Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-19 / 15. szám

a Képújság 1983. január 19. Kényelmesen, okosan, olcsón Néprajzi kiállítás Az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjában január '13- án német néprajzi kiállítás nyílt a tatai Országos Német Nemzetiségi Múzeum anyagából. A kiállítás a különböző ma­gyarországi német településterületek népi kultúráját mutatja be, így egy gazdag paraszt szobaberendezését Ceglédber­celről. Vámos László: A Zene bűvöletében Szépen- lók™ -mindenki sze­ret -és nem biztos, -hogy ahhoz minden esetben főleg pénz kell. A Lakáskultúra legutóbbi szá­mában továbbra -is -az olvas­ható iki a -sörök 'közül, hogy a jó ötlet, az ügyesség olykor szint-e -készpénzre -is átváltható. Például -egy öreg házbal igazi otthont varázsoltok, amint ezt a -színes képek i-s -mutatják. Má- sdk a padlást alakították át, ellátogattak -a lap újságírói egy lakberendező otthonába, mások amra -adha'k ötletet, hogy az általában csak 'lerakodó helynek tekintett előszobából hogyan -lehet hasznos, volöban lakott részt varázsolni. Merész ötlet -az ágy alatti szoba, de hogy van ilyen, azt elhihetijük, hisz fénykép is van róla, é's hogy még cs-alk -nem is kényelmetlen, az-t az is bizo­nyítja, ez a mini'la-ká-s „társal­gója". Természetesen azok is ka-p- nalk tanácsot, aikík -nagyobb la­kás tulajdonosai, sőt -azok is, aikík a legutóbbi budapesti őszi vásáro-n kiállított tárgyak, laikiberendezési felszerelések után é-rdékilődin-ek. Nem le-n-ne teljes a lap, ha nem foglalkozna most is a bú­toripar gondjaival, milk-özben Találó címmel jelent meg ez a muzsilküsportrékből1, művészi, zenei riportfelvétele-kből váloga­tott fotóalbum. A találó jelző airra i-s vonatkozik, hogy a zene szót a íkönyv címében nagy­betűvel írta a szerző. Találó, hisz a z-ene -bűvöletében élő ember eíraigaidf'atoftságá-t tük­rözik a képek. Nyolcvan művész: karmeste­rek, hangszeres előadók, zene­szerzők, zenetörténészek, tán­cosaik képe sorakozik az 57 szí­nes és 180 Fekete-fehér fotón, hogy a fotóművész szemével, sajátos dramaturgi-a-í érzékével idézze hang vers e nyél-etünk és operai világunk nevezetes sze­replőit. ^ A szembesítés az esetek többségében -m-eg-dobbentő. A nagyobbrészt -tizenöt-húsz éve rögzített .piülainatok valamelyest a múlt idézésévé vállfáik: olyan művészek közelébe visznek, akiket az életben többé már ne-m láthatunk. A -fő téma Vámos László mu- zsikusfotóinál a művészi kifeje­zés, a megjelenítő -erő. Szem­ből kapja eí a .dirigensek -egyé­nenként változó mozdulatait, aircj á téká t, geszt usrendsze-rét. Az-t közvetíti a karmester háta mögött ülő közönségnek, amit egyébként osaik a muzsikusok láthatnak. Ügy i.s mondhatnánk hát, hogy a fotóművész felénk for­dítja a karmestereket, de nem elégszik meg egy-egy pllllana-t- fevé te Hl eí, hanem sorozatokat állít össz-e, s -mintegy folyama­tában tárja elénk egy-egy ze­nei ív, gon-do'latt, vagy nagyobb egység megjelenítését. Ezek­ben az élő, mozduló, változó képekben -már nem a pillanat foglya a fotó, hanem -a zenei történésé. A -gesztusok ugyan- ókkor portrévá állmaik össze, o-lyain portrét a'd a finom vagy haimlislkás mosoly, a-z átszelle­mült vagy eír éved ő -tekintet, a szenvedélyes, va-gy a -lágyan ri-n-gó -mozdulat, -amely csak egyetlen emberre lehet jellem­ző. A képeken szinte zen-élWi Iktez- de-nék a kezek, -megszól-dlnak a tekintetek, beszédessé válnak a. feliig vagy teljesen lehunyt sze­mek, a muzsikálás lényegéről mondónak el valami szavakkal megfogihötóíl-aint. Hogyan tudja mi-n-dezt meg­tenni a pillanatot rögzítő mű­vészet, hiszen a zene -ennek éppen az ellenkezője, -az állan­dó mozgás, az átalakulás, a változás. Kétségkívül mindene-k- eSőfS a „termékeny pillanat” megválasZtá-sávaí, az -abban felvillanó látvány megragadá­sával, azaz olyan sűrítéssel, amely több, mint a pillanat feltár ulkozása, m e g m er evedé - se. E sorozott -kép, -amely a Kép­zőművészeti Kiadó -gondozásá­ban az albumokra jellemző 26,5x30 -centiméteres -méretben, egészvá-szon kötésben 208 ol­dalon került a boltokba, több mint -a zenei tárgyú képeik so­rozata, hisz a szereplők - akik közül elég Stravin-sky, Anser- met, C'aisóls, Menuhlm, Richter, Rubinstein, Kodály nevét emlí­teni —, önmagukban is doku­mentum értékűvé avatják. A Magyar Selyemipari Vál­lalót tolnai fonógyárának szak- szervezeti és .közművelődési bi­zottsága, -megragadva a lehe­tőséget, hogy a -már sok kiállí­tásnak otthont adott Fonóga'lé- ria egy rövid időre — január 20-ig — üresen áll -, dolgozói hobbi-munkáiból kiállítást ren­dezett. A szépen hímzett, szö­vött térítőktől, ruhaanyagoktól megragadja -az ól,kaimat és be­mutatja a Kanizsa -Bútorgyár Viktória -nevű elemes bútorát. P-ersze kitekint a viliágba is, hogy ikaleidoszkóp-szerűen be­mutassa, mi van új külföldön. Láthatunk itt skandináv hinta­széket, kocka és tetraéder lá­bú üveg asztalt, -jobb- -és -ballá- bo-s fokonként változó lépcsőt, fűzfonatiből készült asztalt é-s egy ötletet annak, akiinek már csók ez hiányzik: összkomfortos szauna. kezdve a különböző fafaragá­sokig -sok minden megtalálható. A kiállítási -napló áriról ta­núskodik, hogy a gyár dolgo­zói mellett szép szám-mail jár­tak itt -a község fakói i-s. Ter­mészetesen az -iskolák sem hagylták figyelmen kívül erre az időszakra a Fonógallériát, az általános i'Skoíás korú tanulók szinte mindennapos vendégek­nek számítanak. Bemutatkoznak a dolgozók Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ A lap 1983. évi első számá­ban Lev Volod-arszkij vezető közgazdász adatokban gazdag összeállításában mutatja be az egységes szovjet népgazdasági komplexumot — a területi és ágazati szempontból egyaránt összehangolt, az ötéves tervek által megalapozott rendszert. A Termés bányászai című ké­pes riport érzékelteti, miként fejlődött ki a szerény kapaci­tású oroszországi vegyiparból az a hatalmas teljesítményű szovjet vegyipar, amely ma a világ műtrágyatermelésének egyötödét állítja elő. A kőolaj-kitermelés sok mód­járól olvashattunk már, de olyanról aligha, ‘mint amilyen­ről a Fúrótorony a jégtorlaszok között című cikk szól. A Sze- vasztopol és'az Ob nevű hajó­kon működő fúrótornyok a Tyi- man-pecsorai medencének az Északi Jeges-tenger medrébe -nyúló lelőhelyeit aknázzák ki. A 83 tartói -katedra című ri­portból sok érdekességet tud­hatunk -meg az egyik' legrégibb és legjobb szovjet felsőoktatási intézményről. Az észtországi egyetem több világhírű felfede­zőt adott a tudománynak, s egyebek között a magyor nyelv oktatásában i-s jeleskedő finn­ugor tanszékéről nevezetes. A művészet is úttörő szerepet játszhat a tudományos fejlő­désben — állítja Elmélkedés a sci-fikről című -cikkében a tudo­mányos-fantasztikus irodalom szovjet művelőinek szervezetét vezető Je rém aj Pa-rnov. Forgatási érdekességeket is felvillant a Vörös harangok cí­mű írás, amely bemutatja Szer- gej Bandarcsuk új film-eposzát. A világhírű amerikai újságíró, Jöhn Reed könyvei alapján készült alkotás első része a Mexikó lángokban, a második része a Láttam -megszületni az új világot címet viseli. Az első film a századeleji közép-ameri­kai parasztforradalomról, a má­sodik a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom első, kritikus -napjairól szól. v Riportot közöl a lap Vas me­gye és a Mari Autonóm Köz­társaság k-u ko-ni cater m esztői n e k és papírgyá-rtáinak együttmű­ködéséről. LÁNYOK,ASSZONYOK A januári szám interjút közöl Biró Gyulával, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság főtitkárá­val, aki beszámol a társaság munkájáról, rendezvényeiről, terveiről és együttműködéséről a szovjet -testvértárs-asággal. Képes riport -mutatja be Haj- dú-Bi-hor megye és a Litván SZSZK több esztendős testvér- kapcsolatát. V. Mi-najeva öt este az Amurnál című, sok képpel il­lusztrált írása Kamszomolszk na Amuré város történetéről, első építőiről, mai életéről számol be. A város 1982-ben ünnepel­te alapításának 50. évforduló­ját. A népi iparművészetről szóló rovatban ezúttal N. Grasi-n a kirgiz -jurtát ismerteti, bemu­tatva készítését, történetét, használatát. Az orvostudomány új távlatai című rovat is jelentkezik eb­ben a -számban. L. Sztrazsi- zsovszkaja Szülői közreműkö­déssel című írása arról szól, hogyan segíthetik -a szülők az orvosok gyógyító munkáját, amikor a gyerek már hazatért a kórházból. Két -új sorozat is indul. A gye­rekolvasók szórakoztatását szolgálja az ügyeskedj, okos­kodj! című rovat, amely játék- ötleteket, tréfás feladatokat kí­nál. A legügyesebbek az év végén díjakat nyerhetnek. Ju­lian Szemjonov Szemtől szem­be című kisregénye a felnőttek érdeklődésére tarthat számot. Folytatásokban közli majd a lap az ismert szerző dokumen­tumregényét, -amely a híres bo- rostyánszo'bárál, a -nácik áItal elra'bólt kincsek utáni nyomo­zásról szól. A Szovjetunió -népeinek vise­letét bemutató, színes 1983. évi naptár egészíti ki a januári szá­mot. szputnyik Üj év, új témák, új remé­nyek... A Szput-nyik 1983. évi el­ső számát is e gondolatok je­gyében szerkesztették. Am egy téma áthúzódik a múltból: a békeiha-rc, -a küzdelem az em­beriség megmaradásáért. E kérdésnek szenteli a szerző a Jog az élethez című vezércik­ket. Az előbbi témához kapcso­lódva egy másik írás is korunk -nagy kérdésével foglalkozik. A tanulmány címe: Négy doktrí­na, avagy 38 év nukleáris fe­nyegetés a Szovjetunió ellen. Az új évet világszerte más­más módon köszöntik. Oroszor­szágban csak 1700-tól tekintik január elsejét az új év első napjának. Hogy mi vált koráb­ban, és -hogyan alakult e dá­tum megünneplése később, er­ről tájékoztatja az olvasót La- rissza Resetnyikov-a Új évet ün­nepelünk című -cikkében. A középkori iskolákban a gyerekek oktatásának elmarad­hatatlan eszköze volt a pálca. Aztán megjelentek az osztály­zatok; míg napjainkban a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság együk iskolájában kísérlet fo­lyik az osztályzatok nélküli ok­tatás bevezetésére. Tudósok és szakemberek megállapították, hogy bolygón­kon az energiafogyasztás min­den -húsz évben megkétszerező­dik. Ez az -egyik magyarázata annak, hogy a világ kőolaj- és földgázkészleteinek felmérése -korunk -egyik legfontosabb kér­dése. Ezt a témát faggatja Vik­tor Gavrilov professzor, a geo­lógiai tudományok doktora Ko­runk kérdése: a kőolaj és a földgáz című cikkében.-Hány napig tud meglenni egy magára maradt gyenge nő elzárva a világtól? Három hétig minden bizonnyal, hisz ezt -iga­zolja Valentyina Kaudtajeva geológus naplója, aki szabad­ságra indult egy gépkocsin, majd... Egy -rövid feljegyzés a nap-lóból: „...Állandóan arra gondolok, hói és hogyan lehet­ne ennivalót szerezni. Gyöké­ren és füvön -nem húzom -soká­ig...” A lap e számával -kezdődően sorozatban mutatja be a Lenin- grá-di Állami Orosz Múzeumot. A tárlatvezetők és szerzők: Ve­ra Andrejeva művészettörténész és Igor Ivanov festőművész. A kicsinyeknek egy mesét kí­nál a folyóirat: Hogyan cserél csizmát a farkas a -nyállal? cím­mel. A sok rövid hír és más érde­kességek mellett ezúttal is meg­találjuk a sakkrovatot, a szoká­sos fejtörőt, a humort és az ol­vasói leveleket. SZOVJET IRODALOM Száz éve született Alekszej Tolsztoj - ebből az alkalomból Tol szto j - emlék számot jel e ntet meg a Szovjet Irodalom című folyóirat januári száma. A fo­lyóirat -jelentős részében az író magyarul korábban meg nem -jelent -műveit találja az olvasó: hat novellát, verseket, mesé­ket, és az I. Péter című drámát. Közli a Szovjet Irodalom az író­nak az emigrációból, hazatéré­se előtt írott levelét, mely po­litika i-életszemléleti hitvallását tartalmazza. A magyar iroda-lom világá­ban című rovat áttekintést ad arról,- hogya-n fogadta -az író munkásságát a magyar kritika és irodalmi élet; Cs. Varga Ist­ván Németh László és az Első Péter címmel írt tanulmányt, Az író csodája címmel pedig a szerkesztőség körkérdésére írók és közéleti személyiségek adtak választ. A Golgotáról, a publicista és a drámaíró Tolsztojról és a sci- fi-íróról is érdekes tanulmányok olvashatok. Megtalálható a lapban Tolsztoj -magyarul meg­jelent műveinek bibliográfiája is. A folyóirat 1983. évi első szá­mát lapozgatva bizonyára sokok figyelmét megragadja, az Egyessel a hátán című portré -Rimát D-aszajevről, a -labdarú­gó-válogatott 25 éves kapus­kiválóságáról. Háromóldaías, képekkel illusztrált anyag szól indulásáról, -pályafutásának fontosabb állomásairól, edzés- -m ód szereiről. Az olvasók érdeklődésére tarthat számot az Ismeri-e ön a szovjet sportot? című vetél­kedő eredményhirdetése, kiegé­szítve a hatfordulós pályázat kérdéseinek megismétlésével, s a helyes válaszokkal. Népszerűek — ez a szerkesz­tőségbe érkező levelekből i-s ki­derül — a lapban megjelenő -részletek kiemelkedő szovjet -sportolókról szóló, vagy sport- kiválóságok által írt szépirodal­mi művekből. A Szovjet Sport­magazin e száma részletet kö­zöl Vlagyimir -Kucsmij Ők ket­ten és Aljasa című könyvéből, amelynek hősnője Natalja Pet- ruceva olimpiai, világ- és Euró­pa-bajnok gyorskorcsolyázónő. A 38—39. oldalon található az 1982. évi világbajnokok lis­tája, s helyet kapott a lapban a közelmúltban lezajlott szov­jet bajnokságok győzteseinek névsora is. A stadionok csillagai rovat ezúttal Vali -lon-escu román tá- volug-rónőt mutatja be, akinek pályafutása — szokatlan módon - a magasugró léctől indult... Cennerné Wilhelmb Gizella: Than Mór Tulajdonképpen -második ki­adásnak is felfogható lenne e múlt századi nagy mester festé­szetét bemutató könyv, -bár igaz, az első közel három évtizede jelent -meg. Most, a XIX. szá­zad mesterei irá-nt fokozódó ér­deklődés -indokolja az úíjabb ki­adóst. A Bécsben és Párizsban ta­nult Than Mór a -múlt század elején -nagy fejlődésnek indult magyar festészet egyik első képviselője. A kezdetben béider- meie-r felfogású művészete fo­kozatosan fel töltődik a roman­tikus akadémiizmus jegyeivel, később realisztikus -törekvések jellemzik, élete végén pedig plein air hatások érzékeltetésé­vel is próbálkozott. Ideákkal teli művész volt, kompozícióinál elsősorban nem a festői hatásokra, hanem az eszmék érvényesítésére töreke­dett. -Kora ifjúságától vonzotta a történelmi tematika. Az olcsónak éppen nem mondható, de a -kivitelét te­kintve így is árába-n lévő kötet -igyekszik a festőt minél sokol­dalúbban bemutatni. Külön gondot fordít a faliképek sorá­ra, ahol is érdemes -megjegyez­ni, hogy tőle származik (1864- -ből) az élső nagyméretű buda­pesti falfestmény, az „Árgirus királyfi újra találkozása szerel­mesével Tündér Ilonával". (A Vigadó ’ lépcsőházának főfa­lán.) Huszonkilenc színes kép, har­minckilenc szövegközi illusztrá­ció és a katalógusban százhar- -mi-nckilenc fekete-fehér kép egészíti ki -a szerző avatott so­rait. Megjegyzésre érdemes, -hogy a húszezer példányban megje­lent könyv a Képzőművészeti Kiadónál megszokott igényes ki­vitelben, elismerést érdemlő nyomdai kiállításban készült. Bánhegyi János egyik munkája Délelőtti látogatók a Fonógalériában

Next

/
Oldalképek
Tartalom