Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-12 / 292. szám
A rtËPÜJSÀG 1982. december 12. • • ON KER Szabálytalan álattartás Bonyhádi olvasóink jelezték az alábbi esetet: „Bonyhádon, a November 7. utcában az egyik házban birkát, kecskét, szamarat tartanak, s bizony - nyáron legfőképpen - nagyon sok a légy, a bűztől szellőztetni nem lehet. A város- központtól nem messze lakunk, s itt folyik az állattartás is. Nem hisszük, hogy egészséges dolog, ami itt folyik, s kérjük, hogy segítsenek ebben az ügyben.” A bejelentést a bonyhádi Városi Tanácshoz továbbítottuk, ahonnan Sebestyén Lajos műszaki osztályvezető az alábbi intézkedésről értesítette szerkesztőségünket: ,,A levél érkezésekor már tudtunk a Bonyhád, November 7. u. 4. sz. alatt kialakult szabálytalan állattartásról. Intézkedésem következtében a szamarat eltávolították a területről, jelenleg kecskét, juhot és sertést tartanak még. Az ingatlanon az építési övezeti besorolás alapján (III. építési övezet), ló, öszvér, szamár Telefonszámunk 12-284 Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 és szarvasmarha kivételével bármilyen állat tartható, amennyiben az állatartás feltételeit meghatározó előírásokat betartják. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi állatállomány tartásához a feltételek nem biztosítottak, köteleztem az ingatlan tulajdonosát a szükséges műtárgyak (trágyáié- és trágyató roló akna) megépítésére. A meglévő állatok eltávolítására lehetőséget nem találtam. A sertések száma értékesítés következtében csökkenni fog a közeljövőben, visszapótlásukat a műtárgyak létesítésének időpontjáig megtiltottam." Nem jár munkaruha, ha... Hoog Dénes Tengelicről írta levelét: „Gépszerelőként dolgozom. 1982. június 10-én megbetegedtem, s jelenleg is táppénzes állományban vagyok. 1982. szeptember 15-től járna nekem munkaruha. Bementem a vállalathoz, hogy azt felvegyem, azonban táppénzemre való hivatkozással elutasítottak. Jogos volt-e az elutasítás?” A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügy« Dolgozók Szakszervezetének Tolna megyei Bizottságának titkára, Kovács József válaszolt: ,,A vállalatnál helyesen tájékoztatták a munkaruha kihordás« idejének módosulásáról!. A 18/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 22. paragrafusának 1. bekezdése ugyanis rögzíti, hogy a juttatási időbe nem lehet beleszámítani a munkavégzésnek egy hónapot meghaladó — bármilyen okból történő — szünetelését. Ennek értelmében, mivel táppénzes állományban van, a munkaruha juttatási ideje a táppénz idejével meghosszabbodik. Ha ismét felveszi a munkát, akkor az art követően három hónap és öt nap után lesz esedékes az új munkaruha kiadása." Mi lesz veled házhely ? Váczi István szekszárdi olvasónk írta: „Szekszárdon, az Árpád utcá. ban, a Csaba utcában és a Mátyás király utcában lebontottak körülbelül harminc házat. Illetve csak elkezdték a lebontásukat, félbemaradt a munka, fgy nagyon rossz a városkép...” Olvasónk levelét a szekszárdi városi tanácshoz továbbítottuk, ahonnan Kovács János tanácselnök válaszolt: „A Csaba utca, a Séd patak, a Zrínyi utca és a Mátyás király utca közötti, már részben szanált terület egy 16 'tantermes általános iskola, és egy 300 fős főiskolai diákotthon építésére van fenntartva. Első ütemben a Művelődési Minisztérium és a Tolna megyei Tanács közös beruházásaként valósult volna meg !a diákotthon. Ennek érdekében indult el az épületek szanálása, a diákotthon alapozása is részben elkészült. A Művelődési! Minisztérium azonban a reá jutó költségeket nem tudta biztosítani. Az anyagi fedezet tehát még 1983- ban sem lesz meg, így a beruházás egyelőre szünetel A terület egy része azonban — a 16 tantermes iskola várhatóan 1983—84. évi indításával — ismét építési terület lesz. Az eddigi anyagi ráfordítások tehát nem vesznek kárba, a területen pedig nincs értékelhető anyag. A beruházások a népgazdaság erőforrásaihoz mérten várhatóan o következő ötéves tervben befejeződnek." Ml VÁLASZOLUNK Századunk nagy orvosi felfedezései Mecsnyikov és az immunitás A Nobel-díjas orvosok sorában külön helyet foglal el sokoldalúságával és szellemes bizonyítási módszereivel Hja lljics Mecsnyikov, a századforduló kiemelkedő orosz tudósa, Pasteur legbensőbb barátja és munkatársa. Élete és tudományos pályafutása nagy korszakot ölel fel, egyéni sorsa pedig jól példázza a századforduló orosz értelmiségének lehetőségeit. 1848. május 15-én született Harkov közelében, ahol apja mint leszerelt gárdatiszt gazdálkodott. Éppen a vidéki környezet fordította a korán érett ifjút a természet felé, itt kezdett növényeket gyűjteni, gyermekként is botanikai leírásokkal próbálkozott. Viharos egyénisége, bizarr ötletei már gimnazistaként felhívták rá tanárai figyelmét, gyakran apja tekintélye kellett „összetűzéséinek" elsimítására. Viszont mint középiskolai tanuló csatlakozott a titkos „Tudomány Szövetsége" büszke nevet viselő társasághoz, mely célúi tűzte ki a tudományos és politikai felvilágosítást az elmaradott orosz körülmények között. Már ekkor — a tudománnyal kapcsolatos kérdésekben — eltökélt materialista volt, sőt érettségi vizsgái előtt a harkovi egyetemen összehasonlító anatómiával kívánt foglalkozni1, elsősorban a protoplazma szerkezetét akarta szemügyre venni. Tudományos munkássága azzal kezdődött, hogy még 15 éves korában egy nagy hírű geológiai könyvről írt megsemmisítő kritikát, és megküldte az egyik tudományos folyóiratnak. Éppen a megjelent írása tette lehetővé, hogy gimnazistaként a harkovi egyetem élettani intézetében mikroszkópos gyakorlatokra járhasson el. 1862-ben érettségizett, és azonnal Würzburgba utazott, hogy ott folytasson egyetemi tanulmányokat. Még el sem kezdődött a tanév, amikor honvágya hazavezérelte, és Harkovban fizika-matematika szakon lett hallgató. Ekkor kezdte behatóbban tanulmányozni Darwin „A fajok eredete” című munkáját és élete végéig az evolúció híve lett. Az egyetem adta lehetőségek nem elégítették ki; elbocsájtását kérte, majd „magánúton" tette le vizsgáit. Ekkor szakot változtatott: átiratkozott a biológusok karára, és összevont vizsgák letétele után hamarosan doktori disszertációján dolgozik Helgo- landban. Zoológiái tárgyú értekezése felkeltette az érdeklődést hazájában is. Pirogov — a neves orosz tudós — állami ösztöndíjat szerzett számára, hogy kutatásait jobb körülmények között folytathassa. Giessen, Nápoly, Göttingen kutatásainak ál. lomásai, közben olyan dolgozatot jelentet meg, amely Darwin evolúciós elméletét bizonyítja az embriológiában. 1866-ban visz- szatér hazájába, ahol előbb Odesszában, később Pétervárott lesz az állattan magántanára. Felesége betegsége miatt Itáliába távozik, ahonnan megpályázza — eredménnyel — az odesszai egyetemi állottam tanszéket. Sokáig Odessza munkásságának színtere, ahol — elsősorban második felesége révén — a mikrobiológia és a bakteriológia felé fordul tudományos érdeklődése. 1881-ben — a cár meggyilkolásának ürügyén — a rendőrség brutálisan fellép az egyetemi ifjúság ellen, ekkor rokonszenvből megválik egyetemi katedrájától és felesége birtokára távozik. Itt fedezi fel azt, hogy a növényi kártevők ellen o mikrobiológia fegyverévé! kell felvenni a harcot. Még 1881 őszén Szicíliába távozik, ahol a tengert csillagokon végzett kísérleteivel megalapozza az immunitás fagodi- tákra alapított elméletét, felhívja rá Virchow figyelmét, sőt erről 1883-ban beszámol Odesz. szóban a természettudósok és orvosok vándorgyűlésén is. A természet gyógyító erejéről beszélt, részletesen kifejtette még tökéletesen nem igazolt elméletét. Felismerte a falósejtek szerepét a szervezetbe jutott idegen anyaqok elpusztításában. (Ilyen pédául a qennyképződés, a szervezet védekező és öngyógyító reakoiója.) Közben a humorális immunitás tanában világraszóló eredmények születtek, és várható volt, hogy Mecsnyikov tanai nem maradnak heves ellentmondás nélkül. Elsősorban Mecsnyikov és a német Baumgartner között folyt a vita a legkülönbözőbb fórumokon, ami csak további- kutatásokra ösztönözte az orosz tudóst. Közben Odesszában megalapították a1 Pasteur-intézetet, amelynek élére Mecsnyikovot állítatták, annak ellenére, hogy nem rendelkezett orvosi oklevéllel. Az intézet már jelentős eredményeket ért el a veszettség elleni kutatások területén, amikor egy lép- fene elleni vakcina szakszerűtlen kezelése miatt (több ezer jiuh pusztult el) Mecsnyikovnak le kellett mondania igazgatói tisztéről. Elfogadta Pasteur párizsi meghívását. A francia tudós nagyra értékelte Mecsnyikov mikrobiológiai és bakteriológiai kutatásait, külön laboratóriumot biztosított intézetében. Pasteurhöz kötődő viszonya mindvégig szívélyes és baráti volt. Kolerakísérletei sroán ő is megismételte a híres Pettenkof- fer-féle önkísérletet; minden következmény nélkül megitta a kórokozókat, bizonyítva a német higiénikus igazát. 1891-ben az orvostudomány együk nagy fellegvárában, Cambridge-ben díszdoktorrá avatták, 1900-ban nyilvánosságra hozták fő művét az immunitásról és az infekciós (járványos) betegségek kapcsolatáról. Valójában ezért tüntették ki 1908-ban Nobel-díjjol. Az élet furcsasáqai közé tartozik, hogy csak a Nobel-díj átvétele után kapott rendszeres ja. vadalmazást a Pasteur Intézettől, addig saját és felesége vagyonából élt Párizsban. Igaz, ekkor az intézet egyik igazgatóhelyettesévé is kinevezték. Pasteur egyik belső munkatársa és intézetének gyakorlati vezetője llett. Meg kell említenünk, hogy munkásságában volt egy kitérő is: a Szifiliszkutatásban Schau- din megtalálta a „dugóhúzó pallidát" és Mecsnyikovnak sikerült a kórokozót majomra átoltani. Megfigyeléseiből arra következtetett, hogy a vérbojos fertőzés csak bizonyos idő múltán terjed el a szervezetben, tehát a fertőzés korai szakaszában a betegség kalomel-kúrá- val megelőzhető. Hajmeresztő kísérlete eredménnyel járt: egy önként jelentkező fiatalembert egy kongresszuson mindenki előtt szifilisz kórokozóval fertőzött meg, majd az egy óra múlva alkalmazott kalomél-bedör- zsöléssel meggyógyította. Igaz, a kongresszus résztvevői körében „kísérlete” óriási felháborodást váltott ki, de eljárása sokáig a lues megelőzésének módszere tett. Az 1910-es években ismét hazalátogatott, elsősorban a tbcelleni küzdelemben szerette volna immunológiai tapasztalatait kamatoztatni. Sajnos, vágyai nem teljesültek, hiszen igen sze. rény anyagi eszközöket bocsátottak a rendelkezésére. Hamarosan Visszatért Párizsba, ahol 1916. július 15-én elhunyt. Hamvait kívánsága szerint a Pasteur Intézet könyvtárában helyezték el. Nem szabad megfeledkeznünk Mecsnyikov magyar kapcsolatairól sem: 1894-ben a Budapesti Királyi Orvosegyesüilet tiszteletbeli tagjai sorába hívta, majd 1896-ban a Budapesti Nemzetközi Higiéniás és Demográfiai Kongresszus egyik díszelnökeként járt először hazánkban, amelyen nagy sikert aratott az immunitásról taratt előadása. Ekkor a Magyar Közegészségi Egyesület választotta külföldi tagjává. Párizsban mun. katársai közé tartozott a magyar Petrik Ottó, a későbbi híres egyetemi tanár. Kétségtelen, hogy Mecsnyikov nem volt „sematikus" tudós, de nem volt fantaszta sem, aki gondolatai szárnyalását kívánta a kutatólaboratóriumban végigkísérni. Az igazság az, hogy amikor a századfordulón a kutatómunkát a különféle szakterületek képviselői kollektívákba tömörülve végezték, akkor Mécs. nyikov — talán a tudománytörténet romantikus korának utöllsó képviselőjeként — egy mikroszkóppal egyedül korszakalkotó felfedezéseket hajtott végre. Dr. Kapronczay Károly •>>.Vv.Y;:.y..; A kisiparosra, a kis- iparos által toglalkoz- ío!of* alkalmazottra (bedolgozóra), szak- munkástanulóra, va- lamint a kisiparos segítő családtagiára terjed ki az ipari miniszter 22/1982. (XI. 26.) Ip. M. számú rendelteiének hatálya, amely rendelet a munkavédelemről szól és a Magyar Közlöny 1982. évi 71. számában jelent meg. A jogszabály részletesen meghatározza a kisiparosra e körben háruló feladatokat, itt csupán példálózva említjük meg, hogy a kisiparosnak különösen gondoskodnia kell a munkakörülmények tervszerű fejlesztéséről, az alkoholtól befolyásolt állapotban történő munkavégzés megakadályozásáról, a munkavédelmi oktatás és továbbképzés feltételeinek biztosításáról. A kisiparos köteles gondoskodni arról, hogy saját maga, illetőleg az általa foglalkoztatott dolgozó az előírt védőeszközök rendeltetésszerű használata mellett végezze munkáját, ugyancsak ő köteles gondoskodni az egyéni védőfelszerelések, védőitalok és védőkenőcsök, valamint a tisztálkodószerek beszerzéséről és juttatásáról. A jogszabály mellékletei jelölik meg azokat a tevékenységeket, amelyek folytatásához a kisiparosnak mun- kavédellmi Vizsgát kell tennie, és itt kihangsúlyozzuk, hogy a vizsgát ötévenként meg kell ismételni. Az általá foglalkoztatott dolgozó munkavédelmi oktatását a kisiparos végzi, az oktatásról nyilvántartást kell vezetni. A kisiparosnak meg kell qyőződnie arról1, hogy az általá foglalkoztatott dolgozó az oktatott anyágot elsajátította-e és hogy a gyakorlatban tudja-e alkalmazni. A rendelet kihirdetése napján - 1982. évi november hó 26-án hatályba lépett. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 27. számában közi etriény jelent meg a személygépkocsi-vezetők munkaidejének kihasználásáról. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mmisztérium 9006/1982. MÉM számú közleménye szerint a személygépkocsi-vezetők foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkáltatók nem' alkalmazzák kellőképpen a személygépjármű-vezetők folyamatos és egyenletes foglalkoztatását elősegítő jogszabályi lehetőségekét, ezért felhívja a figyelmet, miszerint a munkáltató és a gépjárművezető megállapodása alapján lehetőség van arra, hogy a gépjárművezető a gépjárművezetésen kívül, a várakozási idő alatt különmunkát végezzen, sőt különmunka végzését a munkáltató el is rendelheti abban az esetben, ha a különmunka végzésének körülményéi a vezetés biztonságát nem veszélyeztetik. A munkáltató érdeké annak megszervezése, hogy a gépjárművezető a várakozási üdéjét hasznos tevékenységgé! töltse el. A közlemény példaszerűen fel is sorol, a gépjárművezetés biztonságát nem veszélyeztető különmunkát — többi között - az anyagbeszerzést, kézbesítést, postázást, irattári, anyagraktári, könyvtári adminisztrációt, telefonközpont-kezelést stb., ugyanakkor felhívja a munkáltatókat, törekedjenek arra, hogy az általuk üzemben tartott általános célú személygépjárművek egy részét főfoglalkozású gépjárművezető nélkül üzemeltessék. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőnék ugyanebben a számában tájékoztató jelent meg a gépjárművezetők túlóra átalányának felülvizsgálatáról. A közületi személygépkocsit vezető dolgozók túlóraátalánya - a tájékoztató szerint - sok esetben magasabb a ténylegesén teljesített túlmunkáért járó összegnél, miért is legalább félévenként felül kell vizsgálni a közületi személygépkocsit vezető dolgozók túlóraátalányát, s a vizsgálatot követő időre a ténynek megfelelően módosítani kell az átalány ösz- szegét. A túlóraátalány vizsgálata éísősorban a belső ellenőrzés feladata, azt első alkalommal 1982. évi második felére vonatkozóan kell elvégezni, ezt követően pedig minden félévet követő hónap 15. napjáig. Az építésügyi és városfejlesztési miniszternek az Építésügyi Értesítő f. évi 31. számában megjelent 13/1982. ÉVM számú utasítás a' az egyes munkakörökben a saját személygépkocsi hivatali célú használatáért fizethető átalánytéritésről szól. Kihangsúlyozandánalk tartjuk az utasításnak azt a rendelkezését, amely szerint az áta- lánytérítésre jogosult dolgozó köteles a megtett utakról folyamatos és tételes nyilvántartást veZétni, s hogy az átalánydíj megállapításának és fizetésének rendszerét a belső ellenőrzés keretében rendszeresen vizsgálni kell. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész Hofi-show lesz szilveszterkor! n A Magyar Televízió 4-es műtermében rögzítették Hofi Géza show-műsorát, amelyet szilveszterkor láthat a közönség. A műsor rendezője Horváth Adóm, vezető operatőr: Sik Igor.
