Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-19 / 15. szám

1983. január 19. Képújság o A decsi tsz és a közellátás Több mint esztendeje annak, hogy a decsi Egyetértés Terme­lőszövetkezet a gyakorlatban bizonyítja, milyen só'kat tud ten­ni egy jól működő mezőgazda- sági nagyüzem a (Helyi és tá­volabbi környékbeli közellátá­sért. A termelőszövetkezet sütő­üzemének 21 dolgozója három műszakban napi 40 mázsa - a hagyományos, tehát a (közíz­lésnek mindenben megfelelő - kenyeret ás 8000 kiflit süt. A kenyérből 13-14 mázsa a he­lyiek fogyasztása, ami hétfőtől csütörtökig olyannyira megoldja a nagyközség ellátását, hogy szinte naponta van kenyérma- radvány is. Pénteken viszont sorállás van, egyáltalán nem csak a helyiek jóvoltából, no­ha a pékség szombaton is dol­gozik: — csak ki kéne várni a friss kenyeret. A távolabbi el­képzelések (között szerepel (esetleg a mőcsényi termelő- szövetkezettel közösen) kenyér­tej mintabolt nyitása a megye- székhelyen. Ennék azonban csak akkor lesz létjogosultsága, ha megkezdi működését a tragikus módon leégett volt decsi mű­velődési ház újjáépített részébe tervezett réteslap- és rétesüzem, melynek termékeivel változato­sabbá lehet majd tenni a kíná­latot. Az Egyetértés Termelőszövet­kezet eredményes közellátási tevékenységéhez tartozik a ta­valy májusban nyílt élelmiszer- bolt ellátása is. Ezt egy régi, szép „decsi stílusú" gazdaház­ban létesítették, az eredeti építészeti formák lehető legna­gyobb mértékű megtartásával, ami a Sárköz fővárosára az utóbbi időkben sajnos egyálta­lán nem jellemző. A bolt hasz­nosságát havi 1 millió 300 ezer forintos forgalma bizonyítja. Tárgyalások folynak azzal kap­csolatban is, hogy a termelő- szövetkezet a kereskedelmileg teljesen ellátatlan, viszont egy­re gyarapodó lélekszámú Újte­lepen ABC-áruházat létesíthes­sen : — 2 év múlva. O. I. Új kemencéből szedik ki a decsi kenyeret Ekkorka boltban csinálták a milliós forgalmat Növénytermesztés 1983 Halványsárga Canna A hazai gabonatermesztést a világ élvonalában tartják szá­mon, egy-egy kiemelkedően gazdálkodó magyar nagyüzem teljesítménye állja a legigé­nyesebb nemzetközi összeha­sonlítást is, ennélfogva a nö­vénytermesztés idei terve ma is irányoz elő újabb, dinamikus fejlesztést. A terv szerint a nö­vénytermesztés az idén az el­múlt évhez mérten 2,3 százalék­kal fokozza a termelést, ám ez csak látszólag „óvatos" fejlesz­tési tempó: már az induló alap is túlságosan magas, és az elő­relépésnél minden tonna több­lethozamért valóban meg kell küzdeni. Az, hogy az idei terv az elmúlt évi jó gabonatermesz­tési eredményeknél is többet vár 1983-ra, alaposan felad­ja a leckét a nagyüzemi gaz­daságok szakembereinek. A gabonatermelés növelése 1983-ban is meghatározza a szántóföldi termesztők felada­tait. Mintegy 50 000 hektárral bővül a termőterület, amely összesen 2,9 millió hektár lesz az (idén. A gabona vetésterületi aránya a szántóföldi növény- termesztésben .meghaladja a 60 százalékot. Legnagyobb a .búza aránya, ezt a fontos nö­vényt 1,3 millió hektáron ter­mesztik, ennél valamivel kisebb a kukorica termőterülete, amely megközelíti az 1,2 millió hek­tárt. Az előirányzatok szerint a termelők növelik az árpa vetés- területének részarányát. A célok elérésére ösztönöz egyebek között az is, hogy az idén a 'búza felvásárlási ára tonnánként 60 forinttal, a kuko­ricáé pedig 150 forinttal nőtt. Továbbra is érvényben marad a gabona több'lettermelési pré­miuma, s a termelők szempont­jából az is fontos, hogy az idén a műtrágya árát nem emelik. Az őszi kalászos gabonafélék vetésterületének felmérése sze­rint a gazdaságok a tervezett­nél 4 százalékkal nagyobb he­lyet biztosítottak a búzának, ez őszi „tett" volt, — hiszen a ka- loászos gabona vetőmagja már a ínyári betakarításnál és segít­heti az előirányzat teljesítését. Az elmúlt évek gyakorlata egyébként is azt mutatja, hogy a központi számításokkal össz­hangban vannak az üzemi ter­vek és a termelői kedv a nö­vénytermesztésben (továbbra is töretlen. Elismerték a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem pallagi kísérleti telepén kinemesített ti­zenhatodik Canna fajtát is. Több mint két évtizede foglal­koznak itt a kutatók a színes virágú, a szárazságot jól tűrő, az alföldi települések parkosí­tására kiválóan alkalmas Can- na-félék nemesítésével. Az új fajta a „Pretzner-emléke" ne­vet kapta, elhunyt nemesítője Pretzner Gábor után. A leg­újabb fajta minden eddiginél alacsonyabb, alig 35-40 centi magas, levelei erősebben zöl­dek, nagy virága halványsárga, piros szegéllyel; tartható ládák­ban, de kiválóan alkalmas par­kok és kiskertek díszítésére is. (MTI) Hívószámunk: 05 Mire int a megye tűzkárstatisztikája? Ismét lezártunk és értékeltünk egy évet. Elkészült megyénk 1982. évi tűzeseteinek feldolgo­zása, összesítése«©, tehát a sta­tisztika. Nézzük, 'milyen tapasz­talatokat szűrhetünk le a szám­szerű adatokból. Melyik terüle­ten értünk el eredményt, hol van szükség nagyobb figyelem­re? Tavaly közel 200 tűzeset tör­tént megyénkben. Ez szinte pontosan megegyezik az elmúlt T0 év átlagával. Az összes tü­zek 9 százaléka járt anyagi kárral, amelyek kétharmada épületen bélül, egyharmada a szabadban keletkezett. A kár nélküli tüzek döntő többsége avar-, és kisebb erdőtűz, vagy felügyelet nélküli tarlóégetés volt. Tűzoltási beavatkozás nél­kül ezek is komoly értékeket pusztítottak volna el, pl.: az er­dőt, szalmakazlat stb. összességében több mint 7 millió forint 'anyagi veszteség érte megyénket. Az épületen belüli tüzek - átlagban — 63 000, a szabadban keletke­zettek 22 000 forint kárt okoz­tak. Viszonyításként megemlít­jük, hogy 1981-ben 8,5 millió volt a kár, az elmúlt 10 és 5 év átlaga pedig 4,3 millió fo­rint. Azonos számú tűz keletkezett az állami és a szövetkezeti szek­tor területén — ez az összesnek 25-25 százaléka, — míg 50 szá­zalék a magántulajdont érin­tette. Érdekes megvizsgálni, hogy ilyen szempontból mennyi kárt okozott egy-egy tűz. Az egy tűzre jutó átlagkár az ál­lami tulajdonban 90 000, a szö­vetkezetiben 70 000, a magán- tulajdonban pedig 20 000 fo­rint. Az ipari üzemekben ugyan­annyi tűz keletkezett, mint egy évvel korábban (1981-ben), de a kár annak több mint kétsze­rese, meghaladja az 1 millió forintot. Figyelemre méltó, hogy az építőipar területén mindössze három tűz keletke­zett egy év alatt, ezek is ösz- szesen 9000 forint kárt okoztak. Sajnos a mező- és erdőgaz­dasági üzemekről éppen az el­lenkezőjét kell elmondani. Több mint 3 millió forint anyagi kárt könyvelhettek el a mintegy 60 tűzeset következményeként. Ter­mészetesen a kár nélküli avar- és erdőtüzek is e népgazdasá­gi ágat terhelik. Ismét bebizo­nyosodott — immár hagyomá­nyosan —, hogy míg az állami gazdaságoknál és erdőgazda­ságoknál összességében megfe­lelő, addig jelentős számú ter­melőszövetkezetben igen ala­csony színvonalú a tűzbizton­ság. A szállítási, közlekedési esz­közök tűzesetei folyamatos emelkedést mutatnak. Tavaly 25 közúti jármű tűzesete közel fél­millió forint kárral járt. Mind­két adat a 10 év átlagértéké­nek több mint kétszerese. Kiemelten kell foglalkoznunk a lakóházi tüzekkel. A korábbi években a 60-70 tűzesetet is igen soknak tartottuk, most kö­zel 100 ilyen értélmű jelzés ér­kezett a tűzoltósághoz. A kár­érték évenként mintegy 20 szá- százalékkal emelkedik, 1982-ben elérte az 1 740 000 forintot. Érthetetlen, hogy figyelmetlen­ség ünkkel, g on da ti an sá g un k ka I miért pusztítjuk el a szorosabb értelemben vett saját értékein­ket, tulajdonunkat. A tűzvizs- gálatok során általában kide­rül: ugyanaz a személy, aki a munkahelyén fegyelmezetten megtartja az idevonatkozó elő­írásokat, szabályokat, sőt tűz­védelmi szakvizsgája is van, otthonában rendkívül gondat­lan. A tűzesetek bekövetkezésé­nek konkrét okait elemezve is­mét az elektromos áram hatá­sait és a dohányzást kell az el­ső 'helyre sorolni, de közvetlen ezek után jön a tüzelő-, fűtő­berendezések által okozott tü­zek száma. Mindhárom okot több mint harmincszor lehetett kimutatni a vizsgálatok során. Természetesen az okozott kár­érték is e háromnál a legma­gasabb: az elektromos áram esetében meghaladja az 1,6 milliót, a dohányzásnál az 1,2 (milliót, míg a tüzelőberendezé­sek vonatkozásában közel 700 ezer forint a kár. Ezek teszik ki az összes anyagi kár 50 száza­lékát. Az 1982-es évben — a ko­rábbiakhoz képest — (némileg csökkent a gyermekjátékból eredő tüzek száma (18 eset), de az ilyenek mindig magukban hordozzák a tragédia közvet­len lehetőségét! Egv példát említünk: decemberben az eqyik községbe riasztották a tűzoltókat melléképület tetőtü- zéhez. A vizsgálat kiderítette, hogy eqy 5 éves és egy 3 éves gyermek gyufával játszott a padláson és megqyújtották az ott tárolt szénát. A lángok per­cek alatt átterjedtek az egész tetőszerkezetre. Rágondolni is rossz, mi történt volna, ha a qyermekék nem tudnak időben leiönni a padlásról. Kisméretű csökkenés tapasz­talható a nyílt láng gondatlan használatából származó tüzek számában. Ide soroljuk a gyu­fával, gyertyával, petróleum­lámpával, hegesztőberendezés­sel összefüggő tevékenysége­ket. Elsősorban a nagyobb kö­rültekintéssel végzett (hegeszté­seknek köszönhető a javulás. Az év folyamán nem keletke­zett tűz robbanásból, traktor-, és mozdohysziknától, nem volt 'kéménytűz sem. Megvizsgáltuk azt is, melyik (napokon gyakoribbak a tüzek. A statisztika szerint vasárnap, hétfőn és csütörtökön történt a legtöbb riasztás, s több mint 30- 30 esetben. A „legtűzmente- sebb” nap a kedd és a szom­bat. Meg kell még említeni, hogy az év folyamán további csak­nem 100 esetben vonultak ki a tűzoltók különböző kárelhárítá­si munkára. Ilyenek voltak az elöntött pincékből történő víz- szivatások (15 eset), a közúti és vasúti balesetek, épületom- lás, állatmentés és a vihar ál­tal okozott veszélyek elhárítá­sa. A tűzesetek során jelentős számú háziállat is elpusztult, többek között 45 sertés, 3 szarvasmarha, 2 ló, 30 nyúl stb. Végére hagytuk a bekövet­kezett tragédiákat. Minden ko­rábbinál több, 9 felnőtt vesz­tette életét 1982-ben — 2 nő és 7 férfi — tűzesettel össze­függésben. Két kivételtől elte­kintve, idős, segítségre szoruló emberek voltak és egyedül él­ték. Az értékelés végén (ismét von­juk le a tanulságot: kicsit na­gyobb gondossággal, figyelme­sebb munkavégzéssel a bekö­vetkezett tűzesetek nagy része megelőzhető lett volna. Igye­kezzünk szem előtt tartani ezt az aranyigazságot! Fagy elleni védekezés a kertekben Hazánk éghajlati sajátossá­gaiból adódóan fel kell ké­szülnünk a fagy elleni védeke­zésre. Különösen a dísznövé­nyek (a virágok), a zöldségfélék (paprika, paradicsom) és a sző­lő szenvedhet kárt, ha nem ké­szülünk fel a kertekben a fagy elleni védekezésre. Tapasztalt öreg szőlészek régi megfigyelései alapján, ha a fagy idő előtt tönkreteszi, le­perzseli a szőlő lombját, akkor a vesszők nem tudnak kellő­képpen beérni, és a téli fagyok alkalmával súlyos károsodáso­kat szenvedhetnek. Ha sarkvidéki, hideg levegő­tömegek érkeznek hazánkba, azok rendszerint szárazaik, ala­csony páratairtalmúak. Néhány méter magasságig — a talaj közelében — fagyos légiréteg terül el, de fölötte 0 C-foknál melegebb levegő található. A meginduló kisugárzás következ­tében erős lehűlés következik be a talaj közelében, itt 4—6 C-fokkal is hidegebb lehet a le­vegő, mint embermagasságban. Ez a magyarázata annak, hogy a termökaros orsó-fák vagy sö­vények alsó részei fagykárt szen­vednek, míg a csúcsi részükön nem észlelhető károsodás. S itt rejlik a védekezés kulcsa is, mert csekély vastagságú légré­teg néhány fokkal történő eme­léséiről van szó. A lei sugárzási fagy kialakulá­sát a levegő páratartalma je­lentős mértékben befolyásolja. Az éjszakai lehűlés ugyönlis csak a harmatpontig terjed, te­hát addig a hőmérsékletig, ami­kor a harmat- illetve a dérkép­ződés megindul. Ilyenkor ugyanis a levegőben lévő víz­pára (kicsapódásával nagy mennyiségű írejtett hő szabadul fel, s ez a további lehűlés üte­mét csökkenti, sőt gyakorlatilag meg is állítja. Ha a harmat- ponít-hőmérséklet a fagypont felett van, akkor a növényállo­mány megmenekül a fagytól. A kisugárzási fagyok alkalmá­val! kritikus időszaknak a nap­felkeltét megelőző egy-két óra tekinthető, így tehát viszonylag rövid ideig kell növényeink fagyvédelméről gondoskodni. A legegyszerűbb fagyvédelmi eljárás a füstölés. Füstképzésre különféle hulladékokat használ­hatunk, például venyigét, kuko- rioaszárait, fűrészport, nedves szalmát, stb. A füst sűrűségét fáradt olaj adagolásával nö­velhetjük. A sűrű, nehéz füst derült éj­szakákon nem száll o magasba,, haoem egyenletesen, szinte pa- láStszerűen szétterüli a talaj fe­léit. A képződő füstréteg a te­rület fölé borulva mesterséges félhőként véd a kisugárzás el­len. A kertben 12—16 méter távolságban kell a füstképző helyeket elrendezni, s mihelyt a hőmérséklet erősen csökkenni kezd, a füstölést meg kell kez­deni. A jól sikerült füstöléssel két- három fokkal enyhíthetjük a le­hullást. Ügyeljünk arra, hogy o tüzek csak kis lánggal égjenek, mert ellenkező esetben a heve­sen felszálló levegő áttöri a zá- róiréteget, s a füst kiszökik rajta, így helyére oldalról hideg leve­gő törhet be, s ezáltal csak fo­koznánk a fagyveszélyit. Szél­csendben a füst helyben marad, védekezésünk ekkor a leghatá­sosabb. Dr. Széles Csaba Növényvédő szerek téli raktározása A növényvédő szerek csoma­golása, szállítása, tárolása (rak­tározása), forgalomba hozatala és felhasználása előírásait a MÉM Növényvédelmi és Agro­kémiai Főosztálya által kiadott Munkavédelmi óvó rendszabá­lyok növényvédő szerekkel dol­gozók részére című kiadvány és a Növényvédő szerek, műtrá­gyák 1982. cílmű összeállítás tartalmazza, melyeknek előírá­sai (kötelező érvényűek. Az egyéni növéinyvédőszer- fellhaiszinálák a kemikáliák kö­züli csak azokat használhatják, amelyeknek az engedélyokirata erre vonatkozóan külön ren­delkezést tairtbalmaz. Egyéni termelők növényvédő szert csak tűzveszélyt, illetve tűz- és róbbanásveszéllyt kizáró körülmények között tárolhat­nak. Ezért a raktárnak kineve­zett helyiséget, szekrényt,' lá­dát avatatlan felnőtték, gyer­mekek vagy haszonállatok szá­mára hozzá nem férhető (kulcs­osai lezárt) módon lehet csak használni! A tárolóba a. nö­vényvédő szerek eredeti csoma­golásukban vagy használat után szabályszerűen lezárt ere­deti csomagolásban kerülhet­nek be. A növényvédő szerek nagy része, különösen, a. por- és kristályos alakú 'készítmé­nyek, száraz levegőjű tárolót (kí­vánnak. Nedves levegőjű rak­tárban megcsömósodnak, elifo- lyósodnak, tönkremennek. (Ilyen szer példáéi a rézqálic.) Vannak viszont Olyan növény­védő szerek is, amelyek a túl száraz levegőjű raktárban könnyen beszáradnaik, súlyuk jelentősen csökken. Ilyen szerek tárolására .kiválóan allkalmasak a pincehelyiségek (például az oltóvíaisz). Fagy iránt érzékeny növényvédő szerék főleg a fo­lyadékok, oloios készítmények (például a Gvümölcsfaoloi E vaqv az Aarol) fűthető raktár- helyiséaet kívánnak. Eqyes nö­vényvédő szerek tűzveszélye­sek. maqa<s hőmérsékleten ön- avulladös állhat elő (oé’dóul a kénpor és álltalábain kénkészít­mények). A fcisebkótróny, a hernyóenyv magas hőmérsékle­ten megdlvad, elföltyósodlk. Ezért ezeket a szereket ne rak­juk a raktárban olyan helyre — napsütéses ablak alá —, aihol károsodás .következhet be. A ralktár hőmérséklete 5—25 C- foík (között ingadozhat. (A rak­tárban dohányozni, nyílt lángot használíni tilos.) Vigyázzunk, mert a legtöbb szer a helytelen tárolás követ­keztében rövid idő állott tönk­remehet. A raktárban tartsunk állandóan rendet, hogy a kész­let mindenkor áttekinthető le­gyen. A gyomirtó szereket min­dig külön helyen tartsuk, mert így az esetleges keveredés meg­akadályozható. A megsérült nö­vény véd őszer-g öng yöleg eket azonnol csomagoljuk át, s je­löljük meg, hogy felhasználás esetén zavar ne keletkezzen. A növényvédő szerek kezelésére szolgáló eszközöket: lapát, mérleg, hordó, stb. más célokra használni — a mérgezések el­kerülése céljából — tilos! Zsákos árut közvetlenül a be­tonpadozatra helyezni, a falhoz támasztani nem szabad, mert átnedvesedik. Mind a padozat­ra, mind pedig a fal mellé he­lyezzünk deszkát. Egyes növény­védő szerék még szakszerű ke­zelés mellett is aránylag rövid tárolási idő után megváltoznak (csökken hatóanyagtarta'lmuk), és ezáltal értéktelenné válnak. Tehát gondos előrelátással csak annyi szert tartsunk raktáron, amennyire szükségünk van. Elő­ször mindig a régebben tárolt szert használjuk fél, hogy ez­által is elejét vegyük a ható­anyag -csökkenésnek. A mérgezési veszély elkerü­lése céljából a raktár bejáiratán (a szekrény ajtaján, vagy a láda tetején) halálfejjel ellátott táblára írjuk ki: NÖVÉNYVÉDÖ- SZER-RAKTÁR, ENGEDÉLY NÉL­KÜL BELÉPNI TILOS! Óvjuk környezetünket a felelőtlen vegyszerszennyezéstől, mert a környezetvédelem embervéde­lem a szó legnemesebb értel­mében is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom