Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

1982. december 12. KÉPÚJSÁG 5 Ha rossz leszel... Komolytalan fenyegetések Ha a szülő észreveszi, hogy gyermeke félénk, szorongó, fel- teszii a kérdést önmagának (vagy, ha szükséges, a gyermek orvosának), miért fél a gyer­mek? Hiszen otthon mindent megkap, szeretik, jó anyagi körülmények között ék az ég­világon semmi oka nincs a fé­lelemre. És mégis ... Fél a sö­tétben, fél iskolába menői, fél az orvostól, fél az idegenektől stb. Miért fél; szorong a gyermek? Hogyan-épül be személyiségébe a túlzott félelem? Hol lehet megtalálni a félélem gyökerét? Erre keres választ a szülő, az orvos. A kisgyermek még őszintén megmondja szüleinek, ha vala­mitől fél. A nagyobb gyermek már titkolja félelmét, mert at­tól tart, hogy kinevetik, kigú- nyofják. Előfordulhat, hogy ép­pen szülei vagy testvérei mo­solyognak rajta, ha észrevették, hogy valamitől fél. A nagyobb gyermek tehát nehezebben tárulkozik ki, ta­kargatja félelmét, mert nem akar nevetségessé válni. Belső vívódásait legtöbbször viselke- déstorzulássaí leplezi. Az isko­lában például agresszívan, tá­madással védi magát, mert úgy gondolja, ha félnek tőle, akkor nem bántják. Sajnos, iigen gyakran éppen a szülő az, aki nehezen nevel­hető gyermekét ókarja megfé­lemlítéssel engedelmességre szorítani. ,„Ha nem fogadsz szót, akkor bezárlak a sötét pincébe; 'hívom a doktorbácsit; odaadlak a postásnak; a bá­tyus bácsinak; otthagylak az utcán és soha nem találsz ha­za; eladlak, nem keli ilyen rossz gyerek nekem.” A gyermeket a félelmet keltő fenyegetés ideig-óráig engedel­mességre készteti, de ez csak látszólagos eredmény. Lassan, lassan rájön, hogy ezeket a fe­nyegetéseket a szülő soha nem váltja be, végül nem is veszi komolyan, amit mondatnak. Azonban a félelem mégis be­épül személyiségébe, elveszti biztonságérzetét. A gyermeknek a szülő jellenti azt az élettalajt, ahal teljes biztonságban érzi magát. Ha a szülő azzal fenye­geti meg gyermekét, hogy oda­adja valakinek, akkor megren­dül a szülőjébe vetett bizalma. A gyermek egész lelkivilágát megrendítő fenyegetés, ha a szülő azzal akar hatni gyerme­kére, hogy az engedetlen gyer­meknek meghalnak a szülei, in­tézetbe kerül, ahol majd na­gyon rossz dölga lesz. A gyer­mek kapaszkodik a szüleibe, és akkor is nagyon szereti-félti őket, ha nem fogad nekik szót. A szülő elvesztése miatt érzett félelmet nevelési módszernek felhasználni súlyos hiba. Az ér­zékenyebb gyermeknél esetleg túlzott zárkózottság, ágybavize- lés, dadogás lesz a következ­mény. A gyermeket nem félelmet keltő fenyegetésekkel kell en­gedelmességre nevelni, hanem határozottsággal. Már egészen kiskorától kezdve. Ha a szülő mond valamit gyermekének, ne hagyjai, hogy alkudozzon. Ma­radjon meg a kimondott szó mellett. Ellenkező esetben a gyermekben öntudatlanul is az a vélemény alakul ki, hogy nem olyan nagyon fontos, amit a szülő mond, hiszen lám, milyen könnyen megváltoztatja állás­pontját. A gyermeknek érezni kell a szülő jóindulatú határo­zottságát, a „szeretet-függősé- gi Viszony” lényegét. Ha úgy látja a szülő, hogy gyermeke félénk, először pró­bálja megkeresni az okát, miért fél a gyermeke. Ha a nevelési módszerében van a hiba, sür­gősen változtatni kell rajta. Sze­retettel, törődéssel, a nevelési hiba kijavításával. Jó módszer, ha a szülő testreszabott mesék­kel próbálja feloldani gyerme­ke féléim! érzéseit. Ha viszont úgy érzi, nem tud megbirkózni ezzel a feladattal, akkor az or­vos segítségét kell kérni. Még idejében ! Fási Katalin Bélyeggyűjtőknek Csak egy Kinyújtott tenyérben megté­pázott kis madár áll az NSZK- ban kibocsájtott bélyegen, szárnyaszegett madór a kietlen tájban a francia, fekete vizű folyóban vergődő hal kiemel­kedő farka, mint fuldokló keze nyúlik ki segítséget kérve a mo­nacói bélyegen. Valamennyi — és még sok száz - korunk eqyik legnagyobb problémájára, a természetvédelemre hívja fel a figyelmet. Kevés olyan ország van, amely e nagy cél érdeké­ben a sok millió példányszámú bélyeqek propaaandaerejét ne venné igénybe. A Magyar Pos­ta e tekintetben élen jár. A védett virágok című sor­ban már 1966-ban sáfrány, cik­lámen, hamuvirág, tüzesíiliom, kockás császárkorona, és észa­ki pufóka szerepel. Ugyanebben az évben sor figyelmeztet ki­halófélben lévő madarainkra : a füsti fecskére, az őszapóra, a keresztcsőrűre, a közép-fako­pácsra, a búbosbankára. Bé­lyeggel emlékeztek meq az Or­szágos Erdészeti Egyesület cen­tenáriumáról. Kitaibel Pál vi­rágai a címe annak a sornak, amely a neves botanikus (1757 -1817) emlékére - aki mintegy kétszáz magyar növényt és sok állatfaitát fedezett fel - ielent meg. Ebben megörökítették arc­képét és a következő virágo­kat: Kitaibel-mályva, ikrás fo­gas-ír, nyaláb csengőke, hal­vány ziliz, szirti búzavirág, ve­tővirág, magyar nőszirom. Abból az alkalomból, hogy a Nemzetközi Madárvédelmi Ta­nács Magyarországon tartotta konferenciáját, újabb madárvé­delmi sor jelent meg. Ebben fehér aólya, sárqarigó, parlagi sas, kékvércse, füles kuvik, tú­zok, gyurgvóka és nyárilúd sze- reoel a bélyegeken. A hortobá­gyi nemzeti parkot legelő mé­nes, pusztai vihar, csikósver­seny, vágtató fogatok, este a cserénynél — mutatják be egy sorban. Védett madarait: a vö­rös- és kanalasgémet, a darut, a barázdabillegetőt, a bőiti ré­cét és másokat ábrázolia egy sor. Természetvédelmi törekvé­seket szolqál a Cousteau Tár­saság által kezdeményezett mozqalom támogatósára meq- ielent bélvegünk, amely háttér­ben a Fekete-tengert, a Duna vonalát, és a Dunából kihalás­sal fenyegető vizát ábrázolja. Elpusztult halak, pohár vízbe ró­zsát helyező csontvázkéz — a tengerek és az ivóvíz szennye­Föld van zettségére intenek. Levegőben elhulló madarak, vegyszerrel fertőzött talajban kipusztult vi­rág, egészséges és beteg tüdő­rész, a földgömb előtt óvó kéz az ábrája egy másik hatásos rajzú természetvédelmi sorunk­nak. MAMII POSTA A budapesti egyetemi botani­kus kert megalapításának 200. évfordulójára megjelent sorban megörökítették létrehozója, Winterl Jakab (1739—1809) arc­képét és a következő virágo­kat: bromélia, virágzókő, pusz­tai metáng, karmin-sünkaktusz, kék tündérrózsa, homoki nőszi­rom, bánsági bazsarózsa. HAJDÚ ENDRE Gyermeksapha / A szembe húzott, visszahaj­tott szélű, meleg sapkák az idei téli divatban is hódítanak. Az újdonság a színekben jelentke­zik. Az idei divat fő mottója a jó kombináció, a tiszta, élénk színek keverése. A bemutatott gyermeksapkához, ha új fona­lat vásárolunk, piros, kék, a sö­tét hajúaknak esetleg napsárga Apolló fonalat válasszunk. Sap­ka: 10 dkg fonal, 5-ös kötőtű. Sál: 15 dkg azonos színű, minő­ségű fonal, 6-os kötőtű. Sapka: 5-ös kötőtűvel (fej­bőség) 72 szemre kezdjük, 2 sima, 2 fordított patentmintával, 2 cm magas kezdőszélt kötünk. A munkát ezután a jobb olda­lon sima, a bal oldalon fordí­tott szemekkel, alapmintával folytatjuk. A 16 cm elérése után fejtető-fogyasztást, kerekí­tést készítünk: a következő sor­ban minden 8., 9. szemet simán összekötjük (64). Ezután folya­matosan minden sorban, az elő­ző sor fogyasztása feletti szem­re 1 szemet lefogyasztunk. Vé­gül a kötőtűn megmaradó 8 szemet merkelőtűvel összefog­juk, és a belső oldalon néhány öltéssel eldolgozzuk. A szél­szemeket összeillesztjük, és sor­találkozás szerint, szemet után­zó öltésekkel összevarrjuk. A visszahajtott szélű sapka oldal­részére 3 db 4 cm átmérőjű pompont varrunk. Sál: (17x110 cm) 6-os kötő­tűvel 36 szemre kezdjük 1 si­ma, 1 fordított patentmintával dolgozunk. Végül a szemeket az alapszemnek megfelelően le­fogyasztjuk. Az új divat sze­rint mindkét végződésre 5—5 azonos nagyságú pompont var­runk. DARÁLT MARHAHÚS KUKORICÁVAL Hozzávalók 4 személynek: 2 darab paradicsom, 1 doboz ku­korica, 1 csomag petrezselyem, 1 csomag snidling, 1 kávéska­nálnyi kapor, fél kilogramm da­rált marhahús, 2 evőkanál vaj vagy margarin, só, bors, hagy­más só, 5 evőkanál tejföl. A paradicsomot forró vízzel leforrázzuk, és a héjót lehúz­zuk. A kukorica levét leöntjük. A petrezselymet, snidlinget, kaprot apróra vágjuk. A darált húst forró zsiradékban megsüt­jük és fűszerezzük. A paradicso­mot apróra váqiuk, hozzáadjuk és együtt pároljuk. A kukoricát is belekeverjük és megpároljuk. A petrezselymet, a snidlinget és a kaprot beleszórjuk. Végül be­leöntjük a tejfölt és fűszerez­zük. BOROS ROSTÉLYOS Hozzávalók 4 személynek: 2 vastag marharostélyos-szelet, só, bors, 3 evőkanál olaj, 2 gerezd fokhaqyma, 10 dekagramm vö­röshagyma, 1,5 deciliter vörös bor. 1,5 deciliter húsleves (le­veskockából), 2 tojás, snidling. A húst széles csíkokra vág­juk és megborsozzuk. Forró ólaiban mindkét oldalát meg­sütjük, majd megsózzuk. Hozzá­tesszük a fokhagymát, a vörös­hagyma kockákat, és együtt pároljuk. Beleöntjük a bort és a húslevest, és. fedő alatt egy óra hosszat pároljuk. A tojásokat keményre főzzük, feldaraboljuk, a snidlinget fel­aprítjuk és a tojásdarabokkal együtt a húshoz tesszük. Rizst adunk hozzá körítésnek. Bútor, ele­mek­ből Jlí m A készen kapható bútorok egyre drágábbak, túlnyomó- részt csak garnitúrában kapha­tók, és olyan terjedelmesek, hogy a modern lakások kismé­retű szobáiban alig férnek. A fiatailok pedig inkább a köny- nyen tologatható, variálható elemes megoldásokat kedvelik és keresik, nagyon gyakran hiá­ba. Az ilyen bútor szinte állan­dóan hiánycikk, s ha van, ko­rántsem olcsó. Akik tudnak és szeretnek fával barkácsolni, könnyen elkészíthetik maguknak is a bemutatott elemeket, me­lyek építőkockaszerűen a leg­változatosabb formában állíthat tók össze, és különféle funkció­kat tölthetnek be. Az U-alakú elemek nem túl munkaigénye­sek, állandóan cserélhetők, és állványrendszeren alapulnak. Megfelelő anyagból — főleg a tartósabb csapolással készítve — szinte einyűhetetlenek, és számtalan variálási 'lehetőséget kínálnak. Toronyszerűén vagy lépcsőzetesen egymásra rakha­tók, de elrendezhetjük laposan, magasan, sarokra vagy egy fal­felület mentén is végig. A szélső (a) elem kis asztal­ka, alul polccal, jól 'illik ülősa­rokba; mellette (b) 80x80 cm nagyságú, 48 cm magas elem; az utána következő két elem (c) feleakkora mélységű, ma­gasságuk 25, illetve 38 cm; elöl (d) pedig alacsony 'lábazat, amely minden összeállított e'Jemsor alapja. A rajzon né­hány ötletet mutatunk be az elemek összeállítására. I— E X Két hasonló latin szó a címe ennek az írásnak. A lex azt jelenti: törvény. A sex pedig... Hát igen! Annak idején, ami­kor Mózes a két kőtáblára vé­sett ősi törvényt átvette, cr ha­todik parancsolat azt mondta: „Ne paráználkodjál”. A hatos szám latinul: sex. Ezért nevez­nek mindent sexnek, am! a nemi élettel kapcsolatos. Vajon mit akart mondani a „ne paráználkodj” tilalom a törvényt ismerő és tisztelő em­bernek? El akarta tiltani a nemi élettől? Lehetetlen! Hiszen ez a szaporodásnak, az élet tovább­vitelének, a fajfenntartásnak az első üteme... Természetesen nem erről volt szó már akkor sem, hanem azokról az elkendőzött, letaga­dott, fél recsúszott és magyará­zott, káros — sokszor egyene­sen kóros — szokásokról, amik már akkor kifogásolhatók vol­tak, és bár a történelem tanú­sága szerint az !idő sokat vál­toztatott, csiszolt, rontott, vagy javított rajtuk, a téves hozzá­állás megmaradt velük szem­ben. Vajon miért? Mert az ember az őszintesé­get szűk marokkal mérte, és év­századokon át nemcsak környe­zetének, hanem még önmagá­nak is hazudott. És ez az oka a sok sikertelen, szomorú ki- elégületlen házasságnak, a bé­kétlenségnek, a megértés hiá­nyának, a válások tömegének, a frigiditásnak — a női hideg­ségnek —, a feszültség letaga-. dósának, a szexuális felfogás kisiklásának. Az őszlinteséq hi­ánya, amit egyesek naayképűen tartózkodásnak, jólneveltségnek, helyes magatartásnak, szemé­remnek tartanak. Pedig nem az! Legfeljebb álszemérem. Az ember élete túlságosan rövid ahhoz, hogy a történel­met araszolja vele. No, de em­lékezzünk csak arra, hogy még a mi gyermekkorunkban Isa gólya­mese volt a divat. Sőt, nem is csak divat, hanem kötelező illem. (Pediq én még csak 77 éves va­gyok.) Az én gyerekeimet már nem etettük gólyamesével. Na­gyokat nyelve próbáltunk meq az igazságról szólni, főleg, ami­kor a harmadik után a negye­diket vártuk. Pedig én orvos va­gyok, a feleségem meg peda­gógus. Nagy eredmény volt, amikor elmertük mondani, hogy a várt testvérkét anyuka a szíve alatt hordja, és rövidesen meg fog születni, öröm volt a számom­ra, hogy az egyik terhes védő­nőnk kislánya rászólt a hajlado­zó anyukájára: „Ne gyűrd ösz- sze azt a gyereket!”... A gólya­mese halálát éreztem benne. Valahogy úgy, ahogyan a Me­dicina által kiadott Kurt Seel- mann-könyv „Gólya hozza...?" címmel már ezt feszegeti. Igen, mert a gondolat megérett. Egy­más után jelentek meg a jó­akaraté tudománynépszerűsítő kiadványok, mint Haraszti fő­orvos könyve, majd „Fiúknak a lányokról”, „Lányoknak a fiúk­ról”... és nem is olyan régen a „Szex-kresz”, ami már elmond­ja a tényt. No de csak magát a valóságot, és főleg azt, hogy mit nem szabad, miit nem taná­csos, hogy baj ne legyen. Arról egy szó sem volt, hogy amit te­szel, úgy tedd, ahogyan a ter­mészet megkívánja, hogy min­denkinek javára, előnyére szol­gáljam, hogy egészségére vál­jék. Pedig éppen a magyará­zatról, a hozzáállásról kell be­szélni. Ma már nem vitás, hogy az álszemérem, a képmutató, a tisztességet emlegető és hazudó világ ideje lejárt. A fejlődés tá­jékoztatást, ősziinteséqet köve­tel, mert bebizonyosodott, hogy nemcsak a mese, hanem a kö­dösítés ideje is elmúlt. Az egyre követelőbb tudásvágy megelőz­te a lehetőséqet, a tájékoztatás felvonultatását, és megszülettek a vadhajtások, a tévhitek ta­posta dűlőútak. A sajtóban meghonosodó felvilágosító mód. szer — a kérdés-felelet — olyan meqdöbbentő felvilágo- sultsáqi hézagokat mutatott, és mutat, ami kétségbeejti még a szakembert is. Sajnos én tudom — hiszen évtizedek orvosi és újságírói ta­pasztalata áll mögöttem, és több tízezres levéltömegre hi- vatkozhatom -, hogy elképesz­tő a szexuális tájékozatlanság. Annak idején, amikor Hirschler Imre, Kovács Lajos, Kovász László megkezdték a felvilágo­sítás munkáját, már megvolt a terv, de nem volt elég, és még akadályozta is az úgynevezett illem a munkát. A szexuális fel­világosítás szükségessége azóta napról napra követelőbben je­lentkezik. A szexológiának — az egészségtudomány egyik igen fontos és szükséges ágának - a megjelenése és megerősödé­se korunk szükségszerű követel­ményére épül. Még nem késett el, de bizonyíthatom, hogy ha már évtizedekkel ezelőtt meg­született volna: kevesebb lenne a szerencsétlen házasság, a szo­morú válás, a boldogtalan asz- szony, a beteg nő, s a csaló­dott férfi és az idegrendszert maró búbánattal birkózó em­ber. Ezért is örvendetes leg­újabban dr. Veres Pál Beszél­nünk kell róla című kitűnő köny­ve, amely kellően felsorakoztat­va a kérdéseket osztályozva magyarázza a nemi élet értel­mét, célját, érdekességét, gya­korlatát, boldogságát és bukta­tóit is. Tárgyilagos és őszinte. Értelmes szóval válaszol azokra a mardosást és vergődést szülő kérdésekre, amik a szexben va­júdó embert gyötrik, és iparko­dik még-a nehezen meggyőzhe­tő agyakat is helyes irányba terelni. Állítom, hogy ha Ihúsz évvel korábban jött volna ez a könyv, könnyebb lenne kézben tartani és irányítani fiatalsá­gunknak a boldogság felé sán- tikáló életét. Hasonlóan jó segítség Bágyoni Attila Szenvedélyek rabságá­ban című könyve, aminek egyik fejezete segíti megérteni a sex- lex, a nemi élet törvényei meg­ismerését, előnyös irányítását és becsületes terelését, amire so­ha nem volt olyan szükség, mint éppen napjainkban. Mert mindenkinek érdemes megje­gyeznie: amennyira helytelen és illetlen a szerelemnek az utcá­ra, az idegenek elé, a közös­ségbe és a közterületekre ki­vitele, legalább annyira vesze­delmes az álszeméremmel való takarózgatás. Őszinteséget, becsületessé­get, kiegyensúlyozott boldog­sághoz vezető nemi életet aka­runk teremteni legalább utóda­inknak. Buga doktor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom