aknát, azóta állandóan kárt okoz a csapadékvíz. — A mözsi Kossuth és Tóinál utca egymással párhuzamos - kezdte válaszát dr. Péter Ger­gely, a Tolna megyei Tanács V. B. székszárdii járás1! hivatal áltállá nos igazgatási osztályá­nak vezetője — A Kossuth utca azon része, áhól Fáth Ádámné ingatlana található, zsákutca. Ezért a csapadékvíz elvezeté­sét a korábbi évékben úgy ol-' W dották meg, hogy a 25. sz. épü­lettel szemiben víznyelő aknát létesítettek. Ez a hordalékot is felfogja. Ebből zárt vezetéken - magánterületen és a Tolnai u. buHkolata alatt — jut a csa­padékvíz az út jobb Oldatán lé­vő nyílt átokba. A levélben em­lített útépítést megélőzően va­lóban volt az út túloldalán víz­nyelő akna. A kivitelező válla­lat a Kossuth utcából jövő ve­zetéket összékötötte az út alat­ti átvezetéssel — az aknát meg­szüntette. Fáth Ádáimné az akna megszüntetésének fényéből ar­ra következtetett, hogy ezzel el­zárták a csapadékvíz útját. Problémáját valójában az okoz­ta, hogy az épületévéi szemben lévő vízelnyelő akna hordalék­kal telítődött. Ez a hordalék késleltette a felszínen lefolyó csapadék elvezetését. Az akna tisztítása még az elmúlt évben megtörtént. Fáthné teljes meg­nyugtatása érdekében megmu­tattuk a vezeték nyomvonalát és a TOlnai utoali ároknál lévő szalbad kivezetését. Bélátta, hogy az akna megszüntetése és az általa fél vetett probléma nem áll összefüggésben. Meg­állapodás történt arra iis, hogy az ingatlannal szemben lévő akna hordaléktól való folya­matos tisztításáról az utcában lakó munkabíró lakókkal együtt Fáth Ádámné gondoskodik. — Az említett akna megszün­tetése a Tolnai utcában épült szilárd burkolatú út állagvédel­me szempontjából Icáiras, mivel a felszíni csaipadékvíz az út túlsó oldalán húzódó nyílt árok­ba átfolyni nem tud. A nagy­községi közös tanács a műsza­ki átadás után mór intézkedett, hogy létesítsenek aknát. A költségvetési üzem a munkát az élmúlt évben kapacitáshiány miatt nem tudta elvégezni. A nagyközségi közös tanács Vb szakigazgatási szerve január 10-én kelt levélében értesítette hivatalunkat, Hogy a munkát 1983. április 30-i határidőre el­végzik. Telefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK Századunk nagy orvosi felfedezései A vitamin kutatás kezdete A múlt század végén a táp­lálkozástudománnyal foglalkozó orvosok — élettani kísérletek alapján — pontosan ismerték és meghatározták a tápanyagok értékét, megállapították cso­portjait (zsírok, szénhidráitok és fehérjék), bár pontos magyará­zatot nem tudtak adni a táplál­kozás és a betegség összefüg­géseire. így például nem talál­tál: magyarázatot a skorbutra: a hosszú tengeri utóikon lévők gyorsan kigyógyultak belőle, ha friss húst, gyümölcsöt és zöld­séget fogyasztottak. A hiányzó láncszem meghatá­rozását Christian Eijkman (1858—1930) holland orvos, ké­sőbbi utrechti egyetemi tanár kísérelte meg. A gyarmati szol­gálatot teljesítő Eijkmant 1896- bain beválasztották abba a bi­zottságba!, amely Holland-lndiá- ban a béri -bért beteg ségelt ta n ul - mányozta. E súlyos kór renge­teg problémát okozott; és láza­san keresték károkozóját. Töb­ben — éppen a bakteriológia felvirágzásának kezdetén — ví­rusra gyanakodtok, és Eijkmam is, aki különben kiváló bakte­riológus volt, osztozott ebben a feltevésben. A véletlen ingat­ta meg a hitében: az egyik fogház udvarán a beni-beriben megibetegedelitekhez hasonlóan dülöngélő tyúkokat látott; és e véletlen folytán kezdett el más irányban kutatni. Ugyanis a fogház orvosaként számos beri- benis fegyenoet gyógyított, és Világosan állt előtte, hogy be­tegei és a dülöngélő tyúkok között valami összefüggésnek kell lennie. Hamarosan meg­állapította, hogy a rabok és a tyúkok hántolt rizst fogyasztot­tak. Felismerte, hogy a többi börtönben, ahol nem ettek hántolt rizst, ott nem tapasztal­ták a betegséget. Megfigyelé­seit 1897-ben az egyik orvosi folyóiratban közölte, ami nem váltott ki különösebb érdeklő­dést a szakmai körökben. Fel­tevése szeilint, a rizs lehántolt hártyája olyan anyagot tartal­maz, amelynek hiánya a kizá­rólag rizzsel táplálkozol« köré­ben igen súlyos következmé­nyekkel jár. Eijlkman közleménye már a feledésbe merült, amikor egy fiatol lengyel orvos, Kazimierz Funk (1884—1968), későbbi New York-i egyetemi tanár, megta­lálta az elfeledett) holland or­vos közleményét, és talán érde­kességből hasonló kísérleteket végzett galambokon, majd a rizs hártyájából kivonta azt az anyagot, amelynek létezését Eijkman feltételezte, így iga­zolta annak igazát, és ezt az anyagot Vitaminnak nevezte el. Funk kísérleteit 1911 —1914 között végezte, abban az idő­ben, amikor Cambridge-ben Frederick Gowland Hopkins (1861 —1947) angol biokémikus is hasonló állatkísérleteket vég­zett — az általa „járulékos táp­anyagnak" nevezett — ismeret­len anyagok kimutatására. A hővel és más hatásokkal kap­csolatos tulajdonságaikat ku­tatta, ami nemcsak az elmélet, hanem a mindennapi élet szá­mára is igen lényeges volt. Megfigyeléseit 1912-ben pub­likálta, omélyek óriási sikert arattok, hiszen bebizonyította, hogy a „járulékos .tápanyagok" — csak később vette át a vi­tamin kifejezést — nem a szer­vezetben termelődnek, hanem a táplálékkal kerülnek az emberi szervezetbe, de hiányuk rend­kívül káros. Vizsgálatainak má­sik iránya az élelmiszenkutatós volt, bebizonyította, hogy a szakszerűtlen kezelés a táp­anyagokat megfoszthatja e fon­tos anyagoktól. Hopkins közleménye nyomán vált ismertté Eijkman neve is, a világ megismerhette az isme­retlen holland kísérleteit és zseniális megfigyeléseit. Eijkman igazát bizonyítani is kellett, amelynek nyomán 1929-ben együtt kapták meg a Nobel­díjot. Ez igazságos volt, hiszen a felfedező és a bizonyító kutató között lényeges különb­séget nem lehetett tenni. Az Eijkman által félfedezett anyag a B-vitaminok csoportjába tar­tozott, míg Hopkins a későb­biekben azon vitaminesopoirtok- kal foglalkozott, amelyek az emberi és állati szervezet nor­mális növekedését és működé­sét biztosították. Végső célja az A-vitamin tisztázása lett, mely a növekedést szabályozza és be­folyásoljál. Kiindulópontja az Eijkmani-féle B-vitamin vált, de hamarosan rájött, hogy a vi­taminok esetében nem egyetlen anyaggal, hanem az anyagok egész csoportjával áll szemben. Ezért a vitaminokat betűvel, és az ezek mellé tett számindex­szel jelölte. Az Eijkman és Hopkins nyom­dokain járók a Vitaminok egész rendszerét térképezték fel, így George Whipple a Be, Szent- Györgyi Albert — 1937-ben ezért Nobel-díjbon részesült — a C-vita minit fedezte fél, de a D-, o H-, a K-vitaimincsopor- tok meghatározásai is az or- vostörtténelem egy-egy fejezetét jölenrtik, hatásuk és jelentősé­gük szinte beláthatatlan jelen­tőséggel rendelkezik a gyógyá­szat területén. Kapronczay Károly dr. Jgiiszalipkrél^rflviieii Nemcsak a Magyar Televízió tűz műsorára furcsa elsősége­ket. Zürichben is rendeztek egy olyan fesztivált, amelynek résztvevői meghökkentő rekordokkal mutatkoztak be. A ké­pünkön balra látható férfi, a nyugatnémet Erhard Weller például a világ legmagasabb, 238 centis embereként szere­pelt. Az alig látható mütyür pedig, amelyet a kezében tart, a világ legkisebb kerékpárja, a svájci Reinhard Frischknecht (jobbra) készítménye. Ráadásul el lehet képzelni, micsoda látvány lehet, amikor a tulajdonos a mini-bringán helyet foglal és „közlekedik”. Házipénztári pénz­kezelésről szól a pénz­ügyminiszternek a Magyar Közlöny 1982. évi 80. számában megjelent 99/1982. (XII. 28.) PM számú rendelete, amely meghatározza a házi- pénztári pénzkezelés általános szabályain túlmenően a pénz­kezeléssel kapcsolatos felada­tokat, előírja a házipénztárnak létesítésével, kialakításával és működtetésével, a házipénztári pénzmegőrzés és -tárolással összefüggő teendőket, rögzíti a pébzszállítós szabályait. Uta­lunk arra, hogy a gazdálkodó szerv vezetője a pénztárosi teendők ellátásával arra alkal­mas, büntetlen előéletű sze­mélyt köteles megbízni. Nem lehet pénztáros és helyettese olyan személy, akiinek munka­köre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen. A gazdálkodó szerv pénztárát a pénztáros ön­állóan, teljes anyagi felélősség- gel kezeli. Ezt a tény a pénztá­ros munkakörének elfoglalása­kor írásbeli nyilatkozatban kö­teles tudomásul venni. Két vagy több személy egy időpontban közösen ugyanazt a pénztárt még kivételesen, kisegítéskép­pen sem kezelheti. A rendelet melléklete ad eligazítást az el­számolások, nyfilvántartások, a pénztári be- és kifizetések bi­zonylatolása részletes szabá­lyainak elkészítéséhez. A lakosság lakás- és üdülő­építése telekellátási rendjéről szóló korábbi jogszabályt mó­dosítja a Minisztertanács 1053/1982. (XII. 29.) számú ha­tározata, amely szerint az álla­mi telkék tartós használatba adásakor - ha jogszabály ki­vételt nem tesz -, a használó­nak egyszeri használatbavételi díjat kell fizetnie. Megjelöli a határozat, hogy a használatba­vételi díjat miként kell megálla­pítani és kimondja, hogy üdülő- telekinél a használatbavételi díj nem lehet kevesebb, mint a te­lek tulajdonosának megszerzé­séért fizetett kártalanítás vagy vételár, továbbá a szerzéskor figyelembe nem vett telekkíala- kítási költség együttes összege. A Minisztertanács elnökhelyet" tesének 3/1982. (XII. 29.) ME számú rendélete az ipari szö­vetkezetek tagjainak és alkal­mazottainak munkavégzésére vonatkozó szabályokról szól. A tógákra vonatkozó szabályok közül kiemeljük azt a rendelke­zést, amely szerint az állandó munkahelyen kívül történő mun­kavégzés esetén járó költség- térítésre a munkaviszonyban ál­lókra vonatkozó rendelkezése­ket kell alkalmazni, ugyancsak a munkaviszonyban álló dolgo­zókra vonatkozó rendelkezése­ket kell alkalmazni - ha jog­szabály eltérően nem rendel­kezik — a tag munkaideje és pihenőideje, valamint a tag dí­jazása és a részére járó egyéb juttatások tekintetében. Az al­kalmazottakra vonatkozó sajá­tos szabályok közül pedig csu­pán arra utalunk, hoqy az egyébként a kollektív szerződés­ben szabályozandó kérdéseket a szövetkezeti alkalmazottak ese­tében a munkaügyi szabályzat­ban kell rendezni. A fenti két jogszabály a Ma­gyar Közlöny 1982. évi 81. szá­mában jelent meg és 1983. évi január hó 1. napján lépett ha­tályba. A gombával kapcsolatos köz- egészségügy i szabályokról szól az egészségügyi miniszternek a Magyar Közlöny 1982. évi 82. számában megjelent 16/1982. (XII. 30.) Eü. M. számú rende­lete, amelynek hatálya kiter­jed a gomba termesztésére, a termesztett és a szabadon ter­mő gomba emberi fogyasztás­ra történő felvásárlására, táro­lására, szállítására, forgalom­ba hozatalára', feldolgozására, valamint a vendéglátós és min­den más étkeztetési forma ke­retében történő felhasználásá­ra. A rendelet kimondja, hogy forgalomba hozni, feldolgozni, illetőleg vendéglátás során fel­használni a) a gombavizsgáló szakel­lenőr által megvizsgált és em­beri fogyasztásra alkalmasnak minősített szabadon termő gombát, b) termesztési igazolással el­látott, ennék hiányában az a) pont szerint minősített termesz­tett gombát szabad. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy „ha a gomba forga­lomba hozója, feldolgozója, vagy a vendéglátás során fel­használója tudomást szerez a forgalmazott, feldolgozott vagy felhasznált gombától eredő megbetegedésről vagy annak gyanújáról, a gombáétól for­galomba hozatalának, feldolgo­zásának, Illetőleg felhasználá­sának megszüntetése és a gom­ba maradékának megőrzése mellett haladéktalanul értesíti a felügyelőséget". DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom